Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-24 / 197. szám
NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 24., kedd Megkérdeztük a vízszolgáltatót... Miért „festik” a vizet? A békéscsabaiak hetek óta tapasztalják, hogy gyakran hiába nyitják meg lakásukban a vízcsapot. Alig csur- dogál belőle valami, s ami jön, az is barnás színű. A Békés megyei Víz- és Csar tornamű Vállalatnál érdeklődtünk, mi ennek az oka? Kérésünkre Hosszú Szilárd, a vállalat üzemviteli osztályának vezetője válaszolt. Hogy mondandóját megértsük, szükséges néhány mondattal vázolni a város vízellátásának módját és az abból fakadó gondokat. A megyeszékhelyet a kí- gyósi, a makkosháti és a vandháti vízmű látja el az éltető elemmel. Vízszolgáltató képességük 26 és fél ezer köbméter naponta. Különböző technikai beavatkozásokkal a vállalat dolgozói csúcsidőben harmincezer köbmétert termelnek ki belőlük. Mint az utóbbi hetek tanúsítják, sajnos, igv is gyakori a vízhiány. Ez a hiány közvetlenül hat a minőségre. A kutakból kivett víz vastartalma — mint az Alföldön általában — magas. Ezért állandóan tisztítani kell. Az ehhez szükséges berendezések azonban csak a jelzett mennyiség egy- harmadából képesek eltávolítani a nem kívánatos fémet. A művelet lényege: oxigénnel dftsítják a vizet, így vastartalma vasoxiddá, vashidroxiddá alakul. Ezek a vegyületek egymáshoz tapadva egy habszerű, barna anyagot alkotnak, amely szűrőberendezéssel könnyen eltávolítható. Az így megtisztított víz oxigénben gazdag marad. A vezetékrendszerben összetalálkozik a nem tisztított, vasban gazdag „társával”. Ennek vasatomjaival is egyesül az oxigén — a keletkező újabb vasoxid és vashid- roxid molekulák a hálózati vezetékekre tapadnak, és ott nyálkás bevonatot képeznek. A vízhiányt követő nagy nyomású vízáram lekapja ezt a bevonatot, és tovább viszi — egészen a fogyasztó csapjáig. Röviden ez a helyzet a vízhiánnyal és következményével, az elszíneződéssel. Mint az osztályvezető elmondta, az évente kétszer szokásos hálózatmosáskor éppen ennek az elvnek az alapján tisztítják a csöveket. Dé miért gyakori most is a barna víz, hiszen tavasszal alaposan átmosták a hálózatot? A vízhiányon kívül másik ok a vezetékhálózat korszerűtlensége. Leginkább a ja- minai városrészre jellemző, hogy — olcsósága miatt — végvezeték-leágazásokat építettek ki annak idején. Ezekben a víz nem cirkulál, gyakran alakul ki bennük pangó víz, amelyekben felgyűlnek a különböző szeny- nyeződések. A vízhiány utáni hirtelen vízáram ezeket az anyagokat is a fogyasztóhoz szállítja. És mi a megoldás? A-legfőbb feladat a kiegyensúlyozott vízellátás biztosítása. Hogy valamelyest javuljon a helyzet, a vállalat új kutakat fúrat Medgyesbod- zás közelében. Az új kutak várhatóan 1984-ben kezdenek termelni, javítva a megyeszékhely és Békés város vízellátását. A teljes hiányt azonban rövid időn belül — anyagiak híján — nem lehet felszámolni. A kapacitást növelő beruházás áthúzódik a VII. ötéves terv idejére. S ami ebből a fogyasztót leginkább érinti: legyen megértéssel — bármilyen nehéz is olykor — a vízművek iránt. Mint az osztályvezető mondotta, a KÖJÁL többször is vizsgálta a „színes” vizet és egészségre ártalmatlannak találta. Fertőzéstől tehát nem kell félni. Azt azonban a vállalat szakemberei is belátják, hogy mosásra, ivásra nem a legmegfelelőbb a csapból folyó barna víz. A kánikula elmúltával számíthatunk igazi javulásra, mert akkor csökken a lakossági és üzemi vízigény. És még valami, amit mi, fogyasztók minden különösebb beruházás nélkül megtehetünk: hogy óvjuk, védjük a víz minden cseppjét. Hiszen mostanában érezzük igazán, hogy milyen pótolhatatlan érték. M. Sz. Zs. Exportáló építőipar 0 Portyázó magyarok Pozsony, Ungvár, Munkács, Uszty-Ilimszk, egy-egy állomása a magyar építőipar korábbi exporttevékenységének. Valamennyi szakmai sikereket hozott építő-, szak-, illetve szerelőipari munkásainknak, műszakiaknak, mégis — kevés kivétellel — inkább csak afféle ötletszerű portyázásnak tűnt. Mert nem lehetett — a magyar külkereskedelmi politika általános célkitűzéseibe szervesen beillő, tudatos tevékenységnek tekinteni. Az építőipar egész termelésének alig 'néhány százalékát tette ki az export értéke. A gyökeres, minőségi változásnak az MSZMP Központ, Bizottságának az -építőipar továbbfejlesztésével foglalkozó határozata teremtette meg az alapját. A határozat körvonalazta, hogy építőiparunknak elsősorban az ipari technológiák vagy komplex rendszerek exportjához kell kapcsolódnia. Nem kevésbé gazdaságos, ha fővállalkozásban, telies építőipari létesítmények komplexumok kivitelezésére vállalkozik vagy sajátos építőipari, szak-szerelőipari szolgáltatásokkal, tervezéssel, esetleg anyagmentes építőipari exporttal, bérmunka jellegű munkával javítja a külgazdasági egyensúlyt. A járható utak között az első helyen az önálló export-fővállalkozás áll. Ám elképzelhető, hogy társulásban vagy egy-egy külföldi céggel összefogva, közösen jelennek meg építőipar; vállalataink, szervezeteink egy harmadik piacon, vagy az építési helyen honi vállalattal közösen, Illetve alvállalkozóként, bedogozóként vállalják a feladatot. « Az építőiparnak adott .exportjogosítványok — egyik jeleként például az ÉMEX- PORT Fővállalkozó Vállalat külkereskedelmi jogot is kapott — hatékony biztatásnak bizonyultak. Az elmúlt időszakban a kezdeményező vállalatok egész sora szövetkezett egymással az export elindítása, kibontakoztatása érdekében. A Duna—Tisza közi ÁÉV, az Alba Regia Építőipari Vállalat, valamint az Állami Fejlesztési Bank művelődési létesítmények korszerű technológiával való építésére, s hazai és külföldi értékesítésére kötött társasági szerződést KULTURINVEST néven. Egészségügyi létesítmények fővállalkozásban vaSöripar Túlteljesítették első félévi tervüket Az elmúlt napokban tombolt a kánikula. Sokan oltották szomjukat sörrel és üdítővel.1 A Kőbányai Sörgyár békéscsabai kirendeltségénél érdeklődtünk az első félév eredményeiről. Mint Rajnai Csaba kirendeltségvezető elmondotta, sikerült túlteljesíteniük az év első hat hónapjában az előirányzott 86 ezer 600 hektoliteres tervet. Az egyes megyékre egyébként a Belkereskedelmi Minisztérium még év elején lebontja a forgalomba hozandó sörmennyiséget. A békéscsabai- kirendeltség dolgozói az első félévben 87 ezer 530 hektoliter sört termeltek. Ebből a jelentős mennyiségből több mint 58 ezer hektoliter volt a belföldi palackos sörök aránya, s ennek mintegy 95 százaléka a fogyasztók körében közkedvelt Kőbányai Világos. A kirerideltségvezető arról is szólt, hogy nem érkezett meg a lengyel import palackozott sör nagy része, s mindezt hordós sörrel kellett pótolniuk,- így sikerült teljesíteni az előirányzatot. A hordós sör aránya az idén több mint 13 százalékkal nőtt. Az összes importjuk a termelésnek csak kisebb hányadát teszi ki, június végéig 12 ezer 400 hektoliter volt a külföldről behozott sör mennyisége. A terv túlteljesítése ellenére sem tudták teljesen kielégíteni az igényeket, amelyet egyébként, mint ahogy a kirendeltségvezető mondta, pontosan felmérni sem lehet.. A sört három műszakban fejtik a dolgozók, összesen mintegy 40-en csinálják ezt a könnyűnek egyáltalán nem mondható munkát. Az első félévben gyakran túlórában dolgoztak, még a hétvégeken is palackozták a sört, hogy teljesíteni tudják az igényeket. Most egy gazdasági társaság alakul akirendeltségnél, amely hétvégenként mintegy 3 ezer láda sör palackozását vállalta. A társaság előreláthatóan október végéig dolgozik ilyen formában, majd a jövő évi szezon kezdetén tavasszal folytatja a hétvégeken a termelést. A napokban a fogyasztók nagy örömére a Kőbányai Sörgyár új termékkel jelentkezett a piacon. Megvásárolták a dán Tuborg cég li- cencét, így mindezzel jelentős importot vált ki a vállalat, s ebben az évben még mintegy 50 ezer, hektoliter sört gyárt e termékből. A sör címkéjét az eredeti grafika alapján a békéscsabai Kner Nyomda gyártja. A világhírű dán cég képviselője a közelmúltban járt hazánkban, és elismerően nyilatkozott a békéscsabai nyomda munkájáról. A Tuborg céggel kötött szerződés tíz évre szól, s a későbbiekben évente 100 ezer hektoliter sör gyártását irányozza elő. A kirendeltség a sör termelése mellett üdítő italt is forgalmaz. Az első félévben a tervezett 6800 hektoliternél ezer hektoliterrel több Pepsi Colát és Gyöngyöt hoztak forgalomba. —verasztó— A Budapesti Konzervgyár 1. számú gyáregységében naponta több mint húszezer ötliteres üvegbe kerül a savanyúságnak való. Az évi 650 vagonos termelés csaknem felét a Szovjetunióba exportálják Képünkön: az uborka még ömlesztve látható, de rövidesen üvegekbe kerül, naponta hétezer darabot töltenek meg vele (MTI-fotó: Kerekes Tamás felvétele — KS) Folyamatirányítás — világszínvonalon (Tudósítónktól) Nincs év, hónap, nap, hogy az Orosházi Üveggyárban ne lenne valamilyen építkezés, felújítás. Nemcsak rekonstruálják a régi épületeket, technikát és technológiát, hanem nagyon helyesen, korszerűsítéssel is együtt járnak. — Körülbelül kétéves előkészítő munka első gyümölcse az orosházi Il-es öblöshutában üzemelő TDC—2000- es folyamatirányító rendszer — kezdi Román András üzemvezető. — Az eddigi üzemelési eredmények a vártnál is jobbak. A hazai üveggyártásban először most indult el, és üzembiztosán, kiváló paraméterekkel működik a mikroprocesszoros rendszeren alapuló mérésadatgyűjtő és folyamatirányító rendszer. A rendszermérő, szabályozó és vezérlő funkciói mellett, hibaanalízist, naplózást is végez. A kemence és az öt feeder felügyelete, tüzelésének szabályozása a rendszer alapvető feladata. — Sokat és érdekeset mond mindez, még a laikusnak is. Mit tud még a gép? ló kivitelezésére főleg fejlődő országokban a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat, a MEDICOR Művek és az Állami Fejlesztési Bank hozott létre betéti társulást MEDINVEST néven. Külkereskedelmi társasági szerződés szabályozza a 31-es AÉV, az Út- és Vasútépítő Vállalat, a Veszprém megyi Állami Építőipari Vállalat és az ÉMEXPORT líbiai tevékenységét. Több társasági szerződés jött létre szocialista, tőkés és fejlődő országok piacain való közös fellépésre. Számos kooperációs és együttműködési megállapodás is született; például a nógrádi és a szabolcsi ÁÉV-ek közreműködésével. Napjainkban már mintegy 40 építőipari szerv, vállalat kapcsolódik valamilyen formában az építőipari exporthoz. A társulások, a közös vállalatok azért kedvelt formák, mert ezekben az esetleges sikertelenség következményeit is közösen viselik. Ennél is lényegesebb, hogy valójában olyan cégek találtak egymásra, amelyek felkészültségben jól kiegészítik egymást, sőt, például a külkereskedelmi vállalatok részvételét illetően — egymás nélkül meg sem jelenhetnének a piacon. Hazai építőipari vállalataink, szervezeteink a KB-ha- tározat után, a különböző új formákban keretekben és önállóan együttesen mintegy 150 milliárd forint értékű ajánlatot dolgoztak ki, zömében fejlődő országbeli építési, szerelési feladatok megoldására. Ennek csak egy részét fogadják el a megrendelők, mintegy minősítve vállalataink felkészültségét, technikai színvonalát, rugalmasságát, árait, gyorsaságát, s egyben jelezve a konkur- rencia versenyképességének erősségét is. A népgazdaság hatodik ötéves terv? mintegy 18—20 milliárd forint értékű építési exporttal számok A jelenleg; tárgyalások, üzlet-előkészítések, illetve már érvényes szerződések és a folyó munkák alapján ez reális terv. Ahhoz, hogy a „portyázás” tudatos, tervszerű tevékenység legyen, még több helyen kell teret nyernie a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatéhoz hasonló kezdeményező készségnek, rugalmasságnak. Ajánlatai Nyugat-Európában — a jelenlegi recesszió miatt — egyelőre úgyan nem találtak kedvező fogadtatásra, de rövid idő alatt letette névjegyét Irakban (néhány trafó- állomás alapjának elkészítésével), s már újabb megbízatást is kapott. Vajon miért éppen Irakban talált kedvező fogadtatásra az „első fecske”? Andrássy Antal (Következik: Háború és építés) — A lényege a'folyamat- irányító gépnek, hogy meg: követeli a szigorú technológiai fegyelmet, az üzemeltetőtől, a karbantartó személyzettől egyaránt. Minden mért, szabályozott jellemző értékeit 72 órára visszamenően megőrzi, és azok visz- szakérdezhetők. Az eddigi számítások szerint, ha helyesen és kihasználva funk- cionáltatjuk a berendezést, egy éven belül nemcsak az árát kell visszakapnunk, hanem energiamegtakarítás, olvasztott üveg minőségjavítása oldaláról több milliós hasznot kell hoznia. — A rendszer, a berendezés telepítését kik csinálták? — A rendszer telepítése a műszer-automatika üzemnek igen nagy feladatot jelentett. A szerelést megelőzően a rendszer tervezéséhez a feladatmeghatározás, a kábelo- zási tervek elkészítése — valamint magas szintű tanfolyamok a munkában részt vevő üzemi dolgozóink részére — már megtörténtek. A telepítéshez a központi műszerszoba teljes átalakítása, valamint teljesen új rendszerű szerelés volt szükséges. Több ezer vezeték bekötését egyetlen hiba nélkül megcsinálni nem kis feladat. Az érzékelők, analóg műszerek előkészítését is hibamentesen kell teljesíteni, így sikerült az, amely — ilyen rendszereknél a világon is egyedülálló — a berendezés hidegindítás nélkül, rögtön úgy indult, hogy a kemence és feederek szabályzóköreit melegen, azonnal a készülékkel üzemeltettük. Ez az üzem jó minőségű, pontos munkáját tükrözi. Nagyon sok kiemelkedő munkát végző dolgozónkat megemlíthetek, de' most csak a legjobbakat: Madarász Lajos, Barna Miklós üzemmérnökök, Szitás Lajos, Nagy Sándor műszerészek, Burka László művezető. — Befejeződött-e teljesen ez a munkálat? — A munka az indítással nem fejeződött be. További feladatok elsősorban a rendszer kihasználásával kapcsolatosak — azaz az üzemelő központi egységre, mely jelenleg kb. 10 százalékos ki- használtságú — a többi kemence és feeder, -majd a hűtőszalagok műszerezését * is hozzá kell illeszteni. A rendszer által nyújtott szolgáltatásokat messzemenően ki kell használni, ez új szemléletmódot/ is kíván az üzemeltetőktől. A rendszer által felderített, jelzett technológiai lazaságokat meg kell szüntetni. Ezekre a felkészülés a ma sürgető feladata. A berendezés karbantartói oldalról is más felfogást, magasabb szintű szaktudást igényel, mi erre számoltunk és eszerint is cselekszünk — mondta Román András, aki sokszoros újító, a Kiváló Űjító kitüntetés arany fokozatának birtokosa. Pribék Sándor Barsi Sándor, az Ácsi Cukorgyár nyugdíjas géplakatosa apjától tanulta a fegyverjavítás tudományát, amely ma a legkedvesebb hobbija. A fegyverekhez való hozzáértését, jelzi, hogy több esetben végzett állagmegóvási munkálatokat a Hadtörténeti Múzeumnak is. Képünk azonban nem a múzeumban, hanem Ácson készült, Barsi Sándor otthonában, ahol a mester nem mindennapi gyűjteményét naponta ápolja (MTI-fotó: Jusztin Tibor felvétele — KS)
