Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

o NÉPÚJSÁG 1982, augusztus 5.. csütörtök Két hónapig tartó, a szocialista országok tudósait érintő nap­fizikai kutatássorozat kezdődött, amelyben fontos szerepet kapott az MTA Csillagászati Kutatóintézetének Debreceni Napfizikai Obszervatóriuma is. A napkitörések és napfolt­csoportok tevékenységét a debreceni csillagászok vizsgál­ják, s tanulmányt készítenek róla. A képen: a fotoheliográf a teljes napkorongot fényképezi, fgy a napfoltok változása, vándorlása jól követhető MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Fotók a Balatonról A Balaton és az idegenfor­galom címmel az idén sor­rendben ötödször meghirde­tett fotópályázat anyagából nyílt szerdán kiállítás a ba­latonalmádi Panoráma üdü­lőhelyi klubban. A felvételek közül 32 fe­kete-fehér és színes képet, valamint színes diapozitívet díjaztak. A papírképek első díját Meződy Ö. István győri fotóművész nyerte, s egyben megkapta az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal külön díját. A szí­nes diapozitívek nagydíját Szabó József budapesti pá­lyázó nyerte el 4 felvételé­vel. A kiállításon helyet kap­tak a BIB, az idegenforgal­mi hivatalok és tanácsok kü­lön-díjával jutalmazott fel­vételek is. A képek többsé­ge a Balaton értékeit és ide­genforgalmi látványosságait mutatja be. A kiállítást augusztus vé­géig tekinthetik meg az ér­deklődők. Korábban érett az idén a görögdinnye Az idén korábban érkezett el a görögdinnyeszezon, s ezzel a szó szoros értelmében beérett a Kertészeti Egyetem évekkel ez­előtt beindított nemesítési, tech­nológiafejlesztési munkája. Az egyetem dinnyeprogramja ugyanis elsődlegesen az érési szezon előrehozatalát tűzte ki feladatul. A nemesítés, korszerűsítés igen indokolt, mert az egy főre jutó fogyasztás csupán 3—5 kg évente, holott a dinnyét gyo­mor, és vesetisztító hatásával, gazdag vitamintartalmával ran­gosabb hely illetné meg a nyá­ri étrenedben, a 10—12 kilós fo­gyasztás lenne élettanilag indo­kolt. Csakhogy a dinnye termő- területe nemhogy növekedne, hanem évről évre csökken. A kevésbé munkaigényes gyümöl­csök ugyanis erős konkurrenciát jelentenek számára, kevésbé ki­fizetődő termesztése. A hosszú, aprólékos genetikai munkával kinemesített új fajták: a sziget­csépi, a korai kincs, a hevesi futó és az amerikai eredetű su­gárbébi, viszont a hagyományos fajtáknál rövidebb tenyészide- jűek. 2—3 héttel előbb érnek, így megelőzhetik az alma, az őszibarack és a szőlő szezonját, így jobb az értékesítési lehetősé­ge. A jelenleg 6—8 ezer hektáron termesztett görögdinnye döntő többségét már ezek a fajták te­szik- ki** Mind szélesebb körben alkal­mazzák az egyetemen kimunkált, fólia alatti dinnyetermesztési technológiát is. Jelenleg az ösz- szes terület megközelítően 30 százalékán már e módszerrel nevelik a görögdinnyét, nemcsak a hagyományos vidékeken. He­ves megyében. hanem olyan területeken is. ahol éppen az új fajták, módszerek- megisme­rése nyomán tértek rá a jó jö­vedelmet nyújtó dinnyetermesz­tésre. így Szölnok, Somogy és Baranya megyében. Az egyetem kutatói most a minőség további javításán dol­goznak, hogy még értékesebb fajták magjait adhassák át a termesztőknek. Jelenleg 4-5 ilyen hibrid áll engedélyeztetési eljá­rás alatt. Gyorslista az augusztus 3-án megtartott jú­lius havi lottó jutalomsorsolás­ról, melyen a 30. heti szelvé­nyek vettek részt. A gyorslis­tában az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utal­vány. (1000 Ft) B Polski Fiat 126 P tip. személygépkocsira utal­vány. C Zastava 1100 tip. sze­mélygépkocsira utalvány. D Vi­deoton Hi-Fi-torony. (35 900 Ft) E színes televízió. (30 000 Ft) F szerencseutalvány. (30 000 Ft) G otthon lakberendezési utal­vány. (25 000 Ft) H iparcikk­utalvány. (25 000 Ft) I zenesa­rok-utalvány. (20 000 Ft) .1 au­tomata mosógép. (12 900 Ft) K televízió. (10 000 Ft) L vásár­lási utalvány. (10 000 Ft) M vá­sárlási utalvány. (9000 Ft) N vá­sárlási utalvány. (7000 Ft) O vá­sárlási utalvány. (5000 Ft) P vásárlási utalvány. (4000 Ft) R vásárlási utalvány. (3000 Ft) S vásárlási utalvány. (2000 Ft) HÄROMILLIÖ 301 327 K 307 074 J 318 568 R 330 062 E 335 809 G 341 556 M 353 050 M 358 797 P 364 544 S 376 038 O 387 532 P 393 279 s 399 026 M 404 773 L 410 520 P 416 267 I 422 014 F 433 508 P 439 255 G 445 022 P 450 749 F 462 243 R 473 737 I 479 484 R 485 231 P 490 978 G 495 725 I 502 472 I 508 219 O 542 701 G 548 448 I 565 689 J 571 436 O 577 183 M 588 677 L 594 424 K 605 918 F 611 665 O 634 653 E 657 641 L 692 123 J 697 870 G 703 617 O 709 364 O 732 352 I 738 099 J 755 340 N 761 087 H 766 834 L 772 581 M 778 328 N 784 075 E 789 822 I 795 569 i I 801 316 N 807 063 R 824 304 K 830 051 H 812 810 E 818 557 R 835 798 G 841 545 S 847 292 S 853 039 I 864 533 H 870 280 R 893 268 L 899 015 H 910 509 N 922 003 S 962 232 L NEGYVENNÉGY­MILLIÓ 668 233 O 679 727 R 685 474 O 892 366 I 898 113 R 903 860 S 909 607 E 915 354 N ÖTVENÖT­MILLIÓ 673 738 P 679 485 R 685 232 I 892 124 K 897 871 M 903 618 N 909 365 L HETVENNYOLC­MILLIÓ 012 327 S 018 074 S 023 821 S 029 568 M 035 315 M 041 062 J 046 809 S 058 303 J 964 050 N 092 785 O 098 532 P 115 773 L 121 520 M 127 267 I 133 014 M 150 255 P 156 002 S 161 749 N 173 243 G 184 737 K 196 231 L 201 978 E 207 725 O 213 472 O 219 219 O 230 713 P 247 954 M 253 701 K 259 448 O 265 195 G 282 436 O 288 183 K 293 930 F 299 677 S 305 424 M 328 412 G 334 159 M 339 906 M 345 653 N 351 400 S 385 882 K 391 629 M 397 376 F 403 123 J 408 870 K 414 617 L 420 364 P 426 111 G 431 858 E 437 605 R 443 352 E 454 846 S 466 340 P 483 581 P 489 328 R 495 075 F 512 316 J 518 063 L 523 810 M 541 051 P 546 798 M 552 545 S 569 786 M 575 533 E 587 027 M 592 774 H 598 521 I NYOLCVANEGY­MILLIÓ 495 009 E 500 756 J 512 250 O 523 744 S 546 732 M 552 479 H 569 720 G 575 467 R A nyertes szelvényeket 1982. augusztus 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igázgatóság címé­re (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. Á gyorslista (melyben a me­gyénkben vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük) köz­vetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Nagyjelentőségű tudományos sikerek bejelentése a haematológiai kongresszuson Jó munkaszervezés, alkotó légkör Jelentős tudományos sike­rekről számoltak be a kuta­tók szerdán, a Budapest Sportcsarnokban rendezett nemzetközi haematológiai és vértranszfúziós kongresszus harmadik napján. E. D. Tho­mas, az Amerikai Egyesült Államokból érkezett profesz- szor — akinek e napon ad­ták át a Nemzetközi Haema­tológiai Társaság „Henry Stratton” díját, a csontvelő­átültetésre vonatkozó kuta­tásainak eredményeiért — elmondta: az utóbbi 15 év­ben a csontvelő-transzplan­táció a kísérleti szakaszból egyes betegségek sikeres te­rápiájává fejlődött. A transzplantációt azonban szá­mos immunológiai probléma nehezíti. Kutatásai során megoldást keres arra, hogy az átültetett csontvelőt a szervezet ne lökje ki, és az új csontvelőben ne lépjen fel az eredeti betegség. Ezt a csontvelő-átültetés előtt speciális ellenanyag-kezelés­sel, az átültetés után pedig a beteg hagyományos készít­ményekkel és interferonnal való kezelésével igyekszik megakadályozni. Jean J. van Rood holland professzor beszámolójában bejelentette: a csontvelő-át­ültetés előtt alkalmazott vér­átömlesztés elősegíti, hogy a szervezetbe került új élő szövet „meghonosodjék”. Fel­fedezéséről az MTI munka­társának elmondta: már tíz év óta ismeretes, hogy ha a veseátültetés előtt vérátöm­lesztést alkalmaznak, lénye­gesen javul a vese megma­radásának esélye, a beteg ál­lapota. Azt azonban, hogy ez az eljárás a csontvelő-átül­tetéskor is eredményes, a leydeni egyetemen végzett állatkísérletek során tapasz­talták elsőként a világon. A professzor a kongresszuson ismertette másik, ugyancsak a csontvelő-átültetéssel kap­csolatos felismerését is. Ez a haematológiai kezelésének másik módjára, vérlemez- kéknek — a vér fontos al­kotó elemeinek a pótlására szorítkozik. E módszer hát­ránya, hogy a betegek szer­vezete előbb-utóbb érzékeny- nyé válik az idegen vérle- mezkékkel szemben, s ez megakadályozza a további kezelést. Megfigyelései során arra a következtetésre jutott, hogy nem a vérlemezkék okozzák a betegek érzékeny­ségét, hanem a vérlemezkék- hez keveredett más fehér­vérsejtek. Ha megfelelő gon­dossággal sikerül kiszűrni a vérlemezkeoldatból az ide­gen, kártékony sejteket, ak­kor a káros folyamat nem következik be, a betegeket huzamosabb ideig kezelhetik ilyen vérlemezke-transzfúzió- val. Jean J. van Rood ma még fantasztikusnak tetsző elkép­zeléséről is beszélt. Arról, hogy éppen azok, akik új vesét kaptak, alkalmasak le­hetnek csontvelő adására. Vagyis a veseátültetésben ré­szesült emberek lehetnek csontvelődonorok, mivel ők igen gondos orvosi vizsgá­latban részesültek, immuno­lógiai tulajdonságaikat pon­tosan meghatározták. Girish N. Vyas, a kalifor­niai egyetem professzora, aki — a hepatitisz — a fertőző májgyulladás — vírusa elle­ni anyag termelésének me­chanizmusát kutatja —szin­tén nagy jelentőségű tudo­mányos felismerésről szá­molt be. — Mint elmondotta az MTI munkatársának, mun­kacsoportja megtalálta azt a kilenc aminósavból álló an­tigént, amely perdöntő a he­patitisz kialakulásában. Ha ezt sikerül laboratóriumban előállítani, olyan vakcinát készíthetnek, amely védetté teszi a szervezetet ezzel a betegséggel szemben. S így leküzdhető lesz e veszedel­mes kór, amely miatt világ­szerte sok-sok ember szen­ved. Délután a kongresszus résztvevői ellátogattak az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézetbe, és több vidéki vérellátóköz­pontba, tájékozódtak a ma­gyar haematológusok mun­kájáról, kutatásai eredmé­nyeiről. * * * A nemzetközi haematoló­giai és vértranszfúziós kong­resszushoz kapcsolódó szak- kiállítás egyik legjelentősebb résztvevője a Technicon In­ternational cég, amely leg­újabb haematológiai műsze­reket, köztük az áramlásos citokémiai és mikroprocesz- szoros automatát, valamint több vércsoportvizsgáló au­tomatát — mutat be. A ki­állítás alkalmából szerdán az Atrium Hyatt szállóban tartott sajtótájékoztatón dr. Jean Gerrard Saint Ramon, a Technicon elnökhelyettese és dr. Drazen Susits, a Tech­nicon Ausztria igazgatója is­mertette a vállalat fejlődé­sét, legkorszerűbb termékeit. Sajátságos hobbinak hódol Nyári György, a szombathelyi Do- mus Áruház dolgozója söröskupákat gyűjt. Gyűjteményé­ben valamennyi „sörivó nemzet” képviselteti magát, de az európai országokon kívül Indiából származó kupák is gya­rapítják a több, mint 300 darabos gyűjteményt (MTI-fotó — Pólya Zoltán felvétele — KS) M indössze egy év állt az oktatás irányítói­nak a rendelkezésé­re, hogy előkészítsék az át­térést az ötnapos tanítási rendre, örvendetesen sok is­kola jelentkezett az elmúlt esztendőben — megyénkben 23 — az új munkarend ki­próbálására, tapasztalataikat pedig rendszeresen figyelem­mel kísérték. Az előkészítés jó volt, így igazán nem cso­dálható, hogy a megvalósítás. is örvendetesen sikerült. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya is komoly előkészítő, irányíts tevékeny­séget végzett ez ügyben. A jelentkező gondokat minden szépítés nélkül azonnal to­vábbították az illetékes mi­nisztériumhoz, s ha valahol segítségre volt szükség, nem késlekedtek. Nem véletlen tehát, hogy a kipróbálás évét követően alapos összeg­zést végeztek. Egyrészt azért, hogy a szeptemberi általános bevezetésnél nagy érövéi fi­gyelhessenek a várható prob­lémákra, másrészt pedig azért, mert a folyamatosan korszerűsödő oktatás már nem bírná el az új munka­rend bevezetésével járó esetleges megtorpanásokat, döccenőket sem. De van még egy fontos oka: nevezetesen az, hogy az anyagi többlettel is járó új munkarend sikeréhez az igé­nyek konkrét, pontos feltér­képezésén kex-esztül vezet az út. E kalkuláció szerint Bé­kés megyében 12 millió fo­rint többletköltséggel jár majd az ötnapos munkarend bevezetése. Az anyagi vonat­kozáson felül pedig — s ez legalább olyan fontos —, az iskolák feszítettebb, szerve­zettebb munkarend alapján kell működjenek, nincs lehe­tőség . az üresjáratra, az „agyonülésezésre”, az ad hoc jellegű feladatok elvál­lalására. A munkarendet szi­gorúan be kell tartani, s a tanítási órákat — amit oly régóta hangoztatunk — ta­bunak kell tekinteni. E néhány általában igaz megállapítás után érdemes a konkrét tapasztalatok meg­szívlelendő tanulságairól is szólni. Az óvodák esetében például arról, hogy a napi munkaidő kitolódásával né­ha indokolatlanul megnő az óvodások „munkaideje is”. Elgondolkoztató ugyanis az a megyeszékhelyi tapasztalat, amely szerint egyes óvodák­ban a gyerekek 40—50 száza­léka több mint tíz órát tölt az óvodában! Ez a tény egyrészt az óvó­nők munkájának átszervezé­sét, a belső napirend meg­változtatását igényli. Azaz, a túlfáradás elkerülése érdeké­ben át kell programozni a foglalkozásokat, s fokozot­tabban odafigyelni az egész­séges életmód megannyi le­hetőségére. Ugyanakkor a szülőkre is hárul ebből jó néhány feladat. Tudomásul kell venniük, hogy most a korábbinál is többet ártanak gyermeküknek azzal, ha időnként „ottfelejtik” az óvo­dában, mert akkor a gyerek nem tudja kipihenni magát, arról nem is beszélve, hogy a szülő—gyermek közötti összekötőszál csak vékony cérnaszállá keskenyedik. Az óvodák éppen ezért felada­tul kapták, hogy a jövőben a jelenleginél is gyümölcsö­zőbb kapcsolatot építsenek ki a szülőkkel, fejlesztve pe­dagógiai, lélektani tájéko­zottságukat. E törekvéssel csak egyetérteni lehet, de a megvalósítás — ahogyan ed­dig is — mindkét félen mú­lik. Egy korábbi cikksoroza­tunk első írásában már szól­tunk az általános iskolákban szerzett első féléves taoasz- talatokról. így most fölös­leges lenne az apróbb szer­vezési, a valószínű, amúgy is megváltozó óraszámokról írni. De néhány — pedagó­gusnak, szülőnek egyaránt — megszívlelendő gondolat azért akad. Először is a ta­nulással kapcsolatban. Mivel csökkennek a tantárgyi óra­számok, a tananyag pedig nem, az iskolában kevesebb idő jut majd a gyakorlásra, a különböző készségek fej­lesztésére, a lemaradók fel­zárkóztatására. Ez csöppet sem megnyugtató tény. S mivel még van ilyen iskola­típus, azt is meg kell em­líteni, hogy a részben osz­tott iskolákban — bármily kiváló is legyen a pedagó­gus — nem lehet teljesíteni a tantervi követelményeket. Mit lehet, illetve kell ten­ni? Erősíteni például az ott­honi számonkérést. De leg­alábbis a törődést, az érdek­lődést a gyerek iskolai mun­kája iránt. A szülők többsé­ge túl sokat persze nem tud segíteni a konkrét tananyag elsajátításában. Ezt tudomá­sul kell venni. De rákérdez» ni a feladatra, legalább át­futni a gyerek aznapi mun­káját, már igen. S az egykor oly örvendetes törekvésnek, miszerint a kisebbeknek hét­főre nincs „lecke”, immár vége. A meghosszabodott hétvégekből bizony néhány órát tanulásra, gyakorlásra kell szánni még a legkiseb­beknek is. Ennek biztosítá­sa, ellenőrzése szülői feladat. No, és az iskola? Ha le­het, még szigorúbb munka- fegyelem, szervezettebb, fe­szítettebb munkatempó vár rájuk, mint' az akár az el­múlt években volt. A kipró­báló iskolák tudják, ez nem amolyan látszat „fenyege­tés”. A pedagógus minden per­cét pontosan meg kell ter­vezze, s a kivitelezés esze­rint kell történjen. Ugyan­akkor az iskolavezetésnek is mindenütt fel kell nőnie az új követelményekhez. Jól megszervezni, biztosítani a nyugodt munkavégzés kö­rülményeit. Gondoskodni a jó munkahelyi légkörről, aminek számonkérése már a felsőbb hatóságok fontos fel­adata lesz. Biztosítani a ta­nítási óra védelmét, s jól gazdálkodni a tanítók, taná­rok munkaidejével. Meg kell szüntetni például azt a hely­telen gyakorlatot, amely sze­rint néhány iskolában este fél ötkor kezdődtek a szak­körök. A mozgalmi és egyéb tevékenységeket, rendezvé­nyeket gonddal megtervezni, ha kell, szelektálni. A tanári önállóság — oly sokat szaj­kózott — elvének pedig vég­re a gyakorlatban kell ér­vényt szerezni. A tapasztalatok tehát azt mutatják, az ötnapos taní­tási hétre való áttérés — a diákok és a pedagógusok szempontjából — elsősorban szervezési kérdés. Megfelelő­en kell gazdálkodni a gyer- mek és tanár idejével. így is a középiskolások bizony 7. esetleg 8 tanítási órán kell naponta helytálljanak. Ami nem csekély megterhelés. Ezért a délutáni elfoglaltsá­gokat nagy gonddal, körül­tekintéssel célszerű megter­vezni számukra. A diákott­honokra, intézetekre pedig más, a hétvégekre is ellátást biztosító feladatok várnak. int az az eddigiekből is kikövetkeztethető: az ötnapos mun­karend — ahogyan az gazdasági életünkben is van — nagyobb munkafegyelmet követel meg az oktatásügy­ben, a közművelődésben és sportban dolgozóktól, a diá­koktól egyaránt. A szülői háztól pedig jó együttműkö­dést, a felszabaduló hétvé­gekre tartalmas családi prog­ramok, együttmunkálkodás megvalósítását kívánja meg. Csak akkor lesz élvezhető, értelmes a gyermek és a felnőtt számára egyaránt a keményebb hétköznapi napo­kat követő hétvége. B. Sajti Emese

Next

/
Thumbnails
Contents