Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

©­Két kiállítás Gyulán 1982. augusztus 28., szombat Az Erkel Ferenc Művelődé­si Központban két kiállítás látható.. Hirka Mónika fes­tőművész és Balogh Ferenc fotográfus műveit hegyezték el a földszinti előcsarnok egyik szárnyában, a másik folyosón pedig a XIV. gyu­lai- nyári művésztelep vázlat- kiállítása kapott otthont. Érdekes kezdeményezésbe fogott Balogh Ferenc és Hir­ka Mónika. Azonos témákat igyekeztek bemutatni a fotós, illetve a festő kifejezési esz­közeivel. Megálltak például a Körös-parton, s ugyanazt a tájat lefotózták, megfestet­ték, most pedig közönség elé viszik műveiket. Izgalmas kí­sérlet. De amíg a csendéle­tek, a virágok, a nyár vagy a gyulai vár ábrázolása a látogató számára is esztéti­kai értéket jelent, a művé­szek egymást és saját magu­kat idéző megjelenítése in­kább önmaguknak okozott izgalmat. A „te engemet. én tégedet" fotózása-festése az! eredményezte, hogy mind­egyikük .„szebbnek" mutat­ta a másikat, „keményebb­nek" önmagát. Persze, ez is egyfajta vallomás a világ­ról, önmagukról. Amikor pe­dig aktmodellt álltak egy­másnak . . . ? Ördög tudja. Mondom, izgalmas kiállítás. Embere válogatja, kiből mi lyen érzelmet vált ki. Ahogy izzik,a levegő az egyik leiemben, olyan nyu­galom terpeszkedik a nyári művésztelep kiállításán. Ki­csit bágyadtra sikeredett ez a bemutatkozás. Mintha csu­pa jólnevelt, eminens diák mondaná fel a betanult lec­két. Szellemesen tapint a lé­nyégre az egyik vendégköny­vi bejegyzés: „Ha a kiállítást kb. SO évvel ezelőtt látom, azt mondom, bravó fiatalok Csakhogy ma 1982 van." Szinte érthetetlen, hogyan tudott az ország különböző pontjairól összesereglett 20— 2S képzőművész ennyire „egy húron pendülni". A kiállítás legerősebb ol­dala a' szoborgyűjtemény. Humenyánszky Jolán, Mis- kolczy Gabriella, Rácz Kata­lin. Dányi Tibor. Lukács István és Nemcsics Endre portréi modelljük más-más arcait mutatják. Szekér Fe­renc. Nagy Ottó és Lukács István fotói várostörténeti értékekre is felhívják a fi­gyelmet. amikor épülethom­lokzatokat. ablakokat, ház­számtáblákat. kilincseket, a pósteleki kastély romjait vagy éppen a Százéves cuk­rászdát kapják ^lencsevégre. Szerényen „vázlat kiál lit ás­nak" hirdetik a nyári mű­vésztelep alkotói a bemutat­kozást. jelezve, hogy a tábor ujjgyakorlataitól ne vár­junk kész műveket. Nos. ez a szerénység csak félig in­dokolt. hiszen kerültek a fa­lakra figyelemre méltó alko­tások is. Inkább az a baj. hogy nemcsak a témaválasz­tás. de a kidolgozás tekinte­tében is már-már „visszakö­szönnek" a képek. így is megállásra késztetik a láto­gatót Székelyhídi Attila, Sza­káll Ágnes, Marosvári György és Balogh Gyula „hiperrealista" művei. Sza­bó Nándor és Göböly József utcaképei vagy Bodor Zoltán Körös-parti hangulatai. Andódy Tibor Humenyánszky Jolán: Gyér mekportré Hirka Mónika: Gyula; vár Balogh Ferenc: Gyulai vár Fotó: Fazekas László Térítők Tótkomlósról A hímzétt női ruhák, blú­zok évekig tartó üzleti sike­re után most a térítők, fal­védők, párnák után nőtt meg a vásárlók érdeklődése. A régi hagyományok ápolá­sát vállaló Tótkomlósi Házi­ipari Szövetkezet a belföldi igényeket sem tudja kielé­gíteni. Ä szövetkezet . szőt­teseinek legnagyobb értéke­sítője a Népművészeti Vál­lalat. Fővárosi Dohánybolt a rendeléseknél nem hagyhat­ja figyelmen kívül a terme­lés korlátáit. A dús mintázattal ellátott térítők szövése munkaerőigé­nyes, többségük kézi szövő­széken készül. A szövetkezet vezetői a- kereslet kielégíté­sére nemrég két mechan '.a: szövőgép üzembe áll ílasa mellett döntöttek. Használ! gépeket vásároltak Pápáról, beállításuk, szerelésük most van folyamatban. Hz új évad előtt Vállalkozóbb szellemű ismeretterjesztést A nyár elején Budapesten megrendezett országos kül- r dót t ülés öt esztendőre meg­szabta a Tudományos Isme­rétterjesztő Társulat tevé­kenységét. céljait, feladata­it. A most kezdődő új évad az első. amelyre már az ak­kor elfogadott irányelvek lesznek az érvényesek. Békés megyei „honosításáról" volt szó a hagyományos titkári értekezleten, amelyet évad­nyitóként kedden délelőtt rendezett meg a rhegyei szer­vezet Békéscsabán. Miben is foglalhatók ösz- sze a közvetve vagy közvet­len módon mindannyiunkat érintő ismeretterjesztés alap­elvei? Elsősorban a szakmai színvonal növelésében, a mindenkori ragaszkodásban, a valóság tükrözéséhez és nem utolsósorban a tudomá­nyosság és a közhasznúság szem előtt tartásában. Mind­ez a hétköznapok gyakorla- . Iában az úgynevezett iskolán kívüli ismeretterjesztés bő­vítésében kell hogy jelent­kezzék. Ennek érdekében a TIT megyei vezetői igen fontosnak tartják a közokta­tás. ezen belül is a felnőtt- oktatás segítését, szinte an­nak kiegészítését. Ezért a kötelező iskolai tantárgyakat újakkal egészítik ki. Nem­hiába népszerűek a csilla­gászszakkörök. emiatt sze­retnék megalakítani Békés­csabán az ifjú meteorológu­sok baráti körét, ezért lé­tesült Gyulán környezetvé­delmi szakkör. E témához kapcsolódik a TIT azon ter­ve is, hogy a következő ..év­adban nagyobb teret enged- . nek az úgynevezett mikroré- tégeknek. Bertátt az ismeret- terjesztés szakemberei az arányaiban talán keveseket érdeklő, de hasznosságában igen jelentős tevékenységet folytató gyűjtőket, mint pél­dául az akvaristákat, terro­ristákat, filatelistákat, nu- mizmatikusokat értik. A köz­oktatáshoz kapcsolódnak a ' társadalomtudományi-mű­vészeti szakosztályok is. Hadtudományi és műelemzö baráti körök alapítását ter­vezik. A magyar nyelvi ba­ráti kör Gyulán és Körös- nagyharsánvban dolgozik. Különösen nagy az érdeklő­dés a történelmi körök iránt. A célok elérésének záloga az előadók állandó tovább­képzése. A TIT évtizedek alatt bevált módszere az úgy­nevezett előadói konferenci­ák rendezése, amelyeken egy- egy nagyobb témakörben or­szágos szakelőadók közremű­ködésével egy-egy kisebb közigazgatási egység — já­rás. város, esetleg a megye — valamennyi érdekelt elő­adója tekinti át az időköz­beni fejlődést, változást. Nos. ebben mindinkább számíta­nak a pedagógusok tevékeny részvételére, a kisebb tele­püléseken élő műszaki és agrárértelmiség bekapcsoló­dására és természetesen a fiatal, pályakezdő szakembe­rek aktív jelenlétére . is. A TIT hagyományainak megfe­lelően az előadói konferen­ciákhoz megannyi segéd­anyagot jelentettek és jelen­tetnek meg; a korszerűbb és színvonalasabb előadások megtartásához ajánlások so­ra áll az előadók, a TIT-ta- gok rendelkezésére. De nemcsak a „kitaposott úton" haladnak az ismeret- terjesztés munkásai. “Nem­csak mód nyílik rá, de szor­galmazzák is a kísérletezést. elsősorban a módszertani újításokat, azok sikeressége esetén bevezetésüket, meg­honosításukat. Az ismeretterjesztés leg­közismertebb fórumai az' ér­telmiségi klubok. A közmű­velődés országos és így me­gyei rendszerébe is beépül­ve jelentős tényezői annak a meghirdetett nyitásnak, amely az. üzemek, intézmé­nyek felé irányul. Vagyis a TIT jelszavának — „Tudo­mánnyal a népért!" — apró­pénzre váltását, szolgálja. A klubok többségénél azonban a vágyak még mindig erő­sebben meghatározóak, mint .a köznapi valóság. A felada­tuk tehát az. hogy célprog­ramok alapján dolgozzanak. s semmiképpen ne váljanak öncélúvá, csak szűk kör ke­veseket érintő és érdeklő igényeinek,,kiszolgálóivá. - ' A közeljövő programjai között időben az első az oly népszerű nyelvtanfolya mok meghirdetése. indítása. _A lakóhelyeken kifüggesztett híradásokról értesülhetnek az érdeklődők a jelentkezés njódjáról. helyéről, a részle­tekről. Ebben a kategóriában a TIT — szintén a közokta­tást segítendő — szorgalmaz­za az óvodai tanfolyamokat. Itt az-a lényeg, hogy mindig legyen folytatás, meglegyen a folyamatosság. Jelenleg orosz, angol és német nyel­vű tanfolyamokat rendeznek. S mivel a következő tanév­től kötelező lesz már negye­dik általánosban az orosz nyelv, ezért az úgynevezett szoktató tanfolyamok meg­szervezése különös fontossá­gú. Hasonlóképpen a szak­munkástanulók nyelvismere­tének szervezeti formában történő gyarapítása, elmélyí­tése is. Dicséretes, hogy egy­re több termelő üzem ismeri fel az idegen nyelvek isme­retének gazdasági jelentősé­gét, és vállalja a kihelyezett tanfolyamok megtartását, az anyagi feltételek garantálá­sát. Ebben különösen köve­tendő példát mutat az Oros­házi Üveggyár. A hagyományos csillagá­szati hetet az idén ősszel ok­tóber 21. és 31. között ren­dezik meg. A rendezők az amatőr csillagászok tevé­keny segítésére számítanak, a helyi illetékesekkel együtt­működve a korábbi jelentő­ségét visszaadni a medgyes- egyházi csillagvizsgálónak. A • november 22. és 29. között, megrendezésre kerülő föld­tudományhét témája a ma­gyar településhálózat fejlesz­tésének és fejlődésének ak­tuális kérdései lesznek. A Kodály-centenáriumot a me­gyei szervezet a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyával és a megyei könyv­tárral közösen sorozattal ün­nepli meg. Az egyes meg­emlékezéseket a települések könyvtáraiban, ez év őszé­től 1983 derekáig tartják meg. Negyed évezreddel ez­előtt alapították meg a me­gyei levéltárat: ebből az al­kalomból szintén emlékülé­seket. a levéltár tevékenysé­gét bemutató előadásokat rendeznek. A Kner Nyomda centenáriumán Gyomén lesz­nek értékelő-elemző ülések, előadások, programok. Arany János halálának 100. évfor­dulójára szintén külön prog­ramtervet dolgoznak ki. kü­lön ünnepséget a megyénk­ben emlékhelyen. Geszten rendeznek. A szabadegyetemek soro­zatába ebben az évadban egy új. az ifjúságpolitikai lép. amelyet az öt városban és Szeghalmon tartanak havi egy-egy előadással. A békés­csabai értelmiségi klubban (Jtövetkező évadját kezdi meg az elmúlt időszakban oly nagy vitát kiváltott színházi sorozat. Most a vígjáték ke­rül sorra, ismét a megyei Jó­kai Színház művészeinek köz­reműködésével. Hogy a következő évad az elmúltnál jobban sikerüljön, hatékonyabb és közbasznúbb lehessen, annak nemcsak az alapelvek megvalósulása a záloga. A TIT megyei, járá­si. városi szervezeteinek, he­lyi csoportjainak még inten­zivebb. valódi munkakapcso­latot kell kialakítania <r ter­melőegységekkel, intézmé­nyekkel. iskolákkal, tömeg- és társadalmi szervezetekkel, különösen a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront, a KISZ. a KIOSZ partnerbizottságai­val. a települések tanácsai­val. könyvtáraival. Csak így valósulhat meg a vállalko­zóbb szellemű ismeretterjesz­tés Békés megyében is. Nemesi László Uj tantervhez új szemléltetőeszközök A TELEVÍZIÓBAN: VASARNAP Látogatás Boldizsár Istvánnál (Tudósítónktól) Boldizsár Istvánról, a Bckés megyéből indult. 85 éves festő­művészről mutat be színes fil­met a televízió vasárnap. 21 óra­kor. az l-es programban. A he­gyes-dombos nagybányai táj és a Balaton mellett az utóbbi év­tizedben az alföldi tanyavilágot festi szívesen. Harminchat tájké­pe. portréja és csendélete 1979. óta szülővárosában. Orosházán lát­ható állandó kiállításán, az Ok­tóber 6. utcai Boldizsár István képtárban. K. O. A varrórésziegben kosztü­möket, kétrészes női ruhá­kat, hálóingeket készítenek szovjet exportra. Belföldre hímzett gyermekruhákat, blúzokat, filcmellényeket varrnak. Ebben a részleg­ben is megkezdődött a gépi korszerűsítés.- Tavaly hét speciális műveletet is végző varrógépet vásároltak. Ezzel jelentősen nőtt a termelé­kenység. Hasonló meggondo­lásokból a hagyományos va­salók cseréjét is tervezik.-— Kepenyes — Szeptemberben az iskolák­ban lesz a megrendelt tan­eszközök, berendezések zö­me — ígérik az Országos Tanszergyártó és -értékesítő Vállalatnál. Az év elejétől szeptember végéig mintegy 190 millió forint értékű tan­eszközt és 310 millió forint értékű bútort adtak, illetve adnak át az oktatási intéz­ményeknek. Ebből 73 millió forint értékét képviselnek a nevelési-oktatási tervek al­kalmazásához nélkülözhetet­len eszközök. Az 1982—83-as tanévtől az általános iskola alsó tagoza­tában már minden tantár­gyat az új tanterv szerint -fognak oktatni. Ennek lehe­tőségét 20-féle, a tanulók által használt, egyszerű kí­sérleti berendezéssel és 30- féle tanítói szemléltetőesz­közzel teremtették meg a vállalatnál. Október és de­cember között kapják meg az iskolák az 5. osztályos ta­nulók oktatásához szükséges környezetvédelmi diasoroza^ tot. gombatáblázatot, a le­vélmérleget, valamint a moz­gó, hangsortáblát; a hetedi­kesek a történelmi rendsze­rező falitáblákat és a kiegé­szítő transzparenssorozatot: a nyolcadikosok a rajztanulás­hoz szükséges diákat és a képzőművészeti reprodukció­kat. A tanév kezdetétől folya­matosan szállítják az alsó­tagozati matematikaoktatás­hoz szükséges Babilon építő­játékot, valamint a környe­zetismereti tantárgy szemlél­tetéséhez használt különféle eszközöket. Gyártási és szál­lítási problémák miatt .csak a II. félév elején tudják, át­adni az iskolák V—VIII. osz­tályosainak készülő dombor­zati modelleket, a közleke­dési egységcsomagokat, a technika tantárgy oktatásá­hoz az írásvetítő transzpa­renseket, valamint a VII. osztályosok magyar nyelv és irodalom tanításához készü­lő hangszalagokat és hango­sított diasorozatokat.----[j : UHU Ff-lej M02 !l _________________ Ö és Caterina Az igazat megvallva, tu­datosan változtattam meg Alberto Sordi filmjének cí­mét „Én és Cateriná”-ról „0 .és Cater inára". Ezzel talán elsősorban is azt szerettem volna kifejezni, hogy . ma­radjon csak a világhíres filmművészé Caterina, a bá­jos és haragos robotlány, de maradhatott volna az' egész film is Sordi fejében, hiszen ő írta, ö rendezte, és egyet­len, amit: remekül csinál: ő játssza a főszerepet. Nagyon vézna a sztori, ha­bár — és ez csak feltétele­zés— igazi író és hivatott rendező kezében lehet, hogy többre viszi megfilmesítve, természetesen Alberto Sor- dival a vezérszerepben. Mert most is ezernyi villanással, az alakítás pompásan fel­épített ívével bizonyította ki­vételes képességeit, me­lyek már annyira saját­jai. hogy mástól el sem kép­zelhetők. Igen, Sordi óriási tehetség, de csak mint szí­nész, íróként és rendezőként nyilván nem tud szabadulni attól, hogy mindent a meg­valósító színész szemüvegén keresztül lát, ez aztán alkal­masint nem kevésszer tév­útra viszi. Ha azt körvonalaznám, mi­ről szól a film, elég lenne egyetlen mondat : „Sordi gyű­löli a felette basáskodó nő- ,ket, és beszerezve Ameriká­ban egy robotlányt, Cateri- nát, új életet kezd!" Igen ám, de- az új életben van egy bökkenő. Caterina való­ban készségesén kiszolgálja gazdáját, de robot, és nem hús-vér leányzó. Tehát nem lehet vele — hogy is mond­jam? — boldog perceket s/.a- kasztani. Mert Sordi — bár gyűlöli a nőket, akik basás- kodnak felette — azért szik­kasztani csak szeretne. És amikor ilyen szándékkal ha­zatér luxusautóján luxusvil­lájába. Caterina (megdöb­bentő egy robottól!) fellá­zad, tör-zúz. túltesz a leg­féltékenyebb és leghisztéri- kusabb feleségen, szeretőn is. A kívánatos párducnő elme­nekül, és Sordi kénytelen be­látni. hogy elveszett, ezután nem a felesége, nem a sze­retője. hanem Caferina. a robotlány fog uralkodni fe­lette, most és mindörökké . . Hogy ebből mennyi min­den izgalmasat, nevetniva- lót, humorosat és meghök­kentőt lehetett volna kihoz­ni. nem vitathatja- senki fia. kritikus sem. De hát Alber­to Sordi nem író. nem ren­dező. Nincs miről, beszélni tovább.. És, hogy nem író. nem rendező, a filmje is rosszul sikerült, hosszú per­cekig unalmas, fárasztó: hiá­ba a kitűnő operatőri mun­ka (Sergia D’ Ottizi), hiába az észbontóan erotikus, gyö­nyörű párducnő) Edwige Fe- nech) és a másik világsztár, a szerető szerepében Cathe­rine Spaak, bizony nem jut a film egyről a kettőre. És a tanulság? Mert, ugye. azért tanulság mindenben akad? Nos, talán annyi (Sor­di szerint), hogy hiába ug­rálunk mi, férfiak, úgyis a nők basáskodnak. uralkod­nak felettünk. Hogy miért? Ki-ki válaszoljon erre saját magának. Ha pedig tovább boncol­gatjuk, mi még a tanulság ebből az önmaga lehetőségei alatt maradt filmből, azt is meg szabad fogalmazni. Ta­lán annyi, hogy az a jobb. ha mindenki azt csinálja, amit igazán tud. Amihez ért. Mert íme, lehet valaki világ­hírű filmszínész, mégis meg­bukik, mint rendező, és úgy is. mint író. Sass Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents