Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-07 / 184. szám
1982, augusztus 7-, szombat J minimagazin Ifjúsági kategóriában győztes A fiatalok és a szakszervezet Interjú Oávoti Istvánnéval, a SZOT Ifjúsági Bizottságának elnökével Közel másfél millió harminc éven aluli, köztük több mint száznegyvenezer szakmunkástanuló tagja van a szakszervezeteknek. A fiatalok gondjai — a tanulás, a pályakezdés, a beilleszkedés, a családalapítás — az általános, minden munkavállalóra kiterjedő teendőkön túl, sajátos feladatokat adnak a mozgalomnak. Erről a munkáról beszélgettünk Dávotí Istvánnéval, a SZOT Ifjúsági Bizottságának elnökével. biztonságának a megteremAz eleki Lenin Tsz irodájában fél ötkor még javában folyt a munka. így amikor Varga Józsefet, az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer szántóversenyének győztesét kerestem, rögtön tudták, hol találhatom. A mezőgazdasági nagyüzem terepjáró autóján indultunk el, hogy a learatott táblák egyikén megkeressük. Míg a kukorica- és tarlótáblák között haladtunk, arról beszélgettünk, hogy kevés fiatal dolgozik a termelőszövetkezetben és a község munkahelyein, inkább eljárnak Gyulára, Békéscsabára, pedig a többletkereset majdhogynem elmegy az ingázásra. A gépkocsi vezetője hozzáteszi: sokszor nem is igénylik, hogy legyen kulturális program, vagy diszkó, miután — gyakran előfordul —, napi. ti'—ii urat Joigoz- nak. Varga József 1978. óta dolgozik a termelőszövetkezetben, s amikor a szántás ideje elérkezik, kora hajnaltól késő estig a földeken található. Vele végül is a termelőszövetkezet műszaki állomásán találkoztunk, s mikor a versenyről faggattam, azt válaszolta, nem csupán egyéni siker. — -Az elmúlt évben rendeztek járási szántóversenyt, s akkor én is indultam. Megnyertem — mondja. — Ezután az IKR-versenyen, úgy éreztem, eséllyel pályázhatok. Készültünk, indultunk, nyertünk. — Csak ilyen egyszerűen? — Előtte hetekig gyakoroltam, amiben segített régi versenyjáró kollegám, Tóth Pál —, aki ugyanezen a versenyen MTZ-traktorral, kategóriájában megverte a mezőnyt. A gyakorlati felkészüA csillebérci nemzetközi úttörőtáborban töltött felejthetetlen három hetet júliusban 25 kiváló úttörő a megyéből, akik a járási-városi úttörőelnökségek döntése alapján utazhattak a táborba. A megérkezéskor 35 zászló lengett a tábor parancsnoki épületén, jelezve azt. hogy itt valóban Európából, Afrikából és Amerikából érkezett fiatalok is gondtalanul tölthetnek el néhány hetet. A békésieket az Ifjú Gárda-altáborban helyezték el, ahol chilei, kongói, olasz, szovjet és svájci gyerekekkel voltak együtt. Az itt eltöltött rövid idő alatt évekre szóló barátságok szövődtek a kü-'“ lönböző nemzetiségű pajtások között. Július 30-án, pénteken, Svájc nemzeti ünnepe alkalmából megismerkedhettek lésben kollegám, és barátom, Bálint György volt a segítőtársam, elkísért a pusztaföldvári versenyre is; — Hogyan rajtolt? — Az első feladat, a barázdanyitás kiválóan sikerült. Szabályos, egyenes, kellően mély barázdát sikerült szántani, a bíráló bizottság minden tagja gratulált. Az ösz- szeszántás és a talajlazítás már nem volt ilyen szép, s úgy éreztük, oda a pálma — de győztünk. — Munkatársai, barátai, hogyan fogadták, mint győztest? — örültek a sikeremnek, s talán picit irigyeltek is, mert a tavalyi szántóversenyért májusban 12 napot tölthettem a Szovjetunióban, must pedig részt vehetek a bábolnai napokon. a tábor lakói az ország történetével, népének harcaival, s kultúrájával. Mint Kiss Ferenc pedagógus, a békéscsabai Padrah Általános Iskola tanítója mondotta, a Békés megyéi pajtások közül hatan kaptak tábori dicséretet, míg rajvezetői elismerésben nyolcán részesültek. Szép eredményeket értek el a sportversenyeken is, hiszen a leány kézilabdacsapatban. amely első helyen végzett a több nemzet versengésében, három békési kislány is helyet kapott, így Unk Ildikó Szarvasról, Veszter Edit szintén Szarvasról és Jantyik Katalin, a békéscsabai József Attila Általános Iskola diákja. Tájékozódási futásban Kiss Mónika, a békéscsabai Padrah Általános Iskola tanulója ért el első helyezést. — Tehát folytatódik a verseny? — Szeptember 29. és október 1. között megrendezik a bábolnai napokat, ahol a szántóverseny országos döntője 30-án lesz. Békés megyéből részt vesz Tóth Pál, mint az MTZ-kategória győztese, és Valaczkai Sándor, a pusztaföldvári Lenin Tsz Rába-traktorosa, aki felnőtt kategóriában lett győztes. Hamarosan készülni fogunk erre az erőpróbára, hogy esélyesek lehessünk. S remélem, a bábolnaj verseny alapot ad majd arra, hogy a legközelebb 1984-ben megrendezésre kerülő versenyen az eleki Lenin Tsz dolgozójaként ismét indulhassak. Sok sikert! Jantyik Csaba ecsegfalvi úttörő a gazdasági munkában nyújtott kiemelkedő eredményeiért kapott tábori dicséretet. A táborzáráskor elhangzottak még most is a pajtások fülében csengenek: „A gyermekek békét akarnak, s az együtt eltöltött három hét alatt erősítették a népek egymás közti barátságát, nemzetiségre, színre és nyelvre való tekintet nélkül.” A megyei kísérő azt is megjegyezte, hogy az elmúlt év novemberétől csaknem ezer — megyénkből a zán- kai és a csillebérci úttörőtáborba eljutó — gyermek kíséretét látta el, és a békésiekről mindig a legnagyobb elismeréssel szóltak a táborvezetők. Mindezért dicséret illeti a küldő csapatok raj1 vezetőit, csapatvezetőit, pedagógusait, és az egész megyei úttörővezetést. V. L. — A SZOT elnöksége a tavasszal tárgyalta meg a szak- szervezeteknek az ifjúság körében végzett tevékenységét, az elmúlt, több mint tíz esztendő tapasztalatait. Milyen eredményeket hozott ez az időszak? — A hetvenes években számos olyan szakszervezett intézkedés született, amely kedvezően befolyásolta a mozgalom sajátos ifjúsági munkáját. Csupán a legfontosabbakat említem meg. A kollektív szerződések tartalmára vonatkozó irányelvek részletesen kitértek a dolgozó fiatalok érdekeinek érvényesítésére. A bizalmiak hatáskörének bővítése ugyancsak módot adott a hatékonyabb érdekvédelemre. A szociálpolitikai tervek jobb lehetőséget teremtettek az önálló életkezdet, a család- alapítás, a gyermeknevelés gondjainak megoldására. A jogsegélyszolgálat bevezetésével javult a fiatalok tájékoztatása. Kialakult a KISZ és a szakszervezeti mozgalom közötti munkamegosztás. Különösen jó az együttműködés a megyei szakszervezeti szervek és KlSZ-szer- vezetek között. Végül, de nem utolsósorban létrejöttek a szervezeti, jogi feltételei a szakmunkástanulók érdekében végzendő szakszervezeti munkának. — Maradjunk a szakmunkás- tanulóknál. A mozgalom mindig is fokozottan törődött velük. — Valóban, hiszen ők jelentik az utánpótlást. Nevelésük, munkássá formálásuk sokrétű feladatot jelent. Ma már a pályaválasztásban is igyekszünk segítséget nyújtani. Igen fontosnak tartjuk, hogy a szakmunkástanulók már az iskolában belekóstoljanak a mozgalmi mun-: kába. S bár már 1951. óta lehetőség volt arra, hogy a leendő szakmunkások teljes jogú szakszervezeti tagok legyenek, ennek szervezeti kereteit, jogi feltételeit csak 1979-ben teremtette meg a SZOT elnökségének határozata. Ma 335 tanulói alapszervezet működik, a diákok szervezettsége 78 százalékos. A tanulók érdeklődését felkeltve szeretnénk mind tartalmasabbá tenni az iskolai szakszervezeti életet. — Milyen módszerekkel? — Nagy gondot kell fordítanunk a tanulók szak- szervezeti ismereteinek bővítésére, mert sajnos, nagyon keveset tudnak a mozgalomról. Erre számos módszer kínálkozik. Nem kötelező, tanítás utáni foglalkozásokra gondolok, az ilyesmiktől, érthetően, „fáznak” a gyerekek. Sokkal hatásosabbak a kötetlen beszélgetések, összejövetelek. A vasasszakszervezet és az ÉDOSZ például üdülő szakmunkástanulók közé hívta^ meg a mozgalom kiemelke-* dő személyiségeit. Egyes megyékben rendszeresen szerveznek vetélkedőket a szakmunkástanuló bizalmiak részvételével. Mindezek ösztönzést adhatnak a diákoknak az aktívabb munkára, arra, hogy gyakorolják is jogaikat. Más kérdés persze, hogy ehhez elengedhetetlen a pedagógusok támogatása. Nemrég, egy szegedi főbizalmi-tanácskozáson meglehetősen élesen vetődött fel a kérdés; mit tud egy tanár a tanulóknak átadni a munkahelyi demokráciából, ha neki, magának is kedvezőtlen tapasztalatai vannak?... A főbizalmiak, akik pedagógusok vagy szakoktatók, ugyancsak több segítséget kaphatnának. Órakedvezmény nélkül, társadalmi munkában látják el feladataikat. S nemegyszer az ő ügyszeretetükön, aktivitásukon áll vagy bukik az iskolai mozgalmi munka színvonala. — A szakmai felkészítést nyújtó vállalatokról, üzemekről még nem esett szó . . . — Fölöttébb nagy szerepük van, vagy volna ebben a munkában. Sok helyen azonban nem foglalkoznak kellőképpen a szakmunkás- tanulók mozgalmi nevelésével. Nem veszik figyelembe például átigazolásukkal egy- időben az iskolában szerzett szakszervezeti tapasztalataikat. Nem fordítanak elég gondot a tanulóként bizalmi funkciót betöltött ifjúmunkások fogadására. Erre pedig már csak azért is szükség volna mert a fiatal hamarabb bekapcsolódhatna a munkahelyi közösségi életbe, könnyebbé válna számára a beilleszkedés, á pályakezdés nehéz időszaka. — A munkahelyi beilleszkedés hosszú évek óta gond. Mit tesznek a megoldás érdekében a szakszervezetek? — Ma már mind több munkahelyi alapszervezet igényli, hogy a belépő fiatalok előtt a gazdasági vezetők ne csak a bért és a kedvezményeket ismertessék, hanem a perspektívákat, a szakmai és anyagi előbbre- jutás lehetőségeit is. A szocialista brigádok mind többet foglalkoznak a közéjük „csöppent” fiatalokkal, nekik is érdekük, hogy az új tag mielőbb közösségre találjon és szakmailag is megállja a helyét. Kimondottan fontos feladat a fiatalok munkatése. Bár az elmúlt esztendőkben sokat javultak a munkakörülményeik, a munkavédelem feltételei, sajnos még mindig igen sok ifjút ér munkahelyén baleset. Különösen az első munkahelyeken, az első években. — Anyagi megbecsülésük? — A fiatalok anyagi elismerése ma még nem differenciált kellőképpen. Az elismerés mértékét a népgazdaság egyes területein nem elsősorban a teljesítményük, hanem egy-egy munkahely anyagi lehetőségei határozzák meg. Gyakori, hogy bármilyen gyorsan felzárkóznak a fiatalok a teljesítményben és minőségben az idősebb dolgozókhoz, anyagj előbbre- jutásuk eléggé vontatott. Ez főképp az alkalmazott és értelmiségi fiatalok helyzetére jellemző, mivel itt eleve alacsonyabbak a kezdőbérek, és lassúbb a bérnövekedés üteme. A fiatalok jövedelme nem biztosítja az egzisztencia, a családalapítás, az önálló otthonteremtés nagy gondjainak megoldását. E sarkalatos problémán a szakszervezetek is igyekeznek enyhíteni. Támogatják a reális élképzelések megvalósítását a vállalati anyagi források feltárásánál. Szorgalmazzák az önerős lakásépítésekhez nyújtott anyagi segítség kiszélesítését. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a családalapítás, a gyermeknevelés gondjai is mérséklődjenek. Komoly erőfeszítéseket tesznek a gyermekintézményi ellátottság bővítésére, a szociális támogatásra fordítható összegek igazságosabb elosztására. — Az erkölcsi elismerésnek ugyancsak fontos szerepe van a pályakezdés időszakában. — Igen. Ösztönözhet, be- folyásolhatja a további életút alakulását. Az erkölcsi megbecsülés módjai, a kitüntetések adományozásának lehetőségei ma már rendezettek a különböző vállalati szabályzatokban, s igen sok fiatalnak honorálják ily- módon a helytállását, munkáját. A munkaköri előrehaladás és a vezetővé válás területén már korántsem ilyen megnyugtató a kép. A gazdasági vezetői munkakörökben nem növekedett a fiatalok aránya, s különösen rossz a helyzet a fiatal nők esetében. Az elért eredmények mellett még számtalan megoldandó teendőnk van tehát. A jövőbeni munkánk megtervezésekor figyelembe kell vennünk azt is, hogy változtak gazdasági viszonyaik, hogy felnőtt egy új nemzedék, hogy változtak a fiatalok, és megváltoztak igényeik is. Igazodva az új helyzethez, a fiatalok jogos igényeit szem előtt tartva kell dolgoznunk, ha növelni kívánjuk befolyásunkat körükl3en' Kende Katalin Számadó Julianna A győztes Rába és vezetője, Varga József Kiváló úttörők Csillebércen Tisztelt Szerkesztőség! Először is üdvözletünket küldjük innen Felsőtárkányból, a XV. országos diákújságírók és rádiósok találkozójáról. Ketten jöttünk abból a múltkori csabai társaságból Nyemcsok Lacival (tavasszal, márciusban a megyei KISZ-vezetőképző táborban megyei továbbképzést rendezett a KISZ megyei bizottsága, és lapunk szerkesztőségének KISZ-alapszervezete; erre utal a levél — a szerk.), de Békés megyéből vagyunk többen is. A tábor nagyon klassznak indult. Neve ökland. Ez kábé annyit jelent, hogy az ötletgazdagok földrésze. Pénznemünk is van, az öki. Egy öki három forintot ér. Mindenki, aki a táborba belép, külföldinek számít, és magyar pénzét átválthatja. Most százhatvanan vagyunk táborlakók. A folyószámfánkon 160-160 öki található. Ebből naponta legfeljebb 20-20 százalékot lehet felvenni, a többi kamatozik. Például ma este, a tábornyitón, licitálással el is döntöttük, milyen programokat szervezünk meg. Ugyanis afféle kisvállalkozásokba is lehet kezdeni... Nos, sikerült Földeséket, azaz a Hobót megszerezni. Mi, a Békés-megyeiek gyorsan létrehoztunk egy társulást, így ezt a koncertet majd mi szervezzük meg. Most gyártjuk a plakátokat, belépőket, hogy keddre minden készen legyen (július 27-re — a szerk.). Péntekre meg elvállaltuk az Üveg- törők című film vetítésén a jegyszedést. Különben az egész ökland egy felboly- dult méhkashoz hasonlít. Mindenki oszt és szoroz. Érdemes jól gazdálkodni, mivel a táborzáróra tombolát ígértek, ahol nagy csomó újságot, illetve az újságírással és a rádiózással kapcsolatos holmit lehet majd nyerni. Beléptünk a Gutenberg Klubba is. A stencilezés, a szerkesztés, az újságírás tudományával fogunk majd megismerkedni. Van egy tábori újságunk is. a Színtiszta című. Küldjük is az első példányát. A lapunk mindennap megjelenő tábori folyóirat lesz. Felsőtárkány, 1982. július 25. Üdvözlettel: Bagi Csilla Nyári munkán Fotó: Kovács Erzsébet
