Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

1982. szeptember 22., szerda Hollai Imre az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakának elnöke New Yorkban kedden megnyílt az ENSZ-közgyű­lés 37. ülésszaka. Az ülés­szak elnökévé Hollai Imre magyar. külügyminiszter-he­lyettest választották. Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakát az előző ülésszak elnöke — az iraki Iszmat Kittani — nyitotta meg, majd a megnyitó üléseken szokásos egyperces fohász és meditáció után az ülésszak mandátumvizsgáló bizottsá­gának kijelölésére került sor. Közfelkiáltással választot­ták meg ezután a 37. ülés­szak elnökévé Hollai Imrét, a Magyar Népköztársaság külügymi niszter-helyettesét. Személyében magyar dip­lomata először tölti be ezt a tisztséget, amely a proto­koll sorrendben a legmaga­sabb ENSZ-megbízatásnak számít. Az ülésszak elnöké­nek feladatai rendkívül szer­teágazóak. Egy éven át ő vezeti le a közgyűlés teljes üléseit, de emellett a bi­zottságok, az egész appará­tus,. és a titkárság tevékeny­ségét is koordinálja. Eredetileg titkos szavazás­sal választották az ülésszak elnökét, s ezen egyszerű többség is elég volt a meg­választáshoz. Miután azon­ban az elnökjelölt általában teljes bizalmat élvez egy na­gyobb országcsoport — adott esetben a szocialista orszá­gok csoportja — részéről, az utóbbi években a közgyűlés elnökét közfelkiáltással vá­lasztják, ami azt jelenti, hogy Hollai Imrét az ENSZ- tagországok egyhangúlag vá­lasztották meg erre a magas tisztségre. Az ENSZ-közgyűlés elnöki tisztét minden évben a tag­országok más-más csoport­jának képviselője tölti be. Tizenhét helyettese a többi országcsoport egy-egy képvi­selője. A 33. ülésszak óta öt ilyen országcsoportot külön­böztetnek meg, az afrikai, az ázsiai, a kelet-európai, a la­tin-amerikai és a „nyugat­európai és egyéb” országok csoportját. Hollai Imre előtt legutóbb 1977-ben töltöttebe kelet-európai ország képvi­selője ezt a tisztséget — a Hollai Imre külügyminisz­ter-helyettes Budapesten szü­letett 1925-ben. 1949-ben lé­pett külügyi szolgálatba. Egy ideig a Külügyminisztérium dolgozója, majd a Magyar Dolgozók Pártja külügyi osz­tályának munkatársa. 1956- tól 1960-ig New Yorkban Ma­gyarország helyettes ENSZ- képviselője. 1960 és 1963 kö­zött az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Ezt kö­vetően 1964-tól 1970-ig rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetként Görögország­ban és ezzel egy időben Cip­ruson teljesít külügyi szol­gálatot. 1970 és 1974 között külügyminiszter-helyettes. 1974 és 1980 között a Ma­gyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselöje New York­ban. 1980 júniusa óta ismét külügyminiszter-helyettes. Az ENSZ-ben széles körű tevékenységet fejtett ki. Közgyű­lési küldöttségünk tagja 1956 és 1960 között, majd 1972 és 1981 között a magyar küldöttséget vezette az ENSZ Vili., IX. és XI. rendkívüli ülésszakán. Ugyancsak a küldöttség vezetőjének feladatát töltötte be az ENSZ-közgyűlés Vili. rendkívüli sürgős ülésszakán. Több ízben megválasztották különböző ENSZ-tisztségekre, igy 1977-ben az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában al­elnöki funkciót töltött be. Részt vett országunk képviselője­ként számos más ENSZ-szerv és -testület munkájában. jugoszláv Lazar Mojszov. A magyar diplomata az elnöki tisztet most az iraki Iszmat Kittanitől vette át. Hollai Imre mint az ENSZ- közgyűlés 37. ülésszakának újonnan megválasztott elnö­ke, megnyitó beszédében mindenekelőtt köszönetét fe­jezte ki a tagállamok részé­ről iránta megnyilvánult bi­zalomért és támogatásért,, amellyel erre a fontos poszt­ra megválasztották, majd el­ismeréssel szólt Iszmat Kitta­ni. az előző ülésszak elnöké­nek tevékenységéről. Mint mondotta: „Tudatá­ban vagyok annak, hogy az irántam megnyilvánuló biza­lom személyemen keresztül elsősorban országomnak és népemnek szól. Annak az or­szágnak, amely fejlődését nemcsak a mindennapok szorgos munkájának köszön­heti, hanem annak is, hogy a bezárkózás helyett az együttműködés útját járja”. Hollai Imre a továbbiak­ban a mostani ENSZ-ülés- szak előtt álló legfontosabb feladatokról beszélt, valamint kifejtette, hogy milyen szel­lemben szeretne eleget ten­ni az ülésszak elnöki poszt­jából ráháruló kötelezettsé­geknek. Első helyen a nemzetközi légkör megromlásával, vala­mint a békével és a nemzet­közi biztonsággal összefüggő kérdéseket — ezen belül is a leszerelést — említette. E kérdések megvitatásában az utóbbi időben észrevehető megtorpanásért a bizalom csökkenését tette felelőssé, majd annak a reményének adott hangot, hogy az ülés­szak munkájával előmozdít­ja a leszerelés, a kölcsönös bizalom megteremtésének ügyét. Az ENSZ másik alapvető feladatának mondotta a vi­lágban kialakult feszültség- gócok felszámolását. Annak a meggyőződésének adott hangot, Hogy „minden vi­szály, konfliktus csak úgy számolható fel, ha a megol­dás minden érdekelt fél szá­mára elfogadható, ha bizto­sítja az érintett népeknek a jogot, a lehetőséget saját sor­suk alakítására”. Beszéde további részében Hollai Imre kitért a világ- szervezetnek a gyarmatosítás megszüntetésében játszott történelmi szerepére. „Egyes erők a kérdés végérvényes megoldását akadályozzák” — mondotta, és hangsúlyozta ezeknek az akadályoknak a leküzdésében a tagállamok közös felelősségét. Befejezésül az ENSZ-köz­gyűlés 37. ülésszakának újon­nan megválasztott magyar el­nöke a világgazdaságban ta­pasztalható gondokról — az inflációról, a gazdasági fej­lődés lelassulásáról, a nö­vekvő munkanélküliségről — szólva síkraszállt a kölcsö­nös előnyökön nyugvó gaz­dasági kapcsolatrendszer lét­rehozásáért. Mint mondotta: „Az új nemzetközi világ­rend megteremtése minden­kinek érdeke”, és annak a véleményének adott hangot, hogy az ilyen irányban ki­fejtett erőfeszítéseknek a vi­lágszervezet megfelelő fóru­mot nyújt. A 37. ülésszak napirendjén, amelyet négyszáz oldalas dokumentum formájában bo­csátottak közre az ENSZ- székházban, a titkárság már most mintegy 130 kérdés megtárgyalását irányozza elő. A napirendet a közgyű­lés ülésszakának kezdete után a legújabban időszerű­vé vált kérdésekkel is ki kell egészíteni. A napirend előze­tes vizsgálata azt mutatja, hogy a 37. ülésszakon is a béke, a biztonság és a lesze­relés kérdései kötik majd le alapvetően a világszervezet figyelmét. Az ENSZ-közgyűlés általá­nos politikai vitája szeptem­ber 27-én kezdődik. Az álta­lános vitában felszólal töb­bek között Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügy­miniszter is. A magyar Nép- köztársaság álláspontját a legfontosabb nemzetközi problémákról Púja Frigyes külügyminiszter terjeszti elő. * * * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke fogadta Hollai Imre külügyminiszter-helyettest New Yorkba történt eluta­zása előtt. „És elindult a második fiú is szerencsét próbálni...” Amin Gemajelt, a meggyilkolt Basir Gemajel bátyját vá­lasztotta meg kedden a libanoni parlament az ország elnö­kévé. A negyvenéves Amin Gemajel a jobboldali Keresz­tény Falangista Párt jelöltje volt. A libanoni nemzetgyűlés­be eredetileg 99 képviselőt választottak; közülük hét meg­halt, így kilencvenkét parlamenti képviselő szavazhatott. Az elnökválasztó parlamenti gyűlés megnyitásáig 80-an jelentek meg, és Amin Gemajel 77 szavazatot kapott. Meg­választásához az első fordulóban kétharmados többség, azaz 62 szavazat volt szükséges, amit így meg is szerzett (hár­man üres lappal szavaztak). Éliász Szárkisz hivatalban levő libanoni elnök megbízatá­sa csütörtökön jár le. A címben olvasható mese­beli fordulatot csak annyi­ban módosították a véres li­banoni fejlemények, hogy a tegnap elnökké választott második fiú, Amin Gemajel nem a fiatalabb, öccse, a 34 éves Basir indult elsőnek: a múlt heti merényletnek így mindjárt a legkisebb esett áldozatul a Gemajel klán tagjai közül. A most 40 éves Aminre jobban ráillenének a mese­beli legkisebb fivér személyi­ségjegyei, mint Basirra. Mint öccse, ő is jogászi képesítést szerzett, de ezzel véget is ér a hasonlóság. Ügy tudják, hogy kettejük közül fiata­labb korukban is mindig Amin volt a békülékenyebb, bár külsőre ez nem látszik rajta: markánsabb arcú cse­csemőképű becsénél, jobban hasonlít a szúrósszemű, hú­sos orrú családfőre, a 77 éves Pierre Gemajelre. Apja, Pierre, 1936-ban, a libanoni labdarúgócsapat ka­pitányaként' járt a berlini olimpián. Ott szerzett olyan, általa kedvezőnek ítélt ta­pasztalatokat a fegyelem elő­nyeiről, hogy hazatérve azon­nal megalakította a maronita egyház kékinges ifjúsági szervezetét. Ebből lett a li­banoni keresztények mára legerősebb pártja, a falan­gista párt. Rossz emlékeket ébresztő neve ellenére a párt nem takar a szó szoros értel­mében vett fasiszta ideológi­át. Szemlélete nyugat-euró­pai mértékkel mérve valahol a kereszténydemokrácia és a jobboldali szociáldemokrácia között helyezkedik el a poli­tikai színképben. Társadalmi bázisa a jobboldali keresz­tény kispolgárság, a kereske­dők, iparosok. E rétegek tö­rekvéseivel egybeesett az 1980-as véres leszámolás: a katonai parancsnok Basir ve­zetésével a falangisták lever­ték a Camille Chamoun egy­kori elnök vezette nagypolgá­ri Nemzeti Liberális Párt fegyvereseit és egységesítet­ték a keresztény jobboldal katonai erőit. Amin eddig nem avatko­zott a falangista párt kato­nai ügyeibe. Bár soha nem öltött egyenruhát, jelöltsé­gét és elnökké választását mégis azok a libanoni belső fejlemények tették lehetővé, amelyeket apja és öccse küz­dött ki az izraeliekkel együttműködve 1976 óta. E fejlemények adtak hátteret ahhoz hogy Amin csendben építgethette a Gemajel klán békeszárnyának legendáját. Elegáns öltönyeiben és olasz napszemüvegében inkább kö­zépvállalati vezetőnek tűnt, semmint pártpolitikusnak, még kevésbé hadvezérnek. A Bejrúttól északkeletre levő Metn körzet parlamenti kép­viselője: ezt a tisztségét is felhasználta a jó kapcsola­tok kiépítésére az öccse ál­tal csépelt másik oldallal, a mohamedán és a palesztin erőkkel. Tavaly nyáron a feleségét elküldte Valid Dzsumblatt- nak, a Druz Haladó Szocia­lista párt vezetőjének eskü­vőjére. Meg nem erősített hírek szerint augusztus ele­jén vele szóba álltak a Nyu­gat-Bejrútban körülzárt pa­lesztinok is. Amin közremű­ködhetett a kiürítési terv ki­dolgozásában. Valid Dzsumb- latt, a libanoni haladó moz­galom vezetője úgy emleget­te Amint, mint aki Basir el­lensúlyát képezhetné a maro- niták vezetésében. A libano­ni belpolitika véres kavar­gásában meglepőnek számít, hogy eddig csak egy merény­letet kíséreltek meg ellene, 1980 áprilisában. A személyéről alkotott kép arra vall, hogy míg öccse, Basir, láthatólag kevéssé le­hetett alkalmas a libanoni rendezés feltételéül szolgáló nemzeti egység megteremté­sére. nyugati hírmagyarázók Amin Gemajel tulajdonsága­it és eddigi cselekedeteit ele­mezve úgy vélik, hogy ő ta­lán nagyobb eséllyel indul neki e feladatnak, bár az ilyen egység alapja nyilván ugyancsak a jobboldal hege­móniája lesz. A mohamedán oldal vezető csoportjai min­denesetre már jelöltségét is jóváhagyták, míg Basir je­löltsége ellen augusztusban többen tiltakoztak. Amin személyes múltját nem ár­nyékolják az Izraellel való paktálás foltjai sem, mint Basirét. Amintól azt várják: öccsénél is hamarabb meg­érti, hogy Libanonnak ezen­túl is jórészt az arab világ és az Európa közötti közve­títő keresedelemből és az arab tőkebefektetésekből kell megélnie. Ezeket nem pótolhatja az Izraellel való együttműködés. Az arab vi­lágból Libanonba viszont az egyetlen út Szírián át vezet. Talán soha ki nem derül, „mi” ölte meg Basir Gema- jelt. az, hogy mint megvá­lasztott elnök túlságosan kö­zel volt Izraelhez, vagy — ellenkezőleg — az. hogy túl hamar távolodott el tőle? Az azonban tény, hogy ha báty­ja, Amin sem értene meg valamit idejében a libanoni valóságból, az idős Gemajel- nek még rajta kívül Is van négy felnőtt gyermeke^ HÍREK HÍREK HÍREK MA: MÓRIC NAPJA A Nap kél 6.30 — nyugszik 18.43 órakor A Hold kél 11.45 — nyugszik 21.25 órakor ÉVFORDULÓ Nyolcvanhét évvel ezelőtt, 1895, szeptember 22-én alapí­totta az Eötvös József Kol­légiumot — nagynevű apja, s egyben miniszterelödje emlékére — Eötvös Loránd. — FOGADÓÓRA. Bóka Mi" hályné országgyűlési képvise­lő szeptember 24-én, pénte­ken 13—14 óráig Üjszalon­tán, a szakigazgatási kiren­deltség helyiségében fogadó­órát tart. — FOGADÓNAP. Dr. Sós Sándor, a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályá­nak vezetője szeptember 24- én, pénteken délelőtt 9-től 12 óráig hivatali helyiségében (Békéscsaba, Felső Körös sor, irodaház, II. em.) ügyfél- fogadást tart. — A NAGYVÁZSONYI Ki­nizsi-vár kápolnájában szep­tember 23-án, csütörtökön, a képzőművészeti világhét és az országos múzeumi és mű­emléki hónap alkalmából „Művészeti könyvek a Corvi­na Kiadó műhelyéből” cím­mel kiállítás nyílik. A tárla­ton mintegy 200 kiállított könyv mellett a „szép köny­vek” készítésének műhelytit­kaiba is belepillanthatnak a látogatók. A kiállítás októ­ber 13“ig tart nyitva. — FEJÉR MEGYE egyik kedvelt horgászvízén, a fe­hércsurgói tározótavon hor­gászati tilalmat rendeltek el szeptember 21-én 0 órától szeptember 27-én 24 óráig. A tilalomra azért került sor, mert a MOHOSZ Fejér me­gyei Intéző Bizottsága őszi haltelepítési akcióban 5 ton­na „horogérett”, háromnya- ras pontyot telepít a vízbe. — A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR állandó kiállító- termében (I., Bécsi kapu tér 4) Anjou-kori pecsétkiállí­tást rendezett I. (Nagy) La­jos király halálának 600. év­fordulója alkalmából. A kiál­lítás előzetes telefonbejelcn- tés után tekinthető meg (160—656), a csoportos láto­gatáshoz pedig vezetőt is biztosítanak. — A SZEGHALMI általános iskolai diákotthonban az el­múlt tanévben 110 gyermek került elhelyezésre. Az idén a beírt tanulók száma 98, ebből 50-en alsó. 35-en felső tagozatosok, tizenhármán pe­dig kisegítő iskolába járnak, (bá) Napos, száraz idő Várható időjárás ma estig: az ország nagy részén napos, száraz idő várható. Hajnal­ban szórványosan köd képző­dik. A köd megszűnését elein­te országszerte derült idő váltja fel. Később — a déli óráktól — nyugat felől felhősödés valószí­nű. A Dunántúlon egy-két he­lyen átfutó zápor már lehet. Időnként megélénkülő déli, majd nyugati szél várható. A várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11 és 16, a legma­gasabb nappali hőmérséklet 23 és 28 fok között alakul. Elhunyt Ungvári László Ungvári László Kossuth* díjas kiváló művész, a Nem­zeti Színház tagja türelem­mel viselt, hosszú szenvedés után kedden, 70 éves korá­ban elhunyt. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. Művelődési Minisztérium. Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, Magyar Színházművészeti Szövetség, Nemzeti Színház — A KNER NYOMDA 52 fiatalja a korábbi évek ha­gyományaihoz híven szep­tember 17—19. között társa­dalmi munkában Soltvad- kerten szüretelt, (sz. j.) — AZ ÚJVIDÉKI szerb nemzeti színháztól egy ön­álló balettest koreográfiájá­nak elkészítésére kapott megbízást Ugray Klotild és Pethő László, a Magyar Ál­lami Operaház két táncmű­vésze. Szintén magyar vonat­kozású. újvidéki baletthír, hogy Havas Ferenc táncmű­vész, az Állami Balett Inté­zet tanára október elejétől a szerb operaház balettmesteri tisztét is betölti. — A FÉKON Ruházati Vál­lalat orosházi üzemének szakszervezti bizottsága az idei nyugdíjas-találkozót szeptember 16-án szervezte meg, debreceni útiránnyal. A nyugdíjasok megtekintették a Déry Miksa Múzeumot, a híres debreceni nagytemplo­mot, majd a Nagyerdőben közös ebéden vettek részt. A délutáni program állatkerti sétával kezdődött. Hazafelé Köröstarcsán hangulatos vendéglőben vacsoráztak a kirándulók, (khs) — GYŰRÖTT, a 15. sz. AFIT-nál vasúti fénysorom­póval összehangoltan műkö­dő félkaros közúti sorompó gyártását kezdték meg. A nagy forgalmú vasúti keresz­teződésekben fokozott biz­tonságot adó automata be­rendezést a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumtól, valamint a MAV-tól kapott megbízás alapján a vállalat műszaki gárdája alakította ki. Időjárás-előrejelzés a Tiszántúlra A hét folyamán folytatódik a szép őszi idő. lényeges vál­tozás az időjárás alakulásában nem várható. Egyelőre még elég sok lesz a napsütés, de a hét végén és a jövő hét elején időnként megnövekszik a felhőzet, helyenként futó zápor, ki­sebb eső valószínű. Meleg marad az idő. A hőmérséklet a kora délutáni órákban 22, 27 fokig emelkedik. A hajnali mi­nimum 9, 13 fok között lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents