Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-07 / 184. szám

1982. augusztus 7., szombat NÉPÚJSÁG NAGYVILÁG 21 legyőzött bika füle Hz ember és az árnyéka Egy nukleáris összecsapás első 24 órája A Svéd Tudományos Aka­démia folyóirata, az „Am- bio” júniusi száma közli egy — nyugat-európai és ame­rikai tudósokból álló — bi­zottság jelentését. Azt a fé­lelmetes következménysoro­zatot vázolja, amely egy nukleáris háború kirobba­násának pillanatában kez­dődne. 750 millió ember meghal A tudósok azt állítják — adataik jórészt nyugati ka­tonai szakértők kijelentésein alapulnak —, hogy az Egye­sült Államoknak és a Szov­jetuniónak 24 150 robbanó- fejnyi nukleáris ereje van, ebből 14.746 „beélesítve”, európai bevetésre vár. Ezek a robbanófejek rakétákon (akadnak nyolc robbanófejes rakéták is), illetve bombák­ban vannak. Föld alatti be­tonsilókban, jól álcázott föl­di kilövőállomásokban és — főként az USA részéről — a világtengereken hajózó tengeralattjárókon tárolják őket. Ha ezeket a robbanó­fejeket útnak indítják a már jó előre kijelölt célpontok felé, a nukleáris háború első 24 órájában az északi félte­kén 750 millió ember hal meg, 350 millió súlyosan megsebesül. A stockholmi „Ambio” ta­nulmánya szerint egyetlen középméretű neutronbomba, amelyet a katonai szakem­berek szerint egy páncélos­hadtest ellen vetnek be, csak az NSZK-ban legkevesebb ezer polgári lakos halálát okozza. A kis, harctéri — rakéta és tüzérségi — nuk­leáris fegyverek, a „Small Battlefield Nuclear Wea­pons” bevetése ugyanebben az országban egymillió, a mintegy 170 darab nagyobb robbanófej, a „Large Nuc­lear Weapons” bevetése tíz­millió ember halálát okozná. Mit ennénk és innánk? És aki életben maradna? A tudósok megemlítik, hogy minden élelmiszer, de főleg az ivóvíz minden valószínű­ség szerint radioaktívvá, te­hát fogyaszthatatlanná vál­na. Csak az óceánok mé­lyebb részein élő hal marad­na halászható és fogyasztha­tó .. . Az iparvidékek — a gyárak és erőművek — el­pusztítása után a nukleáris fegyverrel megtámadott or­szágok fölött hónapokig ra­dioaktív felhőréteg lebeg majd. A felhőn áttörő sugár­zás nyomán a gabona, a gyümölcs, a zöldség, még a gumós növény is fertőződne, ehetetlen lenne. Csak Nyu­gat- és Észak-Európában egymillió hektár erdő pusz­tulna el, teljes vadállomá­nyával együtt. Viszont mi­vel a rágcsálók többsége, úgy tűnik, megfelelő ellenál­lóképességgel rendelkezik a sugárzással szemben, elsza­porodásuk felmérhetetlen újabb károkat okozna. Mind­ehhez hozzájárul még, hogy az életben maradottak el­lenállóképessége a radioaktív sugárzás hatására gyorsan csökken. Azok 80 százaléká­ra, akik egy meghatározott mértékűnél nagyobb sugár­zásmennyiséget kaptak a nukleáris háború első 24 órájában, rákos megbetege­dés vár. Az életben mara­dottak legkevesebb két szá­zaléka nemzöképtelen, illet­ve magtalan lesz, legalább három százalék szenved több nemzedéket érintő genetikai károsodást. Az életben ma­radottak közül minden ötö­dik ember olyan fizikai ál­lapotba kerül, hogy képte­len segíteni másokon. Egyoldalú szovjet bejelentés Lehetetlen nem gondolni Olaf Palme volt svéd mi­niszterelnök néhány monda­tára, amelyet tavaly kará­csonykor Hirosimában mon­dott, miután kilépett a város múzeumából. „Megmutatták nekünk azokat a kőlépcső­ket, amelyek az első atom­bomba robbanásának pilla­natában megőrizték egy ülő ember árnyékát. Vajon az emberiségből sem marad más, mint egy árny egy kő­lépcsőn?” A kép, amelyet az „Am­bio” fest, iszonyú. Minden­esetre azóta, az ENSZ-ben, a leszerelési ülésszakon el­hangzott a rendkívüli jelen­tőségű szovjet bejelentés: a Szovjetunió egyoldalúan le­mond az atomfegyver első­ként történő bevetéséről. Gárdos Miklós JUGOSZLÁVIA 0 mezőgazdasági gépgyártás újdonságai A belgrádi IMT Traktor­gyár a jugoszláv mezőgazda - sági gépgyártás egyik veze­tő üzeme. A gyárban évente mintegy 40 ezer különböző típusú traktor készül. A nagyüzem több új ter­mékkel jelentkezett az idei újvidéki mezőgazdasági vá­sáron. A többi között bemu­tatók a 130 kilowattos mo­torral rendelkező IMT—517- es nehéztraktort, és az er­dészeti célokra hasznosítható, de luxe kategóriájú IMT— 530 és IMT—565 típusú trak­torokat. Az új gépek munkába ál­lítása már ez évben jelentős importmegtakarítást jelent a jugoszláv mezőgazdaságnak, mivel a korábban tervezett 50 millió dolláros traktor­behozatalra nem kerül sor. Más újdonságok a betaka­rítási munkákat segítik. A horvátországi Slavonski Brod város Djuro Djakovic Me­zőgazdasági Gépgyárában új típusú kombájn sorozatgyár­tását kezdték meg. Az M—1620-as kombájn gabona, kukorica és napraforgó beta­karítására alkalmas, munka­szélessége hat méter, és má­sodpercenként 12—14 kilo­gramm gabonát képes beta­karítani. Motorja 167 kilo­wattos. Az idén 60, jövőre már 300 ilyen típusú kom- bájn készül a gyárban. A mezőgazdasági gépellá­tás javítását szolgálják az együttműködési szerződésen alapuló közös gyártmányok is. így például a vajdasági Stara Pazova gépgyár ötéves szerződést kötött a bulgáriai Georgi Dimitrov üzemmel, gabona- és cukorrépa-beta- karító kombájnok, valamint egyéb mezőgazdasági gépek és felszerelések gyártására. (BUDAPRESS—TANJUG) Benzinkút az őserdőben? Az Amazonas menti bra­zíliai őserdőben honos a co- paibaía. Különös tulajdonsá­gát a közelmúltig csupán a bennszülöttek ismerték, akik bevágták a kérgét, és a fá­ból csordogáló lét sebgyó­gyításra használták. Melvin Calvin, a Nobel- díjas kémiaprofesszor Ama­zonas menti kalandozása so­rán egyszer egy bennszülöt­től kapott ebből a nem túl illatos folyadékból. A szag erősen emlékeztette őt a kő­olajra. A dzsungelban ve­gyileg ugyan nem elemezhet­te, de megtöltötte vele Die­sel-kocsijának tartályát és — várakozásának megfelelő­en — az autó elindult. A tu­dós beszámolt az esetről egy folyóiratban. A szakemberek világszerte már-már remény­kedni kezdtek, hogy a „zöld olajjal" maholnap helyette­síthetik a „fekete aranyat", a kőolajat. Elméletileg ez le­hetséges is, de gyakorlati­lag? Vajon hogyan volna megoldható, hogy minden autósnak legyen egy saját copaibaerdeje, ahol csak megáll az egyik fa alatt, be­vágja a kérgét, s feltankol a csordogáló masszával? Nyil­ván sehogy, hiszen a „kő- olajfa" csak a trópuson ho­nos. Egyébként egy százéves, óriás copaibafa két óra alatt 20—30 liter „nyersola­jat" ad, utána viszont fél évig pihentetni kell; egy hektár­nyi copaibaültetvényről évente csupán hét tonna üzemanyagot kapnának a gépparipák. Bár a brazil kormány — kísérletként — most hatezer ilyen facsemetét ültettetett el, nyersolajügyben egyelőre még az OPEC-cel tartja a kapcsolatot... (zp) Pamplona utcája — a bátorság iskolája (Fotó — AP—MTI­-KS) A Las Ventas-i aréna a spanyol bikaviadorok, a tor­reádorok Mekkája. A legna­gyobbak ünnepeltették itt magukat, köztük az andalú- ziai Manuel Benitez, akit El Cordobés néven ismernek; a madridi közönség huszon­nyolc alkalommal jutalmazta meg a legyőzött bika fülé­vel. El Cordobés árva gyerek volt, gyermekkorában bér­munkásként dolgozott. Né­hány évi kemény munkával bikaviadorrá képezte magát. A közönség kedvence lett, minden idők legnagyobb tor­reádora, s természetesen dús­gazdag. Viadalról viadalra repült magánrepülőgépén. Útjára mindig elkísérte ta­nára, aki minden szabad adőt felhasznált arra, hogy — jobb későn, mint soha — megtanítsa őt írni-olvasni. Érthetően sokan próbáltak a nyomába lépni: az isme­retlenség homályából, a sze­génységből bátorságukkal a fényre törni. Erre különben megvan az „intézményes” le­hetőség is. Pamplonában ugyanis minden évben ki­eresztenek az utcára, a kö­zönség közé néhány bikát, s bárki vállalkozhat arra, hogy leszúrja valamelyiket. Aki helytáll a „bátorság pró­báján”, azelőtt esetleg meg­nyílhat az út az arénákba is. Tavaly azonban El Cordo- best — első ízben — kifü­tyülték: a több mint kétezer viadal győztesének füttykon­cert közepette kellett távoz­nia, , mivel öt segítőjével együtt. tétlenül nézte végig, hogy egv bika miképpen döf le és tapos halálra egy fia­tal kőművest, Fernando Vil- lareolót. A fiatal férfi, a pa­lánkon átugorva, befutott az aréna porondjára, hogy a bi­ka előtt manőverezve hívja fel magára a nagy El Cor­dobés figyelmét. Igyekezeté­vel az életéért fizetett. Igaz, 1972 óta létezik Mad­ridban egy torreádoriskola, ahol hármincöt fiú tanul. Nagy részük azonban meg­marad középszerűnek: olyannak, aki szerény jöve­delemből él, s a bikaviadal- idény befejezése után — munkanélküli segélyből. Ezt is csak az utóbbi időben te­heti, amióta — két éve — négyezer hivatásos matador szakszervezetet alapított. Az érdekvédelmi tömörülés első lépése a szezon kezdetét boj- kottáló sztrájk volt. A tor­reádorok felemelt összegű kórházi segélyt követeltek. És még valamit. Az esetleg hátramaradó hitvesnek — ö utánuk — nagyobb temetke­zési segélyt . .. (zp) Termelőszövetkezeti A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban igen sok ten­gerparti nyaralóközpont, üdülő található, amelyek az év min­den szakában fogadnak vendé­geket. A nyugati partvidék Szogam üdülője annyiban különbözik a többi hasonló célú intézmény­től. hogy termelőszövetkezeti létesítmény. Az üdülő elsősor­ban a nagy mezőgazdasági mun­kák utáni időszakban. tehát télen fogadja a termelőszövet­kezeti tagokat. Nyaranta más foglalkozásúak is kaphatnak be­utalót a festői környezetben felépült üdülőbe. A nyaralóközpont az egész év folyamán nyújt valami érdeke­set. A fenyőerdők húsé, a ked­ves madárvilág, a tenger. a friss, ózondús levegő, az egész környezet a kikapcsolódást, a pihenést szolgálja. A fák közé épült pavilonok társas összejö­vetelek. zenedélutánok, műsoros estek helyszínei. A Szogam üdülő az idén is a mezőgazdasági munkákban élen­járó dolgozókat fogadta, akik kellemesen tölthették itt jól megérdemelt szabadságukat. (BUDAPRESS—KCN A) MONGÓLIA II Mongol Vöröskereszt Mongólia-szerte, városon és fa­lun egyaránt, az egészségügyi­eknek hasznos segítőtársai a vö- röskeresztes aktivisták. Tevéke­nyen részt vesznek a véradás­ban és a véradás-szervezésben, egészségügyi felvilágosító mun­kát végeznek .a lakosság köré­ben, és aktív részesei az egész­ségnevelésnek. A Mongol Vöröskeresztnek je­lenleg 400 ezer tagja van, ami nem csekélység, ha figyelembe vesszük, hogy az ország lakos­sága nem éri el a kétmilliót. A népesség fokozatos gyara­podásával tovább növekednek a Vöröskereszt feladatai. Ezért újabb tízezer* fiatal aktivistát vesznek fel a Mongol Vöröske­reszt tagjai sorába. Az új fel­adatok közé tartozik az anyák és gyermekek lakóhelyen tör­ténő rendszeres egészségügyi el­lenőrzése is. Emellett az eddi­ginél is több elsősegélynyújtó tanfolyamot szerveznek, hogy szükség esetén mind több fel­nőtt legyen képes a gyors se­gélynyújtásra. (BUDAPRESS — MONCAME) II cél: ezerszázalékos termelékenység Robotok az NDK-ban A Német Szocialista Egy­ségpárt X. kongresszusának dokumentumai és a követ­kező öt esztendő tervei vilá­gosan utalnak az ipari robo­tok gyártására. Arról • van szó, hogy az egészségre ár­talmas, monoton és nehéz fizikai munkát a gépeknek kell elvégezniük, és az em­bernek a termelésben az őt megillető helyet kell elfog­lalnia. Az NDK iparában 1985-ben már 45 ezer robotot kell al­kalmazni. Rangos feladat ez, hiszen Japánban a több éves fejlesztési időszak után 1982-ben még mindig csu­pán 14 ezer robot működik. Évezredek óta kísérője az embernek a robotról, az olyan technikai „lényről” ki­alakult elképzelés, amely felszabadítja a dolgozókat a kellemetlen, egyhangú és ne­héz munkától. Ez az álmodo­zás tükröződik sok nép mon­dáiban és meséiben, például a „palackba zárt rabszolgá­ról” vagy a „szorgos ma­nókról" szóló mesékben. A robotkutatás sajátos cé­lokat tűz maga elé. Olyan technikai rendszerekre tö­rekszik, amelyek megenge­dik, hogy az ember csak a munka mellett álljon, ügyel­jen. irányítson, karbantart­son. és robotja „gépi intel­ligenciáját” növelje. Ennek során a robotnak jeleket, mintákat, jelzéseket kell fel­ismernie és feldolgoznia. El­várják tőle, hogy összeha­sonlításokat végezzen vagy valamit feljegyezzen (tárol­jon). Úgy számítják, hogy körülbelül 1983—1986 között a robot memóriájának a tá­rolóképessége az emberi agyét is meghaladja. Sokan ismerik a magyar Rubik Ernő professzor által feltalált hatszínű, bűvös koc­kát 54 mezejével, és a több mint 43 trillió lehetséges kombinációjával. Egy mai mikrokompjúter optikai szenzorokkal elméletileg 12 millimásodperc, gyakorlati­lag egy „szempillantás” alatt elvégzi a megoldáshoz szük­séges 17—50 forgatást. A megoldás közlése egy má­sodpercet vesz igénybe, a forgatás gyorsasága ezután már csupán mechanikai probléma. Az NDK ipari üzemeiben beállították a robotok 3. nemzedékének első példá­nyait. A munka termelé­kenységét 470—700 százalék­ra növelték. Arra töreksze­nek, hogy a több gépes üze­melési rendszerben ezer szá­zalékkal emeljék a robot munkájának a termelékeny­ségét. A mai robot tömegének 1 százalékát alkotja a mikro­Kobottechnika a karikatúra szerint. A téma olyan regi, mint a „gondolkodó gépről való álom”. A sakk-kompjúter közben valósággá vált. Az azonban, hogy az ipari robot a munka­szünetben alkalmas partnerré válhat egy kis játékra, aho­gyan az Eulenspiegel rajzolója, Louis Rauwolf látja, valószí­nűleg örök utópia marad elektronikus „agy”. Egy ilyen robot tíz ember rutin­munkáját végzi el. Ennyi embert szabadít fel érdeke­sebb, több értelmet kívánó munkára. A jövő robotjának „megszületését” 1984-re vár­ják. Munkájának termelé­kenysége 10 000 százalékra emelkedik, és egyedül 30 klasszikus, vagyis korábbi típusú robotot helyettesít. Az NDK és a Szovjetunió együttműködése révén már készülnek a prototípusok. g. i-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents