Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-08 / 185. szám
o 1982. augusztus 8,, vasárnap NÉPÚJSÁG BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG w A község mindmáig megtartotta vonzerejét. Sőt. az utóbbi tíz évben, a két utolsó népszámlálás közötti időszakban, egyre többen vallották magukat újkígyósinak. Ma már 5700-an élnek itt. 8 százalékkal többen, mint 1970-ben. Hogy ez minek köszönhető? A termékeny földnek, amely a települést övezi, a jó ellátásnak, vagy a városok, Békéscsaba és Gyula közelségének, arról megoszlanak a vélemények. Abban viszont valamennyien egyetértenek, hogy a lakóhely szeretető volt és maradt az egyik legnagyobb marasztaló erő. Az elmúlt öt évben a község lakói 20 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Utakat, járdákat, tanmedencét építettek, iskolákat újítottak fel társadalmi összefogással. Néhány éve, másfél hektáron készült el játszótereivel a Felszabadulási emlékpark, amely kedvelt sétáló-, pihenőhely lett. Társadalmi összefogás nélkül aligha juthatnánk előre — mondja a tanácselnök. — A község évente 000 ezer forint fejlesztési alappal rendelkezik, ha ezt nem sokszoroztuk volna meg a lakosság társadalmi munkájával, a község gazdálkodó szervezeteinek támogatásával, sokkal nehezebb helyzetben lennénk. így épül most a község új telefonközpontja. A legnagyobb gazdálkodó egységek, az Aranykalász Tsz, a szigetelőlemez-gyár és a békéscsabai ÁFÉSZ folyamatos támogatása nélkül ez is elképzelhetetlen lenne. Az Aranykalász Tsz egyébként hatszoros kiváló termelőszövetkezet, amelynek 1800 tagja van. és sok más területen, így például a háztáji gazdálkodás támogatásával is meghatározó szerepet tölt be abban, hogy az itt élők megtalálják számításukat. A község csak a háztájiból évente 23 ezer sertést, 600 hízott bikát, sok ezer hízott libát és több millió tojást ad a népgazdaságnak. A békéscsabai fogyasztási szövetkezet pedig a község érdekeit messzemenően figyelembe véve nem egy területen városi szintű ellátást szervezett. Gazdálkodó család Prágai Györgyöt és a feleségét a szövetkezet darálójában kerestük fel. Meglepődtek, amikor elmondtuk nekik, hogy a háztájijukról szeretnénk írni néhány sort. de készségesen válaszoltak kérdéseinkre. — Reggel 7-től 12-ig, majd délután 2—6-ig a darálóban vannak. Hogyan jut idejük a háztáji gazdaságra? — Reggel 5-kor már elkezdjük az állatok etetését, hogy 7-re ideérjünk, a darálóba. Este pedig 3-4 órát foglalkozunk a háztájival. — Most milyen állataik vannak otthon? — Pillanatnyilag 19 malacunk, egy tehenünk, öt növendék bikánk és 6 hízódisznónk van. De nemrégiben adtunk le 12 disznót, 227 kilós átlaggal. Ezenkívül van 20 birkánk és természetesen különböző aprójószágok. — Honnan szerzik be a takarmányt ? — Egy részét az 1300 négyszögöles földről takarítjuk be, a többit pedig a termelőszövetkezettől vesszük. Emlékszem a tavalyi pontos adatokra. Venni kellett 226 mázsa kukoricát, 35 mázsa zabot, 40 mázsa árpát, és ezenkívül különböző tápokat. — Mikor voltak utoljára nyaralni ? — Hát, nyaralásról nemigen beszélhetünk. Az állatoknak nem lehet azt mondani, hogy most két hét szünet következik. Inkább egy-két napos kirándulásokon szoktunk részt venni, vagy a feleségem, vagy én. Legutóbb tavaly voltam így Egerben. n vetőmagbolt A gólya már szavazott A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ 1978-ban nyitott vetőmagboltot a községben. Ezt az üzletet sokan csak gazda- bolt néven emlegetik. Az elnevezés érthető, mert a gazdálkodáshoz szükséges eszközök itt szinte hiánytalanul beszerezhetők. Tápok, kisgépek, vetőgépek, szerszámok, fólia és még sok minden, ami a gazdálkodónak nélkülözhetetlen. Susán József, a boltvezető, a következőket mondja a forgalomról: — Az első évben 3,7 millió forintot forgalmaztunk. Tavaly 6,3 milliót, az idei tervünk pedig már 7 millióval számol, amiből ötöt ezidáig teljesítettünk. — Miből fogy a legtöbb az üzletben? — A kisgépek közül a Robi rotációs kapa a legkeresettebb. Tavaly 22 ' talált gazdára. De viszik a Terra univerzális kerti kistraktort is. Ezenkívül jó piaca van a fűnyírónak, és az aggregátornak is. A tápok közül a legkeresettebb az Erra—6, a Nutrafosz és a Phylasol" combi. A vetőmagoknál szinte mindent felsorolhatnék. — Hogyan értékeli a bolt ellátottságát? — Azt hiszem, az itteni igényeket ki tudjuk elégíteni, még akkor is, ha egyes szállításokkal néha probléma van. Amióta az üzemanyag drágább, a szállító vállalatok kicsit lassúbbak lettek. A szigetelőlemez-gyár Legnagyobb gondként a szigetelőszakmunkás-képzés hiányát. az utóbbi évek egyik legnagyobb eredményeként pedig a Kiváló Vállalat címet tekinti Köszörűs Sándor, az újkígyósi szigetelőlemez-gyárvezetője. A kitüntetést ugyan a Kemikál Építőanyagipari Vállalat kapta, ennek egyik gyára az újkígyósi, de azért az 1982- ben elért kiváló címhez a mi gyárunknak is van valamennyi köze — magyarázza. A szigetelőlemez-gyár hatszáz kígyósinak ad munkát. A gyors fejlődést bizonyítja egyébként, hogy még tavaly egy év alatt 150 millió forint termelési értéket állítottak elő, az idén ehhez csak lel év kellett. A termelés gyors növekedéséhez a most folyó beruházásnak is köze van, amelynek befejezése október végére várható. Ami pedig a szakmunkás- képzés megoldatlanságát illeti, az több szempontból is megnehezíti a helyzetet. Mert igaz ugyan, az építkezések értékének alig néhány százalékát teszi ki a szigetelő- anyag értéke, ám mit ér egy épület például hibás tetőszigeteléssel. Már pedig a szigetelő anyagok minősége a rendelkezésre álló alapanyagok mellett nem utolsósorban azon múlik: szakemberek készítették-e vagy sem. — Sajnos, gyors változásban nem reménykedhetünk — mondja a gyár vezetője, aki egyébként az egykori ÁFÉSZ-üzem, a mai gyár elődjének létrehozását vállalta magára, és ebben az évben megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. Takarékos emberek Az OTP Békés megyei Igazgatóságához tartozó takarékpénztár 1959. december 31-én nyílt meg. Az első évben mintegy 100 betétkönyv tulajdonos helyezte el itt a megtakarított pénzét. Napjainkban pedig . több mint 1500 betétkönyvet tartanak nyilván. Csatlós György, aki 1964 óta fiókvezető, a következőket mondja: — A községben szorgalmas, takarékos emberek élnek. Csak ezzel nagyarázha- tó, hogy a lakossági betétállomány meghaladja az 55 millió forintot. Ebben az összegben szerepel 357 ifjúsági takarékbetét-tulajdonos 3.5 millió forintja is, ami bizonyítja, hogy az idősebb generációk nem feledkeznek meg a fiatalok gazdálkodásra neveléséről sem. S ha már a fiatalokról van szó. érdemes megemlíteni, hogy az 1981 82_es tanévben az általános iskolai tanulók 200 ezer forint értékű iskolai takarékbélyeget vettek, ami egy főre vetítve meghaladja a megyei átlagot. — Mi a helyzet a hitelekkel ? — Pillanatnyilag 8,7 millió forint a kintlévőségünk — mondja a fiókvezető —, de ehhez hozzájön még 10,3 millió forint építési kölcsön is. amivel 72 épülő lakást támogatunk. * * * A kétegyházi takarékszövetkezet újkígyósi kirendeltsége 1975 óta üzerúel. Az első évben 970 tagja volt, ma pedig 2435. A kirendeltség- vezető távollétében Csatlós Balázsné könyvelőt a forgalmukról' kérdezem. — Örömmel mondhatom, hogy nem panaszkodhatunk a pénzforgalomra. A betét- állományunk pillanatnyilag több mint 28 millió forint, és csaknem 10 millió a lakosság által felvett hitel összege. A takarékszövetkezet biztosítási ügyletekkel is foglalkozik. Az Állami Biztosító gyulai fiókjával van szerződésük. Évente átlagosan 1,5 millió forint biztosítási díjat szednek be. A község lakosai a szerencsével sem állnak hadilábon. Az elmúlt években pt gépkocsi került a községbe, a -gépkocsi-nyefe- ménybetétkönyvek sorsolásával. Ez így van. Képletesen értelmezve s a valóságban is. Az újkígyósi általános iskolai — igaz, most frissen mázolt — „sárga" épületéről, azzal szavazott a gólya, hogy fogta magát, és elköltözött a ! kéményről. (A mellette levő „fehér" épülettel hasonlóképpen tett volna.) Döntésének valószínű oka: egy mai gólyának' már nem felel meg a szellőztethetetlen. vizes, sötét, repedező falú iskola- épület. Pedig évről évre nagyobb szükség van a tantermekre a növekvő lélekszámú Újkígyóson. Tavaly 6Ó-nal voltak többen, idén 30 új elsőssel gyarapodik az általálnos iskola több mint 600 fős diáksága. Ez egyrészt azért van így, mert ugyancsak szorgoskodik a településen a ..gólya", amit a bölcsőde és az óvoda zsúfoltsága is bizonyít, másrészt pedig a megyeszékhelyhez közel eső község vonzereje jelentősen megnőtt a letelepedni akarók előtt. Lassan már közhelynek számít az iskolákkal kapcsolatban a gondok emlegetése. Králik Jánosné, az újkígyósi igazgatónő- nem a közhelyek számát kívánta szaporítani, csupán a tények közlésére szorítkozott. Az újkígyósi gyerekek hét, többnyire egymástól igen messze eső épületbe járnak iskolába. Ahogyan szaporodott a számuk, úgy kellett minden lehetséges módot megtalálni a tantermek kialakítására. (Bár ennek az ellenkezője is megtörtént a korábbi években, amikor iskolából alakítottak ki óvodát. illetve tantermekből tornaszobát. Bár így utólag visszagondolva, ezt más lehetőség híján, meg kellett tenni.) A baj csak az, hogy ezek közül a tantermek közül jó néhány szükségtanterem. Abból is a rosszabbik fajta. Pedig az újkígyósi szülők, a■/• Aranykalász Termelőszövetkezet s a Kemikál, mondhatni, a soknál is töb- Joet tettek már az iskoláért. Korszerűsítették a napközi fűtésrendszerét, a csónaká- zótónak- is beillő' főépület pincéjét feltöltötték, s elkészült a fedett tanmedence is. (Ami most használaton kívül van.) El lehet mondani, hogy Újkígyóson lassan „tetőznek" az iskola érdekében hozott társadalmi munkákkal. Hiszen néha komoly etikai problémát jelent a pedagógusoknak — akik maguk is éppen elegendő társadalmi munkát végeznek —. hogy meddig szabad elmenni a már szinte rendszeresen elvárt szülői segítségben. S a maguk baja mellett azt is meg kell érteniük, hogy a Szabadkígyóson évek óta váltakozó munkarendben működő Iskola bővítésére, joggal fordította minden anyagi erejét a közös községi tanács. E belátásuk bizonyítja, hogy nem a más kárára szeretnének jogos elvárásaikra megoldást kapni. Mert e két település iskola- hálózata, külön-külön és együtt, egyaránt nagyon elavult. Ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy mindkét település esetében a jövőben is gyarapodó lélekszámmal kell számolni, a megoldás nem-odázható el. A „fehér" iskola immár „kiglancolva" Átköltözés előtt A mennyezeten látható repedés, amelyet Süli János, a községi tanács elnöke tár elénk, a tanácsháza állapotára utal. Miközben ugyanis Újkígyós vezetői, lakói a virágzó község fejlesztésével, a mindennapi gondok megoldásával foglalatoskodnak, megfeledkeztek a községhá“ zárói. Illetve ez így nem is egészen pontos megfogalmazás, hiszen egészen addig, amíg az utca felőli falak meg nem indultak kifelé, a tanács dolgozói abban a tudatban éltek, el lesznek itt még jó néhány évet, és egyébként is, kell a pénz, más, közt szolgáló beruházásokra. A puszta látvány, a kitámasztott falak mellett a statikai vizsgálat győzött meg mindenkit arról, valamit tenni kell. Az épületet élet- veszélyessé nyilvánították. Ettől függetlenül azonban a tanács dolgozói maradtak, és az ügyfeleket is itt fogadják. Arra persze, hogy a kitámasztott falak meddig bír- • ják, senki sem adott garanciát. Ennek is köszönhető talán. hogy a tanácsháza újjáépítésével kapcsolatos erőfeszítéseket siker koronázta. Annak ellenére, hogy a statikai vizsgálat során megállapították, az épület felújításra is alkalmatlan, mégis ez utóbbi megoldásnál maradtak. Többre ugyanis nincs pénz. És ha minden a tervek szerint alakul, a felújítás az év végén kezdődik el. Addig a tanács a művelődési .ház kultúrtermébe költözik át. Az oldalt írták: B. Sajti Emese, Kepenyes János, Lovász Sándor. A fotókat készítette: Veress Erzsi.
