Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-26 / 199. szám

1982. augusztus 26., csütörtök Századunk nagy orvosi felfedezései Sebészetimüszer-készítés a századfordulón A múlt század derekáig a sebészet fejlődését nagyban akadályozta az altatás és érzéstelenítés, továbbá a seb­fertőzés kérdéseinek megoldatlansága. E problémák le­győzése után a sebészet olyan átalakuláson ment ke­resztül, ami Semmihez sem hasonlítható. Körvonalazó­dott a modern sebészet elmélete és gyakorlata, szakoso­dott a még egységes sebészet tudománya: önálló szakte­rületté vált az operatív nőorvoslás, a gégészet, az uroló­gia, az ortopédia stb. A gyakorlat kérdéseit a műtéttan foglalta össze, amely a sebészi technika fejlődése követ­keztében ösztönző hatást gyakorolt az orvosiműszer-ké­szítésre, amely egyre inkább az orvosok irányítása alá került. Célrészjegy könyvesboltra Kereskedelem, vendéglátás Mezökovácsházán Az imént vázolt korszak előtt az orvosiműszer-készí- tés a céhrendszeren belül a késes céhek feladata volt. Igaz, ez a gyakorlat a 19. század elejéig teljes egészé­ben kielégítette a sebészek és általában az orvosok mű­szerigényeit, mivel a 16—17. századtól a gyógyítás mű­szerkincse alig fejlődött. Egyes műszertípusokat orvo­sok nemzedékei használhat­tak változatlan formában. Egyéni műszertalálmányai­kat vagy módosításaikat a céhes mesterekkel készíttet­ték el. A sebészet történeté­ben ritkán akadt olyan nagy hatású és korszakot formáló egyéniség, mint például Ambrois Páré (1516—1590), akinek működése a sebészi műszertárat alapjaiban meg­változtatta. Az általa készí­tett műszereket két-három- száz évig szinte változatlan formában használták. A sebészet első korszaka a 18. század végére esett, amikor az orvostudomány általános haladásával pár­huzamosan is lassú fejlődé­tették életképessé vállalatu­kat. Iparunk más területeihez hasonlóan a magyar orvosi- műszer-ipár is nagy elmara­dással követte a nyugat-eu­rópai országokat. A céh- rendszer. nálunk még az 1860-as években is fennállt, és erősen gátolta az önálló orvosi műszer-ipar kifejlődé­sét. A „késesek” nagyobb je­lentőséget tulajdonítottak a jó kések készítésének, mint az orvosi műszereknek: or­vosaink még a múlt század derekán is áron felül fizet­tek a finomabb műszerekért, és nagy nehézségek árán sze­rezték be külföldről. A német származású Fi­scher Péter 1856-ban nyitot­ta meg Pesten orvosiműszer­készítő műhelyét, és hama­rosan ő lett az ország leg­jelentősebb — sokáig egye­düli — műszerkészítője. 1863-ban már a londoni vi­lágkiállításon nemzetközi el­ismerést aratott termékeivel, sőt 1867-bén a párizsi világ­kiállításon Aranykeresztet nyert orvosi kézi műszerei­vel. Elsősorban a Lumniczer- féle érfogójáért, amelynek tervezője Lumniszer Sándor (1821—1892) pesti sebész­professzor volt, aki sebészi gyakorlatában alakította ki. A Fischer-cég sikereinek hatására sorra jöttek létre a hasonló műhelyek, annak el­lenére, hogy Fischer Péter vállalata uralta a hazai or- vosiműszer-piacot, s nagy­részt versenyképtelenné tet­te az újabb vállalkozásokat. Mégis a századforduló évti­zedeiben Pesten nyolc, vidé­ken két orvosiműszer-készí- tő vállalat működött. Leg­jelentősebb volt a fővárosi Garay Sámuelé (1877), Kele­ti Jánosé (1878), Weselly Ist­váné (1893), valamint az új­vidéki Szabó Jánosé. A műszerkincs fejlődésé­ben jobbára a külföldiek ját­szottak szerepet, de már a századfordulón magyar vi­lágszabadalom is szerepelt: 1906-ban éppen a Fischer- cég — Fischer Viktor gé­pészmérnök és Hültl Hümér (1868—1940) sebészprofesz- szor találmányaként, illetve műszaki szerkesztésében — gyártotta elsőnek a gyomor- és bélműtétek idejét rendkí­vül lerövidítő és varrási technikáját módosító gyo­morvarró gépet, s szerzett rá világszabadalmat. A Hültl- féle, később a Petz-féle mó­dosított gyomorvarró gép nagyban forradalmasította e szákterületet, elismerést szer­zett a 'magyar sebészetnek. Kapronczay Károly dr. Mezökovácsházán a helyi fogyasztási szövetkezetnek 22 kiskereskedelmi és 13 ven­déglátóipari üzlete van, ame­lyek az év első felében 120 millió forint forgalmat értek el. Alapvető élelmiszereket kilenc boltban lehet kapni. Ezekből a cikkekből általá­ban jó az ellátás, de előfor­dulnak időszakos hiányok. Száraztésztából, diabetikus készítményekből és mirelit­árukból szűkös volt a vá­laszték. Sertés és marha tő­kehúsból kielégítették az igényeket. Nem mondható el ugyanez a töltelékárukról. Különösen májusban akado­zott az utánpótlás. Jónak mondható viszont a tej és a tejtermékek kínálata. Oly­kor a délutáni szállítások PillekSnnyű iskolatáskák A népszerű, Tájfun elnevezé­sű, pillekönnyű, mosható, há­ton és kézben hordható iskola­táskákból csaknem tizenhétezer darabot szállít az idén a hazai boltokba a Horizont ÁFÉSZ ba- latonújlaki üzeme. A többféle színben készülő, a láthatóságot sötétben is biztosító, világítós korongokkal fölszerelt táskák elsősorban az alsó tagozatos kis­diákok számára készülnek. Emellett a balatonújlakiak most elkészítették a nagyobbaknak szánt válltáskák nullszériáját. Az ugyancsak színes, mosható orkánanyagból varrt, divatos formájú válltáskákkal már az 1983. évi termelésre készülnek. A mintadarabokat a napokban mutatják »be a Divatáru-nagy­kereskedelmi / Vállalat szakem­bereinek. Ha megnyeri tetszé­süket, jövőre tízezret készítenek a tetszetős és praktikus hol­miból. okoztak gondot az üzletveze­tőknek. Az is bosszantotta a vevőket és a kereskedőket, hogy a dohányáruk több na­pos késéssel érkeztek a bol­tokba. A ruházati és a vegyes­iparcikkek eladása nem emel­kedett egyenletesen. A ru­haneműk forgalma összessé­gében csupán 3,7 százalék­kal nőtt. Az árubeszerzés csakjiem teljesen zökkenő- mentes volt. Mindössze gyermekcipőkből, néha pó­lókból és nyári felsőruháza­ti termékekből kaptak a kel­leténél kevesebbet. Némileg javult a könyvesbolt 'forgal­ma. Akadályozza a kibonta­kozást az üzlet korszerűtlen­sége és az elégtelen szállí­tás. Jellemző, hogy a könyv­újdonságokat sokkal később kapják meg, mint a . városi boltok. A mezőgazdasági fel­szereléseket árusító üzlet sincs könnyű helyzetben. Az első félévben kevés érkezett növényvédő szerekből, kis­gépekből és egyéb nélkülöz­hetetlen cikkekből. Vissza­esett a Mozaik Áruház vas­műszaki osztályának forgal­ma is. Ez részben azzal ma­gyarázható, hogy szinte ál­landósult néhány keresett cikk hiánya. Egész esztendő­ben nehézségekbe ütközött a különböző kazánok, radiáto­rok, huzalok, szegek, kismo­torok beszerzése. A 13 vendéglátóipari üzlet az év első hat hónapjában 15,6 millió forint bevételre tett szert. De nem elégedet­tek a szövetkezet vezetői. Ugyanis a tervezett 7,5 szá­zalékos forgalomnövekedés­sel szemben csak 4 százalék­kal növekedett az eladás. A 111. számú étteremben be­vezették a diákétkeztetést. Iskolaszezonban a gimnázi­ummal együtt havonta 50 tanuló helyben étkezik, 200- an pedig elviszik az ebédet. A Gyöngy presszóban meg­kezdték a grillcsirke árusí­tását. Három hónap után azonban megcsappant az ér­deklődés. A két melegkony­hás egységben megpróbál­koztak az előfizetéses vacso­rával. A nagy propaganda ellenére pem sikerült az üz­let. Az új ételbár viszont vonzza a vendégeket. Az ötnapos munkahét be­vezetése 115 kereskedelmi és 110 vendéglátóipari dolgozót érintett. A szabadnapok nem mindenütt' kapcsolódnak a heti pihenőnaphoz. Az étte­remben, a Mozaik Áruház­ban ez a kiszolgálás, a va­gyonvédelem rovására men­ne. A vásárlási szokásokat sem tudták eddig megvál­toztatni. A legtöbben to­vábbra is szombaton veszik meg az élelmiszereket, nem pénteken vagy csütörtökön. Ugyanakkor az áruház ru­házati és műszaki osztálya pang az ürességtől. A szövetkezetnek ebben a tervidőszakban kevés pénze van fejlesztésre. Az elképze­lések szerint átalakítják, fel­újítják a 140. és a 124. ital­boltot. Ezenkívül modern könyvesboltot szeretnének nyitni.- Már megkezdték a célrészjegyek jegyzését, szá­mítva a tagság, a lakosság anyagi segítségére. —seres— sen ment át. Már ekkor elégtelennek bizonyultak a késes mesterek által készí­tett orvosi eszközök; sokkal nagyobb szaktudású orvosi- műszer-készítők kezdték meg működésüket. A hazai orvosi műszer-ké­szítés is követte az európai gyakorlatot; orvosaink leg­fontosabb eszközeit a céh­mesterek készítették. A nagyszombati egyetem or­vosi karának megalakulása után (1769), majd Budára (1777), később Pestre (1784) történő áthelyezését követő időkben még az egyetemi or­vosok műszerigényeit is a helyi céhmesterek elégítet­ték ki; a finomabb műsze­reket azonban már a híres bécsi és párizsi műhelyekből hozatták igen magas áron. A 19. században európai hír­nevű volt a párizsi LUER, a berlini GOERCK, a hallei HELLWIG, a londoni SMITH, WEISS és SA- VIGNY műhelye. Nem ma­radtak el mögöttük a ma­gyar orvosok számára ki­emelkedő jelentőségű bécsi műszerkészítők sem. A 18. század végén (1783-ban) nyílt meg Ignatz Malliard bécsi műhelye, amely két nemzedéken keresetül készí­tett kiváló minőségű orvosi finomműszereket és gyógyá­szati eszközöket. Többszöri tulajdonosváltozással egészen a múlt század végéig műkö­dött. Ezek a cégek általában sokféle rendeltetésű kézi mű­szereket készítettek, s a ko­rábbi századokhoz hasonlóan alkalmi megrendelésre egye­di darabokat gyártottak. Csak a 19. század második felében vált általánossá a sorozatgyártás. Ezzel együtt a készítményekről tájékozta­tó katalógusok megjelente­tése. E kis és középnagyságú cégek (műhelyek) látták el egy vagy több ország vagy egy-egy terület orvosimű­szer-igényét, szereltek fel kórházakat és klinikákat gyógyászati - eszközökkel. A századunk fordulójáig meg­maradt kis cégek rendkívül fontos szerepet játszottak, gyakran már orvosi szakta­nácsadóval működtek, akik nyomon követték az orvos- tudomány haladását, gyűj­tötték az egyéni műszerújí­tásokat, és ezek sorozatgyár­tásával (vagy ajánlásával) augusztusi helyzetkép Dombiratoson Az egyik keddi napon Domsik Jánosné, a keverme- si Községi Közös_ Tanács ve­zetője fogadóórát tartott Dombiratoson. Minden bi­zonnyal ez a magyarázata annak, miért volt a szokásos­nál nagyobb a kirendeltség­ben az ügyfélforgalom. Még mielőtt a helyi aktualitások iránt érdeklődtünk volna az elnökasszonytól, megvártuk, amíg befejeződik az iskola igazgatójával folytatott meg­beszélés. Ezt követően jó né­hány olyan téma is szóba ke-» rült, amelyeknek érdemes volt utánanézni a községben. Először Kovács István, a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ helyi szervének in­téző bizottsági elnöke kísért el oda, ahol korszerű ABC-t adnak át az év novemberé­számú boltját. Ottjártunkkor Hudák András irányítása alatt az ÁFÉSZ brigádja dol­gozott az építkezésen. A 10 tagú kollektíva vezetője meg» említette: mivel a szocialis­ta brigád cím elnyeréséért folyik a verseny, igyekeznek minél több társadalmi mun­kában is részt venni Dombi­ratoson, valamint a környe­ző településeken. Egyébként ők készítették el azt az épületrészt is, amelyben is­kolaszövetkezeti bolt nyílik szeptemberben. De erről és az oktatómunka eredmé­nyeiről már dr. Muhari De­zsővé, az intézmény vezető­je tájékoztatott bennünket. Mint mondotta, ez év tava­szán a tantestület úgy dön­tött, hogy 32 tanuló és egy nevelő részvételével meg­Csinosítják az öregek napközi otthonának környéket ben. Ugyanis a kereskedelmi ellátás javítása céljából a szövetkezet vezetősége ko­rábban úgy határozott, hogy még az idén felújítja a 18. alakítják az iskolaszövetke­zetét. Ami emellett szól, az a közéletiségre való nevelés­sel a pályaválasztással és a táborozás' kiadásainak fede­zésével hozható összefüggés­be. Ez utóbbira vonatkozik egy olyan elképzelés, misze­rint az iskolaszövetkezet vár­ható nyereségéből fizetik Előreláthatóan novemberben adják át az új ABC-t rendeltetésének majd a kirándulás költsége­it. Az úttörőcsapatnak saját sátra van, amelyet az ország különböző részeibe tervezett túrákra rendszerint magával visz. ‘ Igen serkentően hat a diá­kok tanulmányi munkájára „A legjobb osztályközösség” címért folyó verseny. Ame­lyik tanulócsoport az első helyen végez, az ingyen ve­het részt a szünidei táboro­záson. A költségeket az út­törőcsapat, a szülői munka- közösség és az ÁFÉSZ fede­zi. Az iskolába járó 120 ta­nuló oktatásával és nevelé­sével fiatal tanerőkből álló pedagógusgárda foglalkozik. Tevékenységük eredményes­ségét bizonyítja, hogy a dombiratosi tanulók tavaly a második, az idén az első helyezést érték el a járási tanulmányi (szaktárgyig ver­senyen, s a megyein pedig az ötödik helyen végeztek. •Nemcsak a nevelők, hanem a szülők is gyakran felál­dozzák szabad szombatjukat, vasárnapjukat egy-egy isko­lai rendezvény szervezése, vagy egyéb jellegű feladatok elvégzése érdekében. Példá­ul a tsz dolgozói társadalmi munkában vállalták az új technikatantárgy tanításához szükséges gyalupadok elké­szítését. Az iskolavezetés az ilyen és hasonló támogatást méltányolja azzal is, hogy emlékplakettel, oklevéllel is­meri el a szülők lelkes hoz­záállását, tenniakarását és hasznos tevékenységét. Amint hallottuk, ez az ön­zetlen segítségnyújtás nem­csak olyankor tapasztalható, amikor meszelésről, takarí­tásról és más fizikai munká­ról van szó, hanem akkor is, amikor a neveléssel, ünnep­ségek, kirándulások és kü­lönböző célú összejövetelek szervezésével összefüggő te­endőket kell ellátni. Az iskola mellett található az öregek napközi otthona, ahol több mint 30 idős em­ber étkezhet naponta. A ter­melőszövetkezet jelentős ösz- szeget adott a berendezések megvételére. Látogatásunk­kor a cserépkályhák beraká­sával voltak elfoglalva a szakemberek ... Kép, szöveg: Bukovinszky István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents