Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-26 / 199. szám
NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 26., csütörtök Napirenden fl Zalka-tej és a tejellátás A nagybánhegyesi Zalka Tsz tejüzeme több mint tíz éve működik immár. Jelenleg 14 termelőszövetkezettől és az Orosházi Állami Gazdaságtól vásárolják föl a bánhegyesiek a tejet, amiből naponta 50 ezer litert dolgoznak föl. A két műszakos üzemben előállított tasakos és iskolatejet, kannás és poharas tejszínt, majd legújabban a Túrórudit, a sonkás sajtot és a parenyicát 209 helyre szállítja rendszeresen a tsz. Termékei me- gyeszerte ismertek, és eljutnak az ország majd minden részére is, mindazonáltal az üzem fő ellátási területe a mezőkovácsházi járás és az orosházi járás egy része. Az adott körzetben a bat- tonyai, a medgyesegyházi és a mezőkovácsházi ÁFÉSZ kereskedelmi egységei állnak partneri kapcsolatban a nagybánhegyesi tejüzemmel, s hogy ez a kapcsolat megfelelően fejlődik, azt a mezőkovácsházi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság is megállapíthatta tegnapi. med' gyesegyházi ülésén. A kedvező tapasztalatok mellett azonban az ülést megelőző tájékozódás során a népi ellenőrök nem egy olyan jelenséggel is találkoztak, amelyek ma még árnyékot vetnek a körzet tej és tejtermék ellátására. A tejet, kakót, túrót, tejfölt, tejszínt, joghurtot és vajat vivő túrajáratok például a legelső boltokkal az átlagosnál is bőkezűbben bánnak időnként, így a végállomásra már alig-alig jut valami. Más esetben az üzlettel van baj: hűtőpult hiányában nem tudja előírásnak megfelelően fogadni az árut és sorolni lehetne. Jogos volt tehát a tegnapi NEB-ülés felhívása az érdekelt felekhez, hogy ki-ki tegye meg a szükséges intézkedéseket az ellátás további javítására. Nem kevésbé fontos témát tárgyaltak a bizottság tagjai az ülés következő két napirendi pontjában: egyrészt elfogadták annak az őszi vizsgálatnak a programját, amelynek tárgya a háztáji gazdaságok helyzete, másrészt megvitatták a műtrágyaellátás és felhasználás helyzetéről szóló jelentést, melyből kiderült, hogy a felmérésbe bevont hét termelő- szövetkezetben sem a személyi, sem a tárgyi feltételeket illetően nincs még minden a helyén. Legtöbb gondot a szakemberek hiánya, illetve állandó fluktuációja okoz, aminek magyarázata viszont megbecsültségüknek nem megfelelő szintjében keresendő a vizsgálatot végzők szerint. K. E. P. GépkocsinyereménybetétköiiYvek sorsolása Vágják a kendert Az orosházi Dózsa Termelőszövetkezetben augusztus közepén láttak a kender betakarításához. A 115 hektárból eddig harmincat vágtak le. A bálázást követően — erre a jövő héten kerül sor — kezdik meg a szállítást Mezőhegyesre. Itt található a kendergyár lerakata. Az orosháziak a korábbi években a közeli Eperjesre szállították a kendert. Egy két évvel ezelőtti intézkedéssel azonban a szállítási távolság csaknem a duplájára nőtt, s ez a gépesített betakarítás, bálázás miatt tavaly is sok gondot okozott. A széles rakomány az Orosháza— Mezőhegyes útvonalon lassítja, nehezíti a közúti forgalmat. A szállításhoz ezért útvonalengedély kell. A közös gazdaságban a szállítást végző vállalatok segítségét is igénybe veszik. Erre azért is szükség van, mert a rövidesen kezdődő cukorrépa-betakarítást követően a megnövekedett feladatokkal a tsz szállítóparkja egyedül nem képes megbirkózni. Az 550 hektár répa szedését augusztus végén, szeptember elején kezdik el. Az üzemben az aratás megkezdése óta tartanak a járulékos munkák. Eddig 1200 tonna szalmát takarítottak be, és hátra van még 16 tonna beszállítása, kazla- zása. A nagy állatállomány miatt azonban még ez is kevés lesz, ezért a hiányzó mennyiséget vásárlással pótolják. A talajmunkákat a kalászosok területének mintegy 60 százalékán fejezték be. Jó ütemben halad a műtrágya szórása, szerves trágyát 600 hektárra juttatnak ki. A kertészetben befejeződött a 180 hektár zöldbab betakarítása, és szedik a paprikát is. A szövetkezetben 200 hektár szója és 1200 hektár kukorica betakarítása maradt hátra. — Kepenyes — Közeledik az iskolakezdet, és ezt többek között az is csalhatatlanul jelzi, hogy megkezdődött a tankönyvek árusítása. Egy-egy iskolában több ezer kötet tankönyvet kell szeptember 1-ig kiosztani a tanulóknak. Képünk Békéscsabán, a 10-es iskolában készült, ahol elmondták: az idén jobb a tankönyvhelyzet, mint az elmúlt években. Mindössze két könyv és a történelmi atlasz hiányzik, de ígéretet kaptak: iskolakezdésre ez is eljut a tanulókhoz Fotó: Lónyai László Az Országos Takarékpénztár augusztus 31-én Budapesten rendezi meg a gépkocsinyeremény- betétkönyvek idei harmadik, sorrendben 85. sorsolását. A sorsoláson 1982. április 30-ig váltott, és 1982._ július 31-én még íorgalomban levő öt- és tízezer forintos gépkocsinyeremény-be- tétkönyvek vesznek részt. A sorsolás összesített eredményeit a szeptember 3-i lapok közük. A hivatalos nyereményjegyzék ugyancsak szeptember 3-án jelenik meg. Gyomaendrődi néptáncosok utaznak Spanyolországba A gyomaendrődi Körösmenti szövetkezeti néptáncegyüttes augusztus 28-tól szeptember 6-ig nemzetközi folklórfesztiválon vesz részt a spanyolországi Palma de Mallorcán. Az együttes repülőgéppel utazik a fesztiválra. A rangos fesztivál gazdag szakmai programmal is várja a résztvevőket. A csoportok között tapasztalatcserét rendeznek, ezenkívül az együtteseknek kirándulásokat, múzeum- és egyéb idegen- forgalmi látogatásokat szerveznek. A fesztiválon az együttesek hazájuk népviseletében vesznek részt. A program keretében együttesenként egy-egy pár látogatást tesz a sziget autonóm kormányának elnökénél is. A gyomaendrődi táncosok várhatóan szeptember 6-án érkeznek vissza Budapestre. Pályázat falusi színjátszóknak A falvakban, kisközségekben tevékenykedő amatőr színjátszó csoportok hosszú idő óta meglehetősen mostoha körülmények között tevékenykednek. Anyagi ellátottságuk' szegényes. más együttesekkel, szakemberekkel ritkán, alkalomszerűen találkozhatnak. A Népművelési Intézet a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, a SZÖVOSZ-szal, az OKISZ- szal és a Győr-Sopron megyei Művelődési Központtal közösen éppen ezért pályázatot hirdet a falun működő amatőr színjátszó együttesek országos találkozójának megrendezésére. A találkozót 1983 áprilisában a Győr- Sopron megyei Kimién tartják meg. Pályázhat minden falun, kisközségben tevékenykedő együttes függetlenül attól, hogy milyen fenntartású. A részvétei egyetlen feltétele, hogy folyamatosan működjék és megfelelő szakmai színvonalú legyen. Ez utóbbi elérése érdekében a Békés megyei Művelődési Központ színjátszó-szakbizottsága vállalja, hogy a jelentkező csoportokat szakemberrel, tanácsadással, vendégrendezéssel támogatja. A művelődéspolitikai cél egyértelmű: az együttesek folyamatosan, rendszeresen és tágabb értelemben vett közösségük — lakóhelyük — művelődése érdekében tevékenykedjenek. Az együttesek a megyékben pályáznak. „ A későbbi időpontban megrendezésre kerülő megyei találkozó legjobbjai kerülhetnek az országos találkozóra. A Békés megyei fesztivált február 1-ig tartják meg. Itt a résztvevők jelentős összegű nívódíjban is részesülhetnek. A jelentkezéseket október 1-ig kell eljuttatni a Békés megyei Művelődési Központ címére (5600 Békéscsaba, Luther u. 6., Fabulya Lászlóné szakbizottsági titkár). Ugyanitt nyújtanak részletes felvilágosítást is. Falunyi ember üdül az új ezerszemélyes kempingben a Velencei-tó északi partján (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Új tanév kezdődik t alános és középiskoláinkban az idén néhány nappal előbb szólal meg az új _ iskolaév kezdetét jelző csengő, mint tavaly vagy a korábbi esztendőkben. A több évtizedes múltra visszatekintő szeptember eleji tanévkezdést a Művelődési Minisztérium előbbre hozta az ötnapos tanítási rendre való áttérés miatt; most már augusztus 30-án benépesednek az iskolák, és mindjárt az első napon megkezdődik a komoly munka, a tanítás. Feszített munkatempóval jár együtt az új szervezési rendre való átállás az okta- tási-nevelésj intézményekben ugyanúgy, mint a termelő üzemekben: a szorgalmi idő minden percét jól kell kihasználni az iskolákban, erre ösztönöznek a megnőtt szaktárgyi és nevelési követelmények is. Mindemellett is elkerülhetetlen a tanév meghosszabbítása. A minisztérium már májusban közzétette az új tanév munkarendjét szabályozó rendeletét, mely nemcsak a tanévkezdés időpontját hozta előbbre, hanem a júniusi tanévzárót is kijjebb tolta egy munkahéttel. és csökkent az évközi tanítási szünetek időtartama, továbbá a, tanítás nélküli munkanapok száma is. Az új tanév munkarendjével összefüggő változások közismertek a pedagógusok körében. Kétségtelen, hogy az ötnapos tanítási hét általános bevezetése számít legnagyobb újdonságnak az iskolák életében. Olyan változás ez, amely örömöt és gondot egyaránt jelent a pedagógusoknak. Melyik tanár ne venné jó néven a megnövekedett szabad időt, aminek természetesen ára van? Mert nemcsak a szervezési feladatok száma lesz több szeptembertől, miközben a pedagógiai munka hatékonyságát is javítan; kell, hanem a tananyagot és a tanítási módszereket is hozzá kell igazítani az új keretekhez. A tanulók szabad szombatjainak hasznos eltöltéséhez is a pedagógus tud legtöbb segítséget nyújtani, ráadásul több tantárgyat is új tankönyvekből kell tanítani, aztán az idén őszön rajtol az orosz nyelv az általános iskola alsó tagozatán, a negyedik osztályban, a gimnáziumokban pedig a fakultatív oktatás kiszélesítése jár együtt számos újszerű tennivalóval. Sok minden megváltozott .az iskolák háza ' táján az utóbbi évtizedben, közoktatásunk szemmel láthatóan korszerűbbé vált ez alatt az időszak alatt, jóllehet a korszerűsítés jegyében fogant változtatások némelyike nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezt állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága is az ez év április 7-i ülésén, amikor az 1972-íes oktatáspolitikai párt- határozat végrehajtásának tapasztalatait értékelte. A Központi Bizottság bírálata így hangzik: „Az iskolai munka korszerűsítését célzó ntézkedések már csak menvnyiségüknél fogva sem lehettek és voltak mindig kellően előkészítve, kiérlelve, átgondolva. Esetenként nem voltak kellőképpen egybehangolva sem. Néhány intézkedést pedig — indokoltan — vissza kellett vonni, illetve korrigálni kellett. A változások mennyisége és egy részüknek nem kellő megalapozottsága kedvezőtlenül befolyásolta az iskola stabilitását, nem szolgálta az oktatás színvonalának, illetve a tanulók ismeretszintjének kívánatos mértékű emelkedését, elbizonytalanította a pedagógusokat, s bírálatot váltott ki a közvéleményben ” Most a pedagógusok azt várják az új tanévtől, hegy a nagyobb léptékű változások végéhez közeledünk, és fokozatosan megszilárdul a közvélemény á’dal is sürgetett stabilitás iskoláinkban. Nemcsak pedagógiai, hanem fontos társadalmi érdek is ez. A nevelőmunka továbbfejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele ugyanis, hogy a pedagógus megszabaduljon végre a lélekölő, felesleges terhektől, az elburjánzó látszattevékenységektől, mindenekelőtt az ésszerűtlen adminisztráció áradatától, a tanítással össze nem függő szervezési munkáktól. Nem árt hangsúlyozni, hogy ez utóbbiak jelentős részének nincsen köze a központi intézkedésekhez, zömmel ■ helyi szervek indokolatlan igényeiből erednek. Az ötnapos munkarendben a korábbinál nagyobb szükség lesz a tanítási órák védelmére. A Művelődési Minisztérium ennek érdekében szorosan együttműködik az úttörőszövetséggel és a KISZ- szel. Külön fölhívták az irányitó szervek figyelmét, hogy nagy gondot fordítsanak a tanórai munka zavartalanságának biztosítására, segítésére, ellenőrzésére. A legtöbbet persze maguk a pedagógusok, az iskolák, az azokat fenntartó tanácsok és a helyi társadalmi szervezetek tehetik. A főhatósági állásfoglalás természetesen önmagában nem csodaszer, amelytől egycsapásra minden megváltozik ezen a területen. Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes így fogalmazta meg a legfontosabb tenrtivalókat: „Társadalmi nyomást kell gyakorolni annak elfogadtatására, hogy az oktatás-nevelés legfőbb színtere a tanóra, s minden egyéb kulturális, mozgalmi és sporttevékenység csak szabad időben folyhat.” tanév kezdődik, új feladatokkal, melyek összefonódnak a pedagógiai tevékenység stabilitásának megszilárdításával. Megnyugtató, hogy az irányító és az iskolafenntartó szervek lehetőségeikhez képest mindent megtettek az előkészítés során a tartalmi munka előrevitele érdekében, és hogy olyan pedagógusgárda , áll tettrekészen. amely a mostaninál nehezebb körülmények között is jelesre vizsgázott fölkészültségből, szakmaszeretetből. P. Kovács Imre Budapesti műsor a francia tv-ben Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: Nagy érdeklődés előzte meg a közel háromórás budapesti műsort, amelyet tegnap este sugárzott az „Antenne 2”, a francia televízió második csatornája. Jacques Chancel rendező-műsorvezető általában havonta jelentkező, „A nagy sakktábla” című, rendkívül népszerű, színes, zenés műsorának színhelye ezúttal Budapest. Élő adásban, több színhelyről sugározták a műsort, amelynek keretében számos magyar művész és zenekar szerepelt. A szerda reggeli párizsi lapok külön cikkekben hívták fel a francia nézők figyelmét ^erre a műsorra, a Le Figaro pedig ebből az alkalomól különtudósítót küldött Budapestre. A tudósító előzetes beszámolójában hangsúlyozta, hogy a Magyar Televízió minden segítséget megadott a budai vár történelmi környezetébe helyezett műsor lebonyolításához. A tudósító idézte Jacques Chancelt, aki előzetes nyilatkozatában kijelentette: nem politikai és gazdasági riportot akar készíteni Magyarországról, hanem be akarja mutatni a francia nézőknek a magyar zenét, dalokat, táncot és költészetet. A műsor keretében, hangsúlyozta a tudósító, Jacques Chancel magyar újságírókkal, írókkal és művészekkel is tervbe vett beszélgetéseket a magyar irodalom, film és színház kérdéseiről.
