Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-26 / 199. szám

1982. augusztus 26., csütörtök

Táncművészet a Mecsekalján

Ötéves a Pécsi Nyári Színház

A Mecsekalján ötödször rendeztek nyári színházat az idén. A több helyszínre tervezett előadások szempontjából. valamint abban, hogy a Pécsi Nyári Színháznak is van konkrét művészi programja, jól kivehető arculata — sok tekintetben hasonlít. emlékeztet Pécs a gyulai várjátékokra. Alapgondolata, ahogyan indulásakor művészeti vezetője. Ec/c Imre megfogalmazta, az volt. hogy ..a hazai táncművészet nyári otthona legyen”. Néhány kezdeti törekvés után bebizonyosodott: ez nem járható út. Elsősorban anyagi, gazdasági okokból. Van viszont egy olyan bázisa, amire mind a kísérletezésben, mind a kialakultabb műsorpolitikában mindig építhet: a Pécsi Balett. Pécs nyári színházát tehát alapvetően a táncközpontúság jellemzi, és az a kísérletező művészi törekvés. amely a táncművészetet a színházművészet egyéb műfajaival és eszközeivel kívánja ötvözni. Mindkét fő vonásának voltak szép eredményei és egyértelmű kudarcai már. A tanulságok jelentős részét szerencsére levonták. így az idei évadban — a korábbi, részben köny- nyedebb. részben a modern balettől a klasszikus iránti közelítés törekvései (Rómeó és Júlia, Otelló, Fából faragott királyfi) után — sikerült egy népszerűbb, oldottabb műsorpolitikát kialakítani.

Megvalósítása azonban csak részben, illetve kevésbé mondható sikeresnek. Okai közül kettő igen alapos. Egy hónap alatt 14 (!)

bemutatót terveztek, igaz, 5 csupán egy vagy két estére szólt. Egészében a rendezvénysorozat az öt hagyományos játékhelyen sok energiát kötött le, s ennyi bemutató a közönség számára szinte követhetetlen. És természetesen hozzájárult néhány produkció megérlelé- sének hiányához.

Szodoma és Gomorra túlélői: Lót és két leánya (Bretus Mária, Eck Imre, Paronai Magdolna)

A centenáriumi év jegyében Kodálv-esttel indult az idei műsorprogram. A Pécsi Balett Eck Imre három korábbi művét (Nyári este. Csellószonáta, Fölszállott a páva) adta elő különösebb érdeklődés, művészi siker nélkül. Az alkalom nagyobb művészi hatású, új művet kívánt volna — méltó megemlékezésként. A csaknem ezerszemélyes szabadtéri táncszín nézőterén alig 2— 300-an ültek . . . Egyébként ez a nyári színház fő helyszíne. Itt mutatják be egy- egy nyári program nagyobb szabású produkcióit. Az idén két darabot terveztek ide so- rdzatelőadásban. az egyik közepes sikert, a másik abszolút fiaskót hozott.

A Pécsi Balett 22 évvel ezelőtt megalapozta, és kibontakoztatta, majd továbbfejlesztette a hazai modern- táncművészetet. A pécsi közönség ezen a stíluson nevelkedett. ami nem jelenti azt, hogy néha nem lenne jó látni itt is egy-egy Diótöröt vagy Gajanet, Hattyúk tavát. Nos, erre gondolt a művészeti vezetés, amikor műsorba iktatták Aszafjev Bahcsiszeráji szökőkút c. háromrészes balettjét, Tóth Sándor, a Pécsi Balett igazgatója új koreográfiájában. Az együttes először vállalkozott arra, hogy — a napi egyórás klasszikus balettgyakorlatokból kilépve — klasszikus művet adjon elő. Otthonosan mozogtak ebben a stílusban is, mind a tömegjelenteknél, mind a szólisz- tikus feladatokban. Két súlyos hiba mégis beárnyékolta az előadás értékeit. A szövegkönyv túlzott megkurtításával elmaradt néhány fontos táncjelenet, és szólótánc. illetve az így felgyorsított cselekmény nem hagyott elegendő lehetőséget a drámai feszültség kimunkálásához. S ennek az intenzitását a látványelemek önmagukban nem képesek pótolni.

A fő helyszín másik produkciója néhány értékes elem, pl. a két fiatal szerepében Bándi János és Bellái Eszter éneke, a kellemes, szép zene megszólaltatása a Pécsi filharmonikus zenekar előadásában vagy a tánc erőteljes hangsúlya stb. ellenére alapos bukásnak tekinthető. Elsősorban rendezési okokból. Eck Imre, egy számára teljesen szokatlan műfajban olyasmire vállalkozott. ami meghaladta erejét. Különböző stíluselemeket próbált összeilleszteni: sikertelenül, amitől az előadás stílustalanná vált. Tetézte mindezt néhány fontos szereplő elhibázott kiválasztása (Bagó. Francia király. Királylány); ez is rányomta bélyegét az egész estre. A fiatal és népszerű Nagy Gábor semmit nem tudott kezdeni a Francia király szerepével, amitől szinte a II. felvonás ..leült”, humor- talanná vált. Ezt az egészet bizony, jobb elfelejteni.

A Pécsi Nyári Színház igazi sikerei a kisebb helyszíneken születtek meg az idén. Meglepetésre az egyik legnagyobb művészi erejű ptodukció Kodály Székelyfo- nója lett. a tettyei játékszínen. A XV. századi püspöki nyaraló romjai környezetében felépített színpadon a pécsi Baranya táncegyüttes közreműködésével, táncjáték formájában kelt életre Kodály remekműve. Rendezője. Bagossy László, a Pécsi, Nyári Színház igazgatója elhagyta a hagyományos székely külsőségeket, a fonó keretjátékát, és ,.happy-end”-es befejezését, anélkül, hogy a zenei dramaturgián lényegesen változtatott volna. A balladák láncolata így ko- morabb színekkel, mélyebb drámaisággal csendült fel. mint a konvencionális székelyföldi életképben. az óperaház néhány rendkívül tehetséges fiatal énekesének (Sztankó Magdolna, Lukács László, Maria Teresa Uribe és mások) ragyogó, tiszta féZaréma, Girej kán háremének első asszonya (Zarnóczai Gizella)

nyű és megrázó előadásában. Cselekvő részt kapott a produkcióban a kar (két jónevű pécsi amatőr kórus), és főképp a balladák életre keltésében főszerephez jutott a tánckar, a Baranya táncegyüttes Vidákovics Antal koreográfiája nyomán. A mű zenéjét a Németh Ama- dé-féle kiszenekari változatban hallhattuk, kiváló alő- adásban. Hevesi András vezénylésével. Bagossy László a szokásos oratorikus vagy ..népszínműves” előadásától eltérően harmadik formát választott: a Székelyfonó

táncszínpadi előadását a zenekar, az énekesek, a kórus, a tánckar, a mozgás- és látványelemek komplex egységében. amit kivételes tehetséggel és arányérzékkel sikerült megteremtenie.

Az idei nyár másik nagy élménye Eck Imre Lót lányai c. kamarabalettje a Barbakán bástyában. Az Énekek éneke után ismét bibliai témát választott. Azt táncolják el (Eck Imre. Bretus Mária és Paronai Magdolna, a Pécsi Balett magántáncosai), mi történhetett Szodoma és Gomora pusztulása után, ahonnan egyedül ők hárman menekültek meg. (Mózes I. könyve szerint a lányok „megrészegíték” atyjukat, s vele háltak, hogy a nemzetség fennmaradjon. Innen származik a moabiták és az ammoniták törzse.) A rendkívül kényes, extrém bibliai témát a koreográfia finom árnyalatokkal érzékelteti, illetve kelti életre a három táncművész előadásában, Goldmark Károly zenéjével. Sikere nyomán bizonyára ez a kamarabalett is évekig a Pécsi Nyári Színház repertoárján marad.

Mint az országos lapokban a kritikák már beszámoltak róla, ugyancsak itt, a Barbakán bástya — a püspökvár kör alakú sarokbástyája — történelmi hangulatú környezetében nagy sikerű magyarországi ősbemutatóként került színre Szegvári Menyhért és Nógrádi Róbert rendezésében Corneille elfeledett verses drámája, a Cinna. Az előadás erőteljes, mának szóló politikai hangsúlyokat kap. A darab Augustus császár korában játszódik; egy fiatal ellenzéki csoport meghiúsult összeesküvéséről és a császár fog- csikorgatóan nagylelkű kegyelemgyakorlásáról szól. Nem hibátlan, de gondos, igényes, szép előadás tanúi lehettünk, elsősorban a középpontban álló Győry Emil (Augustus) alakítása révén.

Két másik színhelyen is kellemes benyomásokat szerezhetett a néző. A Csont- váry udvarban a hagyományos szabadtéri bábelőadásokon, a Bóbita Bábszínház új bemutatóiban (Kodály<~ Háry-szvit, Stravinsky: Pulcinella) gyönyörködött négy estén át a közönség; a Villányi szoborparkban pedig Hetényi János Rezek című kamarabalettje vonzott több száz érdeklődőt vasárnap délelőttönként a Harsányi- hegy oldalához.

Egészében véve az idei pécsi nyár elsősorban a kisebb helyszíneken adott igazán rangos és emlékezetes művészi élményeket. Pedig most már az ország egyetlen nyári táncszínháza is belekerült az országos vérkeringésbe; sokan fölkeresik messze tájakról. Reméljük, egy év múlva a szabadtéri táncszín is több örömet okoz

8—10 000 nézőjének.

YVallinger Endre

HANGSZÓRÓ

Időgépjáték

Én annak nevezzem az új sorozatot, melynek első adása hétfőn, a Petőfi rádióban volt. „Élne ön a XV. században?” — kérdezte a szerkesztő, Erdei Grünwald Mihály és munkatársa, Zelki János Makkai László történésztől, aki szíves-örömest belement az „időgépjátékba” é$ elmondta miért élne szívesen a XV. században, és miért nem élne ott szívesen.

Első hallásra is roppant izgalmas a kérdés, és a lehetőség. amit a műsor kínál, melyből — mint azt a Rádió Újságban közzétették — sorozat készült. Feszült figyelemmel hallgattam a bevezetőt-: ismeretlen emberek pár mondatos véleményét arról, hogy melyik században élnének inkább? Volt, aki a kiegyezés utáni „ferencjózse- fi békeidőket” választaná a mai évek helyett, volt, aki az antik Rómába vágyakozott, és — csoda-e? — olyan is volt, aki így válaszolt: „Csak a XX. században, mert a mostani élet olyan, mint a gyémánt, csiszolni kell, és egyre szebb lesz ..."

Aztán a szerkesztő begyújtotta az „időgépet", és máris a XV. században barangoltunk. A vendég, a reneszánsz kor szerelmese és tekintélyes, nagy tudósa: Makkai professzor jó idegenvezetőnek bizonyult. Szí- nésen. változatosan, mindenki számára érthetően rajzolta fel a század arculatát, mely — ahogyan ő látja — nagyon sokban hasonlít a

XX. század végéhez, a mi világunkhoz.

Utólag végiggondolva a műsor harminc percét, a legteljesebb elismerés jelzőit kell megkeresnem. ha érdemben jelezni kívánom, mit jelentett számomra ez az utazás Makkai professzorral Flandriában, Toscanában, Mátyás király udvarában, a köznép között és azok között, akik a művészetek, a tudomány elhivatottjai voltak az időben. Meggyőződésem, akik nem különösebben érdeklődnek a történelem századai iránt, akiket — hogy finoman fogalmazzak — hidegen hagy mindaz, ami volt; nos, a hasonló közömbösök is — hiszem! —. hogy odafigyeltek Makkai László hangjára, igaz meséire, miközben arra válaszolt, hogy miért lenne jó átélni ott és akkor azt az időt, amikor a reneszánsz hazánkban is alapjaiban megforgatta az életet.

Nagy kíváncsisággal várom, várjuk a folytatást, az újabb utazásokat. Úgy tűnik, kitűnő rádiós formát talált a szerkesztő és munkatársa arra, hogy az elmúlt korok eseményeivel, híres embereivel, a kor világával hiteles, közeli kapcsolatot teremtsenek a hallgató számára, aki körül szinte megelevenedett most, ez alkalommal a XV. század.

(sass o.)

Giri-j kan és /.arcma (Hetényi János és Zarnóczai Gizella)

A székely ncpballadák hangulatát, szellemét keltik életre a Székelyfonó táncai. Jelenet a Görög Ilona balladából, a szólisták: Sztrunga Magdolna és Porvay József a Baranya tánc- együttes tagjai Fotó: Cseri László

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.25: Híres előadóművészek triófelvételeiből.

9.17: Irodalmi évfordulónaptár.

9.44: Búcsú a tábortól.

10.05: A csudálatos Mary.

10.27: Népdalest.

11.24: Mindig' azt csináltam, amit szeretek ...

11.39: Wilhelm Meister tanuló‘ évei.

12.45: Filmtükörkép — a Ben

Húr 'című amerikai filmről.

13.30: Az elbeszélés klasszikusai.

13.59: Hat évszázad muzsikájából.

15.05: Kóruspódium.

15.24: Ismered a ..Hamupipő- ké”-t? Rossini operáját Huszár Klára mutatja b».

ifi.00: Gombos Gyula: Hillsdale.

ifi.10: Szimfonikus zene.

17.05: Olvastam valahol . . .

17.25: Francia madrigálok.

17.40: Délutáni Rádiószínház. Barlanglakok.

19.20: Radnai György nótafelvételeiből.

19.40: Opcrarészletek.

20.42: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekarát.

21.40: Hármasszövetség — 1882ben.

22.30: Kapcsoljuk a G-os stúdiót. Nagy Péter zongorázik.

Kb.

23.30: Magyar operaénekesek Sullivan operettjeiből énekelnek.

0.10: A Magyar Rádió rézfúvósötöse Pezel Torony zenéjéből játszik.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Dóry József nótákat énekel.

8.35: Napközben. •

10.00: Zenedélelőtt.

12.35: A népművészet mestereinek felvételeiből.

16.10: ..A gyönyörű természet tudománya.”

16.35: Idősebbek hullámhosszán.

17.30: Rádióexpressz.

18.35: Reflex Klub.

19.43: Filmdalok.

19.55: Slágerlista.

20.35: A rádió a Rádióról. II.

22.05: örökzöld dallamok.

23.20: A mai dzsessz.

III. MŰSOR

9.00: A Ciprian Porumbescu Konzervatórium madrigálkórusa énekel.

9.20: Balogh Gyula zongorázik, a Masina együttes játszik.

9.55: Zenekari muzsika.

11.05: Kamarazene.

12.00: Iphigenia Aulisban. Részletek Gluck operájából.

13.07: Bemutatjuk új Hydn-fel- vételeinket.

13.53: Töltsön egy órát kedvenceivel. Közreműködik az Enigma és a Smokie együttes.

14.53: Operaáriák.

15.24: Az Állami Népi Együttes műsorából.

16.00: Zenei Lexikon.

ifi.25: Petőfi. 2. rész.

16.55: Popzene sztereóban.

18.00: Szimfonikus zene.

19.05: A zeneirodalom remekműveiből.

19.56: Sörgyári capriccio.

20.46: A progresszív beat híres előadói. A Jethro Tull együttes felvételeiből. Kistétényi Melinda Bach- orgonaestje a Mátyás templomban.

•22.24: Napjaink zenéje.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Műsorismertetés, hírek.

17.05: A Montamatti zenekar felvételeiből.

17.15: Eszes és Tamasi. Pest megyei tudósítóink. (Portré- sorozat. 2. rész.) Riporter: Pálréti Ágoston.

17.25: A szolnoki Kilián főiskola népdalköre énekel.

17.30: A muzsika újjáéledő otthona. Riportösszeállítás a békés-tarhosi zenei napokról. Riporter: Kutas János, (ism.)

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Tánczene a szerzők előadásában.

18,26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tv-torna. (ism.)

8.05: Iskolatévé. Pedagógus-továbbképzés. Magyar nyelv és irodalom. (Alt. isk. 2. oszt.) (f.-f.)

8.45: Környezetismeret. (Alt. isk. 3. oszt.) (f.-f.)

9.20: Rajz. (Alt. isk. 1. oszt.) (f.-f.)

14.05: Iskolatévé. Pedagógus-továbbképzés. Rajz. (Ált. isk. 2. oszt.)

14.45: Ének-zene. (Alt. isk. i: oszt.)

15.25: Nyelvtanárok, figyelem! (Alt. isk. 4. oszt.) (f.-f.)

16.35: Hírek, (f.-f.)

16.40: A szemétvödör. Francia rajzfilm, (ism.)

16.50: Gyerekek a házban. NSZK kisjátékl'ilm-sorozat.

17.20: A moszkvai Nagy Színház, (f.-f.)

17.55: Tévébörze, (f.-f.)

18.05: Telesport. (f.-f.)

18.30: Fedezzük fel a meleg vizet! (f.-f.)

18.55: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese. (f.-f.)

19.30: Tv-híradó.

20.00: Családi kör. Milyen -férfi és nő lesz? (f.-f.)

20.50: Reklámújság, (f.-f.)

21.00: ..Hogyha elmegy a cirkusz.” Jobba Gabi műsora.

21.30: Hirhátter.

22.20: Tv-híradó 3. *

II. MŰSOR

18.30: Ecranul Nostru — A mi képernyőnk, (f.-f.)

18.45: Sorstársak, (ism.. f.-f.)

19.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.)

19.30: Tv-híradó.

20.00: Szeszélyes évszakok, (ism.)

21.10: Tv-híradÖ 2.

21.30: Reklám, (f.-f.)

21.35: Nápolyi mulatságok. Tv- játék Giordano Bruno Gyertyaöntő című művéből.

BUKAREST

16.00: Hírek.

16.05: A vakáció nevelési programja.

16.25: örökség a jövő számára.

17.00: Ifjúsági stúdió.

20.00: Tv-híradó.

20.25: Gazdasági aktualitások.

20.40: A munkanélküliség dosz- sziéja.

21.00: Stúdiónk vendége: David Chanesian baritonista.

21.20: Tudományos sorozat: A való világ. 5. rész.

21.50: Tv-híradó.

22.00: A dallamok világa.

BELGRAD, I. MŰSOR

1 .20: Videooldalak.

15.30: Nyári délután.

17.40: Tv-napló.

18.00: Hírek.

18.05: Tv-naptár.

18.15: Salajko.

18.45: Fintor.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma teste.

19.30: Tv-napló.

20.00: Monitor.

21.15: Reklám.

21.20: Vetélkedő.

22.20: Tv-napló.

II. MŰSOR

19.00: Dokumentumfilm.

19.15: Idő és pihenés.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Kis rókák.

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Szicíliai védelem, 6 és 8 órakor: Lándzsák hajnalban. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Agyő, haver! Békéscsabai Kert: Seriff az égből. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Én és Cate- rina. Békéscsabai Terv: Földet veszünk Vadnyugaton. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A fekete város I., II. rész. Gyulai Kert: A keselyű három napja. Gyulai Petőfi: minden előadáson: Meztelenek és bolondok. Orosházi Partizán: fél 6 órakor: A fekete paripa, fél 8 órakor: Tűzszeke- rek. Szarvasi Táncsics: Ez Amerika.

13.30: Éneklő Ifjúság.

14.00: Szóval kultúr?!... Szatirikus, zenés jegyzetek. 21.31: