Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

1982. augusztus 28.. szombat II béke zászlaja alatt A kezdeményezés forintban is mérhető fl FONTEX pártmunkájából Nemzetközi gyermektalálkozó Szófiában Augusztusban Szófiát tíz napon át gyermekzsibongás töltötte be. A II. nemzetközi gyermektalálkozóra öt kon­tinens küldött kisfiúkat, kis­lányokat a bolgár fővárosba. Kár. hogy amit a FONTEX-ben (Békési Kosárfonó Ipari Szövetkezet) csinálnak, nem lehet általánossá ten­ni, mert csak egy műszakos termelést folytató üzemben valósítható meg. Általános viszont az a céltudatos tö­rekvés, amit a dolgozók jobb munkafeltételei, termeléke­nyebb tevékenysége előmozdítására fejtenek ki minde­nütt a pártalapszcrvezetek, s amire nem látványos, de annál kézzelfoghatóbb példát éppen a FONTEX párt­munkájából merítettünk. De kezdjük az elején. A bolgár gyerekek három éve már meghívták a világ minden országából a velük egykorúakat. A kicsik vilá­ga bebizonyította, hogy “ha­tárok nélkül is lehet élni. hogy ha megvan a jóaka­rat. akkor sem az eltérő szo­kások. sem a nyelvi különb­ség nem lehet akadály a jó pajtások között. Az első nemzetközi gyermekrandevú sikere után a béke zászlaja gyermek találkozó-mozga­lommá fejlődött. Támogatja az UNESCO, és az UNICEF, e két tekintélyes nemzetközi szervezet is. Az idei találkozóra több- mint száz országból érkeztek gyerekek, s velük neves tu­dósok. pedagógusok. A bol­gár gyerekeket az iskolák­ban. klubokban és megyék­ben több mint hárommillió gyerek közül választották ki. A szófiai kultúrpalotában, az út'törőpalotában. a köz­ponti stadionban és az egye­temvárosban a kis szerzők saját verseikkel és elbeszé­léseikkel szerepeltek. Több mint 1500 verset és elbeszé­lést adtak elő. A fiatal ze­nészek saját szerzeményeiket — kétszázat —. vagy ismert zeneszerzők müveit szólaltat­ták meg. Egy kiállításon több mint 3500 képet és szobrot mutattak be. Az ezer­mesterek tudományos és mű­szaki ügyességét közel 200 tárgy szemléltette. Az úttö- röpalota parkjában rendes festőállványokón rajzolhat­tak vagy festhettek a gyere­kek. vagy színes krétával az aszfalton alkottak. Szófia mellett egész Bul­gária várta a fiúkat, lányo­kat. Két útirányban, érde­kes történelmi helyeket és városokat érintve. Szófiából az azúrkék Fekete-tengerhez utaztak. Ismerkedtek a tör­ténelemmel. barátságot köt­hettek. Nagy élmény volt a Neptun-ünnepség. s még na­gyobb a fürdés a tengerben. Lili Pavlova (SZÓFIAPRESS — KS) Amióta beszűkült a világ­piac. a puszta fennmaradá­sért is új megoldásokat kel­lett keresni a békési kosár­fonóknak. akiknek működé­sét a helyi állami vállalat mellett megkérdőjelezték a megyei és központi szervek. Az elavult munkahelyi vi­szonyok. a korszerűtlen ter­mékek akadályozták a ver­senyképességet. E hatások kényszere gyors termékvál­tásra ösztönözte a szövetke­zetét. így került sor tavaly az. új profiltársításra: a fo­nott bútorok mellett sport- és kempingcikkek, nevezete­sen hálózsákok, kézilabda- és focikapuhálók, valamint rúdugró és magasugró leér­keződombok gyártására. A termékváltás és profil­bővítés kitűnően sikerült. Megnövelte a szövetkezet export versenyképességét azon túl. hogy tekintélyes importkiváltást értek el a korábban külföldről behozott hálózsákok hazai pótlásával. Az 1980-as évi produktumu­kat ilyen módon már 1981- ben 32.5 millió forintról 41 millió forintra növelték. s míg két évvel ezelőtt a 18 milliót kitevő export kizáró­lag rubelelszámolású volt. tfivaly már az összértékesí- tés 48 százalékát kitevő mintegy 18.3 milliós export­ból l(i(!) millió tőkés orszá­gokba irányult. Az idén 40 százalékos összexport növe­kedésnek van meg a reális alapja a tavalyihoz hasonló összetételben. Az egy év alatti csaknem tízmii liós termelésnövekedés objektív és szubjektív felté­teleit a szövetkezet tagjai a párt- és gazdasági vezetés irányítása mellett, szoro­sabbra fűzve soraikat te­remtették meg. Mindenek­előtt a túlzsúfolt, kényelmet­len munkahelyek felszámolá­sával új központi csarnokot (720 nv) s kiegészítő műhely- csarnokot építettek, s elké­szítették a 300 személy szá­mára megfelelő korszerű szo­ciális létesítményt, mely öl­tözőket. fürdőt. ebédlőt, konyhát, orvosi rendelőt, mű­helyeket és raktárt, valamint irodákat foglal magában. (A szövetkezel összlétszámú 381. de ebből 84 a bedolgozó.) A beruházásokat, melyek ere­detileg 22 milliót tettek ki. a szövetkezel igen kedvezően, mintegy 13 milliói!) érték­ben valósította meg úgy. hogy saját építőbrigádot al­Ilárom napon keresztül kubai fiatalokat látott vendégül a gyulai gyermekvédő intézet. A magyar vendéglátók színes, változatos programot állítottak össze a kubaiaknak, akik rendkívül jól érezték magukat Gyulán. Szalonnasütést, vá­roserdei kirándulást rendeztek, fürödtek Gyulán a Várfür­dőben, sőt még egy diszkóesten bemutathatták tánctudásu­kat Fotó: Béla Ottó kalmazott. s jelentős volt a társadalmi munka részvétele is a beruházásokban. Ez azonban már a feltételek szubjektív oldalát érinti, amelynek alakulásában óriá­si szerepe volt a 31 tagú pártalapszer vezet tevékeny­ségének. kezdeményezésének. A dinamikus termelés fo­kozása úgy. hogy azzal a gazdaságosság növekedjen, s közben megvalósuljanak a beruházások is. összetartó, tettre kész. töretlen munka- íegvelmű kollektívát köve­telt. Szubjektíve ennek meg­teremtése volt a legjelentő­sebb feladat. — Elnökünk Mucsi Gyula párttag. s természetesnek tartja, hogy minden szövet­kezetei érintő dolog megíté­lésében kikérje a párt vezető­ség. a párttagság vélemé­nyét. Ez történt a beruházá­sok megkezdése előtt, a ter­mékszerkezet-váltás idején, s a munkafegyelem javítását célzó intézkedések megtétele előtt is — mondja Szilágyi Lajos műszaki vezető, aki a pártalapszervezet titkára egyben. — Azt kellett el­döntenünk. hogy miként; fogjunk a termelésnövelést előmozdító intézkedésekbe úgy. hogy . ne adminisztratív kényszerből fakadjon az er­re való ösztönzés. hanehr belső indíttatásból: minden tagunk érezze, tőle függ nö­vekvő feladataink megoldá­sa . . . Hogy valamiféle megoldás­ra szükség volt. azt sürgette a pártalapszervezet megálla­pítása. Az ugyanis, hogy a szövetkezetben igen magas a munkaközi kilépés aránya, mintegy 10—15 százalékos. Nem csak „haverságból" nem lehetett megtagadni X. Y. kérését üzemvezetőjé­nek. hogy elengedje a ta­nácshoz munkaidő alatt, hi­szen a nemrégiben árvíz súj­totta Békés lakói új házépí­tésük, s az ezzel kapcsolatos teendők Végett gyakran fo­rogtak a hivatalos helyisé­gekben — ezt meggátolni embertelenség lett volna. Persze akadtak olyanok is. akik kihasználták a helyze­tet. Egy alkalommal egy egész csoport ment el füröd­ni. mert ..rendkívül meleg" volt a csarnokban, aztán né­hány óra múlva, folytatták a munkát.' A zöm azonban az OTP-hez. az Állami Bizto­sítóhoz. a tanácshoz volt hi­vatalos. amely szerveket a munkaidőn túl már nem le­hetett felkeresni. — Ezek a körülmények ve­zettek odáig bennünket, hogy változtatni kell a hely­zeten. s adták meg az ötle­tet: kísérletképpen vezessük be a rugalmas munkaidőt. Szilágyi Lajos elmondja, hogy miután a közös ötletet megkonzultálták az elnökkel, először pártvezetőségi ülésen vitatták meg. Itt három fi­zikai munkás pártvezetőségi tag is érdekelt volt. akik va­lamennyien egyetértéssel fo­gadták. s kijelentették: biz­tosak benne, hogy kedvezőek fog hatni a munkafegyelem javítására, ha egyúttal meg­magyarázzák a rugalmas munkaidő lényegét, és ki­dolgozzák végrehajtásának feltételeit. A pártvezetöség erre ja­vaslatot is tett. amelynek központjában az áll. hogy személy szerint mindenkitől elvárja a szövetkezet a meg­állapított normák teljesíté­sét egyhónapos határidőn belül, s az egyénekre kidol­gozott normák alapján. Ezt aztán elfogadta az alapszer­vezeti taggyűlés, majd a ter­melési tanácskozás is. ame­lyen az elnök kijelentette: —■ A rugalmas munkaidő be­vezetése lehetőség a tagok­nak arra. hogy napközben magánjellegű dolgaikat is intézhessék, de nein szeret­nénk. ha ezzel bárki is visz- szaélne .. . Nos. azóta eltelt egv kis idő ■—• mondja a párttitkár —. és meg lehet állapítani: bevált a rugalmas munka­idő. a termelési igények rendre teljesülnek . . . Mi is mindennek a lénye­ge? Az. hogy nyáron reggel 6-tól délután 6-ig „nyitva" minden műhelycsarnok a dolgozók előtt (télen reg­gel 7-től délután 5-ig), s ez idő alatt — nem érdekes, hogy közben elmegy, vagy később kezd vagy előbb vé­gez valaki — megcsinálja a kiszabott munkát. Az egyéni teljesítményeket, mintegy el­lenőrzésképpen a műhelyek falára függesztik. Láthatja mindenki: kinek milyen tar­tozása van a kollektívával szemben, s így egymást is fi­gyelmeztetik az emberek. Még nem volt példa tervle­maradásra. pedig a követel­mények nagyobbak a koráb­binál. — Régebben a munkakez­dési s a -befejezés előtti időveszteségek jelentős ki­eséseket mutattak. Ha mond­juk reggel 7-kor kezdődött a munka, fél 8 lett. mire hozzá is fogtak a termelés­hez. de fél 5-kor — ameddig tartott a munkaidő — sokan már a kapuban ácsorogtak. Most nincs ilyen gondunk, a normákat még túl is telje­sítik. s ha valami fontos munka van. és tudják ezt. előre dolgoznak az emberek — mondja Szilágyi Lajos. A munka „kényszere" jól felfogott érdekké vált a szö­vetkezetben éppen a rugal­mas munkaidő bevezetése kapcsán! s nem véletlen, hogy ezzel párhuzamban ug­rásszerűen nőtt a társadal­mi tevékenység is. Saját üzemi óvodát építenek, amelynek foglalkoztatóter­meit kifestették, és másnap már a melegburkolók jelez­ték jövetelüket, csak azt kérték: legyen kitakarítva a két szoba. Mivel a festés után száradniuk kellett a szobáknak, a Kossuth és a Viharsarok brigád nő tagjai az éjszakai órákban jöttek takarítani, s reggel hozzá­kezdhettek a szakmunkások a padlóburkoláshoz. Volt olyan eset a szociális létesít­mény építése idején, hogy 30 önkéntes társadalmi munkást kért a vezetőség az alapozás­hoz és ötvenen jelentkez­tek . . . Ugyanakkor természetesen valamennyiük ellátta a ter­meléssel kapcsolatos felada­tát a rugalmas munkaidőn belül. S hogy valamennyien jól látták el. arra legfénye­sebb bizonyíték: a csökkenő létszám ellenére nő a ter­melés. Az eg.v főre jutó tel­jes termelési produktum pe­dig 1980-ról 1981-ben 83 066 forintról 107 162 forintra nö­vekedett. A rugalmas munkaidőre való áttérés indulásakor a pártalapszervezet tagjainak sikerült jól megértetni a vál­tozás lényegét. A városi párt­bizottság nem véletlenül mi­nősíti úgy már évek óta ezt az alapszervezetet, hogy kel­lő kezdeményező készséggel és mozgósító erővel rendel­kezik . . . Varga Dezső Megnyílt a Skála Prizma áruház Elkészült Budapesten, az Örs vezér téren a Skála-Coop leg­újabb áruháza, a ..Prizma Barkács és Szabadidő Áruház”. Az augusztus 19-én megnyílt, kereskedelmi létesítmény negyven- nvoicmillió forintos árukészlettel várja a vásárlókat. Mar a/ első napoktól nag\ a/ érdeklődés Gazdag választék a polcokon (MTI-fotó — Varga László felvételei — KS) 25 éves a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Tegnap, pénteken emlék­ünnepséget rendeztek Gyu­lán. a helyi népművészeti és háziipari szövetkezet meg­alakulásának 25. évforduló­ja alkalmából. A szövetkezet negyedszázados történetéből Vigh Imre elnök villantott fel néhány epizódot és ada­tot. 1957. augusztus 22-én hozták létre a kollektívát ab­ból a célból, hogy munkaal­kalmat teremtsenek, főleg a nőknek. Hogy jól szolgálta ezt a célt. bizonyítja: az el­telt negyedszázad alatt mint­egy három és fél ezren léte­sítettek munkaviszonyt. Szerény eszközökkel és ter­vekkel indult a szövetkezet. A kezdetben ötven bedolgo­zót foglalkoztatott, és az el­ső évben mindössze 360 ezer forint árbevételt értek el. Később egyre keresettebbek­ké váltak az itt készült ter­mékek. és ahogy, nőtt a ke­reslet ezek iránt, úgy nőtt árbevételük is. Az elmúlt évben az itt dolgozó csak­nem négyszáz lány és asz- szony 46 és fél millió forint értékű háziipari és népmű­vészeti terméket gyártott. Évről évre nőtt exportbevé­telük is. A jövőről szólva az elnök elmondotta, hogy a kollektí­va jelentős fejlesztés előtt áll. Nemrég költöztek át ed­digi szűkös telepükről a volt bakancsgyárba, ahol egymil­lió forintos költséggel tágas munkatermet alakítottak ki. Sarkadon egy 300 négyzet- méteres raktár épül. amely 2.6 millió forintba kerül. Gyulán, a bakancsgyár terü­letén hamarosan hozzákez­denek egy háromszintes épü­let építéséhez. amelyben munkatermeket, szociális he­lyiségeket alakítanak ki. Ez több mint 10 millió forintos beruházás. Ha elkészül, ter­melésüket mintegy 6 millió forinttal tudják bővíteni. Az emlékülés végén az el­nök jubileumi emléklapot adott át négy olyan dolgo­zónak. akik a megalakulástól kezdve itt tevékenykednek. Tizenöt alapító tag pedig ajándéktárgyat kapott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents