Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LAPJA 1982. SZEPTEMBER 22., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM Tanácskozás a népgazdasági tervezés fejlesztéséről Az Országos Tervhivatal, a Magyar Tu­dományos Akadémia Közgazdaság-tudo­mányi Intézete, és a Magyar Közgazdasá­gi Társaság szervezésében tegnap az Aka­démia dísztermében kétnapos tanácskozfls kezdődött a népgazdasági tervezés fej­lesztéséről. A megnyitó ülés elnökségében helyet foglaltak: Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Szentágothai János, az MTA el­nöke, valamint politikai, tudományos, társadalmi és gazdasági életünk több ve­zető munkatársa. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyet­tes, az Országos Tervhivatal elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, köztük a külföl­di vendégeket; bolgár, csehszlovák, len­gyel, NDK-beli és szovjet tervhivatali ve­zetőket, szakembereket, valamint algériai, finn, francia, surinami és svéd tervezési szakembereket. Ezután a tervezők előtt álló három fő követelményről szólt, arról, hogy építő, előrevivő, és mélyen a nem­zeti jövőbe látó megoldást kell javasolni a szocialista társadalom és gazdaság előtt álló feladatokra akkor, amikor a gazda­ságnak az intenzív fejlődés megkívánta nagyobb célok felé kell törnie. Eközben a világgazdasági feltételek egyre szigorúb­bak, s néha úgy látszik, hogy már-már teljesíthetetlen mércét állítanak elénk. Gondolni kell arra is, minden időben, hogy a tervezőknek valamivel mindenütt hozzá kell járulniuk a világ egyetemes — divatos szóval élve globális — problé­máinak megoldásához, hogy egészséges le­gyen az országok közötti együttműködés gazdasági és pénzügyi háttere, hogy csök­kenjen a szociális bizonytalanság, és te­ret nyerjen a kölcsönös megértés. Végül figyelembe kell venni, hogy eleget és kellően változott-e időközben a népgaz­dasági tervezés, módszereiben és társadal­mi nyitottságában felnőtt-e az eddiginél jóval összetettebb új feladatokhoz, s élni tud-e azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az új helyzet rejt magában. Az elnöki köszöntő után Lázár György emelkedett szólásra. Magyar-venezuelai parlamenti tárgyalások A hazánkban tartózkodó venezuelai parlamenti dele­gáció tegnap az Országház­ban megbeszélést folytatott a magyar tárgyaló küldött­séggel, amelyet Apró Antal, az országgyűlés elnöke veze­tett. A megbeszélésen köl­csönösen tájékoztatták egy­mást a két ország gazdasági, politikai helyzetéről, eszme­cserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről, át­tekintették a kapcsolatok fejlesztésének, a két tör­vényhozó testület további együttműködésének lehető­ségeit. Dr. Armando Sanchez Boeno, a venezuelai képvise­lőház elnöke, 'a küldöttség vezetője viszontlátogatásra hívta meg a magyar parla­ment küldöttségét. Apró Antal, a Parlament­ben ebédet adott a venezue­lai küldöttség tiszteletére. ítMtMtvii liotreuwii tMtwff A Budapesti Nemzetközi Vásáron az élelmiszeripari kiállítás a 24-es pavilonban található. Itt állította ki termékeit töb* bek között az Extra Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat. A szénsavas ivóvíztől a barack, a zöldalma, a narancs és a citrom ízesitésű italokon kívül bemutatták az Arola diabe­tikus üdítőket is, amelyek igen keresettek a hazai boltokban. A BNV-ről készült összeállítást lapunk 5. oldalán közöljük Fotó: Lónyai László Lázár György beszéde Országos ifjúsági agitációs és propagandaértekezlet Óvári Miklós előadása A KISZ Központi Bizottsága kedden kétnapos orszá­gos agitációs és propagandatanácskozást hívott össze — az MSZMP budapesti oktatási igazgatóságán —, amelyen a budapesti és megyei KISZ-bizottságok ágit. prop. titká­rai, politikai képzési felelősei, járási, fővárosi kerületi, városi, nagyközségi KISZ-titkárok vettek részt. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte a tanácskozás több száz résztvevőjét, akik ezután meghallgatták Övári Miklósnak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak előadását, az agitációs és propagandamunka idősze­rű feladatairól. A kormány elnöke az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd emlékezte­tett arra, hogy 35 évvel ez­előtt a fasiszta elnyomás alól felszabadult nép, nem sok­kal a háborús romok eltaka­rítása után, 1947. augusztus 1-én hozzáfogott az ország hároméves újjáépítési tervé­nek végrehajtásához. — Az új társadalom épí­tése során megoldásra váró feladatok bonyolultabbak­nak bizonyultak, mint gon­doltuk. Mégis minden gond és nehézség ellenére el­mondhatjuk: a magyar tör­ténelemnek nincs még egy korszaka, amely a társada­lom egészét átformáló olyan mélyreható változásokat és eredményeket mutathat fel. mint amilyeneket a felszaba­dulás után a tervgazdálkodás 35 éve alatt, és különösen az utóbbi negyedszázadban ér­tünk el. Ünnepi megemlékezéseket, előadásokat, fórumokat, ve­télkedőket szervez tagcso­portjai számára a Magyar— Szovjet Baráti Társaság a Szovjetunió megalakulásá­nak 60. évfordulója alkalmá­ból. A rendezvények közül kiemelkednek azok az or­szágszerte szervezendő poli­tikai fórumok, amelyeken hazai és szovjet szakembe­rek — a jelenlevők kérdései alapján — tájékoztatják az érdeklődőket a Szovjetunió 60 éves fejlődéséről, életéről, törekvéseiről. A jubileum jegyében a társaság a SZOT-tal közösen rendezi meg a Távoli váro­sok, közeli barátok című ve­télkedőt. Az MSZBT-tagcso- portok szocialista brigádjai számára meghirdetett több fordulós szellemi játék azo­kat a szovjet városokat és területeket mutatja be, ame­lyek magyar városokkal és megyékkel gyümölcsöző test­vérkapcsolatokat tartanak fenn. A vetélkedőre máris több, mint 400 tagcsoport nyolcezer tagja jelentkezett. Lázár György ezután így folytatta: — Pártunk elévülhetetlen érdeme, hogy időben felis­merte azokat a minőségi vál­tozásokat, amelyek szüksé­gessé tették az intenzív sza­kaszra való felkészülés meg­kezdését. és hogy ennek je­gyében napirendre tűzte a gazdaságirányítás reformját. Az új irányítási rendszer 1968. évi bevezetése straté­giai jelentőségű lépés volt. a hatékonyságra alapozott nö­vekedés közgazdasági feltéte­leinek megteremtése, a de­mokratizmus további' kiszéle­sítése. a szocialista építésben való személyes érdekeltség fokozása terén. A reform megújította, minőségileg ma­gasabb színvonalra emelte a közgondolkodásban a gazda­ság szerepének megítélését, lehetővé tette, hogy a társa­dalom tagjai közvetlenebbül vegyenek részig a népgazda­sági és a helyi szervek kiala­kításában. s ez önmagában is Földrajzi játékra invitálja a budapesti gimnáziumok tanulóit a Szovjetunió turis­taútjain című program. A rendezvényeken a baráti szocialista ország egy-egy tájegységével kapcsolatos földrajzi ismereteikről ad­nak számot a tanulók. Az évek óta rendszeres verseny résztvevői — hat fővárosi középiskola tagcsoportjának két-két tanulója — ezúttal Oroszország szívébe, Moszk­vába és környékére látogat­nak el — képzeletben. Két nagy jelentőségű kiál­lítást is rendeznek az évfor­duló tiszteletére. Az MSZBT és a Magyar Munkásmozgal­mi Múzeum közös tárlatán nagyméretű fotódokumentu­mok idézik a hat évtized je­lentősebb állomásait: a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házában pedig a Bemutat­juk Szovjet-Belorussziát cí­mű kiállítás ad átfogó képet a köztársaság kulturális, tu­dományos és gazdasági éle­téről. Űj szovjet filmek, s az el* múlt hat évtized legjobb al­kotásai szerepelnek novem­olyan hatóerővé vált, amely fontos összetevője a szocia­lista építésben elért sikere­inknek. — 1945 előtt Magyarország Európa egyik legelmaradot­tabb országa volt. A két vi­lágháború között a nemzeti jövedelem egy igen alacsony (Folytatás a 3. oldalon) berben a budapesti és a vi­déki filmszínházak műsorán: a szovjet filmek fesztiválja alkalmából a társaság a MOKÉP-pel és a FÖMO-val közösen játékos filmtotót rendez a filmekhez kapcso­lódóan. Hatvan év — .hat­van kép címmel fejtörőjá­tékra intvitáló programot is összeállítottak. A jelentke­zők a Szovjetunió tudorhá- nyos, kulturális és sportéle­tének kiemelkedő személyi­ségeiről, alkotásaikról — az alkalomra megjelent, képek­kel illusztrált füzetben — feltett kérdésekre válaszol­nak. Az év utolsó napjaira is tartogat csemegét az MSZBT programja: a Budapest Sportcsarnok ad otthont de­cember 19-én a KISZ-szel közös, egész napos rendez­vénynek, amelyen előadások, fórumok, filmvetítések segít­ségével mutatják be a Szov­jetunió hat évtizedes fejlő­dését. Az alkalomra szovjet közéleti személyiségek, ne­ves előadóművészek és együttese^ érkeznek hazánk­ba. Óvári Miklós bevezetőben aláhúzta az agitáció és a pro­paganda növekvő jelentősé­gét, az ifjúság között végzett politikai munka fontosságát. Kiemelte, hogy minden év­ben más a konkrét jelentő­sége ugyanannak a propa­ganda- és agitációs tevé­kenységnek, hiszen mások a viszonyok, mások a felada. tok. Célja az, hogy fiatal nemzedékünk is eligazodjon a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor a nemzetközi viszo­nyok feszültek, a tőkés vilá­got súlyos gazdasági válság nyomorítja, és ez a gazdasá­gi válság a mi nehézségein­ket is növeli. Jelenleg nemcsak a gaz­dasági tényezők hatnak, ha­nem a gazdasági életbe poli­tikai tényezők is beleszólnak. Mindezek következtében a megszokottnál nagyobbak a gondok — a politikai vezetés, a kormány és a tömegek gondjai is. Olyan elkerülhe­tetlen intézkedéseket is kell hozni, amelyekről tudjuk, hogy nehézségeket okoznak. A mostani ■helyzetben az alapvető bizalom mellett van aggodalom is. Talán nem is annyira a jelen miatt — in­kább amiatt, hogy mit hoz a következő és az azutáni év. A hazai és a nemzetközi helyzet részletes elemzése után a Központi Bizottság titkára kitért arra: a propa­gandistáknak fontos felada­tuk és hivatásuk, hogy reá­lisan magyarázzák a jelen­ségeket, gyorsan és elvhűen reagáljanak az előre nem várt eseményekre is. Ez pe­dig csak úgy lehetséges — hangsúlyozta —, ha az ország és a világ fő folyamatait rendszeresen vizsgálják és elemzik, s ezekbe helyezik el az egyes konkrét eseménye­ket. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen tendenci­ák érvényesülnek, az egyes jelenségek, bármennyire vá­ratlanok is, könnyebben ért­hetőek lesznek. Az agitátor és a propagandista elsőrendű feladata tehát ennek a köve­telménynek a megértése és megértetése, s annak előse­gítése, hogy a napi esemé­nyeket jól bele tudjuk ágyaz­ni a fő folyamatokba. A továbbiakban Óvári Miklós kiemelte: országépítő munkánk eddigi tapasztala­tai azt is tanúsítják, hogy az ifjúság között végzett agitá­ciós és propaganda-tevé­kenységünk a nehezebb kö­rülmények között is meghoz­za gyümölcsét. Abból kell kiindulni: népünk a felsza­badulás óta elért eredmé­nyei alapján joggal lehet optimista, mert évszázados lemaradást hozott be, szo­cialista hazát teremtett ma­gának. Világnézetünk is op­timista felfogású. Eszméink­hez ragaszkodunk — így hát ezek optimizmusát sem kell feladnunk. Pártunk, gazda­ságunk erős, szembe tud nézni a nehézségekkel. Pár­tunk és népünk a mainál ne­hezebb helyzetekben is helytállt már. A néppel együtt az idei és jövő évi nehezebb feladatokat is meg tudjuk oldani. Nagyon fontos — mutatott rá a Központi Bizottság tit­kára —, hogy a pártnak erős, élénk kapcsolata legyen a tömegekkel. Meghatáro­zott jelentősége van a párt egységének is. Annak, hogy egyformán foglaljunk állást a felvetődő kérdésekben, egységesen álljunk ki a párt politikája mellett — de ne csak akkor, amikor kedve­ző dolgokat kell bejelenteni, hanem akkor is, amikor a jövő érdekében népszerűtlen intézkedésekre kényszerü­lünk. Az a lényeg, hogy a párt legyen közeli kapcsolat­ban az emberekkel, hallgas­sa meg a véleményüket, hall­gasson rájuk, és töltse be vezető szerepét is. Ez azon­ban soha sem csak azt jelen­ti, hogy elég meghallgatni és „postázni” a véleménye­ket — a vezetéshez hozzá­tartozik a vélemények meg­hallgatása, figyelembevéte­le, de formálása is. S ez a mi dolgunk, propagandistá­ké! Módszerünk továbbra is az, ami bevált az elmúlt ne­gyedszázadban : a nyíltság, az érvelés, a becsületes szó, a bizalom — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. Ezután arról szólt: milyen helyzetben dolgozunk ma? Milyen feladatokat kell meg­oldanunk ma, hogy a nehe­zebb viszonyok között is megőrizzük minden eddigi vívmányunkat, beleértve az életszínvonalat is, s mit kell tennünk a jövő érdekében? A külső tényezőkön vál­toztatni nem tudunk, és nem tudjuk magunkat elszi­getelni a külső világ hatá­saitól. Amit megtehetünk, s amit megtenni kötelességünk, az az, hogy ezek a hatások az elkerülhetetlennél nagyobb terhet ne jelentsenek népünk számára. Népgazdaságunk bírja a csaknem egy évtizede ráne­hezedő nyomást, s nincs biz­tosítékunk arra, hogy ez a nyomás a jövőben nem fog (Folytatás a 3. oldalon) MSZBT-programok a Szovjetunió jubileumára

Next

/
Thumbnails
Contents