Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-08 / 185. szám

NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 8., vasárnap Tanévkezdés — hiánycikkek nélkül A Papír- és Irodaszer-ér­tékesítő Kereskedelmi Vál­lalat Békés megyei ' kiren­deltsége már januárban megkezdte a felkészülést a szeptemberi tanévkezdésre. A megyei tanács, valamint a városi és községi tanácsok létszámadatai alapján fel­mérték. hogy ősszel 46 ezer 160 általános iskolás és 7277 középiskolás' lesz megyénk­ben. Fajó János, a kiren­deltség vezetője elmondta, hogy június végéig csaknem 60 papírboltot láttak el a szükséges füzetekkel, illetve tanszerekkel. A jó szervező- munkának köszönhetően idén nincsenek hiánycikkek. A háromhetes, kedvezmé­nyes tanszervásár, mely jú­lius 31-ig tartott, a 30 szá­zalékos árengedmény ellené­re, mégis elmaradt a vára­kozástól. Az előző években jobban vonzotta a vevőket az árengedmény. De azok is mindent megvásárolhatnak, akik csak ezután akarják beszerezni a szükséges esz­közöket. Medovarszki Gáborné, a békéscsabai Szabadság téri papír- és írószerbolt vezető­je a kedvezményes tanszer­vásár tapasztalatairól a kö­vetkezőket mondja: ,,Három hét alatt füzetekből és tan­szerekből csaknem 610 ezer forintos forgalmat bonyolí­tottunk le. Ez azt jelenti, hogy vevőink 260 ezer forin­tot takarítottak meg, egyedül a mi boltunkban. Érdekes, hogy amióta vége van a vá­sárnak, többen vásárolnak tanszereket, és nemcsak ná­lunk, hanem a többi papír­boltban is. pedig például egy ötödik osztályosoknak való 274 forintos tanszercsomagon 82 forintot nyertek volna. — lovász — Szegedi Szabadtéri Játékok Félidejéhez érkezett szom­baton a Szegedi Szabadtéri Játékok idei előadássoroza­ta. A „csillagos mennyezetű” színházban a tervezett 16 előadásból a 8. megtekin­tésére érkeztek szombaton az ország minden részéből. A szabadtéri játékok igaz­gatóságán arról tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy a Háry János, a Trubadúr és a Cigánybáró eddigi hét elő­adását 35 000-en nézték meg. A szombati második Cigány­báró előadásra hónapokkal ezelőtt elővételben minden jegy elkelt. Egyébként is. nagy forga­lom volt szombaton Szege­den. Több mint 20 000-en ér­keztek, hogy a Tisza-parti városban töltsék el a hét vé­gét. Számtalan szórakozási lehetőség fogadta a vendége­ket. Sűrített járatokban in­dultak a városnéző autóbu­szok a Klauzál térről és ugyancsak onnan az úgyne­vezett nosztalgiajáratok: a parádés kocsik. A Tiszán egész nap közlekednek hét­végén a kis sétahajók, és a 150 személyes zenés sétaha­jók. A művelődési házakban tucatnyi képzőművészeti ki­állítás fogadja az érdeklődő­ket. Gyulán, a nemrég felépült gyógyüdülő tetején átadták ren­deltetésének a jól felszerelt csillagvizsgálót. Az itt üdülők ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak, s távcsövön gyö­nyörködhetnek a csillagokban és a városképben Fotó: Béla Ottó TIT-szabadegyetem Gazdag kínálatból válogat­hatnak az idén is a József Attila szabadegyetem soro­zatai iránt érdeklődők: az új ismeretterjesztési évadban 23 tudományágból mintegy 122- féle előadássorozatot indít a T'T budapesti szervezete. Egy-egy tudományterület népszerűsítéséből —_a hagyo­mányokhoz híven — ezúttal is az adott témakörökben leginkább tájékozott szakem­berek vállalnak részt. A kreatív nevelés címmel új pedagógiai-közművelődési sorozatot rendez a szabad- egyetem az 1982—83-as tan­évben. Az előadások konkrét gyakorlati tanácsokat, ötlete­ket, módszereket ajánlanak a pedagógusoknak, illetve kul­turális területen dolgozók­nak. Költők, dramaturgok, bábosok, pszichológusok köz­reműködésével ismerkedhet­nek a hallgatók az iskolai színjátszás, a bábozás, a pan­tomim, a gyermekirodalom felhasználásának lehetőségei­vel. Újdonságot ígér a Fiatalok a mérlegen című sorozat is. A 12 előadásból álló prog­ram során neves, a valóság­feltárás és — elemzés eszkö­zeivel dolgozó szociológusok ismertetik az elmúlt évek­ben 6 és 14 éves gyermekek körében végzett vizsgálataik eredményeit. A felnőttkori önnevelés, önművelés című foglalkozások részvevői ke- rekasztal-beszélgetéseken sa­játíthatják el az önnevelés alapismereteit. Új kezdemé­nyezés lesz idén a Diáksaj­tó, diákújságírás című soro­zat: az iskolaújság szerkesz­tését, tördelését, írását ta­nulják meg itt a speciális kollégium növendékei. A szabadegyetemi prog­ramban meghirdetett elő­adássorozatokra — iskolai végzettségre, foglalkozásra való tekintet nélkül — bárki jelentkezhet. A beiratkozás szeptember 6-án kezdődik, és — munkanapokon — két hétig tart a TIT Kossuth Klubjában (VIII., Múzeum u. 7.). Keresettek a politikai könyvek A világ történései meg­kívánják az eseményekkel haladni vágyó emberektől, hogy többek között a politi­kai és gazdasági életről mi­nél több információval ren­delkezzenek. Ehhez nyújta­nak segítséget a politikai kötetek, a gazdasági kiadvá­nyok, a népszerűsítő törté­nelmi művek. Ahogyan Ro- szik György, a Kossuth Könyvkiadó Békés megyei kirendeltségének vezetője elmondta, az olvasóközönség tagjai között egyre több ipa­ri, mezőgazdasági munkás található, s növekszik a klasszikus politikai szerzők, Marx, Engels. Lenin művei iránt az érdeklődés. A politikai irodalom mel­lett filozófiai. szociológiai, művelődéstörténeti. törté­nelmi, közgazdasági, nem­zetközi és belső pártoktatási kérdésekkel foglalkozó kö­tetek jutnak el az olvasók­hoz. Békés megyében az ak­tív keresők egyenként 30 forintot költenek a Kos­suth Könyvkiadó által ter­jesztett munkákra. Csalóka az átlag, mert egyaránt sze­repel ebben a 3 forintos, ak­tuális kérdéseket taglaló fü­zet és a 180 forint értékű Ki, kicsoda? című kötet. — Népszerűek a Mit kell tudni? az Universum és az Ország-Világ példányai. A megyei terjesztőkhöz ha­marosan eljutó Világtörté­neti kisenciklopédiára már előre jelentkeztek a megren­delők — mondja Roszik György. Sikeresek a községekben megtartott politikai könyv­napok. Mezőberényben a fo­lyamatos könyvterjesztés mellett a könyvnapokon 20 ezer forint értékű könyv ta­lált gazdára. Több község­ben. így Gádoroson, Nagy­szénáson, Csorváson, Bé- késszentandráson. Kondoro­son, Mezőgyánban, Geszten és Újkígyóson, ezen rendez­vénysorozat keretében vár­hatóan újabb sok. hasznos kötet jut el az olvasókhoz. Megnövekedett az érdeklő­dés a Kossuth-kiadványok iránt a mezőgazdasági üze­mekben is. Ezért ebben az évben az eddigi értékesítés­nél 8 százalékkal nagyobb forgalmat szeretne a megyei kirendeltség lebonyolítani. Az elmúlt évi eredmények alapján Békés megye olva­sóközönsége vásárolta a leg­több kötetet a Kossuth Ki­adótól. összesen több mint 6 millió forint értékű köny­vet vettek a párttagok és a pártonkívüliek. — számadó — Fotó: Fazekas László Elkészül! a gépszín A Békéscsabai Gabona­múzeum részeként elkészült a gépszín, ahol augusztus 20- án megnyitják „A gabona- termesztés eszközei és gépei a századfordulón Békés me­gyében” 'című kiállítást. A kiállításnak az a szín ad otthont, amelynek eredetijét Mikó János békési ácsmes­ter 1875-ben építette fel, Wenckheim Dénes és örö­kösei vésztő-mágori birto­kán. A régi épülettervet és a még meglevő, de lényege­sen átalakítottat egybevetet­ték, s ennek alapján készí­tette el az AGROBER a fel­épülő géptároló szín tervét. A szép ácsmunka Czégény Ferenc ácsmester munkáját dicséri, a nádfedést a méh­keréki Nicolae Balcescu Ter­melőszövetkezet dolgozói ké­szítették, Gurzó János irá­nyításával. A paravánok festése után. augusztus 10-én kezdik meg a kiállítás rendezését, ahol a gépek termesztéstechnikai sorrendben kerülnek bemu­tatásra, Vasvári Mihály mú­zeumigazgató tervei alapján. Az ide kerülő gépeket Bé­kés megyéből vásárolták ösz- sze, és a restaurálásukat a Kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet múzeumbarát szakköre vé­gezte, dr. Pálfi György igaz­gató irányításával. — számadó — A paravánok festése után érkeznek a gépek, s megkezdődik a területrendezés Hz ellátás fejlesztése társadalmi érdek P ár héttel ezelőtt, a Hazafias Népfront Nyíregyházán megrendezett országos honismereti akadémiáján sok­oldalúan vizsgálták és taglalták hazánk településszer­kezetét; illetve a településhálózat változásának kedvező és kedvezőtlen jelenségeit. Sok szó esett az aprófalvakról, az ott élő lakosság helyzetéről. Különösen hangsúlyozták azo­kat az ellátásban mutatkozó hátrányokat, amelyek gyakran súlyosan érintik e települések lakóit. Az aprófalvas vidékek népfrontbizottságainak tanácskozásain is állandó téma ez a kérdés, mert amint fogalmaznak: „Nem nyugodhatunk bele", hogy családok, emberek százezrei csupán azért éljenek az átlagosnál sokkal nehezebb körülmények között, mert fa­lun laknak”. Sokan ma is úgy vélik, hogy a kis falvakban úgyszólván csak a földből, a mezőgazdaságból élő emberek élnek. A tények mást mutatnak. A falusi társadalom aktív keresői­nek megoszlása az 1980-as népszámláláskor a következő volt: munkás 58; termelőszövetkezeti dolgozó 22,2; szellemi fog­lalkozású 16,2; és kisárutermelő 3,6 százalék. Mi sem természetesebb, hogy ez a társadalmi átrétegző- dés is az igények növekedését hozta magával. A modern nagyüzemi körülmények között dolgozó ember lakóhelye iránt is igényesebb, nem elégszik meg az évtizedekkel el­maradott állapotokkal. Ha nincs módja helyben változtatni a körülményeken, akkor nagyobb községbe, városba költö­zik. így keletkeznek elnéptelenedő kis települések, amelyek pedig kevés fejlesztéssel, a mindennapi életvitel jó meg­szervezésével kellemes lakóhelyek lehetnének. Hazánk településeinek kereken háromnegyed része 2000 lakosnál kisebb, és ezekben él a lakosság 17 százaléka, meg­közelítően 2 millió ember. A nemzeti vagyon tekintélyes része is az aprófalvakban található. Értékes lakóházak, gazdasági épületek, még hasz­nálható gazdálkodási eszközök, apró gyümölcsösök, kertek. Ezek a falvak nemcsak lakóhelyek, de számottevő termelő­erőt is képviselnek, ha értékeiket nem hagyjuk pusztulni. A háztáji és kisegítő gazdaságról szóló statisztikák megalapo­zottan bizonyítják ennek jelentőségét. A kis települések la­kói életkörülményeinek javítása tehát nemcsak a róluk való gondoskodás miatt szükséges, hanem általános gazdasági és településpolitikai érdek is. Teljesen azonos fontosságú és szerepkörű települések se­hol, semmilyen körülmények között nem alakulhatnak ki. Más a jellege, szerepe egy városnak, más a nagyközségnek, és megint más a falunak. De az azonos lélekszámúak közül s az egyik lehet kedvelt üdülőhely, a másik a kirándulókat vonzza, a harmadik ipartelepéről, vagy más gazdasági lé­tesítményéről lehet aevezetes. Egy valamiben közösek: la­kóhelyek, s ilyen értelemben nem szerep nélküliek; tehát az ott lakók ellátása állami, társadalmi kötelezettség. Az is lermészetes, hogy más az ellátás mértéke a nagyobb tele­pülésen, mint a kissebben. De az alapellátás megszervezésé­ben a különböző rangú települések egyenlőségének megte­remtése kívánatos. Enyedi György, a gazdasági földrajz neves művelője ír­ta: „A kiegyenlítési politikának nem lehet célja, hogy min­den településen azonos fejlettséget eredményezzen. Teljes kiegyenlítődés irányozható elő az alapvető feltételek (lakás, ivóvíz, úthálózatba való bekapcsolás stb.) tekintetében, de már sem a foglalkoztatást, sem a magasabb szintű keres­kedelmi, kulturális, oktatási vagy egészségügyi ellátást nem kell mindenkinek a lakóhelyén biztosítani . . A területfej­lesztésnek főleg arra kell törekednie, hogy egy terület la­kosai könnyen, s rövid időn belül eljuthassanak a szolgál­tatások telephelyéhez... Azt a helyzetet kell megszüntetni, hogy egy állampolgár lényeges és tartós — még utódai ál­tal is érzékelt — hátrányba kerüljön, pusztán annak követ­keztében, hogy hol lakik”. E mértéktartó meghatározás és feladat megjelölése alap­úin végzik elemzéseiket és tanácskoznak a tennivalókról a népfrontbizottságok is. A tapasztalatok összegzéséből már kiviláglik a kívánatos változtatások iránya. , Egy-egy település népességének lakásépítkezése megbízha­tóan kifejezi a maradás vagy elvándorlás szándékát. Az or­szágos kép azt mutatja, hogy az intenzív lakásépítésnek csak töredék és csökkenő hányada jutott a kistelepülésekre. 1980- ban országosan ezer lakosra 8 lakás; az ország községeiben 5.8 lakás, a kistelepüléseken 4,2 lakás épült fel. A 200 főnél kisebb falvakban pedig csökkent a lakások száma. Mivel a lakásépítés egyértelműen mutatja egy település életképes­ségét, ezért a lakásépítés ösztönzésére a városokéval azonos feltételrendszer lenne kívánatos. Az már a helyi ismeretek alapján dönthető el, hogy egy- egy településen az általános érvényű intézkedés elegendő-e a lakásépítés felélesztésére, vagy más tennivaló is van. Ezek kozott is első helyen szerepelhet a jó ivóvíz, az elektromos hálózat megfelelő kiépítettsége, a szilárd burkolatú, az év minden szakában járható út, a rendszeres vonat- vagy au- lobusz-közlekedés lehetősége. Egy másik, mindmáig sok vitára okot adó gond az isko­lakérdés. Az iskola léte az ott lakó népesség kötődését meg­tarthatja, sőt fokozhatja. Ezért sokan vallják; hogy az isko­lák fenntartására törekedni kell: a kisiskolásoknak és a gyermekek családjának jobb, ha a pedagógus jár ki a fa­luba, mint ha a gyermekeknek kell utazniok. Az egészségügyi ellátásban gondot okoz az orvosok terü­leti elhelyezkedésének aránytalansága. A társközségekben altalános gyakorlat a heti, kétheti egy nap rendelés, de több helyen még ez sincs. Gyógyszertár csak nagyobb községek­ben és a városokban van. Több javaslat szerint megoldás lenne a székhelyközségekben egészségügyi centrum létre­hozása. Sok helyen megoldásra vár a postai szolgáltatások ren­dezése. Elemi szükséglet az éjjel-nappal működő segély­kérő telefon és az aprófalvakban célszerűnek látszik a ta­nyákon jól bevált fiókos postaládarendszer kiépítése. Végül — de nem utolsósorban — az alapellátás fontos tényezője, hogy a legkisebb település lakói is könnyén el­érhető távolságon belül megvásárolhassák a mindennap szükséges élelmiszereket, fűszereket, a háztartásban nélkü­lözhetetlen köznapi cikkeket. A kereskedelmi szervezés lele­ményén múlik, hogy ezt nagyobb körzetet ellátó egységgel, mozgó ABC-vel, vagy akár bizományosi rendszerrel oldja-e meg. n nagyon is égető gyakorlati tennivalókat sorolhatnánk tovább. Gondjaink felismerése, a megoldás módoza­tainak keresése már biztató jele annak, hogy célszerű intézkedésekkel és mind erősebb helyi társadalmi összefo­gással kedvező folyamatokat indíthatunk el a lakosság ellá­tásának további fejlesztésében. Fotó: Fazekas László Horváth László

Next

/
Thumbnails
Contents