Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-19 / 194. szám

1982. augusztus 19., csütörtök \ NÉPÚJSÁG Asszonysorsok Az újkigyósi Alkotmány Szocialista Brigád raktárvezetője Szerénység, munkaszeretet és segítőkészség. Főképp ez az a három pozitív tulajdon­ság, amely Miszlai Józsefnél, a csabai' ÁFÉSZ újkigyósi építőipari részlegének rak­tárvezetőjét jellemzi. Élete ugyan nem bővelkedik lát­ványos fordulatokban, rend­kívüli eseményekből, ám ez természetesen nem jelent­heti azt, hogy a már meg­szokott egyhangúsággal tel­tek és telnek el napjai. Mint a legtöbb ember, ő is egy szűkebb munkahelyi és csa­ládi közösséghez tartozik. S hogy eddig mindkét oldalon helyt tudott állni, ennek számos tanújele rajzolódott ki a háromnegyed órás be­szélgetésből. Ottjártunkkor sietett a főzéssel, mert — amint mondta — egy hete megszületett a második uno­ka is, és most naponta jár a lányához segíteni. — Hegyi n kezdte az éle­tet? — Békéscsabáról, ahol születtem, 1976-ban költöz­tünk át Elekre. Az általános iskola befejezése után el­mentem a tsz-be. és ott a növénytermesztésbe kerül­tem. Ez szükségszerű lépés­iek számított, ugyanis ott­hon hatan voltunk testvé­rek. Édesapám szintén a termelőszövetkezetben dol­gozott nyugdíjazásáig. Gon­dolhatja, édesanyámnak, aki három évvel , ezelőtt halt meg. nem kis gondot jelen­tett a gyermekek ellátása és nevelése. — Mikor került el a tsz- b öl? — ötvenhatban* amikor asszony lettem. Három év múlva gyerekünk született. Marika egészségügyi szakkö­zépiskolát végzett. Férjhez- menetele után belekezdtek a házépítésbe. A magunk pél­dáján tapasztaltuk, milyen hallatlanul nagy erőfeszítést és sok időt igényel ez a faj­ta otthonteremtés ... — Miben segítették és se­gítik a fiatalokat? — A lányunk staférungot kapott, és korábban megvet­tük a konyha- és szobabú­tort meg a gáztűzhelyet is. Ezenkívül jószágot tartunk résziekre, és nincs olyan nap, amelyen valami ajándékot ne vinnék nekik. — Elégedett-e a munka­helyével? — Igen, teljes mértékben. Korábban a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ szolgáltató- részlegében dolgoztam. Mi­vel az megszűnt, 1979 októ­berében átkerültem az épí­tőipari részleghez, ahol szintén raktárosi és admi­nisztrátori munkakört töl­töttem be. Hadd mondjam még el, hogy nálunk nagy­szerű közösségi szellem ural­kodik. Erről tanúskodnak például a közös kirándulá­sok, amelyeket az Alkot­mány Szocialista Brigádunk szokott szervezni bizonyos időközönként. Annak ellené­re, hogy csak ketten va­gyunk nők a 40 tagú kollek­tívában, nagyon jó érzés a munkatársakkal együtt dol­gozni. Bizonyára ez az ideá­lis munkahelyi légkör is közrejátszott abban, hogy az idén az eddig végzett tevé­kenységem elismeréséül meg­kaptam a Kiváló Dolgozó ki­tüntetést. — Hogyan alakul a csalá­di jövedelmük? — Én 3 ezer 800 forintot keresek havonta, férjem pe­dig, aki négy éve már rok­kantságin van, 3 ezer 550 fo­rint nyugdíjat kap. Úgy ér­zem, mindenre telne ebből az összegből, ha nem épí­tenénk a melléképületet, ahol nyári konyhát, raktárt és barkácsolóhelyiséget ren­dezünk be. Nem kis segítsé­get jelent a főzés szempont­jából az a 130 négyszögöles kert, ahol valamennyi zöld­ségféle megterem. Ezenkívül, sertéseket hizlalunk, csirké­ket és nyulakat tartunk. Szeretnénk majd egy új ólat is építeni. — Mikor jut ideje a ki- kapcsolódásra? — Általában este. Ahhoz, hogy a lakást rendbe te­gyem, már reggel öt órakor fel kell kelnem. Háromne­gyed hétkor indulok a mun­kahelyemre, és délután fél öt van mire hazaérek. Minden este főzök, ami olykor elég sok időt vesz igénybe. A tv műsorát rendszerint végig­nézem. Nagyon szeretek ol­vasni és kézimunkázni is, s főleg a kalocsai hímzéseket kedvelem. Moziba viszont nem járunk. A hétvége, mint más családok esetében, mo­sással. takarítással' és ház körüli munkákkal szokott eltelni. Miről ír a Magyar Hét? A Magyar Hét — az Or­szágos Idegenforgalmi Hi­vatal öt nyelven megjelenő hetilapja —, ezúttal elsősor­ban Szolnok városába, az Alsó-Tisza környékére és Pusztaszerre kalauzolja az olvasót. Hangulatos cikkben mutatja be az iparáról, für­dőiről és művésztelepéről egyaránt nevezetes Tisza- parti várost. A sportkedve­lőknek szól a Szegeden tar­tandó motorcsónak-világbaj­nokságot hírül adó előzetes. Képes meghívót nyújt át a Veszprém megyébe látogat toknak, új programokat ajánl a Balatonalmádiban meg­nyílt Panoráma klubot be­mutató színes helyszíni ri­porttal. Az orosz nyelvű lap egy új gazdasági kezdeményezés­ről, a kommunális kötvény jelentőségéről, felhasználásá­nak formáiról informálja az olvasót. Beszámol továbbá a szovjet sportvezetők magyar­országi látogatásáról. Az át­utazók figyelmét a dél-bu­dai Nagytétény műemlékeire, valamint Magyarország leg­nagyobb rózsagyűjteményé­re, a szépséges Rozáriumra hívja fel. Az ínyenceket va­csorára és borkóstolóra invi­tálja a városka Borkatakom­ba nevezetű éttermébe. .A művelődni-szórakozni vá­gyóknak az Üj Tükör című lap Rege- parkbeli Vasárnapi- vásár című programját, il­letve az Európa Szálló hali­jában látható Lézerbalett 2000 produkciót ajánlja. A csehszlovák nyelvű ki­adásban a Szabolcs-Szatmár megyei Üj Élet Termelőszö­vetkezet és a "vásárhelyi Szlovák—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet együtt­működésének szép példájá­ról olvashatunk. Bizonyára érdeklődéssel fogadják a hor­gászszenvedélyükről ismert csehszlovák „pecások" a ma­gyarországi horgászáshoz szükséges engedély kiváltá­sának feltételeit. Ráadásul Tisza- ment,' ízeket is kínál a csongrádi Csuka csárda bemutatásával a halat nem­csak fogni, de enni is szere­tőknek. A felüdülni, szépül­ni vágyó lányok, asszonyok számára a veszprémi szép­ségszalon szolgáltatásait ajánlja. A lengyel mutáció a vál­lalati segítséggel épülő mun­káslakások kérdéséről tájé­koztat. A magyarországi fia­talok szórakozásáról, mun­kájáról, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szóra­koztatva művelő programjai­ról, táborainak életéről ad képet. A túrakedvelőket a festői Szigliget megtekinté­sére, borainak megízlelésére hívja. A Balaton partján üdülőknek gasztronómiai ka­lauzt, s az új szórakozási le­hetőségeket felsoroló cikket közöl. A szerb-horvát nyelvű lap a Mura menti napok rendez­vénysorozatának eseményeit ismerteti. A Barátság-króni­ka a kimlei nemzetiségi dísztárgykiállításról és a vajdasági' Petőfi Sándor, va­lamint a Baranya megyei Petőfiről elnevezett általá­nos iskolák diáktalálkozójá­ról tudósít. A román nyelvű kiadás a pannonhalmi ezeréves mo­nostor szépségeit ajánlja, a Győr-Sopron megyébe láto­gató turisták figyelmébe. A Magyar Hét legújabb száma a fentieken kívül részletes vidéki és budapesti programajánlattal és hasz­nos tudnivalókkal szolgál a turistáknak. Szorgalmasan készülnek a gyulai lakosok is a közeljövőben megyénkben sorra kerülő nagyszabású polgári védelmi gyakorlatra. Az elmúlt napokban több üzemben tartottak szemlét, így a vízművek telepén az ÁFÉSZ, a kertészeti vállalat, a vízügy és a vízművek pol­gári védelmi egységei. A képen: Őri László, a vízművek polgári védelmi parancsnoka ad jelentést Fotó: Béla Ottó II társadalom nem vesztette el értékítéletét — Merre jártak eddig az országban? — Egyidőben Szegedre jár­tunk, az ünnepi játékokra, és többször Gyulára. Sőt, ta­valy a szakszervezet jóvoltá­ból hat napot tölthettem Po­zsonyban. Autónk nincs, de nem is hiányzik. Ha túl le­szünk az előbb említett épít­kezésen. reméljük, több időt tudunk szakítani kirándu­lásokra, országjárásra a jö­vőben. Kép, szöveg: Bukovinszky István Nem döbbentem meg, ami­kor az augusztus 15. Népsza­badság 8. oldalán a Nem az kiabált, akinek a háza égett című tudósítást olvastam. És­pedig azért nem, mert mos­tanában egypáran elvesztet­ték értékítéletüket, kivesztek belőlük a társadalom írott és íratlan erkölcsi normái, a gátlástalanság lett az életvi­telük. Ami viszont felháborít, hogy a gátlástalanság olykor hivatali munkakört betöltő személyt ragad magával. Fel­háborít azért, mert gátlásta­lan tetteit tisztviselő minő­ségben követi el, s erkölcsi kárt okoz annak az intéz­ménynek, amelyet szolgálnia kéne. Tettei bizalmatlansá­got szülnek* 1, rontják az in­tézmény hitelét. És semmi túlzás nincs abban, ha azt mondom; hogy az ilyen tet­tek intézményrendszerünk hitelét is rontják. Mert az ilyen tettek után megindul a szóbeszéd, hogy ebben vagy abban az intézményben ugyan mit csinálhatnak? S aztán még a szerelem örök szép dalából is idézgetnek: „Nem zörög a haraszt... ha a szél nem fújja." A társadalmi érzékenység nagyon is kézzelfogható. Mert hát a .Népszabadság tudósí­tásában feltárt eset, ami a biztosító Békés megyei Igdf- gatóságának berkeiben tör­tént, van olyan húsba vágó. mintha bármely más intéz­mény tisztviselője élne visz- sza munkakörével. Hiszen az Állami Biztosító pénze nem a hivatalnokoké, hanem, azo- ké, akik biztosítást kötöttek. És ez így volt, így van és így lesz! S a biztosító, mint állami intézmény szavatol­ja, hogy a kötvényekben le­fektetett kárfajták esetén megtéríti a kár meghatáro­zott összegét. Ennélfogva az emberi közösség, a társada­lom nem nélkülözheti az in­tézményt. És mint más in­tézmények hitelét, a biztosí­tóét sem engedhetjük meg­rontani ! A védelem egyik ágán áll­nak a hatóságok. De a véde­lem legfontosabb „ága" még­is az az erkölcsi erő, amiről ugyancsak a Népszabadság augusztus 15. számában (9. oldal) adott hírt. Tömören mondja el, hogy Dunaújvá­rosban ötezer társadalmi munkás hozzáfogott augusz­tus 14-éri a padok, utcák, gyermekintézmények szépí­téséhez. Ezenkívül hétezer munkás kommunista mű­szakban dolgozott a Dunai Vasműben, a papírgyárban, a 26-os Építőipari Vállalat­nál és a betonelemgyárban. A műszak bérét a 20 tanter­mes iskola és a kultúrház építésére fordítják. Mert hát a társadalmi fej­lődés biztosítása — a mun­ka. S az erkölcsi normáink olykor megkívánják. hogy szabad időnket áldozzuk a társadalomért, hogy a mun­kával megkeresett forintokat a köz javára adjuk. Ezért van és lesz erőnk, hogy a gátlástalanságot megfékez­zük, hogy a gátlástalanokat észre térítsük; hiszen a tár­sadalom nem vesztette el értékítéletét. ­Cserei Pál így ki lehet bírni! Budapesten, a városligeti to es környéke a kánikulai napokbanVszabadstranddá alakult (MTI-fotó: Ruzsonyi Gábor felvétele — KS) SZOT-beutaló nélkül Szakszervezeti üdülés — önköltséggel Szeptember 1. és május 21. között egyheti — főszezon­ban 5 napi — üdüléshez még SZOT-beutaló sem szüksé­ges, elegendő a szakszerve­zeti tagkönyv felmutatása! Mi is az önköltséges üdü­lés? Már több mint két éve bevezették ezt a formát, mégis sokait nem ismerik. Köztudott, hogy a SZOT egy évre előre kiadja a beutaló­jegyeket az iparági-ágazati szakszervezeteknek, s onnan továbbítják az alapszerveze­tekhez. A jegykiadás előtt valamennyi üdülői szobát, férőhelyet, számítógépes nyil- | vántartásba vesznek. Ennek ellenére mégis megtörténik, hogy egyes SZOT-üdülőkben néhány szoba átmenetileg pár napra vendég nélkül marad. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a főszezon­ban ez ritkábban, a többi időszakban a nagyobb üdü­lőkben még gyakrabban elő­fordul. Nem minden vendég tud mindig teljes két hetet I üdülni. Olyanok is vannak, akik különböző okok miatt néhány nappal később kez­dik üdülésüket vagy koráb­ban fejezik be. Még az is előfordul, hogy betegség, esetleg közbejött halasztha­tatlan elfoglaltság miatt va­laki egyáltalán nem veheti igénybe a beutalót,» és ez csak az utolsó napokban de­rül ki, ilyenkor másnak már nem tudják átadni az üdü­lőjegyet. A szabadon maradt helyek hasznosítását segíti, hogy a vendégek kötelesek kedvez­ményes beutalásuk előtt 8— 10 nappal elküldeni az úgy­nevezett „Értékesítés" lapot az üdülőbe. így az üdülő­vezetők tájékozódhatnak, hogy a vendégek közül ki érkezik később, és hány szo­ba marad átmenetileg üre­sen. Hogy hány szoba marad üresen, ez többnyire csak az „értesítés” lapok összesítése után állapítható meg, illet­ve pontosan csak az üdülési csoport érkezését követő na­pon. Az üdülővezetők ha lát­ják, hogy vendég nélkül ma­radna néhpny szobájuk, te­lefonon felhívják valamelyik nagy vállalat szakszervezeti bizottságát, és közlik, hány napra küldhetnek önköltség­gel üdülő dolgozókat. Egyénileg és házastárssal, valamint gyermekkel együtt is lehet jelentkezni az ön­költséges beutalásra. De gyermekek csak a családos üdülőkbe vihetők. Még azok is pihenhetnek így néhány napot, akik az adott évben már részesedtek kedvezmé­nyes beutalásban. Amíg a kedvezményes beutalás csak évente egyszeri lehetőség, ez á korlátozás nem érvényes az önköltséges üdülésre. Amennyiben az üdülőveze­tő azt tapasztalja, hogy a szoba a következő napokra is üresen maradna, ugyan­azon személynek legfeljebb két hétté hosszabbíthatja meg az üdülési engedélyt. Jó tudni, hogy az önkölt­ségi árakban haszonkulcs nincs. így a szakszervezeti üdülők 1 jóval olcsóbbak a fi­zetővendég-szolgálati vagy a kereskedelmi szálláshelyek díjainál. A napi önköltség összkomfortos elhelyezésnél személyenként 170, komfor­tosnál 150, komfort nélküli­nél 130 forint. Családos üdü­lőkben a gyermektérítési díj egységesen napi 120 forint. A nem szakszervezeti tagok, valamint hozzátartozóik tel­jes önköltséget fizetik, vagy­is személyenként és napon­ként 300, 250, illetve 200 fo­rintot. A térítési díj a szál­lás és az étkezés költségeit, valamint az üdülő program­jaiban való részvételi lehe­tőségeket egyaránt magába foglalja. Az önköltséges elhelyezést nem lehet előre tervezni, mint a kedvezményes beuta­lást, mégis elősegítheti a bel­ső turizmust. Idén az 5 na­pos munkahét általánossá válása és a fizetett szabad­ság növelése révén több mint 20 százalékkal bővült az évi szabadnapok száma. Javasoljuk az érdeklődők­nek, hogy informálódjanak a lakásukhoz viszonylag köze­lebb .eső nagyobb SZOT- üdülőkben, mint például: Galyatető, Mátraháza, Mát- rafüred, Szilvásvárad, Lilla­füred, Debrecen, Hajdúszo­boszló, Gyula, Sopron, Bük, Hévíz, Siófok, Boglárlelle. Pécs, Budapest, Rózsadombi üdülő stb. Önköltséges üdülésnél az üdülőgondnokok telefonos je­lentkezést is elfogadnak. Bányai János. a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság osztályvezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents