Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-13 / 189. szám

1982. augusztus 13., péntek Festők, filmesek Alkotótábor Békésen Hetedik éve ad otthont Békés város, a képzőművészek és amatőr filmesek nyári alkotótáborának. A dánfoki if­júsági tábor hangulatos faházaiban élnek két héten át a megyénkből összesereglett képzőművészek és az ország több tájáról -jött amatőr filmesek. A békési emberek megszokták immár, hogy időnként vázlatfüzettel, vagy filmkamerával felszerelt vendégek bukkannak elő, hogy megörökítsenek egy-egy érdekesnek gondolt témát., Fábián László fafaragó ott­honában szokatlan a nyüzs­gés. A műhelyben, az eszter­gapad mellett világítóberen­dezések, állványok, vezeté­kek. A háromtagú stáb most a házigazda emlékezéseit ve­szi hangszalagra. — Sajnos, munkáim egy része nincs itthon - mondja a felvétel szünetében Fábi-' an László. — Csepelen van kiállításom, az esztergapadot is egy brigádtól kaptam aján dékba. Alig fejeződik be a nunkáskerületbfn levő ki­állítás. maris átviszik az anyagot a nu íkásőrség or­szágos parant nokságára, ott lesz bemutatkozásom. Filmes barátaimnak kicsit nehezebb a dolguk, ha pontos képet ki­vannak rajzolni. — Portré-dokumentumfil- met készítünk Laci bácsiról — mondja B. Nagy Sándor. szolnoki amatőr filmes. — Két miskolci kollégámmal. Pogány Jánossal és Majoros Balázzsal közösen dolgozunk. A korábbi években is talál­koztunk már itt Békésen, te­hát jól együtt van a stáb. Ismerjük egymás gondolata­it is. de erre filmezéskor nagy szükség van. hiszen drága a nyersanyag, jól elő kell készíteni minden beál­lítást. Tízperces filmet ter­vezünk. s a felvételhez leg­feljebb 15 percnyi anyagot használunk. A hivatásos fil­mesek általában hatszoros túlforgatással dolgoznak, ne­künk e téren „profibbnak” kell lennünk. Meg lehet szok­ni, hogy amikor az ember a kamerába belenéz, szinte már vágja is a filmet. Micsoda pech! Ha csak fél órával hamarább érkezem a dánfoki táborba, jelen lehe­tek az aktképek festésénél. Mostanra viszont a modell már el is ment, csupán a képek árulkodnak nőies vo­nalairól, A képzőművészkor tagjai értékelik a délelőtti termést. Lóránt János Mun- kácsy-díjas festőművész, a kör vezetője bírálja a mun­kákat. Türelmesen, értőn, megtalálva a kevésbé sike­rült vázlatokon is a figye­lemre méltó részleteket. — Jó nő volt a modell? — kérdem Varga Árpád kár­pitosmestert, aki először jár a táborban. — Nem maraíff arra idő, hogy azt nézegessem, milyen a nő — mondja, — Mintha egy tárgy volna, úgy figyel­jem. Eddig csak a fantázi­ám után, meg képeslapokról festettem űrbéli tájakat és messzi városokat. Most az foglalkoztat, hogyan kell lerajzolni egy női kezet, com­bot, lábat. Sokat kell még nekem tanulni. — Tulajdonképpen mind­nyájan tanulni jöttek — kap­ja el a szót Lóránt János. — Még az olyan „öreg rókák”, mint Feldmann Tibi, vagy a többi orosházi festő, akikkel évek óta találkozunk, ők is tanulni, megújulni szeretné­nek. Persze, két hét alatt nem nagyon lehet elmélyed­ni egy-egy témában. Vázla­tokat készítünk, motívumot gyűjtünk, amit később fel lehet dolgozni. Szeretném el­érni, hogy a kör tagjai le­szokjanak arról, hogy festés­kor csak a kezük járjon, mert közben gondolkozni is kell ahhoz, hogy szakértő szemmel nézhessék saját munkájukat és a mások ké­peit. Ha eldöntik egy műről, hogy tetszik van nem tet­szik, meg is tudják indokol­ni, mi benne a jó, vagy mi­ért hibás. Természetesen két hét alatt senkit se lehet fes­tővé képezni, csupán ötlet­villanások vannak, azok se­gíthetnek. A jó légkör, a kö­zösségi hangulat talán a leg­nagyobb élmény. Amikor egymás előtt nem szégyell­nek dolgozni, kérdezni, meg­beszélni közös dolgainkat. — Félszáz amatőr alkotó. 20—25 képzőművész és nagy­jából annyi filmes táborozik együtt. A két szakma műve­lői találnak közös nyelvet? — Az esti szalonnasütésen kívül bizony nem sok együt­tes programunk van. Néha oda-odanézünk a másik mun­kájára, de ez kevés. • A tá­borozási idő végén kiállítást rendezünk az itt készült munkákból. Az idén szeret­ném, ha néhány kép kidol- gozottan elkészülne. Ezeket a bemutatókat a filmesek is megnézik, mint ahogy mi is részt veszünk a vetítéseiken. Ám a mindennapi munkák közös tervezésében sok le­hetőség van még. Hiszen a filmesek és a képzőművé­szek hasonló képi látásmód­ja sok közös témát kínál. vi* Perzsel a nyár. A.faházak közt sűrűn terpeszkedik a kánikula. Négyesi Gáborral, .a filmesek vezetőjével ár­nyékba húzódunk egy kis beszélgetésre. — Az idén bíztak meg az amatőr filmes tábor vezeté­sével, így sok új terv foglal­koztat — mondja. — Ko­rábban Raffai Anna tudomá­nyos filmrendező irányította a békési alkotótábort, s az ő eredményeire alapozva sze­retnénk továbblépni. Éveken át a hely néprajzának fel­dolgozása jelentette a leg­fontosabb feladatot. Az NDK- ból Lengyelországból és Ju­goszláviából jött amatőr fil­mesekkel közösen dolgoztak a békési táborban, s készí­tettek sok kiváló munkát. A Ballada a fűzfáról című kis- film több amatőrfilm-feszti- válon nyert díjat. Most a néprajzi anyag megőrzése mellett a riport-, dokumen­tum- és kisjátékfilmek ké­szítését tervezzük. A tábor lehetőségeit kihasználva jó lenne amatőr színjátszókkal és rendezőkkel dolgozni. * A képzőművészekkel való együttlét lehetőséget kínál például az animáció felé. Jó hangulatban, alkotó lég­körben tölteni el a nyár egy részét, gyarapodva élmény­nyel. tapasztalatokkal. Jugoszláviában élő magyar házaspár, Siflis Zoltán és felesége kászálódik elő egy porlepte autóból. — A délelőttöt a tanyák közötti dűlőutakon töltöttük — mondja a férj. —- Békési citerásokról készítünk fil­met, és olyan tanyákat ke­resünk, ahol esténként ma­napság is hallatszik citera- szó. Nálunk, Szabadkán, nem ismerik ezt a hangszert. Ta­lán ha filmen hazavisszük, sikerül otthon is megszeret­tetni a békési folklór hang­jait. Andódy Tibor Magyar írók perei Q D kicsapott deák Praeceptor lett, pedig csak költő volt és csak költő akart lenni Csokonai Vitéz Mihály. Igaz, megfordult a fejében, hogy talán mathé- zist, mérnökséget kellene ta­nulnia, de hamarosan letesz róla, sőt, a debreceni diák­ságról is le akar mondani. Először 1793 végén foglal­koztatta a távozás gondola­ta. 17»3-ban a debreceni kol­légiumi sedes (iskolai tör­vényszék) négyszer büntette meg Csokonait: január 19- én, január 26-án, június 9-én és szeptember 7-én. A büntetések okai: elmulasz­totta a nyilvános leckét, a hétköznapi templomot és a nyilvános könyörgést. Meg­intették, megdorgálták, s kétszer négynapi épületfog­ságra ítélték. Maradt mégis deák a kol­légiumban, sőt, Szilágyi Gá­bor professzor rábeszélésé­nek engedve, 1794. január 11-én elvállalta a poétái osztály tanítóságát, a diAktanár bűne Csokonai két köllégiumi pőre és elítéltetése tanítósá­gával kapcsolatos. 1794. de­cember 6-án a kollégiumi sedes első ügyként tárgyal­ta a praeceptor-költő ügyét. Vádolták pedig az alábbiak­kal: ünnepnapokon ritkán szokott tanítványaival temp­lomba járni, tanítványait az osztályban késő éjszakáig visszatartja, „sőt, hol több, hol kevesebb tanítványával az osztályban elbújik, s megengedi, hogy itt dohá­nyozzanak és bort igyanak”. Csokonai a második és harmadik vádpontot elis­merte, az első vád ellen vi­Dcru Fotó: Fazekas I.ás/.ló szont azzal védekezett, hogy régi betegsége, testének és vérének állapota miatt nem járhat templomba. Állandó testmozgásra van szüksége, s nem képes egy óráig ugyanazon a helyen ülni, még kevésbé az egész isten- tisztelet alatt, s a templom­ban szokásos hangosabb éneklést sem szenvedheti. Meg is büntették. A temp­lomlátogatás elmulasztása miatt súlyos feddéssel és korholással. s utasították or­vosi igazolás beszerzésére. TIZENNÉGY VÁDPONT Tizennégy vádpontot so­roltak fel, közöttük még azt is, hogy kifogásolta a sza- kácsné főztjét. Az első na­pon nyolc vádpontra kellett felelnie: nem látogatja az iskolai" könyörgéseket, az is­tentiszteleteket, nem hozott orvosi bizonyítványt, enge­dély nélkül jár ki a kollégi­umból, mulatságot rendezett az osztályban, embertelenül bánt a szakácsnéval, meg­sértette Király András urat. sokszor az osztályban éjsza­kázik, s a tanulókat is visz- szatartja. Nézzünk hát szembe a té­nyekkel: milyen tanító is volt Csokonai. Egyik tanít­ványa, Domby Márton így jellemzi: „Egy huszonegy esztendős ifjú inkább bará­tinak hitte az ővele csak­nem egyforma idejű ifjakat, mint tanítványainak. Együtt sétált, mulatott, játszott, és hogy semmit el ne titkoljak, gyakran a tartózkodást nem esmerő barátságnak érzési között, együtt, is pipázott azokkal, sőt, legalább amint vádolták, együtt is ivott.” „Az ő oskolájába, mint te­átrumra egymást törve men­tek.” Csodálkozhatunk-e, ha ezek ellen a módszerek el­len fellép a nagytiszteletű tanári kar? Másnap, december 18-án a sedes ülésén Csokonai kér­vényét olvassák ^fel, amely­ben kéri, hogy mentsék fel a praeceptori hivatal alól. S zuhognak megint a vá-. dak: a tanórákat elhanya­golja, a sedes intéseit nem fogadja meg, tanítványai er­kölcsét megrontja, vele tán­colnak, isznak, dohányoznak, sőt, meg nem engedett órá­ban furulyáznak is. S az utolsó két vád: Szilágyi pro­fesszort írásban, szóban és tettel megsértette. December 19-én a sedes ítéletet hozott. Praeceptori állásából elmozdították, tíz tanulóval lejjebb sorolták, s kötelezték, hogy kövesse meg a professzort a sedes előtt. Két nagy pártfogója, Hunyadi Ferenc püspök és Domokos Lajos főbíró köz­reműködésével, s a bocsá­natkéréssel az ügy elsimulni látszik. Ezt az is igazolja, hogy noha pár hónappal korábban tizennégy tanulóval lejjebb került a rangsorban, húsvéti legátusnak az egyik legjobb egyházközségbe. Halasra küldték. A halasi legációt követő események lehettek a közvetlen okai annak, hogy Csokonai Vitéz Mihály