Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-24 / 197. szám

NÉPÚJSÁG 1982, augusztus 24., kedd o n Prágai tanitónőkórus hangversenye Gyulán A francia pedagógusok után a kitűnő Prágai taní­tónőkórus érkezett megyénk­be. A prágai kórus most vi­szonozta a gyulai Erkel ve­gyes kar június végén, illet­ve július elején lebonyolított prágai turnéját: ott ők vol­tak a vendéglátók. A Prágai tanítónőkórus 1912-ben ala-r kult. Hetvenéves fennállása alatt elnyerte a legmagasabb cseh kitüntetést, ^a Munka Érdemrendjét és Prága 'váro­sának Nagydíját. Sikereik voltak külföldön is. A 40 tagú. női kórus kar­nagya dr. Jiri Vyskocil nem­csak kitűnő karnagy, hanem orgonaművész és zeneszerző is. A kórus tagjai közt sok a tanult, képzett énekesnő, így nem csoda, hogy nem­csak csillogó szoprán hango­kat, de meglepően erős és .mély tónusú alt hangokat hallhattunk. Szükség szerint három, négy, sőt öt szólam­ban is nagy könnyedséggel, széles skálájú hangerővel és lelkesen énekelnek — főként kíséret nélkül, de szívesen vállalják oratorikus, nagy­méretű művek zenekari kí- séretes előadását is. Gazdag műsorukon első­sorban Smetana és Dvorák, valamint kortárs cseh szer­zők művei mellett rene­szánsz műveket és népdal- feldolgozásokat énekeltek keddi bemutatkozó hangver­senyükön, a Kohán képtár­ban. A hat népdalcsokrot a karnagy egyik népdalfeldol­gozásával fejezték be, amit a közönség tapsaira meg­ismételtek. Ennek a hangversenynek a népdalcsokrai kétségtelenül igazolták azt a Bartók Béla által hangoztatott igazságot: 'a vicjám cseh népdaloknál kétségtelenül megállapítható a magyar népdalok ritmikai és dallambeli hatása. Erre a közönség is felfigyelt, ami­nek a prágaiak örültek. Dr. Márai György a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. AUGUSZTUS 24-TÖL Devizanem vételi közép árf. 100 egységre eladási forintban Angol font 6640,76 6647,41 6654,06 Ausztrál dollár 3732,06 3735,80 3739,54 Belga frank 80,93 81,01 81,09 Dán korona 445,45 445,90 446,35 Francia frank 556,61 557,17 557,73 Holland forint 1413,94 1415,36 1416,78 Japán yen (1000) 149,68 149,83 149,98 Kanadai dollár 3086,68 3089,77 3092,86 Kuvaiti dinár 13185,25 13198,45 13211,65 Norvég korona 575,44 576,02 576,60 NSZK márka 1555,28 1556,84 1558,40 Olasz líra (1000) 27,52 27,55 27,58 Osztrák schilling 221,18 * 221,40 221,62 Portugál escudo 44,94 44,98 45,02 Spanyol peseta 34,44 34,47 34,50 Svájci frank 1827,64 1829,47 1831,30 Svéd korona 622,05 622,67 623,29 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3819,77 3823,59 3827,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfe­lelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. AUGUSZTUS 24-TÖL Pénznem vásárolható legmagasabb bankjegy­címletek Angol font 50 Ausztrál dollár 50 Belga frank 5000 Dán korona 1000 Finn márka 100 Francia frank 500 Görög drachma 500 Holland forint 1000 Japán yen (1000) 10000 Jugoszláv dinár 100 Kanadai dollár 100 Kuvaiti dinár 10 Norvég korona 1000 NSZK márka 1000 Olasz lira (1000) 50000 Osztrák schilling 1000 Portugál escudo 5000 Spanyol peseta 5000 Svájci frank 1000 Svéd korona 100 Töröl líra 1000 USA dollár ' 100 vételi eladási árt. 100 egys. forintban 6447,99 6846,83 3623,73 3847,87 78,58 83,44 432,52 459,28 784,06 832,56 540,45 573,89 53,01 56,29 1372,90 1457,82 145,34 154,32 67,86 72,06 2997,08 3182,46 12802,50 13594,40 558,74 593,30 1510,13 1603,55 26,72 28,38 214,76 228,04 43,63 46,33 33,44 35,50 1774,59 1884,35 603,99 641,35 22,26 23,64 3708,88 3938,30 Megyei tanévnyitó értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) Középiskoláinkban tovább tisztult az iskolaszerkezet, és az új tantér vek teljes fel­futása áttekinthetőbbé te­szi a-középiskolai munkát. A nevelőtestületeket új fel­adat elé állították: a gimná­ziumi fakultáció, a szak­munkásképzési céllal mű­ködő szakközépiskolák 4. osztályainak az új tanterv szerinti érettségi vizsgája és a szakmunkásképző intéz­ményekben az új szakmai tantervek bevezetése. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az új dokumentu­mok előnyeit a nevelők fel­ismerték, szorosabbá lett a tananyag és az élet kapcso­lata. Munkájukat dicséri, hogy a felsőfokú oktatási in­tézményekbe való jelentke­zésekből a felvételi arány 65 százalékos. Viszont aggódás­ra ad okot, hogy több szak- középiskolában laza a mun­kafegyelem, magas a buká­sok száma. Széles gyakorlat­tá kell tenni'a tudásszint­méréseket és -értékeléseket, és a tapasztalatokat közre kell adni az általános isko­lák részére is. Nagyobb ér­zelmi ráhatás és fokozott motiválás szükséges a szak­tárgyak oktatásában. Foly­tatni kell a hiánypótló fog­lalkozások szervezését, a munkafegyelem, a helyes vi­selkedési normák javítását. Növelni kell az osztályfőnöki munkában, a családlátogatá­soknál a fiatalokról való sokoldalú informálódás igé­nyét. Az osztályvezető beszéde befejező részében az ötna­pos munkahétre való átté­rés feladatairól szólt. Hang­súlyozta, hogy az ötnapos munkahét kipróbálásában részt vett intézményeknél a tapasztalat kedvező. Az öt­napos munkahét azt az igényt támasztja, hogy tu­datosabban kell fejleszte­nünk a tanulók kötelesség­tudatát, és jobban meg kell tanítani helyesen tanulni, és az idővel helyesen gazdál­kodni a gyermekeket. Az öt­napos tanítási hétre való át­térés elsősorban szervezési kérdés. Vámos László osztályveze­tő előadását követően az in­tézmények vezetői szekció­üléseken vitatták meg a konkrét teendőket. A szek­cióülések után pedig Pethő Géza, a Pedagógus Szak- szervezet központi vezetősé­gének osztályvezető-helyet­tese tartott előadást az ötna­pos munkahéttel kapcsolatos jogszabályi tudnivalókról. A tanácskozás e részén részt vett Pethő Ágnes is, a Mű­velődési Minisztérium kép­viseletében. _ v _ É VM intézkedési terv a gazdaságosabb anyagfelhasználásra Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium átfogó intézkedési tervet készít a gazdaságos anyagfelhaszná­lást és a gyártási technológi­ák fejlesztését célzó orszá­gos program végrehajtására. A fejlesztési szakemberek már kidolgozták a javasla­tokat, amelyeket további egyeztetés után „emelnek törvényerőre” a minisztéri­um vezetői. A cementtakarékosság fej­lesztésére különösen sok le­hetőséget tártak fel a gyár­tásban és a felhasználásban egyaránt. így fontos feladat­ként jelölték meg a kohá­szatban és az erőműveknél keletkező hulladék, a kötő­anyagként hasznosítható ko­hósalak és pernye nagyobb arányú hasznosítását a ce­mentgyártásban. A felméré­sek szerint elérhető, hogy a jelenleginek kétszeresére nö­veljék a cementhez kevert kohósalak és pernye arányát, s egyúttal két-háromszorosár ra az ilyen adalékanyagok­kal kiegészített cement mennyiségét. Ezzel egyúttal tetemes hőenergiát takaríta­nak meg, és bővítik a ce­mentválasztékot is. Gyak­ran ugyanis a szükségesnél nagyobb szilárdságú cemen­tet használnak az építők, ám kellő választék esetén elke­rülhetik az ilyen kényszerű lépéseket. Hasonló célt szol­gál a cementszabványok és műszaki előírások korszerű­sítése is, hogy az adott ce­mentfajta tényleges szilárd­sága kisebb határértékek, kö­zött maradjon, s ne legyen jóval nagyobb a szükséges­nél, mint jelenleg. Évente mintegy ötmillió tonna cementet használ fel az ország, s a program sze­rint, ennek 10 százalékával, évente félmillió tonnával kell csökkenteni a felhasz­nálást. Erre minden lehe­tőség megvan, mivel a fel­mérések szerint átlagosan egy köbméter betonhoz je­lenleg 50 kilóval több ce­mentet kevernek a szüksé­gesnél. Ezért minden külö­nösebb beruházás nélkül is nagy lehetőségeket kínál a munkaszervezés fejlesztése, s a cement szállításában, ' ki­mérésében, a beton keveré­sében, tehát mindén munka­fázisban a technológiai fe­gyelem megszilárdítása, s az új betonszerkezetek előírt utókezelése. Ezért szükséges­nek tartják, hogy jobban ösztönözzék az építőket — a sajátház-építőket is — a be­tongyárakban pontos recep- túra szerint készített friss beton felhasználására. Kü­lönösen jó lehetőségek van­nak a megtakarításokra Bu­dapesten, ahol évente 1,5—2 millió köbméter betont dol­goznak fel az építők, ugyan­akkor összesen 23 betongyár áll rendelkezésükre, amit nem használnak ki eléggé. Mózes László győr-ménfőcsanaki lakos éjfél körül fogta ki a Rábából a képen látható több, mint tízkilós amúrt. Az éj­féli zsákmányhoz feltehetően nehéz volt megfelelő méretű kondért találni (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Csatornázás és környezetvédelem a jövő vei. törődés jel­képévé vált a diófát ültető öregember. A gondozás, a felnevelés fá­radsága az övé, de gyümöl­csét a fiák, az unokák élve­zik majd. Miért is e ha­szontalan fáradalom, aminek hasznából nem részes —kér­dezhetnék többen anyagi ön­zés felé hajló világunkban. Az ember ősi természete az utódokról való gondoskodás, s ez hajtja a diófát ültető idős embert is. Amikor a környezetvéde­lemről esik szó, ez jut eszem­be. Hiszen az a nemzedék, amely túl van már a dele- lőn, úgy is leélhetné a ma­ga néhány évtizedét, ha jó­formán semmit se tesz kör­nyezetünk tisztaságának megóvása vagy helyreállítá­sa érdekében. Mégis mindig elfog az ide­gesség, sokadmagammal együtt, ha gondatlan szeme­telést, emberi nemtörődöm­séget tapasztalok. A minap is a Körös-parton, ahová horgászni mentem, olyan szemétkupac fogadott, ami­lyennel csak most találkoz­tam. S hiába változtattam helyet', amott is ugyanez volt: szétszórt konzervdobo­zok, elhajigált nylonzacs­kók, papírcafatok, de még egyszer használható gázpa­lackok is. Pedig a megyei horgászokra eddig nagy pa­nasz nem lehetett. Romlana a helyzet, vagy messziről jöt­tek műve volt? A horgász- ellenőröknek az igazolványon kívül a horgászmagatartást is jobban kellene ellenőriz­ni. A tanácsok, a Hazafias Népfront, a társadalmi szer­vezetek, sok-sok vállalat egy­re eredményesebben tesz környezetünk, természetünk védelmére. Természetesen nem egyik napról a másikra változik meg a kifogásolni való helyzet. Vannak ennek anyagi korlátái, de erkölcsi korlátok is. Ez utóbbi vál­toztatása nem kerül pénzbe. Eredmény, hogy kisebb te­lepüléseink nagy részénél már napirenden levő téma a környezetvédelem. Mert eredmény már az is, ha nem romlik tovább a jelen­leg; állapot, ha a figyelem homlokterében marad. Jelen­tősen csökkent a mezőgazda- sági talaj fertőzés, gondosabb a kémiai és tápanyagok nagyüzemi kezelése. Javulás mutatható ki a fásítás terü­letén is. Mind többet foglal­koznak pedagógusaink az is­kolában a környezetvédelmi gondokkal, teendőkkel, külö­nösen az általános iskolák­ban. Ez annál is fontosabb, mert fiatalon kell „megfer­tőzni” az embert a természet szeretetével, a környezet esz­tétikájával, hogy egész életre szóló hatása és eredménye legyen. Hozsánnázásra természete­sen még távolról sincs okunk, mert gond, probléma akad még nagyon is bőven. Hogy csak egy témakört em­lítsek: nem csak az Élővíz­csatorna szennytelenítése, amely a szükségmegoldás­ként épített békési csatorna ellenére is megkeseríti Bé­kés életét, hanem általában a szennyvíz. Jelenléte min­den településünkön egyre ka- tasztrofálisabb. A joggal büszkélkedésre okot adó fej­lődésünk szakasztottá nya­kunkba ezt a problémát. Mindenki tudja, hiszen na­ponta tapasztalja, hogy az utóbbi évtizedben csaknem minden házba eljutott az ivóvíz. Bekerült a vízcsap a lakásokba, nem kell kilo­méterekről hordani a vizet .kannákban. Ezzel együtt megnőtt a vízfogyasztás, ör­vendetesen megjelentek a ■fürdőszobák, a W. C.-k, a mosogatók. Korszakos ered­mény volt ez megyénk lakói­nak életében. De nem a szándék hiánya, hanem az anyagi eszközök szűkös vol­ta okozta, hogy a vízvezeté­kekkel együtt az azt kiszol­gáló csatornahálózat nem épülhetett meg. Mit volt mit tenni: a kertes házakban emésztőgödröket ástak, bíz­va a talaj elszívóképességé­ben. Csakhogy a tömeges szikkasztásos megoldás ered­ménye az lett, hogy* megnőtt a talaj szennyezettsége és megemelkedett a talajvíz szintje is. Több településünk van, ahol néhány év alatt fél, egy méterrel magasab­ban van a talajvíz, mint ko­rábban. Nincs más megoldás: szennyvízcsatornát kell épí­teni, és abba bekapcsolni minden vízfogyasztót. Ez sokkal körülményesebb és költségesebb, mint a vízve­zetékek építése, de halaszt­hatatlan. Sokan panaszkod­nak házaik felnedvesedésé­ről. Gyakran a szigetelésre gyanakodnak, mások a csa­padékvizet okolják, ám de nem csak a régi házak gond­ja ez: az ok csakis a ma­gasabb talajvízszintben ke­reshető, másképpen szólva: a csatornázás hiányában. Mi a megoldás módja? Ugyanaz, mint, a vízellátás megteremtésénél: széles kö­rű társadalmi összefogás. Állami támogatásra mostani helyzetünkben nemigen szá­míthatunk. Legfeljebb meg- előlegző hitelre. Viszont min­denkinek érdeke ez, mert rossz belegondolni a követ­kezményekbe. Az útszélj ár­kok gondozását — így volt ez régen — maguk a lako­sok, ki-ki a háza előtt, elvé­gezheti. Szerintem most az ide szánható szűkös eszközö­ket is erre a fő feladatra kellene községeinkben össz­pontosítani. Az már nem lehet nagy gond, hogy mit kezdjenek az összegyűjtött szennyvízzel. Nem törvényszerű, talán nem is szerencsés csak bioló­giai derítők adta megoldás­ban gondolkodni, amikor ti­zedannyi költséget se jelen­tő kielégítő megoldás is léte­zik. A gyulai nyárfás szik­kasztóra gondolok, amely ké­sőbb önmagát is hasznosít- hatóvá volt képes tenni. Szóval sok gondunk köze­pette talán ez a legégetőbb és mivel sok-sok ember éle­te munkájának eredményét: lakóházát veszélyezteti, okos szóval, felvilágosító munká­val eredményt is lehetne el­érni, elsősorban saját erőre támaszkodva. Több éves munka ez, még ha minden együtt is van. Ezért is sür­gős, ezért is kellene fontos helyre rangsorolni. Megvaló­sítása olyan korszakos lépés lenne, mint a vízellátás meg­oldása volt. * 09 természet- és kör- II nyezetvédelmet ille- H tőén ezernyi a tenni­valónk, de a legdöntőbbet megragadni, megoldani nem­csak érdem, hanem köteles­ség is. Tanácsaink feladata ez, amely nem is „diófaülte­tés”, amelynek hasznát csak az unokák élvezik. „ — egs — Vásári közlekedés, vendéglátás a BNV-n A szeptember 17. és 26. között megrendezendő őszi nemzetközi szakkiállítások és a BNV ide­jén, szeptember 20-án, 21-én és 22-én a BNV területe 10 órától 14 óráig csak szakmai jeggyel látogatható, 14 órától viszont a nagyközönség is felkeresheti a vásárvárost este 19 óráig. Más napokon. így a két hét végén is a nyitva tartás ideje 10 és 19 óra között van. A vásár legegyszerűbben a metró Örs vezér téri végállomá­sától, sűrített menetrendben köz­lekedő 100-as autóbuszokkal ér­hető el, amelyek minden vásár­bejáratnál megállnak. A Nép­színház utca és a Lenin körút sarkától a BNV főbejáratáig ugyancsak sűrítve közlekednek a 29-es villamosok. A vásári vendéglátásról szá­mos gyorsbüfé és étterem gon­doskodik. Az A, a B, a C, az F—2 és 32-es pavilonokban me­leg ételt felszolgáló étkezdék üzemelnek. Hangulatos környe­zetet nyújtanak a karcagi bir­kacsárdában, a dunakömlődi halászcsárdában, a parasztcsár­dában és az EXPO étteremben.

Next

/
Thumbnails
Contents