Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-24 / 197. szám

1982. augusztus 24., kedd NÉPÚJSÁG A seprükötő üzem homlokzati része A tanácstól kapott újabb területtel lehetővé vált, hogy az idén tovább bővüljön a PATEX kevermesi üzeme. Képünkön a korábban elkészült cérnázórészleg látható A közelmúltban új szín­folttal gazdagodott Kever- mes. A községi közös tanács felújított épületében társa­dalmi és családi ünntoségek rangjához méltó házasságkö­tő termet adtak át rendel­tetésének. A modern világí­tó és hangtechnikai beren­dezésekkel, tetszetős falbur­kolattal ellátott helyiségben mintegy 80 meghívott ven­dég fér el. Az átalakítási munkálatok, továbbá a bú­torok, felszerelések és a te­rem előtt i parkolóhely együttes érteke eléri a 800 ezer forintot. Korántsem ilyen egyenle­tesen halad a telefonhálózat korszerűsítése. Például Ba­logh Ferenc vb-titkár csak nagy nehezen tudott kapcso­latot teremteni az illetéke­sekkel, pedig azokban a per­cekben gyorsan kellett vol­na cselekedni. Az történt ugyanis, hogy az egyik ut­cában leszakadt az elektro­mos felsővezeték, és a huzal vége perzselni kezdett min­dent, amihez hozzáért. Nem­csak a balesetveszély meg­szüntetése végett, hanem más jellegű, sürgős esetek miatt is szükség van arra, hogy megbízható és gyors legyen a telefonösszeköttetés a köz­ségben. A helyi vezetők másik gondja a belvízrendezés. Az ezzel kapcsolatos kiadásokat abból a 3 millió forintból fedezik, amelyet megyei tá­mogatás címén kapott a te­lepülés. Tavaly az áteresze­ket fektették le, s az idén pedig az udvarokban levő nyílt árkokat alakítják át zárt csatornarendszerré. A mezőkovácsházi kirendeltség dolgozói a nélkülözhetetlen karbantartási munkálatok mellett megépítik- a község területén húzódó vízelvezető csatornákat is. Ugyancsak er­re a célra fordítják az idén felszámolt vízműtársulat megmaradt pénzét. A belvíz miatt sajnos ma­gasabbak a felújítással járó kiadások. A tanács például 600 ezer forintot költött an­nak a két pedagógus szol­gálati lakásnak a rendbe - hozására, amelyeket egye­bek között alá kellett falaz­ni. Hamarosan befejeződik az orvosi lakás felújítása is. A költségvetésben sikerült megtakarítani 180 ezer fo­rmte^ azzal, hogy a lakos­ság önként ajánlott fel tár­sadalmi segítséget a járdá- sításhoz. Nemrég összesen 2 ezer négyzetméter gyalogjá­ró készült el Kevermes há­rom utcájában. Kép, szöveg: Bukovinszky István Az előző években a tanulók még az iskola udvarán gyűjtötték össze a vas- és fémhulla'dé- kot'. A balesetveszély elkerülése végett a tsz társadalmi munkában vállalta, hogy á hulla­dékot — egy-egy lomtalanítási akció után — azonnal elszállítja a telephelyre A Népfront és az ellenőrzés Másfél hete várom az üvegező kisiparost. Felvette a rendelést, de azóta se jön. Napok óta szaladgálok egy televízió-alkatrészért, a szervizben vonogatják a vállukat, a? idén mindössze tizet kaptak. Elromlott a kvarcórám. A szövetkezetben „kijavították” 22 forintért, azóta órá­kat késik. A maszek 50 forintért megállapítja, hogy nem lehet megcsinálni. Az egyik vidéki TÜZÉP-telepen előjegyzik az építőanyagot. Két hónapja semmi jelzés. A zöldséges többet számol. Amikor szólok, elhúzza a száját és elém vágja a zacskó paradicsomot. A patinás étteremben kenyeret kérek a betyáros pecsenyéhez. A pincérnő elengedi a füle mellett. A végén számol, bekasszírozza a borravalót, és még elnézést sem kér. Szélsőségek? Sajnos, nem! Gyakran átélünk ilyen és ehhez hasonló tortúrákat. Védtelennek, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Pedig a belkereskedelem­ről szóló törvény alapelvei hangsúlyozzák a fogyasztói érdekek védelmét. Részlete­sen szabályozzák a vásárlók jogait, tiltják a megtévesz­tést, a megkárosítást. A Mi- nisztertanácá szigorú rende­letben szabályozta a javító­karbantartó szolgáltatások minőségvédelmét. Ezek vég­rehajtását szorgalmazzák, vizsgálják a népi ellenőrök, a kereskedelmi felügyelősé­gek, a KERMI, a tanácsok szakigazgatási szervei, és mintegy 20 ezer szakszerve­zeti és tanácsi társadalmi el­lenőr. Ma már elmondhat­juk: nem munkálkodnak hi­ába ezek a szervezetek. Elő­írták többek között, hogy a tartós fogyasztási cikkek és a járművek alkatrészeinek hiányakor a fogyasztó kárté­rítést követelhet. A hátrá­nyos megkülönböztetés miatt bevezették az előjegyzéses vásárlást. Az utazási irodák anyagilag is felelősek a ve­lük partneri kapcsolatban levő vállalatok, intézmények, munkájáért. A kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek az eddigieknél sokkal jobban odafigyelnek a minőség véde­lemre. Közös áruátvételi rendszert dolgoztak ki, a termelés folyamatában vizs­gálják a minőséget. Ugyan­akkor sokrétű feladatot old meg a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet. Értéke­lik a forgalomba kerülő fo­gyasztási cikkek milyensé­gét, megjelölik az ezzel kap­csolatos teendőket. Dönte­nek a bolt, a szerviz, és a vevő vitájában, megtiltják a minőségileg kifogásolható termékek eladását, összessé­gében hasznosan és jól mű­ködik a Kiváló Áruk Fóru­ma, amely évente minősíti a fogyasztási cikkeket. Nagy gond viszont, hogy a Válla­lati érdekeltségi rendszer nincs kellően kidolgozva. Kétségtelen, határozottab- bak, szakszerűbbek lettek a vizsgálatok. Csakhogy közel­ről nem olyan szép a meny­asszony. A gazdálkodó szer­vezetek nagy részénél hiá­nyos a belső ellenőrzés, a szolgáltatások területén ren­geteg a* fehér folt. Egyre sürgetőbbé vált az ellenőr­zéssel foglalkozó szerveze­tek korszerűsítése, bővítése. Felismerték: jobban ki kell használni, a társadalom ten- niakarását, aktivitását. El­engedhetetlen, hogy a ke­reskedelemben, a szolgálta­tásokban dolgozók munkáját a vállalati . kapcsolatrend­szerben vizsgálják. Ezért is döntött úgy 1981 novembe­rében, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, hogy meg­alakítják a Fogyasztók Or­szágos Tanácsát. A FŐT a gazdasági bizottság határo­zata alapján működő orszá­gos társadalmi szervezet. Tagjai között találunk a ter­melésben, az értékesítésben, a szolgáltatásokban jártas, gyakorlati szakembereket. Részt vesz a tanács munká­jában az országgyűlés ke­reskedelmi bizottsága, a KNEB, a SZOT, a KISZ KB, a minisztériumok, a MT. Tanácsi Hivatala, a Magyar Szabványügyi Hivatal, a ke­reskedelmi kamara, a SZÖ- VOSZ, a KERMI, a kereske­delmi felügyelőség, a MU- OSZ. A korántsem teljes felso­rolásból látszik: a fogyasz­tók tanácsának széles társa­dalmi bázisa van. A me­gyékben és a nagyobb váro­sokban a népfrontbizottsá­gok segítségével dolgoznak. Nem könnyű munkára vál­lalkoztak. Tennivalóik között szerepel a fogyasztói érdek- védelem, a termelés, a for­galmazás és a fogyasztási szolgáltatások figyelemmel kísérése. Vizsgálnak, intéz­kednek, kezdeményeznek, tájékoztatnak az árukról, a minőségről, a választékról és a jogokról. Ez önmagában is óriási tehertétel. Persze, ne higgyük, hogy mindenki örül ennek. Éppen a napok­ban került szóba: megint eggyel több ellenőrzési szer­vezet! Az aggályoskodók el­felejtik, hogy a HNF a la­kosság különböző rétegeit tömörítő politikai tömeg- mozgalom. A közvélemény erejével segíti a jobb társa­dalmi közérzet kialakítását. Igaz, aligha állhat egy-egy ellenőr minden eladó, kis­iparos, szövetkezeti szak­ember mellett. Egyetlen vá­sárlónak, ügyfélnek sem fog­hatják meg a kezét. Fel­adatuk ennél sokkal össze­tettebb, “bonyolultabb. Nincs elég alkatrész? Előítéletek­kel terhes a kereskedelmi dolgozók társadalmi megíté­lése? Csapnivaló a lakáskar­bantartás? Ennek okait szükséges keresni, kutatni, olykor sziszifuszi, aprólékos munkával, ellentmondások­kal terhes időszakban. Mert egyre több a háztartási gép, a híradástechnikai cikk, tért hódít a színes televízió, a tizenéves gyerek is Hi.-Fi- torony után vágyik, és ott vannak a mezőgazdasági kisgépek. Igen, nincs elegen­dő alkatrész, néhol mostohák a vásárlási körülmények, többen tisztességtelen ha­szonra is szert tesznek. A vendéglőkben baj van a kal­kuláció pontosságával, a tisz-' tasággal. Valaki mesélte, hogy képtelen lakótelepi la­kásába megfelelő bútort vá­sárolni. Az ipar nem tud lé­pést tartani az igényekkel. Immár évek óta! Nagy az érdeklődés a fo­gyasztók tanácsának mun­kája iránt. Ez érthető. Jog­gal bíznak az emberek ab­ban, hogy tevékenysége nyomán gyorsabb javulás várható. Ugyanis nem elég megállapítani valamit, utána kell nézni: kijavították-e a hibát, volt-e egyáltalán ér­telme az ellenőrzésnek. A fogyasztók tanácsa jogi sze­mély is! Véleményezi a fo­gyasztói érdekvédelemmel összefüggő terveket, javasla­tokat, jogszabályokat. A köz­érdekű bejelentések kapcsán képviselheti a fogyasztót a bíróság, a hatóságok előtt. És még_ valami. Vizsgálja, véleményezi, sőt kifogásol­hatja a vásárlókkal szemben alkalmazott általános szerző­déseket, ha azok egyoldalúak és sértik a fogyasztók' érde­keit. Ezenkívül gazdasági bírságot, egyéb szankciókat kezdeményezhet a vétkes vállalatok, szövetkezetek el­len. Az ellenőrzési programok már elkészültek. Me­gyénkben például a kistele­pülések és a városok perem- kerületeinek áruellátását vizsgálják. Lesz miről be­szélni. Annál is inkább, mi­vel nyílt eszmecseréken, fó­rumokon vitatják meg a la­kossággal a tennivalókat. Mindez a demokratizmus ki- szélesítésének újabb állomá­sa. Seres Sándor Beszélgetés a dinnyeföldön Id. Laczó Pál a felszaba­dulás után Medgyesegyhá- zán, a község közelében tíz hold földet kapott, amelyen tanyát épített. Azóta sok minden történt. Ma a tanyá­ban a fia, ifjú Laczó Pál la­kik a családjával, az oda tartozó földterületen pedig nagyobb részt dinnyét, ezen­kívül fólia alatt paprikát és paradicsomot termelnek. A dinnyeföldön most id. Laczó Pál, a nászasszonya, özvegy Zsigó Mihályné és annak az öccse dolgozik. Se­gít az egyik unoka, a legif­jabb Laczó Pál is. A munka szervezője id. Laczó Pál, aki a Haladás Tsz tagjaként hat éve ment nyugdíjba, ö a községben la­kik. A háza, a portája jólét­ről tanúskodik. Igaz, soha­sem várta a sült galambot. Most is, mint az előző idők­ben, három kocát, 33 mala­cot és 10 hízót nevel a kis háztáji gazdaságában. A dinnyetermesztésről be­szélgetünk. Mint általában a termelők, ő is a költségekkel kezdi. Bi­zonyára azért, hogy meg­előzze a laikusoknak azt a téves hiedelmet, mely sze­rint a dinnyetermelőknek még a bőrük alatt is pénz van. — Több mint 10 ezer fo­rintba került a 3 ezer palán­ta, a trágya, a vegyszer. Köz­ben a kétszeri jégverés mi­att még vagy 300 palántát pótolni kellett. De nem ke­vés költség most a dinnye szállítása, illetve az üzem­anyag ára sem. — És a munkadíj — egé­szítem ki. — Közvetlen munkadíj nincs. Ha szükség van rá, segít a rokonság, amit mi hasonló formában viszono­zunk. — Tehát, érdemes dinnyét termelni? — Várhatóan mintegy 70— 80 ezer forint lesz a bevéte­lünk, amiből le kell vonni az előbb felsorolt kiadáso­kat. Nem leszünk milliomo­sok, de nem is járunk rosz- szul. — így aligha jut ideje a tétlenkedésre... — Arra nem is vágyom. Hogy is tudna tétlenkedni, aki világéletében tevékeny ember volt? Valamikor if­jabb korában, ha élni akart, igen keményen kellett dol­goznia. A második világhá­ború idején katonai szolgá­latra hívták be. A frontra került, s 1944. január 7-én átállt a szovjet partizánok oldalára. Ettől kezdve, 1945 elejéig a híres Kovpak par- tizánosztagban fegyverrel harcolt a fasiszták ellen Uk­rajnában és Lengyelország­ban. Annak idején sokszor megfogadta magában, hogy ha egyszer sikerül hazajön­nie (mert egy-egy ütközetben a reményei néha teljesen szertefoszlottak) igyekszik majd maga körül az életet olyanná formálni, amelyben az emberek jobban megta­lálják a boldogulásukat. A fogadalmának ma, 70 évesen is eleget tesz. Első­sorban a családjáért, a két fiáért, a lányáért és a hét Unokájáért. Közben termé­szetesen az egész társada­lom javát is szolgálja. Ezt — amíg van benne erő — kö­telességének is tartja. Pásztor Béla

Next

/
Thumbnails
Contents