Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

1982. augusztus 15., vasárnap

* W% v*

Megnyílt

a gyulai fotós alkotótelep

r'V;

&H-, 54; ;^: *$? í:' **• *0.

ti <i ' .fij, ‘ V J' ‘v*- .'

’Fv£4&7‘ i

>•», *3/!» \fJ

<fc* f **

«• , T'*í i>.! i

Az immár hagyományos, évenként rendezett gyulai fotós alkotótelep megnyitó ünnepségét augusztus 12-én. csütörtökön este tartották az Április 4, téri új leánykollégiumban. Az alkotótelep szervezői — a Népművelési Intézet, valamint a gyulai Kikel Ferenc Művelődési Központ — nevében Jenei Kálmán, a városi tanács köz- művelődési felügyelője köszöntötte az 50 résztvevőt, akik közül 3-an az NDK-ból érkeztek Gyulára. Ezután ,a tavaly kiírt és '82 február végéig beküldött pályázat eredményhirdetését tartották meg. A fotósoknak képeikkel Gyula város életét, jellegzetességeit kellett megörökíteni. bemutatni. A zsűri az idén első díjat nem adott ki. Második díjat Szabó Ferenc budapesti fotós nyert. aki

tavaly első dijat érdemelt ki. ezért most ingyen vehet részt ezen az egyhetes önköltséges táborozáson. Harmadik díjat Herpai Gábor. szintén budapesti fotós kapott.

Az alkotótelep programjában többek között szerepel Csifc Ferenc kamarakiállításának megtekintése, látogatás a Kohán Múzeumba, ahol Koszta Rozália tart előadást az Alföld festészetéről. A fotósok felkeresik Koszta Rozalia műtermét és a Fóka —Meskó művész házaspárt is. A táborlakók érdeklődésére tarthat számot Győri Lajos fotótechnikai ismeretekről szóló előadása, melyet a fotóiskola diafilmsorozatának bemutatáséival kapcsol össze.

I,. S.

A lioümc, ovásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár, a HÓDGE1’ álla1 gyártott BK—3 típusú modern zöldborsókombájn két napig dolgozott a békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben a kifejtőbab betakarításán. A két nap tanulsága: a gép bevált nemcsak a borsó és lóbab, hanem a kifejtőbab betakarításánál is Fotó: Veress Erzsi

Varrescens

Négy megye méhészei várják

Egészségügyi ellátás Békésszentandráson

Békésszentandráson az egészségügyi ellátás megfelel a követelményeknek, s ehhez évek óta biztosítottak a személyi feltételek is. A körülmények további javítására tervezték a gyermek-szaktanácsadó bővítését. Gyermekorvost szolgálati lakás létesítésével szeretnének letelepíttetni a községben. A gyermek-szaktanácsadó épületének bővítése befejeződött ugyan, de belső elosztása nem felelt meg a KÖJÁL- előírásoknak. A tanácsnak — nem kis költséggel — újra át kell alakítania a rendelőt. így az legfeljebb csak ősz táján lesz használható. Az orvosi szolgálati lakás építéséhez egyelőre nincs anyagi fedezet.

A betegeláltás, -gondozás és -ellenőrzés jelenti az egészségügyi dolgozók mun-^ Icájának legnagyobb részét. Két körzeti orvos, két körzeti ápolónő, két védőnő, orvosi rnokok, a fogorvos és az asszisztens gondoskodik a szentandrásiakról. Szakorvosi rendelésre a betegek a Szarvas; Egyesített Gyógyító-Megelőző Intézetbe járnak. Kórházi ellátásban a • szakterületnek megfelelően részesülnek. A közegészség- ügyi előírásokat a termelő- szövetkezetek és gazdasági szervezetek többsége megtartja, de á község állattartóinak hulladékelszállításával gondok vannak.

Az új iskola elkészülte nagymértékben javította az oktatás feltételeit. A gyermekek tiszta, egészséges környezetben tanulnak. Az üzletekben figyelembe veszik az egészségügyi elvárásokat, ugyanez azonban nem mondható el a vendéglőkről. A rászorulók sem élnek az alkoholelvonó ambulancia lehetőségeivel, s ezen a helyzeten csak nagyfokú szemléletmódosítással lehet változtatni. A gyógyszertár korszerű laboratóriumában szakképzett dolgozók állítják össze a készítményeket, s a kész gyógyszerekből is a szükségletnek megfelelő az ellátás.

Január 1-től a hétköznapi készenléti szolgálat és a szombat—vasárnapi ügyelet megszűnt Békésszentandráson. Ezeken a napokon a szarvasi rendelőintézet biztosítja az ügyeletet Szarvas és a város környéki községe* betegeinek. Természetesen e területek orvosai is részt vesznek az ügyeleti szolgálatban, így hét közben 12 naponként, szombat —vasárnap pedig 5-6 hetenként kerüi rájuk a sor. A környék lakói kezdetben nyugtalanok voltak, attól tartottak, hogy orvosi ellátás nélkül maradnak. Az eddigi tapasztalatok az integráció előnyösségét bizonyítják. A postánál felszerelt segélykérő telefonon történő kihívásra 'is 20—30 percen belül háznál van az orvos. Amikor az ügyeletes orvos területen van, és ezért késik, a rendelőből értesíteni tudják az újabb kihívásról. A teljes körű orvosi ellátás biztosítását látva bizonyosan hozzászokik majd a lakosság a megváltozott rendhez is. A tanács soron következő feladata most az. hogy a központi orvosi rendelő belső festését, s az anya- és gyermekvédelmi feladatokat ellátó rendelő megfelelő átalakítását szorgalmazza. B. Zs.

Már több éve. hogy Békés. Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megye egész területe. míg Csongrád megyének a Tiszától keletre eső része méhegészségügyi zárlat alatt van. .Következik ez abból, hogy az említett megyékben a méhcsaládok ázsiai nagyatka élősditől fertőzöttek. Az említett zárlat évek óta hátrányos helyzetet teremt a szóban forgó országrész méhészei számára. Szigorú állategészségügyi rendelkezés írja elő: ahol az ázsiai nagyatka élősdi megtalálható, arról a területről nem vándoroltathatók a méhcsaládok az ország más részébe.

E furcsa nevet viselő és a méhcsaládokat károsító élősdiekről Erdei Lajos megyei méhész szaktitkár beszélt a napokban. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az ázsi^j nagyatjka elpusztításához .mostanáig sem hazai, sem icülföldi tapasztalatok nem voltak. Jóllehet, különböző országok szakállatorvosai. vegyészei hosszú idő óta keresik azokat, a hatóanyagokat. amelyek alkalmasak lennének arra, hogy a méhek károsodása nélkül fel lehetne számolni az említett megyék méhészetében fellelhető élősdit.

Amit ezután hallottunk Erdei Lajostól, az már nemcsak az említett megyék méhészei számára örömteljes. A közelmúltban hazánkban sikerült elsőként kikísérletezni egy olyan füstölő- csíkot — a neve Varrescens

— mely az ázsiai nagyatkát a méhek károsodása nélkül sikerrel pusztítja.

Ezekben a napokban kapják meg a megye méhész szakcsoportjai azt a tájékoztatót, melyben a MÉSZÖV erre illetékes osztálya közli, hogy a füstölőcsík előállítását. illetve — megfelelő felügyelet mellett — forgalmazását az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat már megkezdte.

— Nagyon bízunk abban, hogy e magyar hatóanyag mielőbb megszabadítja megyénk méhállományát is az atkától. És ez azt eredményezi majd, hogy megszűnik a zárlat és az ország bármely részébe vándorol- tathatjuk méhcsaládjainkat.

— hallottuk Erdei Lajostól.

Balkus Imre

Tovább korszerűsödik a kooperációs festékszóró

Koponya a színpadon

Andre Tchaikowski Chopin-díjas, lengyel származású zongoraművész mindig inkább a színházira vágyott a világot jelentő deszkák közül — az örök sötétségben végre teljesülhet vágya. A brit Röyal Shakespeare Company valóra váltja a tavaly Oxfordban elhunyt zongorista végakaratát: koponyáját „belerendezik” valamelyik legközelebbi Hamlet-clőadásba, a temetői jelenetbe, amikor a dán királyfi egy koponyát feltartva így elmélkedik: „Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés".

A társulat szóvivője közölte, hogy a koponyát már a színház raktárában őrzik, Stratford-on-Avonben. A formaságokat a Tchaikowski végtisztcsségéről gondoskodó Koszorú és Fájdalom Temetkezési Vállalat intézte el: mcgérdeklődték a londoni belügyminisztériumban, nem törvénysértő*e a végakarat. A kedvező válasz után a vállalat részéről így nyilatkoztak: „Azért vagyunk itt, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk ügyfeleinkért".

Elektrosztatikus generátort fejlesztettek ki a Mechanikai Művekben, a magyar— szovjet kooperációban készülő, nagy nyomású festékszóró berendezésekhez. E berendezés elektromos erőteret kelt a festendő . tárgy körül; a festék nem szóródik szét, úgy rátapad a tárgyra, hogy szinte anyagveszteség nélkül dolgozhatnak a festők. Az új kiegészítő berendezés felkeltette a szovjet partnervállalat, a Vilniusi Építőipari és Kisgépgyár műszaki szakembereinek figyelmét is. Az alapberendezés, a nagy nyomású festékszóró licen- cét a Mechanikai Művek és a vilniusi gyár közösen vásárolta meg. A kooperációs megállapodás értelmében a szovjet vállalat 19-féie alkatrészt és tartozékot állít elő a festékszórókhoz, a többi között Vilniusban készülnek a berendezés fúvókái, a szórópisztolyok és a szívórendszer. A festékszórók villamos berendezései, valamint a Szivattyúk pedig a Mechanikai Művek termékei.

Az idén már több mint 10 ezer készül a nagy nyomású festékszóró berendezésből, melynek mintegy *0 százalékát a szovjetunióbeli gyárak hasznosítják, a többit Magyarországon, illetve a KGST-tagországok közötti gyártmányszakosítási egyezmény keretében elsősorban az NDK-ban, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Bulgáriában értékesítik.

Ki miben érdekelt?

K

ilyukadt a villanybojler. Szakember jő, egyetlen pillantást vet a csöpögő alkalmatosságra, s közli, cserélni kell. A tulajdonos fájó szívvel hallgatja, hogy nincs ember, aki a tartály javításával bajlódna, elhiszi — mi mást tehetne —, hogy csakis az új megvásárlásával oldódik meg a gondja. Zökkenő nélkül megy minden a maga útján. A szakember ezúttal készséges, az ígért időben érkezik, s azonnal munkához, lát. Van mit csodálkoznia a rendelőnek: a mester artistaként egyensúlyoz a kád szélén, egymaga leemeli a régit. felteszi az újat. Mór csupán a szerelvények visszahelyezése marad. Igen ám. de az új bojler valamivel rüvidebb a réginél. A szerelő mindenféle csövek között válogat, és cifrán káromkodik, mert egyre-másra selejtes darab kerül a kezébe. Mondja a magáét, hogy ha ő ilyen munkát végezne, a hideg vízre valót sem keresné meg. Bezzeg, aki ilyen pocsék teljesítményért is felveheti a fizetését, meg aki elfogadta, meg aki eladta

.........Tudja, uram, az érdekeltségük, az hiányzik!" A

h

ázigazda együttérzően bólogat, az érdekeltség.

A diskurzusból pontosan megérti, hogy némi borravalóval illik megtoldania a végösszeget, nehogy a mester érdekeltségét sértse. Lelkiismereté nyugodt, végtére is a szerelő abbeli meggyőződését erősítette, hogy a jó munka elnyeri jutalmát. Aztán töprengeni kezd. Mi másról, ha nem az érdekeltségről. Az újabb időben oly divatossá vált szavunk jelentéséről. Arról, hogy korábban beértük az egyéni, a csoport-, meg a társadalmi érdekkel, megjegyeztük, hogy milyen alá- és fölérendeltségi viszony van köztük. És ha emlékezete nem csal. ebben semmi nem változott. Abban sem, hogy mindenütt törekszünk a teljesítmény szerinti bérezésre Éppenséggel az fejezi ki a dolgozó érdekeltségét. Hat akkor miért érzi mégis faramucinak a helyzetét?

Mi az. hogy a munkás, a mérnök, az orvos nem érdekelt a tisztességes munkában? Már hogyne volna érdekelt, hiszen a rossz, a lelkiismeretlen munka mind- annyiunkntfk kárára van. Mindjárt eszébe jut néhány hallomásból ismert példa: nagy nehezen megszerzett külpiacon romlott a hitelünk, mert a kiszállított gép nem működött. Kínlódtak vele hetekig az üzembe állítok. Mert valaki, mert valakik hanyagul dolgoztak idehaza. Mennyire rúghat a veszteség? Az azonnal mérhető — a javítás ellenértéke — és a hosszabb távon érzékelhető — a hiba miatt elvesző rendelések. Azok a hibát elkövető valakik fizetést kaptak, bizonyosan a hibátlan munkáért járó összeget. A fizetésért elegendő volna tessék-lássék módon dolgozni? Az elemi tisztesség mást követel. Munkáról szólva nem túl szerencsés az erkölcsöt, a munkaerkölcsöt emlegetni, könnyen esik az ember a felszínes moralizálás hibájába. De azért en- gedelmet: olykor Sz erkölcsre is hivatkoznunk kell. Elítéljük az ügyeskedőket, a harácsolókat, a lógósokat, nemde hozzájuk hasonlóan kórt okoz az is, aki rosszul dolgozik. Vagy hanyagságból, vagy mert nem tudja a szakmáját. A végeredményt illetően egyre megy.

Nos, történetünk szereplőjét emiatt ingerli az érdekeltség hangsúlyos felemlítése. Mert más jelentést kap a szó. Valamiféle mentség, magyarázat rejlik az „érdekeltség hiányában”. Elfogadhatatlan gondolkodásmód. Nevezetesen az, hogy csak valami plusz juttatásért illik jól dolgozni. Miféle torz szemlélet ez, hová vezetne, ha meghatározójává válna munkánknak? Példának okáért a buszvezető menet közben latolgatná, hogy az adott pillanatban milyen az érdekeltsége. Képtelen gondolat. Vagy az orvos válogatná meg betegeit, hogy melyik betegség gyógyításában találja meg jobban a számítását. Vagy a pedagógus nem veszkődne nehezebb fölfogást! tanítványaival, mert ők rabolják az idejét. Nem javítgatná a gyengécske dolgozatokat, mert az nem igazán jövedelmező... Elképzelhető mindez? Aligha.

V

falójában abban vagyunk mindannyian érdekeltek, hogy ki-ki képességei javát nyújtsa. A fizetéséért is. És a plusz nem egyszerűen tisztességes munkáért, hanem a többletteljesítményért jár. A többlet lehet nagyobb mennyiség, de nem rossz minőségben, és lehet a jónál jobb minőség — új ötlet, takarékosabb eljárás stb. Ebben is érdekeltek vagyunk, mármint a fejlődésben, az előbbre jutásban, és nyilván ennek'pénz- beni ellenértékét sem irigyeljük. Természetszerűleg azoktól, akik rászolgálnak. Pluszt várni a kötelesség teljesítéséért, fizetést a kötelezőnél kevesebbért — ennek nincs köze az érdekeltséghez. Ezt magyarul egészen másként nevezik.

Maros Dénes

W... & m Nyáridőben, avagy ebéd a szabadban

Fotó: Veress Erzsi