második kollégiumi pőre a költő kizárásával és kiközö­sítésével végződött. A VÉRMEZEI KÉPEK Az ügynek két vonulata van. de a sedes 1795. június 20-i üléséről készült jegyző­könyvben csak az egyik sze­repel: a halasi legáción ke­resett pénz ügye. A húsvéti legációról ugyanis Csokonai Pestre utazott, nem Debre­cenbe. Itt tartózkodott kö­rülbelül 5—6 hétig, s innen kérte, hogy kapjon pünkös­di legációt. Kapott is. A gyűjtött pénzzel azonban ne­hezen számolt el, annak je­lentős része ugyanis a kol­légiumot illette. Igaz, végül az összeget befizette, s az is bizonyos, hogy csupán ezért a "vétségért ki nem csapták volna. Hanem a pesti úton olyan tapasztalatokra, kapcsola­tokra is szert tehetett, ame­lyek formálták világnézetét, szemléletét. Jelen volt pél­dául Martinovicsék kivégzé­sén a Vérmezőn. Ismeretes volt Kazinczyval való kap­csolata, akit ugyancsak el­ítéltek. Joggal tételezik fel a kutatók, hogy Csokonai kollégiumi kizárásának fő oka: barátsága, rokonszen- ve az országháborítókkal. A legsúlyosabb vád: jú­nius 15-én váratlanul meg­jelent a nyilvánosság előtt, s az áhítat végeztével felol­vasta beszédét, amelyben azt állította, hogy őt innen elüldözik. „Ezt a minden szokással példátlanul szem­benálló, az iskolai hagyo­mányok ellenére magyarul szerkesztett beszédet szokat­lan helyről, olyan hangon, olyan taglejtésekkel olvasta fel, amelyek inkább valla­nak szemtelen komédiásra, mint tisztességes búcsúzko- dóra.” A beszédben olyan mon­datok is voltak, amelyek Domby szerint „elektromi battériás villámként” csap­tak le a hallgatókra. Né­hány mondat: „Nemes tanu­lók! ...titeket hívlak tanúk­nak akkor, mikor már tanú­ra nincs szükségedé a szí­vek tribunáljánál. a gondo- latbírák előtt, hol a hír a kínzó vagy szabadító po­roszló, a morál a törvény, a nyelv a békókat vagy nya­kakat elvágó éles szablya, ezen törvényszék előtt hív­lak én tanúnak benneteket arra, hogy én voltam-e va­laha rossz lelkiismeretű os­kolai gazember...” A vér­mezei képek, íme, így tér­nek vissza. Ez a búcsúbeszéd döntöt­te el a költő sorsát a deb­receni kollégiumban, mint­hogy a tanulók közül néhá- nyan már hajlandónak lát­szottak szabadságot és pél­dát venni hasonló vakme­rőségekre. Ezért aztán Cso­konait minden tanulói jog­ból kizárják és kiközösítik, ajánlást, bizonyítványt nem kaphat, eltiltatik a kollé­giumba való belépéstől, a diákokkal való érintkezés­től. Eddig a pör. A praeceptori kidobta a kollégium, hogy most már csak és végleg költő lehessen. Otthontalan, pénztelen, magányos, beteg magyar költő. (Folytatjuk) Bényei József Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.35: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 10.05: A csudálatos Mary. 10.26: Istenhegyi kert. 10.31: Operettdalok. 11.00: A szegedi Hamlet. lg.45: örökzöld dallamok. 13.48: A fekete város. 15.05: Az Állami Népi Együttes felvételéiből. 16.09: Randevú a történelemmel. 17.05: Palánkay Klára operafel­vételeiből. 17.35: Magánerőből. 18.00: Sanzonok. 19.15: Sporthíradó. 19:35: Hídfők a végtelenben. 20.30: Operettkedvelőknek. 21.30: Fűtől fáig a Hortobágyon. 22.30: Új Zenei Újság. 23.05: Pablo Casals gordonkázik. Rudolf Serkin zongorázik. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. . 8.35: Slágermúzeum. 9.21: Miért akarsz meghalni? (ism.) 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Szerelmi kettősök operet­tekből. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 17.00: Térkép és útravaló. 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Régi nóta. híres nóta. 20.35: Iránytű. 21.35: Magnósok, figyelem! 22.20: Filmzene. 22.30: Nem szentírás! •23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.0Ó: Kartáncosok. 9.33: Zenekari muzsika. 11.05: Verdi-áriák. 11.35: Hat évszázad muzsikájá­ból. 13.17: Zenekari muzsika. 14.15: Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés. 17.00: „Száznyelvű” zenekar. 17.30: Kamarazene. 18.25: Üj Zenei Üjság. 19.05: A Liszt Ferenc kamaraze­nekar hangversenye. 20.13: Romantikus mesterművek. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.20: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 23.20: A Deller énekegyüttes Wiibey-madrigálokat éne_ kel. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. F7.05: Két dal. egy előadó. James Brown énekel. 17.10: A kiskertek kedvelőinek. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.25: V-irágénekek. 17.40: Pszichológus a kórházban. Riporter: Váczi Szabó Már­ta. 17.50: Vonószenekarok parádéja. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.45: Hírek. 16.50: A babirussza agyara és egyéb furcsaságok. 17.30: Postafiók 250. (f.-f.) 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: öt perc meteorológia. 17.55: A hegyek fiai. 18.25: Pusztai történet. 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Mai témák külföldi tévé- műhelyekből. öregei láza­dása. Japán tévéjáték. 21.40: A fele sem igaz! (f.-f.) 22.10: Libanon civilben. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Beszédtéma — beszéljünk róla! 20.40: öt perc meteorológia, (ism.) 20.45: Tv-híradó 2. 21.05 : Muszorgszkij: Egy kiállítás képei. 21.40: -Jelenetek egy házasságból, (ism.) BUKAREST 15.30: A volánnál. Autóvezetők­nek. 15.45: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Házunk tája. 20.35: Közgazdasági körkép. 20.50: Szirtaki. Görög játékfilm. 22.05: Tv-híradó. 22.15: A balett csillagai. BELGRAD, I. MŰSOR 15.20: Videooldalak. 15.30: Nyári délután. 17.40: Tv-napló. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Búzavirág. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Hill Street Blues. 20.55: Reklám. 21.00: örökzöld melódiák. 21.45: Tv-napló. 22.00: Holnap: Zudás. 23.25: Hírek. m II. MŰSOR 19.00: Tudomány. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Dubrovniki nyári játékok » ’82: hangverseny. 20.45: Reklám. 20.50: Hírek. 20.55: Színterek. 21.40: Reklám. 21.45: Grúz filmvígjátékok. MOZI Békési Bástya: Hárman a sla- masztikában. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Ned Kelly. Bé­késcsabai Kert: Bosszúvágy. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10, 4. 6 és 8 órakor: Seriff és az ide­genek. Békéscsabai Terv: Ez Amerika. Gyulai Erkel: Lavina. Gyulai Petőfi: 4, negyed 7 és fél 9 órakor: Dögkeselyű. Oros­házi Béke: Lándzsák hajnalban. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Polgárvédelmi filmnapok, fél 6 és fél 8 órakor: Szóljon a rock! Szarvasi Táncsics: Szexis hétvé­ge.

Next

/
Thumbnails
Contents