Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

1982. augusztus 29., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kertészszigeten a hagyományok szerint a Szeghalom környéki lápok és mocsarak között szigetek húzódtak meg, melyeken az uradalmak letelepítették a cselédséget. A történelmi múltat idézik az elnevezések: Akasztó, Cserepes, Görbe- sziget, Kertészsziget. A felszabadulás után az apró telepü­lések közül kivált Kertészsziget. Gyors fejlődésnek indult. 1952-ben önálló tanácsú község lett. Ma 150 lakosa van. A lassan tünedező tanyavilágból az emberek beköltöztek a köz­ségbe. Csinos házakat építettek. A történelmi változásokat igazolja az is, hogy az egykori cselédek leszáromazottja kö­zül nagyon sokan tanulnak tovább, és felsőfokú végzettséget szereznek. Ezek közül azonban kevesen térnek vissza a köz­ségbe. hiszen végzettségüknek megfelelő állást nem talál­nak. A szakmunkás fiatalok azonban megtalálják számítá­sukat itt is. A lakosság a jól gazdálkodó füzesgyarmati Vö­rös Csillag Termelőszövetkezetben és a Szeghalmi Állami Gazdaságban dolgozik. Jó a közlekedési kapcsolat a környe­ző nagyobb településekkel. Naponta kilenc autóbuszjárat köti össze Kertészszigetet Szeghalommal. Mintegy harminc asszony jár el a járási székhely üzemeibe dolgozni. Mások nemigen járnak el. hiszen megfelelő munkaalkalmat talál­nak a termelőszövetkezetben és az állami gazdaságban. Az utóbbi években fellendült a háztáji gazdálkodás. Fejlesztésé­re néhány hete szakcsoport jött létre a termelőszövetkezet vezetésével. A kertészszigetiek szeretik községüket. Szívesen vállalnak társadalmi munkát. Rendszeresen karbantartják az iskolát, az óvodát. Jól halad a közművesítés is. Megépült a törpe vízmű. Folyamatosan vezetik be a vizet a lakásokba. Társadalmi munkában a község minden utcájában megépí­tették a burkolt járdát. Kövesúttal is gyarapodott a telepü­lés. A kultúrotthon vonzza a fiatalokat. Jól működnek a szakkörök, rendszeres a filmvetítés. A termelőszövetkezet segítségével létesült az óvoda. Jól felszerelt orvosi rendelő is működik a községben. Mindenesek — Óh, itt a tanácsnál én régi bútordarab vagyok — mondja Molnár Józsefné vb- titkár. Ősz hajú, mosolygós asz- szony. És, ami igaz, ázigaz: több mint két évtizede lát­ja el a vb-titkári teendőket a községben. Korábban a Szeghalmi Állami Gazdaság­ban dolgozott. — Én se gondoltam vol­na, amikor ezt a munkakört elvállaltam, hogy ilyen hosz- szú ideig maradok az ál­lamigazgatási pályán. Itt születtem Kertészszigeten, heten voltunk testvérek. Szü­leim az uradalomban dol­goztak valamikor. Errefelé uradalmak voltak. Csak a fölszabadulás után változott meg a világ. Nagyon a szí­vemhez nőtt a község. Min­denkit ismerek, nemcsak úgy név szerint, hanem az éle­tét, a sorsát, azt, hogyan bol­dogul. Az emberek jó körül­mények között élnek. Mint­egy hatvan idős ember '/an a községben. — Hányán szorulnak rá a szociális segélyre? — Csupán egy olyan idős emberünk van, aki jogosult a rendszeres szociális segély­re, ketten pedig kiegészítő segélyt kapnak. A többi idős embernek nyugdíjat folyósí­tanak. A községben idilli a csend. Néhány asszony beszélget a kultúrotthon előtt. A kisker­tekben Szorgalmasan dolgoz­nak az emberek. Ügy tart­ják, hogy a megye legcsen­desebb községe. Egy-egy éj­szakai magnózás avagy a motorkerékpárok túráztatá- sa, csupán ennyi a rendbon­tás. Van ugyan önkéntes rendőri csoport, de nem sok munkája akad. Az ügyinté­zésnek is sajátos formája alakult ki. A vb-titkárnőt az üzletben vásárláskor vagy útközben is megállítják az emberek, ha ügyes-bajos dol­guk akad. liliBÉiiiiiiiia éú — Milyen ügyekkel fog­lalkozik a tanács? — Mi mindenesek va­gyunk. A tévéjavítás ügyé­ben is eljárunk.'Ha elrom­lott a tévé, itt a tanácsnál kell bejelenteni. Felírjuk a nevet, és ha kijön a GEL- KA szerviz szerelője, akkor átadjuk a listát. Természe­tesen az ilyesmi pluszmun­kával jár, de azért vagyunk, hogy mindenben a lakosság szolgálatára álljunk. — Milyen hatósági ügye­ket