Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-08 / 185. szám

Kik vannak a fényképen? A Móra Ferenc Múzeum történeti osztálya (6720 Sze­ged, Roosevelt tér 1—3. Tel.: 12-511) munkája során egye­bek között a szegedi, illetve dél-alföldi építőmunkások két világháború közötti do­kumentumait, tárgyait, fény­képeit stb. is gyűjti. Így, ke­rült hozzánk az itt közölt fénykép, amely elsősorban a békéscsabai építőmunkás­mozgalom becses dokumen­tuma. Kik vannak a képen? Ehhez szeretnénk a békés­csabai olvasók* segítségét kér­ni. Hogyan került Szegedre? Érdekes, hogy múzeumunk munkatársai két eredeti fényképet is találtak Szege­den. Az egyiket özv. Schwarcz Lipótné, a másikat Ladvánszky József (1889— 1940) hagyatékában. Lad­vánszky József kőművessegé­det 1929. január 27-én vá­lasztották meg a Magyaror­szági Építőmunkások Or­szágos Szövetsége (MÉ- MOSZ) szegedi csoportja el­nökének. Addigi tevékeny­sége — a proletárdiktatúra idején végzett munkája, az első illegális kommunista sejt megszervezése 1921-ben, a lebukás és a börtönévek, a helyi MSZMP szervezési ta­pasztalatai — alapján már ekkor nagy tekintélyű, bal­oldali és osztályharcos veze­tője á szegedi munkásmoz­galomnak. Ladánszkyt szep­tember 8-án — az addig vég­zett jó szervezőmunka alap­ján — kinevezték a MÉ­MOSZ dél-alföldi titkárának. Feladata lett: „a központ utasításai értelmében az al­földi építőmunkás-csoporto­kat is meglátogatni, ellen­őrizni, szervezeti szempont­ból támogatni, és mindenben szükségükre lenni.” Lad­vánszky szoros kapcsolatokat épített ki a dél-alföldi épí­tőmunkás-csoportokkal, így került hozzá a fénykép, ame­lyen ő is látható. Schwar- czék baráti viszonyban vol­tak Ladvánszkyval, ezért valószínűleg tőle kaphatták a fényképet, nyilván a bé­késcsabaiak kettőt küldtek Szegedre. Mikor és hol készült? Az első kérdésre adandó válasz nem okozott gondot, mert a készíttetők ráíratták, hogy „1905—1930. febr. 2.” Képaláírás: „A békéscsabai csoport jubileuma.” A fény­kép tehát 1930. február 2-án készült Békéscsabán, ahol az építőmunkás-mozgalom or­szágosan is kiemelkedő ün­nepségét rendezték, a MÉ- MOSZ helyi csoportjának 25 éves jubileumát. Ennek programja: A pályaudvaron fogadták a déli vonatokkal érkező vendégeket. Fél ket­tőkor az építőmunkások és a helyi szakszervezetek veze­tői gyülekeztek a Munkás- otthonban (Trefort u. 2 B — *a fénykép valószínűleg itt készült.) A Munkásotthonból 2'ora- kor „impozáns menetben” átvonultak a dolgozók — élükön a Munkásdalkör — k városi Vigadó nagytermébe, amely zsúfolásig megtelt. (Esetleg még ennek udvarán is készülhetett a fénykép.) A Munkásdalkör megnyitó éneke (Blobner: Munkás üd­vözlet) után felvitték a do­bogóra „a tíz év óta bujdosó piros” lobogót, (amelyet — színe miatt — a Tanácsköz­társaság bukása után el kel­lett rejteni) a csabai építő­munkások negyedszázados harci zászlaját. (A fényké­pen ez is látható!) Az egy­begyűltek leírhatatlan lelke­sedésben törtek ki. » Lad­vánszky — aki a tudósítást írta az ünnepségről — az Építőmunkás szaklap febru­ár 15-i számában így írta le a lelkesedést: „Egyszerre ug­rottak föl* helyeikről öregek és fiatalok, férfiak és asz- szonyok, és szívük mélyéből kiáltották a zászló felé hű­ségüket, lelkesedésüket, örö­müket. Mindenki szeméből kibuggyant a könny. A vi­szontlátás örömének és az átélt szenvedésnek a köny- nye volt.” Ezután Pajor Oszkár bu­dapesti színművész szavalta el Szakasits Árpád (aki a MÉMOSZ Központi Vezető­ségének elnöke volt!) jubi­leumi versét (A tömeget éneklem én), majd Lipták András, a helyi csoport el­nöke nyitotta meg a dísz- közgyűlést. A szociáldemok­rata párt vezetőségének és parlamenti frakciójának üd­vözletét Saly Endre tolmá­csolta. Aztán Ladvánszky Jó­zsef a szegedi, Beinschrott Márton a gyomai, Pfaíf Mi­hály a gyulai építömunkás- csoport testvéri üdvözletét tolmácsolták, Bottyánszky Pálné, a helyi textilmunká- sok nevében köszöntötte a díszközgyűlést, Hankó Máté (a csoport jegyzője) a bé­késcsabai építőmunkás-szer­vezet történetét ismertette. Hrabovszky János (a cso­port alelnöke) indítványára a díszközgyűlés üdvözlő táv­iratot küldött Garbai Sán­dornak, a MÉMOSZ emig­ráns titkárának (aki a Ta­nácsköztársaság miniszterel­nöke volt!) és Bernhardt Miklósnak, az Építőmunkás Internacionálé elnökének. Az ünnepi beszédet Szakasits Árpád tartotta, s a díszköz­gyűlést a Munkásdalkör éne­ke (Scheu: A munka dala) zárta. Este társasvacsora volt (egy teríték 1 pengő 80 fil­lér) a Kisgazda székház ét­termében, majd „reggel 4-ig tartó műsoros estéllyel egy­bekötött táncvigadalmat” rendeztek, amelyen a Mun- kásclalkör, Pajor Oszkár és Kurtán Rózsi budapesti szín­művészek szerepeltek. Zon­gorakíséretet Weiczer Lajos zongoratanár szolgáltatott. Belépődíj személyenként 1 P 60- fill., háromtagú család­jegy 4 P, karzat 80 fill. A bevételt — amely jelentős lehetett — a helyi csoport könyvtárára kívánták fordí­tani. Kit ismernek tel? Az első (ülő) sor közepén Szakasits Árpád, a MÉ­MOSZ Központi Vezetőségé­nek elnöke, mellette balra valószínűleg felesége, vagy Kurtán Rózsi színművész, e sor bal szélén Ladvánszky József, a MÉMOSZ dél-al­földi kerületének titkára, jobbra mellette felesége. Fel­tételezzük, hogy az első ülő sorban foglalnak helyet a vdndégek: Saly Endre, az SZDP parlamenti frakciójá­nak vezetője, Pajor Oszkár színművész, Beinschrott Már­ton, a gyomai, Pfaff Mihály, a gyulai építőmunkások ve­zetői. Úgy gondoljuk, hogy ott vannak a képen a békéscsa­bai MÉMOSZ-csoport veze­tői: elnök: Lipták András, alelnök: Hrabovszky János, jegyzők Uhri György és Hankó Máté, pénztárosok: Kiss János és Mészáros Mi­hály, ellenőrök: Bottyánszky I András és Gajdács András, | zászlótartók: Kollár Ádám, Opauszky János, Csicsely II. János. És természetesen ott vannak a képen a helyi SZDP, ill. szakszervezetek vezetői, de az ő neveiket még csak nem is tudjuk. Kérjük a békéscsabaiak, volt'építőmunkások, szociál­demokrata, szakszervezeti ve­zetőségi tagok, ill. családtag­jaik segítségét; írják meg, kiket ismertek fel a fényké­pen. Csak segítségükkel si­kerülhet a békéscsabai mun- kásmij^galom értékes doku­mentumát „életre kelteni.” A személyek azonosítása mel­lett fontos volna tisztázni, | hol készült a kép: a Mun­kásotthon (Trefort u. 2 B), vagy a városi Vigadó udva­rán? Igaz-e az a szegedi — veteránok által ismert tör­ténet, hogy a fényképen is | látható zászlóra a 30-as évek j elején Ladvánszky József [ egy nemzetiszínű szalagot * kötött, mert a békéscsabai E rendőrség csak így engedte j végigvinni a városon, a mun­kások május 1-1 felvonulá­sán? Mi lett az értékes munkásmozgalmi tárgy sor­sa? Fáradozásukat előre is kö­szönjük. Várjuk leveleiket: 6720 Szeged, Roosevelt tér [ 1—3. Tel.: 12-511. Sípos József i muzeológus { Leó jégkrém éjjel-nappal Teljes a nagyüzem a BU- DÁTÉJ Leó-jégkrémüzemé- ben: napi három műszakban ontják a gépek a hideg cse­megét. A napi teljesítmény 4500 karton pálcikás, poharas és családi jégkrém. A ká­nikulában azonban ez is ke­vés, további 2000 kartont igényelne a kereskedelem. Tavaly óta így is megnőtt az üzem kapacitása, új pál- cikázó és családi jégkrémet előállító gépet állítottak be. Jobb kihasználásuk érdeké­ben vezették be az éjszakai műszakot. amelynek sze­mélyzete az üzem dolgozói­ból verbuválódott gazdasági munkaközösség. A 15 tagú szervezet 140 éjszakára — a nyári csúcsidényre — szer­ződött le a BUDATEJ-jel, s a megegyezés szerint a dol­gozók teljesítményük után részesednek a nyereségből. A jó színvonalú jégkrém- ellátás érdekében az üzem ezerrel bővítette hűtőpult­parkját. s így jelenleg 2800 fagyasztóláda áll a strando­kon. az ABC-áruházaícban, az ÁFÉSZ-üzletekben. Több­ségüket a legforgalmasabb üdülőközpontokban helyez­ték el, elsősorban a Balaton mellett, a Velencei-tónál és a Duna-kanyarban. Kereskedelmi népi ellenőrök az üveggyárban 1982. augusztus 8,, vasárnap (Tudósítónktól) Az idén újraválasztották az Orosházi Üveggyárban a kereskedelmi népi ellenőrö­ket, új tagokkal gyarapodott a testület. Az új ellenőrök részére oktatást szerveztek. A gyár gazdasági vezetése és szakszervezeti bizottsága minden segítséget megad a társadalmi tisztség ellátásá­hoz. Jó a kapcsolat a szak­maközi bizottsággal is. Az üveggyári társadalmi­kereskedelmi népi ellenőrök munkájukat az SZMT köz- gazdasági és politikai osztá­lya által megadott feladatok alapján végzik. Az első fél­évben ellenőrzésük kiter­jedt a peremkerületek áru­ellátására — különös tekin­tettel a tej-, hús-, kenyér- ellátásra —, valamint a ven­déglátó egységek és szerző­déses üzletek vizsgálatára. Ez idő alatt 70 alkalommal végeztek ellenőrzést, ebből 12 esetben jegyzőkönyvet vet­tek fel, amit megküldték a városi tanács szabálysértési előadójának. A visszajelzések szerint 1000—2000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtot­ták a szabálysértőket. Több egységnél a vállalat saját hatáskörében vonta felelős­ségre az üzletvezetőket. A gyári népi ellenőrök kö­zös ellenőrzéseket végeznek a Békés megyei Vendéglátó­ipari Vállalat és a Békés megyei Kiskereskedelmi Vál­lalat szakembereivel. Saját kezdeményezésükre az Oros­házi városi-járási Rendőr­főkapitányság vagyonvédel­mi osztályával is végeztek közös ellenőrzéseket, a tár­sadalmi tulajdon megóvása érdekében. Kölcsönösen hasz­nos volt ez az együttműkö­dés, s a jövőben is sor ke­rül hasonlókra. Sok bejelen­tés érkezik az üveggyári dol­gozóktól is, amit mjnden esetben kivizsgálnak. A vá­sárlók érdekvédelméről, a társadalmi-kereskedelmi né­pi ellenőrök tevékenységéről több alkalommal tájékoztat­ják a lakosságot. Pribék Sándor Nyári csúcsforgalom a szarvasi kempingben (Tudósítónktól) Az elmúlt nyáron a Szarva­son áthaladó autós, ha az új kemping területe felé tekin­tett, még nem tapasztalt túl nagy forgalmat. Az idén szemmel láthatóan megválto­zott a helyzet. Zaj Zoltán — aki ez év január 1 óta vezeti a kempinget — elmondotta, hogy az év eleji nehézségek után reményen felüli ered­ményeket hozott az idei nyár. Július havi forgalmuk elérte az 1,3 millió forintot, s ebben az étterem bevétele nem szerepel. (Tavaly fél év alatt értek el ennyi bevé­telt.) örvendetes, hogy jelen­tősen megnőtt a sátoros és lakókocsis vendégek és a külföldiek száma. A szocia­lista országokból érkező tu­ristákon kívül hollandok, olaszok, svédek látogattak el Szarvasra, de az Egyesült Államokból, Irakból. Üj-Zé- landból és Elefántcsont-part­ról is volt vendégük. Arányában egyre csökken a csupán egy éjszakát itt töl­tő vendégek száma, sok a kéthetes csoport és egyre többen vannak, akik csak egy-két napot szándékoznak eltölteni, de még egy hét múlva is itt tartózkodnak. Svédországból például az idén olyan turisták érkeztek, akiknek tavaly itt járt hon­fitársaik ajánlották a szarva­si kempinget. f A fokozódó forgalom és látogatottság természetesen nem véletlen. Oka egyrészt, hogy egyre többen ismerik meg, s viszik hírét az Arany- szarvasnak az országban és az országhatárokon kívül is, másrészt a színvonalas ren­dezvények és az egyre ma­gasabb szintű szolgáltatások is vonzerőt jelentenek. Ta­vasszal a sikeres gyermek- üdültetéssel kezdődött a sze­zon. Július 3—13-ig itt tar­tották az ENSZ-védnökség- gel rendezett nemzetközi természetvédelmi konferen­ciát, amelyen 30 ország 80 képviselője vett részt. Ezen a héten például a szerdai nap a lengyel—magyar barátság jegyébén mint „lengyel nap" telt el. A lengyel vendégek ingyen vehették igénybe a kemping valamennyi szolgál­tatását (vízibicikli. kajak, csónak, minigolf, tenisz, klubmozi stb.), majd hangu­latos diszkó zárta a napot. Most folynak Békés megye ez évi egyik legnagyobb ren­dezvényének — a természet- barátok országos találkozó­jának — előkészületei, amely augusztus 18—23-ig tart majd, s melyre több mint 1800 vendéget várnak. Októ­ber 1-2-án Országos CB-s rádióstalálkozóra kerül sör. mintegy 400 vendég részvé­telével. A külföldi vendégek véle­ménye szerint Közép-Európa egyik legjobb és legkelleme­sebb kempingje az Arany- szarvas, de természetesen na- j gyón hiányzik mellőle a ter­málfürdő. Medgyesi Lászlóné II mocsár virága Kinyílt a mocsár virága. A Dráva lápos holtágaiban, ritkán látott tömegben pom­pázik a zöld levelű, sárgás­fehér szirmú tündérrózsa. A meleg, páradús időjárás kedvez a vízi virágnak, he­lyenként százával virít a holtágak zöld dzsungelében. Egy-egy tövön négy rózsa is nyílt, és némelyiknek az át­mérője eléri a hat—nyolc centimétert. Az úgynevezett Ó-Dráván különös jelensé­get figyeltek meg: a virágok jobbra-balra bókolnak, még ha a víz és a levegő nyugodt is. Kiderült, hogy a vízityú­kok és a kisvöcskök fészkel­ték be magukat a rózsatö­vekbe. s ők ringatják a mo­csári virágokat. Újabb leletek Gorsiumban A Tác melletti római telepü­lés, Gorsium délnyugati sarok- tornyának a feltárásához lát­tak hozzá a székesfehérvári István király Múzeum régészei. A városfalakat harmincöt mé­terenként megszakító tornyok közül ez maradt a leginkább épen. mivel követlenül a Sárvíz partján magasodott, s köveit nem tudták lebontani, elhorda­ni a középkori Székesfehérvár építéséhez. Az idei, immár hu- szontötödik ásatási idénynek ez a legnagyobb munkája; mellet­te folytatják az első számú ka­tonai tábor délnyugati kapujá­nak a feltárását. Nézd, hugi, kiscsibék! Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents