Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-13 / 189. szám
IJHÜUKTilti 1982, augusztus 13., péntek A szó elszáll... A termelő szerződést kötött a fogyasztási szövetkezettel. Petrezselyemgyökeret, sárgarépát kínált eladásra, egy részét csomóban, a többit súlyra. A megállapodás hosszú, részletes, látszólag mindenre kiterjedő, hiszen benne találhatók a korábbi évek vitás ügyeinek tapasztalatai is. Azután kiderül, a szerződés valóban csak látszólag alapos, mert egyes pontjait a termelő és az ÁFÉSZ is másként, ahogyan éppen érdekeik diktálják, értelmezhetik. Történt ugyanis, hogy a termelő csomóba kötve, ahogyan azt a megállapodás ide vonatkozó része is tartalmazza, vitte az átvevőhelyre a zöldséggyökeret, sárgarépát kezdetben 8, majd 6, később 5 forintért. A baj akkor kezdődött, amikor a szövetkezet a gyökér csomójáért már csak 2 forintot, a másodosztályúért 1,30-et fizetett. Termelőnk ekkor előszedte az írást, s abból azt olvasott ki, amit akart, vagy legalábbis ezt vágtál; a fejéhez a szövetkezet fei ’sáriéi, kereskedő szakemberei, amikor levelei nyomán végül személyesen is találkoz- ,ak. Eddig négy levél jött, ment, ebből hármat a termelő írt, kettőt az ÁFÉSZ-nek, egyet a lapnak. A szövetkezet egyetlen levélre méltatta a termelőt, és miután úgy látta, igazához nem fér kétség, a másodikra már nem is válaszolt. De, mert a termelő igazát kereső ember, nem hagyta annyiban a dolgot, lapunkhoz írt levelében kért segítséget. Ekkor derült ki, nem kevesebbről van szó, mint egy szerződés értelmezéséről. A levél írója szerint az őt ért kár mintegy 2 ezer forint, míg a ÁFÉSZ véleménye:. a termelőt nem érhette kár, erre bizonyítékul ott vannak a pontosan sorszámozott felvásárlási jegyek. Ákkor hát mit tartalmaz a szerződés? A termelő szerint azt, hogy nem kapta meg az államilag garantált árat, nem is beszélve az ennél valamivel magasabb ÁFÉSZ-árról. Az igaz ugyan, ismeri ei — nem tehet mást —, hogy a szerződés szövegét követő felsorolás a lap tetején forint/ki- logrammal kezdődik, de lejjebb, ahol a zöldséggyökérről esik szó, már nem lehet tudni, hogy miért, a kilóért, vagy' a csomóért jár a garantált ár. A termelő állítja, természetesen csomóért. A felvásárló pedig, hogy az nem is vonatkozhat másra, mint kilóra. És mert egyik fél sem enged, segítségül a szerződést hívjuk. Ebből kiderül, hogy a termelő ezer csomó zöldséggyökeret és ugyanannyi sárgarépát ad át ebben az évben az ÁFÉSZ-nek. A csomó áráról azonban a szerződésben egy szó sem esik, s arról sem, amit a felvásárlók állítanak, hogy tudniillik — persze értelemszerűen — a csomó árát mindenkor a kereslet-kínálat törvénye határozza meg. Természetesen a keresleté, kínálaté ... Vagy mégsem annyira természetes?! Nos, az előbbi példa azt bizonyítja, jobb, ha már a szerződésben tisztázódik minden, ha abban ott található feketén-fehéren az áí, a mennyiség, az átvétel feltétele, a teljesítés elmulasztásának következménye, hogy azután ne kelljen hivatkozni mindenfélére, például arra, hogy „szóban elmondtuk többször is”, mert a szó elszáll, az írás megmarad. (nyes) Újabb lakókörzeti transzformátorállomások Az ország energiagazdálkodási programjának megfelelően korszerűsítik a lakókörnyezeti transzformátorállomásokat. Az új kapcsolóberendezések. azonkívül, hogy megbízhatóbban és biztonságosabban működnek, még azzal az előnnyel is járnak, hogy a korábbiakénál kevesebb helyet foglalnak. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Magyar Villamosművek Tröszt országos tervpályázatot írt ki ilyen transzformátorállomások építményeire. Fontos követelmény, hogy a pályázók olyan átfogó műszaki és gazdasági megoldásokat hasznosítsanak az új létesítmények tervezésében, amelyek egyszerűsítik a gyártást, a szállítást, az építést és a szerelést. A terv- javaslatok megítélésében azokat a pályaműveket részesítik előnyben, amelyek a különböző műszaki feladatokon túl nagy gondot fordítanak arra, hogy az épület a régi és az új városrészekben is egyaránt harmonikusan illeszkedjék a városképbe. Az érdeklődők már átvehetik á pályázati kiírást az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s ugyanide kell elküldeni a kész terveket, legkésőbb november 12-ig, A legjobb munkák díjazására és a tervek megvásárlására összesen 420 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb december 20-ig teszi közzé a pályázat eredményét. Uj telepen a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet Maratoni beruházás végére tett pontot a múlt hónapban a Gyulai Fa- és Fémbútor- ipari Szövetkezet, amikor végre az irodai dolgozók is elfoglalhatták új helyüket a Henyei úti négyszintes épületben. Régi telephelyükön nem volt lehetőségük az üzem bővítésére, és a településfejlesztési elképzelések is arra ösztönözték őket, hogy a város északi részén alakítsák ki új székhelyüket. A telek kisajátítására már 1964-beh sor került, azóta „épülgettek” az egyés üzemrészek. A lakatosrészleg 1966-ban költözött ki, a kárpitosok a rákövetkező esztendőben, aztán az asztalosok, és végül az egész termelő üzem. Csak az irodaépület készült nagyon lassan, több mint kétmillió forint kötbért fizetett is emiatt a kivitelező vállalat. Ez az összeg épp elég volt arra, hogy szépen, ízlésesen berendezkedjenek. Az eredeti tervek szerint az új épületben egy bemutatóterem is helyet kapott Volna, ám a költségek csökkentésére erről le kellett mondaniuk. A sors iróniája, hogy végül is a hosszú átfutási idő miatt többe került az építkezés, mint amennyibe a bemutatóteremmel együtt került volna. A szükség azonban mindig jó gondolatokat szül. így történt most is. Egy kis túlzással magából az irodaépületből csináltak bemutató- termet. A szobákat saját termékeikkel, gazdag forma- és színvilágot tükröző ülőbútorokkal. kényelmes asztalokkal rendezték be. Az új telepen külörí épületben helyezték el a szociális helyiségeket, öltözőket, fürdőket. Mellettük korszerű, tágas konyha és ebédlő üzemel. Ilyen feltételek mellett a szövetkezet 350 dolgozójának is jobban megy a munka. , — szatmári — Májkacsa-tenyésztési program Kertbarátok figyelmébe Kevesen tudják: a szilva az egyetlen gyümölcsfélénk, amelynek befőzéséhez, tartósításához nem kell cukor. Ezért a cukorbeteg, túltáplált emberek étrendjébe is jól beilleszthető. Talán ami ennél is fontosabb: kedvezően hat az emésztőszervek működésére is. Sajnos, csak kevesen vállalkoznak tartósítására, lekvár főzésére, így a nyári gyümölcsszezon után már ritka csemege a családi asztalon. A szilva aszalására a modern panelházak gázsütőiben is nyílik mód, a lekvár főzéséhez szüléink vagy vidéki jó ismerőseink segítségét, tanácsát kell kérni. Az aszalt szilva és a szilvalekvár egész télen át kiváló csemege. Célszerűbb és egészségesebb, ha a gyermekek a rágógumi helyett fogerősítőként ezeket fogyasztják. Ezek a szilvakészítmények segítik a szervezet kondicionálását, és sok betegség megelőzésében is fontos szerepük van. A pecsenyekacsa húsa sovány, ízletes, mája kevésbé zsíros, s lényegesen olcsóbb, mint a liba mája — hangzott el a Palotási Állami Gazdaság pecsenyekacsa-termelési rendszerének tegnapi országos tanácskozásán, amelyen angol szakemberek is részt vettek. A kacsahús a táplálkozásban egyre nagyobb szerepet játszik. A rendszer nagyüzemei és a háztáji gazdaságok az idén hétmilliónál több pecsenye-, vágó- és hízott kacsát nevelnek, s a feldolgozó iparnak megközelítően 11 ezer tonna húst nzállítanak. A fejlesztés üteme 1983-ban még nagyobb mértékű lesz. A rendszer irányítója. aPa- iotási Állami Gazdaság négymillió előnevelt pecsenyekacsát adhat a partnereknek, a taggazdaságokban tartott törzsállományból pedig további nyolcmilliót szaporítanak. örvendetes a háztáji gazdaságok, kistermelők tenyésztői kedve: az idei félmillió helyett jövőre már egymillió víziszárnyast nevelnek egyszerű tartási körülmények között, kevés befektetéssel. A háztáji porták részére meghirdették a máj- kacsatenyésztési programot. Ennek genetikai feltételét angol importból származó szülőpárokkal teremtették meg, a takarmányozáshoz speciális tápokat biztosítanak. A rendszer hatéves működése igazolja, hogy a pecsenyekacsa-tenyésztés egyszerű módon, szárazon, vízen egyaránt megoldható, beruházási igénye fele a broyler- csirkéének. A drága import takarmány-alapanyagot ma már jórészt hazaival pótolják. Eddig másfél ezer tonnát meghaladó importfehérjét — szóját és hallisztet — helyettesítettek korpával, búzacsírával és darával. A rendszer 1983-tól megszervezi a technológiai és technikai berendezések szerviz- szolgálatát, vállalja a kacsatelepek rekonstrukcióját, felújítását, a korszerűbb módszerek bevezetését. Automata forgácsológépek teszik könnyebbé a munkát Fotó: Veress Erzsi Mezökovácsházi ÉVIG Új termék, belső átszervezések Az ÉVIG mezőkovácsházi üzemét a vállalat villamos- kismotor-gyára üzemeként 1977-ben alapították. Az első két évben, amelyet egyébként a betanulás időszakaként tartanak számon, villamos motorokhoz készítettek alkatrészeket. A későbbiekben a termelés fokozatos átalakítása mellett döntöttek az EJVIG és a mezőkovácsházi üzem vezetői. Így kezdték meg 1979-től a KE darukezelő, . végálláskapcsoló egyes alkatrészeinek gyártását, majd rövidesen összeszerelését. Ezekből ma már 350 ezer készül, nagyobbrészt exportra. A termelés szerkezetének átalakítása azonban ezzel még nem fejeződött be. Tavaly kezdték el az ipari kis relé alkatrészeinek gyártását. Ezek a szerkezetek, különböző berendezések, szerszámgépek, mezőgazdasági szárítók működtetésére alkalmasak. Az alkatrészek gyártását üzembővítő beruházás előzte meg, amely 1981-ben lényegében be is fejeződött. A beruházás során 14 millió forintért új, 600 négyzetméteres üzemcsarnokot építettek, és a meglevő épületek belső átalakításával, gépátcsoportosítással évente 700 ezer relé gyártására készültek fel. Az ÉVIG mezőkovácsházi üzeme emellett az utóbbi hónapokban korszerű berendezéseket, automata fröccsöntőket, esztergagépeket, hidrogéngőzös hőkezelő kazánt, szegecselő gépeket, pneumatikus csavarhúzókat kapott. Erre a célra 3^7 millió forintot költött a vállalat. Már a beruházás kezdetén világos volt, hogy a relégyártás nemcsak eszközigényes, hanem az összeszerelés igen nagy élőmunka-ráfordítást követel. A termelés tehát csak újabb munkaerő bevonásával fokozható, hiszen a relé egyes alkatrészeinek gyártása, összeszerelése aránytalanul nagy költségek árán, vagy egyáltalán nem gépesíthető. Így az eredeti elképzelések megvalósítása, vagyis hogy az összeszerelést is itt csinálják Me- zőkovácsházán, egyelőre még váraf magára. Az üzem kapujában a felvételt hirdető táblán most egyszerre öt munkaterületre keresnek szakembereket. Kevés eredménnyel. Sikertelennek bizonyult a termelőszövetkezetekben, iskolákban folytatott felvilágosító munka is, pedig az üzem vezetői szerint a keresetek itt sem rosszabbak, mint másutt, a munkafeltételek jók, s a sok új korszerű berendezés a szakmai fejlődést is biztosítaná. Legalább 80 munkásra lenne szükség, s mert eddig alig akadt jelentkező, üzemen belüli átcsoportosítást hajtottak végre. A villamos motor alkatrészeinek gyártásában részvevők egy részét az új munkaterületekre irányították. A beruházás és az átszervezések eredménye, hogy ma már az összes termelésből csak mintegy 40 százalékkal részesedik a vil- lamosmotor-gyártás, és 30— 30 százalékkal a végkapcsoló- és relékészítés. A belső átcsoportosítás miatt leállították az egyik tekercselőszalagot. Ám az új munka- területeken még így is több berendezés gazdátlan, illetve alacsony kihasználtsági fokkal termel. Ezért az üzem vezetői, szakemberei további belső átszervezéseket, ésszerűsítéseket készítenek elő. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor arra is egyre nagyobb figyelmet' fordítanak, hogy a relégyártásban használt igen sok importanyagot hasonló minőségű hazai anyaggal váltsák ki. Az ezzel kapcsolatos első elképzelések összeálltak már, a megvalósítás azonban még várat magára. Az importált alkatrészek hazai gyártása ugyanis a magas minőségi követelmények miatt alapos előkészítést igényel. Egyelőre az elképzelések közé tartozik, hogy a termelés további növelésének feltételeit is megteremtsék. A relék iránti keresletre jellemző egyébként, hogy amikor a megye mezőgazdasági és ipari vállalatainak vezetői tudomást szereztek róla, mit fognak gyártani Mező- kovácsházán, közülük sokan keresték fel az ÉVIG üzemét. Igényeiket még ma sem tudják teljesen kielégíteni. A relék gyártását üzembővítő beruházás előzte meg (kepenyes) Energiatakarékos cserépkályha Üj típusú hordozható cserépkályhák árusítását kezdték meg a Pest, Komárom és Fejér megyei TÜZÉP-tele- peken. A szép, bútordarabnak is beillő, kovácsolt vassal gazdagon díszített mogyoró- és bronzszínű cserépkályha legnagyobb előnye, hogy a gyengébb minőségű, mindössze 3600 kalóriás szenet is jól hasznosítja. Az eddig forgalomba hozott hordozható cserépkályhákhoz ennél lényegesen jobb minőségű szenet kellett tulajdonosaiknak vásárolniuk. Az új kályha belső tűzterét az Esztergomi Kályhacsempegyár műszaki gárdája — a TÜ- ZÉP szakembereinek javaslatait is meghallgatva — a hagyományostól teljesen eltérő módon alakította ki. Ezzel tették alkalmassá az alacsonyabb kalóriájú szenek gazdaságos eltüzelésére, a jobb hőátadásra. A termékújdonság ára nem olcsó ugyan — 11100 forintba kerül —, mégis megéri a nagyobb befektetést, hiszen jó hatásfokkal hasznosítja a könnyebben beszerezhető, olcsóbb szeneket. Az év végéig 400 energiatakarékos cserépkályhát szállít az esztergomi gyár a három megye TÜZÉP-telepeire. Gyártását jövőre az igények alapján növelik.
