Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-26 / 199. szám
NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 26., csütörtök Termelőszövetkezeti ügyvitelszervezés Importkiváltó törekvések Igazodva a lehetőségekhez A traktor hasznát senki nem vitatja. Az erőgép nemcsak emberi munkát tesz fölöslegessé, hanem annál jobb minőségben is dolgozik. Vitathatatlan: a nagy teljesítményű erőgépeket a mezőgazdaság hozamfokozói között is kulcsszerep illeti. Nyereségérdekeit gazdálkodási rendszerünkben azonban a megfelelő gépesítés nemcsak a földeken szükségszerű — mind nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a tsz-irodákban; a számviteli, ügyvitelszervezési munkákban. Szerencsére, mind kevesebb szakembert kell győzködni az ügyvitelszervezés gépesítésének előnyeiről. Hogy segítségével könnyen szemmel tartható a készlet- gazdálkodás, az anyagfelhasználás, a termelési költségek alakulása. A szakvezetők jól informáltsága is nagyban múlik a korszerű ügyvitelen, s hogy az hoz jobb döntést, aki ismeri üzemét, és annak gyakran nehezen követhető változásait is. Egy felmérés szerint a megyénkben gazdálkodó több mint száz termelőszövetkezet és gazdasági társulás hatvan százaléka rendelkezik a korszerű ügyvitel- szervezés valamilyen eszközével. Ez az átlag egyezik az országos tapasztalatokkal — sem lemaradást, sem élenjárást nem takar. Szembetűnőbb egy másik adat: eszerint a VI. ötéves terv ideje arátt 22 termelőszövetkezet és 13 gazdasági társulás nem kívánja ügyvitelét gépesíteni. Vajon vezetőik még nem ismernék a korszerű gépek előnyeit? Mielőtt választ adnánk, ejtsünk néhány szót az ajánlott ügyvitelgépesítési szintekről. Legnépszerűbbek az úgynevezett középgépes rendszerek. Viszonylag olcsó, Ascota, Félix típusú masinák tartoznak a rendszerbe. Segítségükkel viszonylag gyorsan szolgáltathatók könyvviteli adatok. Az alkalmazó üzem bonyolultságától függően egy féltől egy ■egész millió forintig belekerülhet a gépesítése. Az ennél fejlettebb. VT—20-as kis számítógépre alkalmazott rendszer már napra készen is képes adatokat szolgáltatni — ára magas, 1,5— 2,0 millió forint. A legmagasabb színvonalat a majdan kiépülő nagy számítógépek jelentik. Áruk egy-egy üzemnek egyelőre megfizethetetlen. A fentiekből szinte egyértelműen következik, hogy a szövetkezetek nagy többsége az olcsóbb, középgépes ügyvitelszervezés gépeit igyekezett eddig beszerezni, VT- gépet néhány helyen kívánnak használni. A nagy gépek kiépítése is inkább a jövő zenéje — úgy tűnik. De nem olcsók a legegyszerűbb gépek sem. Legalább is: nem minden üzem számára azok. Különösen ott nem. ahol a mindennapos termelés anyagi háttere is nehezen biztosítható. És már is a válaszhoz érkeztünk. Nincs szó maradi- ságról a fejleszteni kívánó üzemek esetében. Vásárolnának szívesen korszerű berendezéseket az irodákba is, de egyelőre nem telik rá. Pedig lépniük kell, mégpedig jelentős külső segítség nélkül — ez könnyen belátható. De hogyan? Elsősorban érdekvédelmi szervükre, a tsz-szövetség munkatársaira számíthatnak a nehezebben gazdálkodó szövetkezetek. Valamennyiük Érik a szeder A borsodi erdőkből, elsősorban a Bükkből ötvagon- nyi szederre, tizenöt vagon somra, harminc vagon csipkére számítanak az Erdei Termékeket Értékesítő és Feldolgozó Vállalat megyei üzemegységénél. A gomba, a som felvásárlása már javában folyik, a gyűjtők megkezdték a szeder szedését is. Az idén sajnos a vártnál kevesebb lesz a kökény és a gomba. A kökénytermést a tavaszi fagyok tizedelték meg, a gomba pedig évről évre kevesebb. gondját nem oldhatja meg a TESZÖV — főként, ami a pénzt illeti. De segíthetnek a jól felkészült, közgazdasági, ügyviteli munkában jártas munkatársak. Akár úgy, hogy kiválasztják a szövetkezetnek legalkalmasabbnak tűnő gépeket, akár úgy, hogy megszervezik az ügyvitel menetét. Főként a valamilyen alappal már rendelkező szövetkezetekben segíthet a kölcsönzött „szellemi tőke”. Abban, hogy külső szemmel feltárja a tartalékban álló lehetőségeket, hogy segít lerakni egy-egy korszerű rendszer alapjait.' Természetesen: fokozatosan, a lehetőségekhez igazítva a munkát, hiszen máról-holnapra az ügyvitelszervezésf sem lehet korszerűvé tenni. S ami még nagyban segíthet: az idén ősszel tanfolyamokat szervez a megyei tsz- szövetség az ügyvitelszervezés iránt érdeklődőknek. Munkatársai igyekeznek átadni tudásukat a szövetkezetekben dolgozó kollégáknak — ezzel teljesítik a TOT múlt évi, IV. kongresszusának határozatát. S ami még fontos: a szövetség keresi a kapcsolatot a BAGE-val, valamint a Fejér megyei TE- SZÖV-vel. ez utóbbi várhatóan a TOT segítségével bekapcsolódik a Békés megyei feladatok megoldásába. Mindez biztató kezdetnek tekinthető. M. Sz. Zs. Elmondható: az időjárás sem volt kegyes a különböző erdei gyümölcsök fejlődéséhez ebben az évben. A jelenleg is tartó száraz időjárás miatt „sovány” a szeder gyümölcse, s a csipkebogyók sem növekednek megfelelően. A kedvezőtlen, száraz időjárással magyarázható az is. hogy a bükki erdők lombjain már most, augusztus végén jelentkeznek az ősz közelségének jelei: színesednek a bükkfák lombjai. A magasból különösen jól láthatók a hatalmas és napról napra sárgább „őszi” foltok. Exportáló építőipar Q fl bagdadi biznisz A híres, több mint 150 esztendős bagdadi bazár fedett utcácskák tömkelegéből áll. Egymástól elkülönülten cipőket, ruhákat, edényeket, rezet, aranyat árulnak a kereskedők. Mindegyikükre jellemző, hogy boltjuk előtt megszólítatlanul senki nem mehet tovább: áruik megtekintésére, megvételére szíves vagy erőszakos szóval invitálnak. A külföldi eladókat, vállalkozókat, építőket azonban korántsem kérlelik. Eléjük követelményeket állítanak, s a legjobbak, a legkedvezőbb feltételeket biztosítók közül választanak. Irak igényes piac. Itt csak kifogástalan, kedv.ező áru, és határidőre szállított termékek, szolgáltatások állják az éles nemzetközi versengést. Gyorsan kívül találja magát az a cég, amely eljátssza a vevő bizalmát. Aki állni akarja a versenyt, annak mindenekelőtt jól kell ismernie az adott piacot, a földrajzi és éghajlati körülményeket, a társadalmi és gazdasági célkitűzéseket és viszonyokat; a beruházási javak beszerezhetőségének valamennyi feltételét, a jogi, a pénzügyi és a vámelőírásokat. Csak ezek birtokában tudja felmérni a kiírt pályzatok valóságos műszaki tartalmát, s meghatározni a célszerűen felhasználható technohjgiát, megszervezni a feladat végrehajtását, úgy, hogy,, az építtető igényeihez és a piac ár- szintjéhez rugalmasan alkalmazkodjon. Az arab világ s Irak piacán a. nagy tekintélyű nemzetközi vállalatoknak mindebben már szinte utolérhetetlen tapasztalataik vannak. Az ő „árnyékukban” megjelenni önmagában is fegyvertény, lábat vetni pedig mindenképp siker. Erről sohasem feledkezhetnek meg a magyar építőipari vállalatok. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat csaknem hatmillió dollár értékben 96, úgynevezett parasztház megépítésére kapott megbízást Bagdadban. A nagy ütemben fejlődő metropolis élelmiszer-ellátása ma még nem zavartalan, különösen zöldségfélékből nem az. A kormányzat ezért elhatározta, hogy a főváros határában afféle bolgár kertészetet hoz létre. A betelepedő földműveseknek korszerű parásztházakát építtet, melyek ugyan nem luxus igényűek, de' igazodnak a helyi életformához, szokásokhoz. A földszintes, több helyiséges és tagolt épületek átadásának határideje 1983 májusa. A beruházást lényegében ez év tavaszán kezdték el a veszprémiek, egy teljesen szűz területen. Ütról, vízről, villanyról maguknak kellett gondoskodniuk, akárcsak az építési anyagról, az építéshez szükséges gépekről, szállítóeszközökről is. Az alapozási munkák után már a szerkezeti építéshez szükséges magyar alagútzsaluk szerelése folyik. Az eddigi munkákat 120 VÁÉV-es dolgozó oldotta meg, korántsem irigylésre méltó körülmények között. A most felgyorsuló, már látványosabbá váló szak- és szerelőipari feladatok elvégzésében pedig újabb száz Vesprém megyei építőipari munkás segédkezik Irakban. Hazánktól több ezer kilométerre idegen környezetben, idegen szokások közepette persze csakis rendkívüli erőfeszítésekkel képesek versenyben maradni vállalataink, építőipari szervezeteink. Mint azt a Veszprém megyeiek példája is bizonyítja — akik a sikeres kezdés ellenére, számtalan gonddal is kénytelenek megküzdeni —, Téglagyári gépészeti berendezések Békéscsabáról Tervezöasztalon az elképzelések. Az üzem egyik törekvése, A gyártási technológiák korszerűtlensége, a gépészeti berendezések elavultsága és az igények növekedése napjainkra halaszthatatlanná tette a téglagyártás modernizálását. Az ezt szolgáló törekvések megvalósításában vesz részt a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai gépgyártó üzeme. A Tégla, és Cserépipari Tröszt egy évvel ezelőtt kötött licencvásárlási szerződést az IPIAC olasz céggel téglagyári gépészeti berendezések hazai gyártására. Az olasz* vállalat gyártástechnológiáját alkalmazzák már a tröszt mohácsi gyárában. Az új gépészeti berendezések adaptálására, az ezzel kapcsolatos tervek készítésére, és gyártására a békéscsabai üzem kapott megbízást. Az előkészületek befejezése után a gyártás a jövő év elején kezdődhet. Az első üzem, amelyet az itt készített gépészeti berendezésekkel szerelnek fel, a mezőbe- rényi 1. sz. téglagyár lesz. A gépek sikeres vizsgája esetén kezdődhet el azután az országos program megvalósítása. A szakemberek már most gondolnak a sok kézi munkát igénylő kistéglagyártás technológiájának korszerűsítésére is. Az elképzelések szerint a hozzáértő tervezők, mérnökök, műszakiak segítségével az olasz cégtől vásárolt berendezéseket tennék erre alkalmassá. Ezek többsége a csabai gyárban készül majd, de részt venne a gyártásban a Szolnok megyei Tégla, és Cserépipari Vállalat mezőtúri és a Somogy megyei vállalat kaposvári üzeme is. A békéscsabai gépgyártó üzemben előállított berendezések határainkon túlra is eljutnak. A Központi Szilikátipari Kutató Intézet tervezésében 1981-ben téglagyári gépészeti berendezéseket gyártottak indonéz megrendelőknek. Üjabban az irániak cserépgyári, az algériaiak téglagyári gépészeti berendezések után érdeklődnek. Ebben az évben a legnagyobb külső megrendelő a Magnezitipari Művek, ide október végéig 6 millió forint értékben szállítanak technológiai berendezéseket. Legtöbb gépet, alkatrészt csakis az elvégzett, méghozzá jól elvégzett munkát fizetik meg; egyedül az számít partnernek, aki állja 'a szavát, aki eleget tesz vállalt kötelezettségének. A kezdeti tapasztalatok is igazolják, hogy az exportálni szándékozó építőipari vállalatoknak többek között a többnyire idegen nyelven kapott versenykiírás néhány adatából mindenekelőtt szokatlanul gyorsan, sokszor néhány hét, olykor pár nap alatt kell elfogadható ajánlatot tenni. S ha elnyerték, a kivitelezés során számolniuk kell a nyelvi nehézségekkel, no meg azzal, hogy az arab országok közigazgatását nem lehet európai mértékkai mérni, az építőipari anyagellátás sokszor nehézkes; számolni kell az itt dolgozók hatékony foglalkoztatásával, elhelyezésével, a szervezett kulturális, egészségügyi ellátásával, a meleg elleni védekezéssel, a családdal való kapcsolattartás lehetőségének megteremtésével, és így tovább. S emellett persze — és ez a fő — a munkát megfelelő minőségben, határidőre el kell végezni, ha azt akarjuk, hogy építőipari exportunknak még számos „bagdadi biznisze” legyen a következő esztendőkben. Andrássy Antal (Vége) hogy a ma meg importból gyártással pótolják azonban változatlanul a téglaipar igényel. Az üzem részt vesz a békéscsabai cserépgyár technológiakorszerűsítésében, -bővítésében. A vállalat a nehéz fizikai munka kiváltására egy olasz cégtől vásárolt rakó- és leszedőberendezést, amelyhez az üzemben kiegészítő elemeket gyártanak. Az utóbbi két évben az egyik leghatározottabb törekvés, hogy minél több importalkatrészt hazai gyártással pótoljanak. Az ipar beszerzett alkatrészeket hazai évente közel 10 millió forint tartalék alkatrészt szerez be az ugyancsak olasz Bon- gioanni olasz cégtől. A gyártáshoz szükséges öntvények szállítására a Budapesti Acélöntő és Csőgyárral álla- poktak meg. Az acélöntvény- ellátás ennek ellenére is megoldatlan. A gyár nem tartja be a megállapodásban vállaltakat, így a 10 millió forint értékű import alkatrész csak egy részét tudják hazai öntvényből legyártani. (Kepenyes) Adagológép-fogaskerék beemelése a megmunkálást végző esztergagépbe Fotó: Veress Erzsi
