Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 29., vasárnap A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Postafőosztály, Posta-vezérigazgatóság au­gusztus 19-én forgalomba bocsátotta a „800 éves a zir­ci apátság” elnevezésű bé­lyeget (MTI-fotó — reprodukció felvétele — KS) Kísértethajó Mielőtt bárki is hír­lapi szenzációhajhászás­sal vádolna, előrebocsá­tom, hogy a furcsa jár­mű létezik. Csodáktól idegenkedő, konzervatív világnézetem megingott egy pillanatra, amikor megpillantottam Szana- zugnál, a Kettös-Körös bál partján. Miután két­szer körbefordultam, és a kezembe csíptem, be­cserkésztem a hatalmas monstrumot. A taton lát­ható még a felirat: Jókai. Körös-körül méteres fű­ben várja az egykor dél­ceg hajó a végítéletet. Lassan, de biztosan dol­gozik a természet, és az emberi kéz a néhai jár­művön. Pattogzik a fes­ték, rozsda marja az egykor kecses vastestet. Valakik (átérezve az ország színesféméhsé­gét) lángvágóval szaba­dították meg a hajót bronzcsavarjától. A fe­délzet berendezéseit a fclismerhetetlenségig ösz- szetörték, a parancsno­ki fülkében tűz nyomai láthatók. Lehet, hogy itt melegszenek a hajó al­kalmi látogatói? Hirte­len balsejtelem fog el. Susogást hallok. Csak nem?! Eszembe villan, hogy a matrózok sze­rint az elhagyott hajók­ra visszajárnak kísérte­ni a régi kapitányok. Szilárd materializmu­som azonban felülkere­kedik. Különben is nap­pal van, és csak a szem­közti nyárfák leveleinek zizegését hallottam. Lent a gépházban a szétszórt okmányok kö­zött megtalálom az utol­só út dokumentumát, melyből kiderül, hogy a MAHART az 1979-ben leírt járművet elajándé­kozta. és 1980-ban von­tatták Siófokról Szana- zugig. A közeli nya­ralók szerint a Békés megyei KISZ-bizottság kapta a Jókait, diszkó­hajóvá akarták átalakí­tani. Két év óta azon­ban úgy látszik, senki­nek sem kell a század elején épült matuzsálem — a hajó ügye megfe­neklett. A helyzetet megoldandó — ha a megajándékozott vég­kép lemond a technikai ritkaságról —, néhány vállalkozó szellemű fia­talember egész biztosan rendbe hozná, és magán- vállalkozásként bárrá rendezné be. Ha ez sem megoldás, idegenforgal­mi attrakciókban sze­gény megyénkben, a ven­dégjárást fellendítendő, kísértethajóként is mu­togathatnánk (ez sem­miféle ráfordítást nem igényel). Csupán ki kel­lene pányvázni, hogy a következő nagyobb ára­dás el ne ragadja, és bolygó, hidakat letaroló kísértethajóvá ne tegye a Jókait. K. L. Jurisics harcosaira emlékezett Kőszeg A török ostrom 450. évfor­dulójáról emlékeztek meg tegnap Kőszegen. A határ­széli kisváros zászlódíszbe öltözött a nevezetes évfor­dulón, s a lakosság tömege­sen vett részt a hős elődök­re való emlékezés minden aktusán. Az emlékünnepségre dél­előtt a várban került sor. Az egykori kapitány. Jurisics Miklós szobránál a BM ha­tárőrség díszalegtsége tisztel­gett. majd sor került az ost­romra emlékező nagyméretű bronz dombormű — Lese- nyei Márta Munkácsy-díjas, érdemes művész alkotása — avatására. A Himnusz el­hangzása után Preininger Fe­renc, a városi tanács elnöke idézte fel 1532 augusztusát, amikor a tragikusan egyen­lőtlen harcra vállalkozott a magyar, horvát és német katonákból. polgárokból, jobbágyokból álló védelem: mintegy százszoros túlerő el­len huszonöt napig tartotta a gyengén megerősített, tu­lajdonképpen védhetetlen várat, időt adva ezzel a gyü­Az Arad megyei horgászok vezetősége még a kora ta­vasszal levélben javasolta a Magyar Országos Horgász- szövetségnek közös rendez­vények megtartását a szom­szédos országok horgászai­val. Mivel Békés megyének évek óta vannak párt-, tár­sadalmi és kereskedelmi kap­csolatai Arad megyével, a MOHOSZ a „békésieket” je­lölte ki a feladatok elvég­zésére. Május 25-én többszö­ri levélváltás után 5 tagú versenycsapat érkezett Bé­késcsabára, két vezetővel. Az intéző bizottságnál kölcsönö­sen tájékoztatták egymást megyéik horgászati lehető­ségeiről, versenymozgalmá­ról. Május 26-án a bemutat­kozó jellegű látogatás a szarvasi MOHOSZ—DÉLÉP- üdülő megtekintésével, majd horgászattal folytatódott a Kákafoki holtágon, ahol a román vendégek igen szép fogást értek el. Harmadnap az ib vezetőivel megbeszél­ték a viszontlátogatás idő­pontját; augusztusban álla­podtak meg. lekezéshez az egész Európá­ból érkező, a törököt néhány héttel később Ausztriából visszaverő keresztény sereg­nek. A domborműnél és a várvédő kapitány szobránál a Szózat hangjaira helyezték el a hősök előtt tisztelgő utódok. Kőszeg mai polgárai az emlékezés, a kegyelet ko­szorúit. Délután a vár lovagtermé­ben tudományos emlékülést tartottak. A tudományos ülés keretében mutatták be az évfordulóra megjelent köny­vet, Bariska István kőszegi főlevéltáros csaknem három­száz oldalas munkáját. A Kőszeg ostromának emléke­zete címet viselő. Vas me­gye Tanácsa és Kőszeg vá­ros Tanácsa támogatásával megjelentetett könyv az ost­rommal foglalkozó, arra vo­natkozó magyar, nyugati és török forrásokat tartalmaz­za térképekkel, gazdag kép­anyaggal. • Magyar—török harcok, oszmán—török emlékek élne­vezéssel nyílt meg a tábor­nokházban a Magyar Nem­A meghívásnak eleget té­ve, augusztus 17—20. között a Békés megyei versenycsa­pat Gulyás György ib-tit- kár vezetésével Aradon tar­tózkodott, ahol a Maros egyik ártéri holtágán ren­deztek versenyt. Mind csa­patban, mind egyéniben me­gyénk horgászai jeleskedtek. A csapatverseny eredménye: 1. Békés megye, 343 darab. 5830 gramm, 2. Arad megye, 255 darab, 4160 gramm sú­lyú hallal. Egyéniben első: Bolehovszki Jenő, a Gyomá- endrődi Körös HE, második Hegedűs László, a Békés- szentandrási HE tagja lett. El kell mondani, hogy a Békés megyei horgászváloga­tott fogadtatása, ellátása, va­lamint a program és a ver­seny rendezése kifogástalan, ideális volt. Az elkövetkező években pedig évente egy al­kalommal felváltva ismét megrendezik a versenyeket, építve ezzel a két ország kö­zötti jó kapcsolatot, biztosít­va az egymás közti versen­gési lehetőséget. Plavecz Pál zeti Múzeum, az Iparművé­szeti Múzeum és a Vas me­gyei múzeumok anyagából az a kiállítás, mely a korszak legdíszesebb fegyvereit, har­ci ruháit, a török ötvösmű­vészet és szőnyegkészítés ki­emelkedő darabjait tárja a néző elé, bemutatva a ma­gyar fegyverzetet, viseletét, tárgyi kultúrát ért keleti ha­tásokat. Este ünnepi műsort adtak a város művészeti együttesei, amelyben — többek között — Hans Sachs, Balassi, Köl­csey és Kodály szerzeménye­it hallhatta a lovagterem nagyszámú közönsége. Az évforduló alkalmából Kőszeg város Tanácsa jubi­leumi emlékplakettet alapí­tott, s ezt a városért az el­múlt esztendők során leg­többet tett személyek, intéz­mények, kollektívák kaphat­ják meg. A Jurisics portré­ját és a várat ábrázoló bronz­plakettet — Kiss Sándor Munkácsy-díjas szobrászmű­vész alkotását — tegnap es­te vették át az első kitünte­tettek. II Magyar Nemzeti Galéria felhívása A Magyar Nemzeti Galé­ria Kondor Béla életművét reprezentáló kiállításra ké­szül. A Galéria szakemberei­nek tájékoztatása szerint na­gyon sok Kondor-alkotást őriznek magángyűjtők: nem­csak olyan festményeit, gra­fikáit, amelyeket eddig még nem tártak a közönség elé. hanem verseinek kéziratait, valamint maga készítette _ hangszereket és bútorokat is. A Galéria — ha hely hiá­nyában nem is tudja bemu­tatni a teljes életművet — vállalkozott a tudományos értékű életmű-katalógus el­készítésére. Ezért a Magyar Nemzeti Galéria kéri mind­azokat, akiknek birtokában Kondor Béla-alkotások van­nak: keressék fel a Galéria mai magyar osztályát sze­mélyesen vagy telefonon, és amennyiben lehetséges, köl­csönözzék a műveket a le­endő kiállításra, illetve a tu­dományos munka céljából bocsássák időlegesen a kuta­tók rendelkezésére. Horgászkapcsolat Krad megyével Hazánkban lesz a Maprjal kongresszusa A napokban tartotta V. kong­resszusát Prágában az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nem­zetközi Szövetsége, a Maprjal. A kongresszust követő Karlovy Vary-i közgyűlés határozata sze­rint a szövetség soron levő. VI. kongresszusát — négy esztendő múlva — Budapesten rendezik meg. A tanácskozás témái vár­hatóan a tudományos hagyomá­nyok és az orosz nyelv és iro­dalom oktatásának új irányza­tai lesznek. Alkalom kínálkozik tehát arra, hogy a hazai nyelv­tanárok képet adjanak külföl­di kollégáiknak arról, miként folyik Magyarországon az orosz nyelv oktatása. A prágai tanácskozáson egyéb­ként 72 országból több mint két­ezren vettek részt; Magyaror­szágot is népes küldöttség kép­viselte. Szegedi táncosok Dániában A 350 tagú Szeged Táncegyüt­tes a napokban véget ért bul­gáriai szereplés és a következő csehszlovákiai út között egy 11 tagú kamaracsoporttal Koppen­hágában képviselteti magát a Herstedernes nevű. ottani tánc- együttes jubileumi ünnepségein. A szegedi csoport tegnap indult útra Dániába, ahol a világ min­den tájáról érkező együttesek­kel közösen ünnepük a jubilál;' dán táncosokat. l^k~ lnÍks.MÍ5! m ­IÁ V [ 1 A Hungaroíruct budaörsi telepére évente ketezer vagon gyümölcs- és zöldségáru érkezik. Augusztusban az őszibarackszezon csúcsán, naponta sok ezer kiló hamvas gyümölcsöt készí­tenek elő exportra (MTI-fotó — Branstetter Sándor felvétele — KS) Munkaidőmérleg □ munkaidő mindenütt adott, törvényekkel, rende­letekkel, és az elvégzendő feladatok által pontosan körülhatárolt tényezője a termelésnek. Nem kell naga valutát adni érte, csupán végig kell dolgozni, hasz­nos tevékenységre fordítani. A feleslegesen elvesztegetett idő nem pótolható túlórá­zással, „ráhajtóssal”. mert az így felhasznált időt már egy másik, újabb feladat elvégzésére kellene fordítani. A szár­nyas idő hirtelen elrepül — kesereg a költő —. és mi is joggal sajnálhatjuk az üzemekben, a földeken, hivatalok­ban felhasznált inproduktiv munkaórák tízezreit. Számtalanszor megírták, értelmezték már a munkaidő ki­használásának a fontosságát, de ez olyan téma, amiről nem lehet eleget szólni. Most, hogy általánossá lett az ötnapos munkahét, különösen fontossá vált a munkaidő, hisz ez­után kevesebb idő alatt legalább annyi munkát kell (kel­lene) elvégeznünk, mint eddig. Ügy tűnik, reális célkitűzés ez. bár . az első tapasztalatok még nem egyértelműek, még sok a kezdeti bizonytalanko­dás. szervezetlenség, meg kell még ezt az új helyzetet szok­ni. Az mindenesetre máris megállapítható, hogy az ipari, me- ögazdasági üzemekben öt nap alatt is megtermelik a ko- ibbi mennyiséget és minőséget. Nincs különösebb gond a közlekedés, a javító-szerelő szolgáltatás, a közművek mun­ni ja és az egészségügyi ellátás területén sem. Nem ilyen e gyértelmű a helyzet a kereskedelmi ellátás, a hatósági igyintézés tekintetében. A korábbinál zsúfoltabbak az üzle- •ek. nincs jól megoldva a hétvégi kenyér-, hús-, tejellátás -cm. A kiadandó szabadnapok miatt pénteken, hétfőn sok is üzletet zárva tartanak, és ezzel sok bosszúságot okoz­nak a vásárlókörzet lakosságának. Sok, szerencsés, hasznos kezdeményezés tapasztalható a nmácspk és a közületek munkájában az ötnapos munka- :létre történő átállás óta. de a teljes napi kiesést eddig még :,om sikerült pótolni. A hivatalok zsúfoltabbak, az ügyinté- fs lassúbb, az idegek pedig semmivel sem nyugodtabbak. mint eddig. A kísérleti év tapasztalatai alapján még nem lehet pon­tsán megállapítani, hogy a rövidített munkahét milyen ha­ssal lesz az oktatási intézmények életére, az oktatói és evelőmunka hatékonyságára, mennyire és mi módon pótol- itó a kiesett tanulmányi idő. Az ifjúsági, kulturális, sport- /ervezeteink sajnos még nemigen tudnak mit kezdeni a fiatalok megnövekedett szahad idejével. Az sem tisztázott még, hogy a szülők mennyire tudnak, és akarnak partne­ri lenni a fiataloknak. Ezek a summás megállapítások természetesen számos ap- obb részletből tevődnek össze, amelyek nagyon is befolyá- -'lhatják a végeredményt. Először talán néhány jellemző mldát. Megfigyelték például, hogy a Balatonhoz vezető au- ■ópálya péntek délutáni forgalma pontosan olyan, mint a .orábbi szombat délutánokon, amikor hivatalosan is rövi- iebb volt a munkaidő. A régi, félnapos szombatok helyett most már pénteken délben megkezdődik a csúcsforgalom. Pénteken délután nagyon sok hivatalban, intézményben már dig-alig dolgoznak, pedig arra az időre még teljes napi munka dukál. Ezt az. üzemekben nem tehetik meg. hallom I/. ellenvetést, aminek — ha így van — nagyon örülök, de ■ hivatalok, az irodák is munkahelyek, ott is óriási anyagi s szellemi kapacitás eshet ki az elbliccelt péntek dél­utánokon! És nemcsak a péntekkel van baj. a hétfő sem sokkal kü- mnb. mert akkor meg a vonatkésésekre. menetrendi ano­máliákra hivatkozva kezdik nagyon sokan később a mun- .at. Nem is a legpihentebben — de ez már nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Korábban, a kéthetenkénti szabad szombatokon nagyon sokan el tudták intézni hivatalos igyeiket a tanácsi és egyéb hatósági szerveknél. Most, mi­éi szombaton már nincs ügyintézés, nem marad más hátra, mint elkéretőzni. vagy ellógni a munkahelyről, és ez sen­kinek sem jó. Nemrégiben olvastam, hogy a' budapesti élelmiszer- és iparcikkszaküzleteink 12.7 százaléka minden hétfőn zárva van, 19 százalékuk pedig szombaton sem nyit ki. A ma­gánüzletek. a kisiparosok az oly sokszor hangoztatott hi­ánypótló mivoltukkal ellentétben szombaton szinte kivétel nélkül zárva tartanak. Gyanúsan sok a nyári időszakban a betegség, iparszüneteltetés, szabadság miatt zárva tartó kis­ipari műhely is. Nem mennek persze „jó” ötletért a szom­szédba az állami boltok, szolgáltató kisegységek irányítói sem. Kifogyhatatlanok az ötletekben: szabadság, betegség ■ mén olyan üzleteket is zárva tartanak, ahol egyébként "bben dolgoznak, és szinte elképzelhetetlen, hogy vala­mennyien egyszerre betegedjenek meg. Áruátvétei. leltár, 'a kari tás. bevásárlás miatt lépten-nyomon bezárt üzletekbe, műhelyekbe botlik a jámbor vevő. megrendelő. Gyakran '.ilálkozunk az üzletek ajtajára függesztett: ..Tatarozás mi­att zárva" táblával is. a lehúzott redőnyök, bezárt ajtók mögött viszont semmi mozgást nem észlelni. Talán a tataro­zás csak ürügy a tehetetlenség eltusolására. Egyedi jelen­ségek ... — nem ez a jellemző — mondhatnánk, de azért a sok kicsi itt is sokra megy. Az elbliccelt órákból, félna- pokból tetemes kiesés adódik, ha egy-egy üzem. tsz, város, vagy megye, különösen, ha egy ország mércéjével mérjük. Olyan vetülete is van az új munkarendnek, amely ese­tenként feleslegesen szorítja többletmunkára az érdekelte­det. Ügy tűnik például, hogy különösen Budapesten, és a nagyobb vidéki városokban túlbiztosították a szombaton­ként! óvodai, napközis, és még inkább az egészségügyi ügye- letek január óta kialakított rendszerét. A szombaton is ren­deltetésszerűen működő budapesti egészségügyi szakrende­lők kihasználtsága például alig éri el a 8—10 százalékot. A vártnál jóval kevesebben vették igénybe eddig az ügyeletes óvodát, napközit is. Most. hogy az oktatási intézményeink­ben általánossá válik az ötnapos munkahét, természetesen változhat a helyzet, de a végső szabályozásnál feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a szombaton feleslegesen ins- pekciózók a munkanapokon veszik ki az őket is megillető szabadnapot, amikor viszont zsúfoltak az egészségügyi, ok­tatási intézmények, és nagy gondot jelent a helyettesítés. A túlórák száma amúgy is megugrott, kár lenne a felesle- vs inspekciózások miatt drágábban, túlórában dolgoztatni ■ i/okat. O rövidebb munkaidő feltételezi a tényleges mun­kaidő intenzív kihasználását, az élet. a termelés, szolgáltatás, ügyintézés, a fizikai és a szellemi :,da minden területén. Most öt nap alatt kell elvégezni mindazt, ami korábban hat napig tartott, hasonló vagy még lubb minőségben, úgy, ahogyan azt népgazdaságunk jelenle­gi helyzete megkívánja tőlünk. Ezért nagy kincs a munka­idő! Vasvári Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents