Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-24 / 197. szám
NÉPÚJSÁG 1982, augusztus 24., kedd o n Prágai tanitónőkórus hangversenye Gyulán A francia pedagógusok után a kitűnő Prágai tanítónőkórus érkezett megyénkbe. A prágai kórus most viszonozta a gyulai Erkel vegyes kar június végén, illetve július elején lebonyolított prágai turnéját: ott ők voltak a vendéglátók. A Prágai tanítónőkórus 1912-ben ala-r kult. Hetvenéves fennállása alatt elnyerte a legmagasabb cseh kitüntetést, ^a Munka Érdemrendjét és Prága 'városának Nagydíját. Sikereik voltak külföldön is. A 40 tagú. női kórus karnagya dr. Jiri Vyskocil nemcsak kitűnő karnagy, hanem orgonaművész és zeneszerző is. A kórus tagjai közt sok a tanult, képzett énekesnő, így nem csoda, hogy nemcsak csillogó szoprán hangokat, de meglepően erős és .mély tónusú alt hangokat hallhattunk. Szükség szerint három, négy, sőt öt szólamban is nagy könnyedséggel, széles skálájú hangerővel és lelkesen énekelnek — főként kíséret nélkül, de szívesen vállalják oratorikus, nagyméretű művek zenekari kí- séretes előadását is. Gazdag műsorukon elsősorban Smetana és Dvorák, valamint kortárs cseh szerzők művei mellett reneszánsz műveket és népdal- feldolgozásokat énekeltek keddi bemutatkozó hangversenyükön, a Kohán képtárban. A hat népdalcsokrot a karnagy egyik népdalfeldolgozásával fejezték be, amit a közönség tapsaira megismételtek. Ennek a hangversenynek a népdalcsokrai kétségtelenül igazolták azt a Bartók Béla által hangoztatott igazságot: 'a vicjám cseh népdaloknál kétségtelenül megállapítható a magyar népdalok ritmikai és dallambeli hatása. Erre a közönség is felfigyelt, aminek a prágaiak örültek. Dr. Márai György a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. AUGUSZTUS 24-TÖL Devizanem vételi közép árf. 100 egységre eladási forintban Angol font 6640,76 6647,41 6654,06 Ausztrál dollár 3732,06 3735,80 3739,54 Belga frank 80,93 81,01 81,09 Dán korona 445,45 445,90 446,35 Francia frank 556,61 557,17 557,73 Holland forint 1413,94 1415,36 1416,78 Japán yen (1000) 149,68 149,83 149,98 Kanadai dollár 3086,68 3089,77 3092,86 Kuvaiti dinár 13185,25 13198,45 13211,65 Norvég korona 575,44 576,02 576,60 NSZK márka 1555,28 1556,84 1558,40 Olasz líra (1000) 27,52 27,55 27,58 Osztrák schilling 221,18 * 221,40 221,62 Portugál escudo 44,94 44,98 45,02 Spanyol peseta 34,44 34,47 34,50 Svájci frank 1827,64 1829,47 1831,30 Svéd korona 622,05 622,67 623,29 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3819,77 3823,59 3827,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. AUGUSZTUS 24-TÖL Pénznem vásárolható legmagasabb bankjegycímletek Angol font 50 Ausztrál dollár 50 Belga frank 5000 Dán korona 1000 Finn márka 100 Francia frank 500 Görög drachma 500 Holland forint 1000 Japán yen (1000) 10000 Jugoszláv dinár 100 Kanadai dollár 100 Kuvaiti dinár 10 Norvég korona 1000 NSZK márka 1000 Olasz lira (1000) 50000 Osztrák schilling 1000 Portugál escudo 5000 Spanyol peseta 5000 Svájci frank 1000 Svéd korona 100 Töröl líra 1000 USA dollár ' 100 vételi eladási árt. 100 egys. forintban 6447,99 6846,83 3623,73 3847,87 78,58 83,44 432,52 459,28 784,06 832,56 540,45 573,89 53,01 56,29 1372,90 1457,82 145,34 154,32 67,86 72,06 2997,08 3182,46 12802,50 13594,40 558,74 593,30 1510,13 1603,55 26,72 28,38 214,76 228,04 43,63 46,33 33,44 35,50 1774,59 1884,35 603,99 641,35 22,26 23,64 3708,88 3938,30 Megyei tanévnyitó értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) Középiskoláinkban tovább tisztult az iskolaszerkezet, és az új tantér vek teljes felfutása áttekinthetőbbé teszi a-középiskolai munkát. A nevelőtestületeket új feladat elé állították: a gimnáziumi fakultáció, a szakmunkásképzési céllal működő szakközépiskolák 4. osztályainak az új tanterv szerinti érettségi vizsgája és a szakmunkásképző intézményekben az új szakmai tantervek bevezetése. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az új dokumentumok előnyeit a nevelők felismerték, szorosabbá lett a tananyag és az élet kapcsolata. Munkájukat dicséri, hogy a felsőfokú oktatási intézményekbe való jelentkezésekből a felvételi arány 65 százalékos. Viszont aggódásra ad okot, hogy több szak- középiskolában laza a munkafegyelem, magas a bukások száma. Széles gyakorlattá kell tenni'a tudásszintméréseket és -értékeléseket, és a tapasztalatokat közre kell adni az általános iskolák részére is. Nagyobb érzelmi ráhatás és fokozott motiválás szükséges a szaktárgyak oktatásában. Folytatni kell a hiánypótló foglalkozások szervezését, a munkafegyelem, a helyes viselkedési normák javítását. Növelni kell az osztályfőnöki munkában, a családlátogatásoknál a fiatalokról való sokoldalú informálódás igényét. Az osztályvezető beszéde befejező részében az ötnapos munkahétre való áttérés feladatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy az ötnapos munkahét kipróbálásában részt vett intézményeknél a tapasztalat kedvező. Az ötnapos munkahét azt az igényt támasztja, hogy tudatosabban kell fejlesztenünk a tanulók kötelességtudatát, és jobban meg kell tanítani helyesen tanulni, és az idővel helyesen gazdálkodni a gyermekeket. Az ötnapos tanítási hétre való áttérés elsősorban szervezési kérdés. Vámos László osztályvezető előadását követően az intézmények vezetői szekcióüléseken vitatták meg a konkrét teendőket. A szekcióülések után pedig Pethő Géza, a Pedagógus Szak- szervezet központi vezetőségének osztályvezető-helyettese tartott előadást az ötnapos munkahéttel kapcsolatos jogszabályi tudnivalókról. A tanácskozás e részén részt vett Pethő Ágnes is, a Művelődési Minisztérium képviseletében. _ v _ É VM intézkedési terv a gazdaságosabb anyagfelhasználásra Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium átfogó intézkedési tervet készít a gazdaságos anyagfelhasználást és a gyártási technológiák fejlesztését célzó országos program végrehajtására. A fejlesztési szakemberek már kidolgozták a javaslatokat, amelyeket további egyeztetés után „emelnek törvényerőre” a minisztérium vezetői. A cementtakarékosság fejlesztésére különösen sok lehetőséget tártak fel a gyártásban és a felhasználásban egyaránt. így fontos feladatként jelölték meg a kohászatban és az erőműveknél keletkező hulladék, a kötőanyagként hasznosítható kohósalak és pernye nagyobb arányú hasznosítását a cementgyártásban. A felmérések szerint elérhető, hogy a jelenleginek kétszeresére növeljék a cementhez kevert kohósalak és pernye arányát, s egyúttal két-háromszorosár ra az ilyen adalékanyagokkal kiegészített cement mennyiségét. Ezzel egyúttal tetemes hőenergiát takarítanak meg, és bővítik a cementválasztékot is. Gyakran ugyanis a szükségesnél nagyobb szilárdságú cementet használnak az építők, ám kellő választék esetén elkerülhetik az ilyen kényszerű lépéseket. Hasonló célt szolgál a cementszabványok és műszaki előírások korszerűsítése is, hogy az adott cementfajta tényleges szilárdsága kisebb határértékek, között maradjon, s ne legyen jóval nagyobb a szükségesnél, mint jelenleg. Évente mintegy ötmillió tonna cementet használ fel az ország, s a program szerint, ennek 10 százalékával, évente félmillió tonnával kell csökkenteni a felhasználást. Erre minden lehetőség megvan, mivel a felmérések szerint átlagosan egy köbméter betonhoz jelenleg 50 kilóval több cementet kevernek a szükségesnél. Ezért minden különösebb beruházás nélkül is nagy lehetőségeket kínál a munkaszervezés fejlesztése, s a cement szállításában, ' kimérésében, a beton keverésében, tehát mindén munkafázisban a technológiai fegyelem megszilárdítása, s az új betonszerkezetek előírt utókezelése. Ezért szükségesnek tartják, hogy jobban ösztönözzék az építőket — a sajátház-építőket is — a betongyárakban pontos recep- túra szerint készített friss beton felhasználására. Különösen jó lehetőségek vannak a megtakarításokra Budapesten, ahol évente 1,5—2 millió köbméter betont dolgoznak fel az építők, ugyanakkor összesen 23 betongyár áll rendelkezésükre, amit nem használnak ki eléggé. Mózes László győr-ménfőcsanaki lakos éjfél körül fogta ki a Rábából a képen látható több, mint tízkilós amúrt. Az éjféli zsákmányhoz feltehetően nehéz volt megfelelő méretű kondért találni (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Csatornázás és környezetvédelem a jövő vei. törődés jelképévé vált a diófát ültető öregember. A gondozás, a felnevelés fáradsága az övé, de gyümölcsét a fiák, az unokák élvezik majd. Miért is e haszontalan fáradalom, aminek hasznából nem részes —kérdezhetnék többen anyagi önzés felé hajló világunkban. Az ember ősi természete az utódokról való gondoskodás, s ez hajtja a diófát ültető idős embert is. Amikor a környezetvédelemről esik szó, ez jut eszembe. Hiszen az a nemzedék, amely túl van már a dele- lőn, úgy is leélhetné a maga néhány évtizedét, ha jóformán semmit se tesz környezetünk tisztaságának megóvása vagy helyreállítása érdekében. Mégis mindig elfog az idegesség, sokadmagammal együtt, ha gondatlan szemetelést, emberi nemtörődömséget tapasztalok. A minap is a Körös-parton, ahová horgászni mentem, olyan szemétkupac fogadott, amilyennel csak most találkoztam. S hiába változtattam helyet', amott is ugyanez volt: szétszórt konzervdobozok, elhajigált nylonzacskók, papírcafatok, de még egyszer használható gázpalackok is. Pedig a megyei horgászokra eddig nagy panasz nem lehetett. Romlana a helyzet, vagy messziről jöttek műve volt? A horgász- ellenőröknek az igazolványon kívül a horgászmagatartást is jobban kellene ellenőrizni. A tanácsok, a Hazafias Népfront, a társadalmi szervezetek, sok-sok vállalat egyre eredményesebben tesz környezetünk, természetünk védelmére. Természetesen nem egyik napról a másikra változik meg a kifogásolni való helyzet. Vannak ennek anyagi korlátái, de erkölcsi korlátok is. Ez utóbbi változtatása nem kerül pénzbe. Eredmény, hogy kisebb településeink nagy részénél már napirenden levő téma a környezetvédelem. Mert eredmény már az is, ha nem romlik tovább a jelenleg; állapot, ha a figyelem homlokterében marad. Jelentősen csökkent a mezőgazda- sági talaj fertőzés, gondosabb a kémiai és tápanyagok nagyüzemi kezelése. Javulás mutatható ki a fásítás területén is. Mind többet foglalkoznak pedagógusaink az iskolában a környezetvédelmi gondokkal, teendőkkel, különösen az általános iskolákban. Ez annál is fontosabb, mert fiatalon kell „megfertőzni” az embert a természet szeretetével, a környezet esztétikájával, hogy egész életre szóló hatása és eredménye legyen. Hozsánnázásra természetesen még távolról sincs okunk, mert gond, probléma akad még nagyon is bőven. Hogy csak egy témakört említsek: nem csak az Élővízcsatorna szennytelenítése, amely a szükségmegoldásként épített békési csatorna ellenére is megkeseríti Békés életét, hanem általában a szennyvíz. Jelenléte minden településünkön egyre ka- tasztrofálisabb. A joggal büszkélkedésre okot adó fejlődésünk szakasztottá nyakunkba ezt a problémát. Mindenki tudja, hiszen naponta tapasztalja, hogy az utóbbi évtizedben csaknem minden házba eljutott az ivóvíz. Bekerült a vízcsap a lakásokba, nem kell kilométerekről hordani a vizet .kannákban. Ezzel együtt megnőtt a vízfogyasztás, örvendetesen megjelentek a ■fürdőszobák, a W. C.-k, a mosogatók. Korszakos eredmény volt ez megyénk lakóinak életében. De nem a szándék hiánya, hanem az anyagi eszközök szűkös volta okozta, hogy a vízvezetékekkel együtt az azt kiszolgáló csatornahálózat nem épülhetett meg. Mit volt mit tenni: a kertes házakban emésztőgödröket ástak, bízva a talaj elszívóképességében. Csakhogy a tömeges szikkasztásos megoldás eredménye az lett, hogy* megnőtt a talaj szennyezettsége és megemelkedett a talajvíz szintje is. Több településünk van, ahol néhány év alatt fél, egy méterrel magasabban van a talajvíz, mint korábban. Nincs más megoldás: szennyvízcsatornát kell építeni, és abba bekapcsolni minden vízfogyasztót. Ez sokkal körülményesebb és költségesebb, mint a vízvezetékek építése, de halaszthatatlan. Sokan panaszkodnak házaik felnedvesedéséről. Gyakran a szigetelésre gyanakodnak, mások a csapadékvizet okolják, ám de nem csak a régi házak gondja ez: az ok csakis a magasabb talajvízszintben kereshető, másképpen szólva: a csatornázás hiányában. Mi a megoldás módja? Ugyanaz, mint, a vízellátás megteremtésénél: széles körű társadalmi összefogás. Állami támogatásra mostani helyzetünkben nemigen számíthatunk. Legfeljebb meg- előlegző hitelre. Viszont mindenkinek érdeke ez, mert rossz belegondolni a következményekbe. Az útszélj árkok gondozását — így volt ez régen — maguk a lakosok, ki-ki a háza előtt, elvégezheti. Szerintem most az ide szánható szűkös eszközöket is erre a fő feladatra kellene községeinkben összpontosítani. Az már nem lehet nagy gond, hogy mit kezdjenek az összegyűjtött szennyvízzel. Nem törvényszerű, talán nem is szerencsés csak biológiai derítők adta megoldásban gondolkodni, amikor tizedannyi költséget se jelentő kielégítő megoldás is létezik. A gyulai nyárfás szikkasztóra gondolok, amely később önmagát is hasznosít- hatóvá volt képes tenni. Szóval sok gondunk közepette talán ez a legégetőbb és mivel sok-sok ember élete munkájának eredményét: lakóházát veszélyezteti, okos szóval, felvilágosító munkával eredményt is lehetne elérni, elsősorban saját erőre támaszkodva. Több éves munka ez, még ha minden együtt is van. Ezért is sürgős, ezért is kellene fontos helyre rangsorolni. Megvalósítása olyan korszakos lépés lenne, mint a vízellátás megoldása volt. * 09 természet- és kör- II nyezetvédelmet ille- H tőén ezernyi a tennivalónk, de a legdöntőbbet megragadni, megoldani nemcsak érdem, hanem kötelesség is. Tanácsaink feladata ez, amely nem is „diófaültetés”, amelynek hasznát csak az unokák élvezik. „ — egs — Vásári közlekedés, vendéglátás a BNV-n A szeptember 17. és 26. között megrendezendő őszi nemzetközi szakkiállítások és a BNV idején, szeptember 20-án, 21-én és 22-én a BNV területe 10 órától 14 óráig csak szakmai jeggyel látogatható, 14 órától viszont a nagyközönség is felkeresheti a vásárvárost este 19 óráig. Más napokon. így a két hét végén is a nyitva tartás ideje 10 és 19 óra között van. A vásár legegyszerűbben a metró Örs vezér téri végállomásától, sűrített menetrendben közlekedő 100-as autóbuszokkal érhető el, amelyek minden vásárbejáratnál megállnak. A Népszínház utca és a Lenin körút sarkától a BNV főbejáratáig ugyancsak sűrítve közlekednek a 29-es villamosok. A vásári vendéglátásról számos gyorsbüfé és étterem gondoskodik. Az A, a B, a C, az F—2 és 32-es pavilonokban meleg ételt felszolgáló étkezdék üzemelnek. Hangulatos környezetet nyújtanak a karcagi birkacsárdában, a dunakömlődi halászcsárdában, a parasztcsárdában és az EXPO étteremben.