intéznek helyben? — Adóügyekkel, gyám­ügyekkel. építési ügyekkel éppúgy foglalkozunk, mint különböző szociális segélyek odaítélésével. Egyszóval: el­ső fokon az iparhatósági ügyeket kivéve, mindennel. A házasságkötést is itt bo­nyolítják le. — Többen építkeznek a községben. Az építési enge­délyek kiadatása hogyan tör­ténik? — Itt, nálunk a tanácsnál nincsen műszaki főelőadó. Éppen ezért kapcsolatot lé­tesítettünk a szeghalmi ta­náccsal. Onnan jár ki a mű­szaki főelőadó, s ő végzi el az engedélyezésekkel kap­csolatos műszaki teendőket. Az oldalt írták: Lónyai László, Nemesi László, Serédi János. A fotókat készítette: Fazekas László. / Szeretem a községet A postahivatal vezetője több mint kétszázezer forintot fizet ki A községbeliek a napok­ban 40 hízót adtak át ,az Adatforgalmi Vállalatnak. Megérkezett a pénz. Láricz Jánosné, a postahivatal ve­zetője több mint kétszázezer forintot fizet ki. — Gyakran kerül ilyen eseményre sor? — Évente-többször is, hi­szen a községben jól fejlődik a háztáji gazdálkodás. A kétgyermekes fiatal- asszony Dunántúlon szüle­tett. Keszthely mellett. Sü- megcsehin. 1978-ban költö­zött férjével a községbe, aki a vízügynél dolgozik. mint csatornaőr. — Megszokta ezt a közsé­get? — Nemcsak megszoktam, de nagyon meg is szerettem. Végeredményben Sümegcse- hi, ahol születtem, az is egy kisközség. Én nagyon szere­tem a kis falvakat, ahol min­denki mindenkit ismer. Itt tisztelettudóak az emberek, közvetlenek és szívélyesek. Én nem tudnék élni egy nagyvárosban. Az én sze­memben ott nagy a tüleke­dés. Meg aztán, nagyon sze­retem ezt a csendet. Csak néha, éjszaka a diszkó za­varja meg. De ez is kell. A fiatalok szórakozni szeret­nek. — Sok a munkája? — Reggel fél nyolctól kez­dek. Akkor érkezik meg a postakocsi Gyomáról. Át kell venni a zsákokat, meg a hírlapokat. Van két postá­sunk. Egy itt a belterületen dolgozik, a másik a tanya­világban. Kicsi ez a mi tele­pülésünk, de sok hírlap jár. Népszabadságból 86. a me­gyei lapból 68, a Rádió és Televízió Újságból 110, de jár ide Szabadföld. Képes Újság, Nők lapja, Füles, Sport, Szovjetunió, Szput- nvik. Ugyanakkor naponta 40—50 levél érkezik, s ugyanannyit adnak fel az itteniek. A takarékbetétek­kel is én foglalkozom. A kertészszigetiek takarékos emberek. Az utóbbi két év­ben azonban némi visszaesés tapasztalható. Ahogy meg­épült a vízmű egyre többen vezetik be a lakásba a vi­zet é*> fürdőszobát építenek. Hát erre megy a pénz. — Mit hiányol legjobban a községben? — Hát. kérem, a boltot. Van itt egy bolt. de az épü­let nagyon rossz. Füzesgyar­matra vagy Szeghalomra já­runk vásárolni. — Busszal? — Nem. autóval. Nagyon sok embernek van autója. II gépészek vállalkozása Sertéstenyésztő szakcsoport alakult nemrég a községben. Tagjai a füzesgyarmati Vö­rös Csillag Tsz kertészszige­ti gépműhelyének dolgozói.' összesen húszán. Arra vállal­koztak, hogy 600 sertést gon­doznak, nevelnek, és ha el­érik a vágósúlyt, leadják a téesznek. A műhely mögött kihasz­nálatlanul állt egy üres szín. ezt alakították át a műhely- beliek hatszáz sertést befo­gadására. A szövetkezet adott hozzá bontási anyagot, a vál­lalkozók pedig szombatjukat, vasárnapjukat és munkaere­jüket. Ez a kisvállalkozás termé­szetesen nem mehet a mun­ka rovására, ezért kialakítot­tak egy rotációs rendszert. Mindennap egyikük szabad­ságot vesz ki. ő azon a na­pon egész napos ügyeletet tart a sertések mellett. Egy másik tag reggel és este az etetéseknél, segít neki egy héten keresztül, természete­sen munkaidőn kívül. így vi­szonylag ritkán kerül egy- egy emberre sor, és a gép­műhelyben is el tudják látni a munkát. Hogy mennyi lesz mindeb­ből a hasznuk, most még nem tudják pontosan, de a vállalkozás tagjai úgy kalku­lálnak. hogy egy-egy sertésen mintegy 300 forintot tudnak keresni. Egy évben 1200 ser­tés leadásával számolnak, és a két számot összeszorozva láthatjuk: tisztességes jöve­delmet ígér ez a vállalkozás. Hatszáz sertést gondoznak Minden készen áll... Bizonyára akadnak olyan pedagógusok, akik irigylésre méltónak találják a kertész­szigeti általános iskolát. Ahogyan az Szilágyi József igazgató szavaiból is kide­rült, no és amit láttunk a viszonylag új és korszerű is­kolában, bizonyos alapot ad erre. Nyolcvankilenc tanuló, hét tanulócsoport (a második és a negyedik osztály összevon­tan működött, mivel külön- külön a tanulói létszám nem érte el a tízet), tíz pedagó­gus. Ennyi derül ki a gyors statisztikából. Meg az. hogy három tanítóra-tanárra van sürgős igény. Hogy a megyei tanács segítségével mennyi­ben töltődik be ez az űr, az az elmúlt napokban derült ki. De hát gondok is akad­nak. nem is kicsinyek. A fel­ső tagozatban mindössze két szakos tanár oktatja, neveli a kertészszigeti gyerekeket. A harminc gyermeknek nap­közbeni otthont nyújtó óvo­dában is képesítés nélküli óvónő tevékenykedik. S ha jönnek ide fiatalok tanítani, mi vonzza őket? — A járási átlagnál maga­sabb fizetés, a területi pót­lék, s ha házaspár, szolgá­lati lakás — összegzi a halk szavú igazgató. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet­tel sok évvel ezelőtt együtt­működési szerződést kötöt­tek. Most három szocialista brigád dolgozik itt, a ha­gyományos tanév előtti nagy­takarítási-felújítási munkála­tokon. Az érték tízezer fo­rint, felét végzik el ingyen. társadalmi munkában. Hol­napra, a tanévkezdésre fris­sen meszelt-mázolt tanter­mek. ideális környezet várja a diákokat. — Ami a tárgyi ellátott­ságot illeti: túlságosan mi sem dicsekedhetünk. A leg­szükségesebb szemléltetőesz­közök, tanítási segédletek megvannak. Ügy intézzük, hogy inkább az olcsóbb áru­ból vehessünk többet, a költ­ségesebből pedig valóban csak a legszükségesebbet. Megyénk egyik legkisebb lélekszámú községében érte­lemszerűen az iskola jelenti a művelődés egyedüli bázi­sát, még akkor is, ha műve­lődési háza is van. Annak tartalmi munkával való meg­töltése aligha képzelhető el az iskola közreműködése nél­kül. A művelődési háznak két szakköre van: a bábo­sok tagjai az általános isko­lások. A művelődési ház elő­csarnoka ad otthont a nap­közis ebédeltetéseknek. A dí­szítőművész-szakkörbe átlag­ban húszán, gyerekek, fel­nőttek és nagymama korúak egyaránt eljárnak. Új csoporttal fog bővülni — az előzetes elképzelések szerint — a kertészszigeti közművelődés: az iskolaigaz­gató szeretne honismereti­helytörténeti szakkört indí­tani. A tavasszal a környék­ben — Akasztópusztán — végzett leletmentő ásatások (négyezer éves sírokat tártak fel!) is ösztönzőleg hatnak a mindenképpen hasznos, a község önmegismerését szol­gáló terv megvalósulására. A művelődési házban a két említett szakkörön kívül heti két alkalommal, vasárnap és hétfőn délután tartja vetítéseit a keskeny vásznú mozi is. Az iskolamozi előadásait havonta egyszer, vasárnap délelőttönként rendezik. A művelődési ház ad otthont a község társadalmi és családi ünnepségei­nek is Az univerzális darálós Mintha zúzmara ragadt volna rá, olyan fehér Köle­séri József haja, szemöldöke. Ez tulajdonképpen szakmai ismertetőjele, ő kezeli ugyan­is a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz darálóját Ker­tészszigeten. — Sokan tartanak állatot a faluban, sűrűn hoznak te­hát terményt darálni — mondja. — Húsz—huszonkét mázsát is megdarálok na­ponta. Egy héten kétszer, kedden és pénteken indítom el a gépet. Legalábbis ez a hivatalos nyitva tartás, de ha valakinek sürgősen kell. akár este is bejövök, min­denki tudja, hogy itt lakom a szomszédban, a daráló -mellett. De nemcsak darálással fog­lalkozik a darálós, hanem árusítással is. A raktárban katonás rendben sorakoznak a különféle tápokkal teli zsákok. Nagy a forgalom, tá­pot mindennap lehet venni, és a tenyésztési kedv fellen­dülésével a kereslet is meg­nőtt. Egy hónapban 300 ezer forint fölötti forgalmat csi­nál a tápokból. — Szívesen csinálom ezt a munkát, pedig piszkos egy kicsit — jegyzi meg. De jó tudni, hogy amíg ilyen nagy itt nálam a forgalom, addig biztos lesz mit ennünk a jö­vőben is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents