Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-08 / 185. szám
NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 8., vasárnap Tanévkezdés — hiánycikkek nélkül A Papír- és Irodaszer-értékesítő Kereskedelmi Vállalat Békés megyei ' kirendeltsége már januárban megkezdte a felkészülést a szeptemberi tanévkezdésre. A megyei tanács, valamint a városi és községi tanácsok létszámadatai alapján felmérték. hogy ősszel 46 ezer 160 általános iskolás és 7277 középiskolás' lesz megyénkben. Fajó János, a kirendeltség vezetője elmondta, hogy június végéig csaknem 60 papírboltot láttak el a szükséges füzetekkel, illetve tanszerekkel. A jó szervező- munkának köszönhetően idén nincsenek hiánycikkek. A háromhetes, kedvezményes tanszervásár, mely július 31-ig tartott, a 30 százalékos árengedmény ellenére, mégis elmaradt a várakozástól. Az előző években jobban vonzotta a vevőket az árengedmény. De azok is mindent megvásárolhatnak, akik csak ezután akarják beszerezni a szükséges eszközöket. Medovarszki Gáborné, a békéscsabai Szabadság téri papír- és írószerbolt vezetője a kedvezményes tanszervásár tapasztalatairól a következőket mondja: ,,Három hét alatt füzetekből és tanszerekből csaknem 610 ezer forintos forgalmat bonyolítottunk le. Ez azt jelenti, hogy vevőink 260 ezer forintot takarítottak meg, egyedül a mi boltunkban. Érdekes, hogy amióta vége van a vásárnak, többen vásárolnak tanszereket, és nemcsak nálunk, hanem a többi papírboltban is. pedig például egy ötödik osztályosoknak való 274 forintos tanszercsomagon 82 forintot nyertek volna. — lovász — Szegedi Szabadtéri Játékok Félidejéhez érkezett szombaton a Szegedi Szabadtéri Játékok idei előadássorozata. A „csillagos mennyezetű” színházban a tervezett 16 előadásból a 8. megtekintésére érkeztek szombaton az ország minden részéből. A szabadtéri játékok igazgatóságán arról tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy a Háry János, a Trubadúr és a Cigánybáró eddigi hét előadását 35 000-en nézték meg. A szombati második Cigánybáró előadásra hónapokkal ezelőtt elővételben minden jegy elkelt. Egyébként is. nagy forgalom volt szombaton Szegeden. Több mint 20 000-en érkeztek, hogy a Tisza-parti városban töltsék el a hét végét. Számtalan szórakozási lehetőség fogadta a vendégeket. Sűrített járatokban indultak a városnéző autóbuszok a Klauzál térről és ugyancsak onnan az úgynevezett nosztalgiajáratok: a parádés kocsik. A Tiszán egész nap közlekednek hétvégén a kis sétahajók, és a 150 személyes zenés sétahajók. A művelődési házakban tucatnyi képzőművészeti kiállítás fogadja az érdeklődőket. Gyulán, a nemrég felépült gyógyüdülő tetején átadták rendeltetésének a jól felszerelt csillagvizsgálót. Az itt üdülők ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak, s távcsövön gyönyörködhetnek a csillagokban és a városképben Fotó: Béla Ottó TIT-szabadegyetem Gazdag kínálatból válogathatnak az idén is a József Attila szabadegyetem sorozatai iránt érdeklődők: az új ismeretterjesztési évadban 23 tudományágból mintegy 122- féle előadássorozatot indít a T'T budapesti szervezete. Egy-egy tudományterület népszerűsítéséből —_a hagyományokhoz híven — ezúttal is az adott témakörökben leginkább tájékozott szakemberek vállalnak részt. A kreatív nevelés címmel új pedagógiai-közművelődési sorozatot rendez a szabad- egyetem az 1982—83-as tanévben. Az előadások konkrét gyakorlati tanácsokat, ötleteket, módszereket ajánlanak a pedagógusoknak, illetve kulturális területen dolgozóknak. Költők, dramaturgok, bábosok, pszichológusok közreműködésével ismerkedhetnek a hallgatók az iskolai színjátszás, a bábozás, a pantomim, a gyermekirodalom felhasználásának lehetőségeivel. Újdonságot ígér a Fiatalok a mérlegen című sorozat is. A 12 előadásból álló program során neves, a valóságfeltárás és — elemzés eszközeivel dolgozó szociológusok ismertetik az elmúlt években 6 és 14 éves gyermekek körében végzett vizsgálataik eredményeit. A felnőttkori önnevelés, önművelés című foglalkozások részvevői ke- rekasztal-beszélgetéseken sajátíthatják el az önnevelés alapismereteit. Új kezdeményezés lesz idén a Diáksajtó, diákújságírás című sorozat: az iskolaújság szerkesztését, tördelését, írását tanulják meg itt a speciális kollégium növendékei. A szabadegyetemi programban meghirdetett előadássorozatokra — iskolai végzettségre, foglalkozásra való tekintet nélkül — bárki jelentkezhet. A beiratkozás szeptember 6-án kezdődik, és — munkanapokon — két hétig tart a TIT Kossuth Klubjában (VIII., Múzeum u. 7.). Keresettek a politikai könyvek A világ történései megkívánják az eseményekkel haladni vágyó emberektől, hogy többek között a politikai és gazdasági életről minél több információval rendelkezzenek. Ehhez nyújtanak segítséget a politikai kötetek, a gazdasági kiadványok, a népszerűsítő történelmi művek. Ahogyan Ro- szik György, a Kossuth Könyvkiadó Békés megyei kirendeltségének vezetője elmondta, az olvasóközönség tagjai között egyre több ipari, mezőgazdasági munkás található, s növekszik a klasszikus politikai szerzők, Marx, Engels. Lenin művei iránt az érdeklődés. A politikai irodalom mellett filozófiai. szociológiai, művelődéstörténeti. történelmi, közgazdasági, nemzetközi és belső pártoktatási kérdésekkel foglalkozó kötetek jutnak el az olvasókhoz. Békés megyében az aktív keresők egyenként 30 forintot költenek a Kossuth Könyvkiadó által terjesztett munkákra. Csalóka az átlag, mert egyaránt szerepel ebben a 3 forintos, aktuális kérdéseket taglaló füzet és a 180 forint értékű Ki, kicsoda? című kötet. — Népszerűek a Mit kell tudni? az Universum és az Ország-Világ példányai. A megyei terjesztőkhöz hamarosan eljutó Világtörténeti kisenciklopédiára már előre jelentkeztek a megrendelők — mondja Roszik György. Sikeresek a községekben megtartott politikai könyvnapok. Mezőberényben a folyamatos könyvterjesztés mellett a könyvnapokon 20 ezer forint értékű könyv talált gazdára. Több községben. így Gádoroson, Nagyszénáson, Csorváson, Bé- késszentandráson. Kondoroson, Mezőgyánban, Geszten és Újkígyóson, ezen rendezvénysorozat keretében várhatóan újabb sok. hasznos kötet jut el az olvasókhoz. Megnövekedett az érdeklődés a Kossuth-kiadványok iránt a mezőgazdasági üzemekben is. Ezért ebben az évben az eddigi értékesítésnél 8 százalékkal nagyobb forgalmat szeretne a megyei kirendeltség lebonyolítani. Az elmúlt évi eredmények alapján Békés megye olvasóközönsége vásárolta a legtöbb kötetet a Kossuth Kiadótól. összesen több mint 6 millió forint értékű könyvet vettek a párttagok és a pártonkívüliek. — számadó — Fotó: Fazekas László Elkészül! a gépszín A Békéscsabai Gabonamúzeum részeként elkészült a gépszín, ahol augusztus 20- án megnyitják „A gabona- termesztés eszközei és gépei a századfordulón Békés megyében” 'című kiállítást. A kiállításnak az a szín ad otthont, amelynek eredetijét Mikó János békési ácsmester 1875-ben építette fel, Wenckheim Dénes és örökösei vésztő-mágori birtokán. A régi épülettervet és a még meglevő, de lényegesen átalakítottat egybevetették, s ennek alapján készítette el az AGROBER a felépülő géptároló szín tervét. A szép ácsmunka Czégény Ferenc ácsmester munkáját dicséri, a nádfedést a méhkeréki Nicolae Balcescu Termelőszövetkezet dolgozói készítették, Gurzó János irányításával. A paravánok festése után. augusztus 10-én kezdik meg a kiállítás rendezését, ahol a gépek termesztéstechnikai sorrendben kerülnek bemutatásra, Vasvári Mihály múzeumigazgató tervei alapján. Az ide kerülő gépeket Békés megyéből vásárolták ösz- sze, és a restaurálásukat a Kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet múzeumbarát szakköre végezte, dr. Pálfi György igazgató irányításával. — számadó — A paravánok festése után érkeznek a gépek, s megkezdődik a területrendezés Hz ellátás fejlesztése társadalmi érdek P ár héttel ezelőtt, a Hazafias Népfront Nyíregyházán megrendezett országos honismereti akadémiáján sokoldalúan vizsgálták és taglalták hazánk településszerkezetét; illetve a településhálózat változásának kedvező és kedvezőtlen jelenségeit. Sok szó esett az aprófalvakról, az ott élő lakosság helyzetéről. Különösen hangsúlyozták azokat az ellátásban mutatkozó hátrányokat, amelyek gyakran súlyosan érintik e települések lakóit. Az aprófalvas vidékek népfrontbizottságainak tanácskozásain is állandó téma ez a kérdés, mert amint fogalmaznak: „Nem nyugodhatunk bele", hogy családok, emberek százezrei csupán azért éljenek az átlagosnál sokkal nehezebb körülmények között, mert falun laknak”. Sokan ma is úgy vélik, hogy a kis falvakban úgyszólván csak a földből, a mezőgazdaságból élő emberek élnek. A tények mást mutatnak. A falusi társadalom aktív keresőinek megoszlása az 1980-as népszámláláskor a következő volt: munkás 58; termelőszövetkezeti dolgozó 22,2; szellemi foglalkozású 16,2; és kisárutermelő 3,6 százalék. Mi sem természetesebb, hogy ez a társadalmi átrétegző- dés is az igények növekedését hozta magával. A modern nagyüzemi körülmények között dolgozó ember lakóhelye iránt is igényesebb, nem elégszik meg az évtizedekkel elmaradott állapotokkal. Ha nincs módja helyben változtatni a körülményeken, akkor nagyobb községbe, városba költözik. így keletkeznek elnéptelenedő kis települések, amelyek pedig kevés fejlesztéssel, a mindennapi életvitel jó megszervezésével kellemes lakóhelyek lehetnének. Hazánk településeinek kereken háromnegyed része 2000 lakosnál kisebb, és ezekben él a lakosság 17 százaléka, megközelítően 2 millió ember. A nemzeti vagyon tekintélyes része is az aprófalvakban található. Értékes lakóházak, gazdasági épületek, még használható gazdálkodási eszközök, apró gyümölcsösök, kertek. Ezek a falvak nemcsak lakóhelyek, de számottevő termelőerőt is képviselnek, ha értékeiket nem hagyjuk pusztulni. A háztáji és kisegítő gazdaságról szóló statisztikák megalapozottan bizonyítják ennek jelentőségét. A kis települések lakói életkörülményeinek javítása tehát nemcsak a róluk való gondoskodás miatt szükséges, hanem általános gazdasági és településpolitikai érdek is. Teljesen azonos fontosságú és szerepkörű települések sehol, semmilyen körülmények között nem alakulhatnak ki. Más a jellege, szerepe egy városnak, más a nagyközségnek, és megint más a falunak. De az azonos lélekszámúak közül s az egyik lehet kedvelt üdülőhely, a másik a kirándulókat vonzza, a harmadik ipartelepéről, vagy más gazdasági létesítményéről lehet aevezetes. Egy valamiben közösek: lakóhelyek, s ilyen értelemben nem szerep nélküliek; tehát az ott lakók ellátása állami, társadalmi kötelezettség. Az is lermészetes, hogy más az ellátás mértéke a nagyobb településen, mint a kissebben. De az alapellátás megszervezésében a különböző rangú települések egyenlőségének megteremtése kívánatos. Enyedi György, a gazdasági földrajz neves művelője írta: „A kiegyenlítési politikának nem lehet célja, hogy minden településen azonos fejlettséget eredményezzen. Teljes kiegyenlítődés irányozható elő az alapvető feltételek (lakás, ivóvíz, úthálózatba való bekapcsolás stb.) tekintetében, de már sem a foglalkoztatást, sem a magasabb szintű kereskedelmi, kulturális, oktatási vagy egészségügyi ellátást nem kell mindenkinek a lakóhelyén biztosítani . . A területfejlesztésnek főleg arra kell törekednie, hogy egy terület lakosai könnyen, s rövid időn belül eljuthassanak a szolgáltatások telephelyéhez... Azt a helyzetet kell megszüntetni, hogy egy állampolgár lényeges és tartós — még utódai által is érzékelt — hátrányba kerüljön, pusztán annak következtében, hogy hol lakik”. E mértéktartó meghatározás és feladat megjelölése alapúin végzik elemzéseiket és tanácskoznak a tennivalókról a népfrontbizottságok is. A tapasztalatok összegzéséből már kiviláglik a kívánatos változtatások iránya. , Egy-egy település népességének lakásépítkezése megbízhatóan kifejezi a maradás vagy elvándorlás szándékát. Az országos kép azt mutatja, hogy az intenzív lakásépítésnek csak töredék és csökkenő hányada jutott a kistelepülésekre. 1980- ban országosan ezer lakosra 8 lakás; az ország községeiben 5.8 lakás, a kistelepüléseken 4,2 lakás épült fel. A 200 főnél kisebb falvakban pedig csökkent a lakások száma. Mivel a lakásépítés egyértelműen mutatja egy település életképességét, ezért a lakásépítés ösztönzésére a városokéval azonos feltételrendszer lenne kívánatos. Az már a helyi ismeretek alapján dönthető el, hogy egy- egy településen az általános érvényű intézkedés elegendő-e a lakásépítés felélesztésére, vagy más tennivaló is van. Ezek kozott is első helyen szerepelhet a jó ivóvíz, az elektromos hálózat megfelelő kiépítettsége, a szilárd burkolatú, az év minden szakában járható út, a rendszeres vonat- vagy au- lobusz-közlekedés lehetősége. Egy másik, mindmáig sok vitára okot adó gond az iskolakérdés. Az iskola léte az ott lakó népesség kötődését megtarthatja, sőt fokozhatja. Ezért sokan vallják; hogy az iskolák fenntartására törekedni kell: a kisiskolásoknak és a gyermekek családjának jobb, ha a pedagógus jár ki a faluba, mint ha a gyermekeknek kell utazniok. Az egészségügyi ellátásban gondot okoz az orvosok területi elhelyezkedésének aránytalansága. A társközségekben altalános gyakorlat a heti, kétheti egy nap rendelés, de több helyen még ez sincs. Gyógyszertár csak nagyobb községekben és a városokban van. Több javaslat szerint megoldás lenne a székhelyközségekben egészségügyi centrum létrehozása. Sok helyen megoldásra vár a postai szolgáltatások rendezése. Elemi szükséglet az éjjel-nappal működő segélykérő telefon és az aprófalvakban célszerűnek látszik a tanyákon jól bevált fiókos postaládarendszer kiépítése. Végül — de nem utolsósorban — az alapellátás fontos tényezője, hogy a legkisebb település lakói is könnyén elérhető távolságon belül megvásárolhassák a mindennap szükséges élelmiszereket, fűszereket, a háztartásban nélkülözhetetlen köznapi cikkeket. A kereskedelmi szervezés leleményén múlik, hogy ezt nagyobb körzetet ellátó egységgel, mozgó ABC-vel, vagy akár bizományosi rendszerrel oldja-e meg. n nagyon is égető gyakorlati tennivalókat sorolhatnánk tovább. Gondjaink felismerése, a megoldás módozatainak keresése már biztató jele annak, hogy célszerű intézkedésekkel és mind erősebb helyi társadalmi összefogással kedvező folyamatokat indíthatunk el a lakosság ellátásának további fejlesztésében. Fotó: Fazekas László Horváth László
