Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

1982. augusztus 15., vasárnap * W% v* Megnyílt a gyulai fotós alkotótelep r'V; &H-, 54; ;^: *$? í:' **• *0. ti <i ' .fij, ‘ V J' ‘v*- .' ’Fv£4&7‘ i >•», *3/!» \fJ <fc* f ** «• , T'*í i>.! i Az immár hagyományos, évenként rendezett gyulai fotós alkotótelep megnyitó ünnepségét augusztus 12-én. csütörtökön este tartották az Április 4, téri új leánykollé­giumban. Az alkotótelep szervezői — a Népművelési Intézet, valamint a gyulai Kikel Ferenc Művelődési Központ — nevében Jenei Kálmán, a városi tanács köz- művelődési felügyelője kö­szöntötte az 50 résztvevőt, akik közül 3-an az NDK-ból érkeztek Gyulára. Ezután ,a tavaly kiírt és '82 február végéig beküldött pályázat eredményhirdetését tartották meg. A fotósoknak képeikkel Gyula város életét, jellegze­tességeit kellett megörökíte­ni. bemutatni. A zsűri az idén első díjat nem adott ki. Második díjat Szabó Ferenc budapesti fotós nyert. aki tavaly első dijat érdemelt ki. ezért most ingyen vehet részt ezen az egyhetes ön­költséges táborozáson. Har­madik díjat Herpai Gábor. szintén budapesti fotós ka­pott. Az alkotótelep programjá­ban többek között szerepel Csifc Ferenc kamarakiállítá­sának megtekintése, látoga­tás a Kohán Múzeumba, ahol Koszta Rozália tart előadást az Alföld festészetéről. A fo­tósok felkeresik Koszta Ro­zalia műtermét és a Fóka —Meskó művész házaspárt is. A táborlakók érdeklődé­sére tarthat számot Győri Lajos fotótechnikai ismere­tekről szóló előadása, me­lyet a fotóiskola diafilmsoro­zatának bemutatáséival kap­csol össze. I,. S. A lioümc, ovásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár, a HÓDGE1’ álla1 gyártott BK—3 típusú modern zöldborsókombájn két napig dolgozott a békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezet­ben a kifejtőbab betakarításán. A két nap tanulsága: a gép bevált nemcsak a borsó és lóbab, hanem a kifejtőbab be­takarításánál is Fotó: Veress Erzsi Varrescens Négy megye méhészei várják Egészségügyi ellátás Békésszentandráson Békésszentandráson az egészségügyi ellátás megfelel a követelményeknek, s eh­hez évek óta biztosítottak a személyi feltételek is. A kö­rülmények további javításá­ra tervezték a gyermek-szak­tanácsadó bővítését. Gyer­mekorvost szolgálati lakás létesítésével szeretnének le­telepíttetni a községben. A gyermek-szaktanácsadó épü­letének bővítése befejeződött ugyan, de belső elosztása nem felelt meg a KÖJÁL- előírásoknak. A tanácsnak — nem kis költséggel — új­ra át kell alakítania a ren­delőt. így az legfeljebb csak ősz táján lesz használható. Az orvosi szolgálati lakás építéséhez egyelőre nincs anyagi fedezet. A betegeláltás, -gondozás és -ellenőrzés jelenti az egészségügyi dolgozók mun-^ Icájának legnagyobb részét. Két körzeti orvos, két körze­ti ápolónő, két védőnő, or­vosi rnokok, a fogorvos és az asszisztens gondoskodik a szentandrásiakról. Szakorvo­si rendelésre a betegek a Szarvas; Egyesített Gyógyí­tó-Megelőző Intézetbe jár­nak. Kórházi ellátásban a • szakterületnek megfelelően részesülnek. A közegészség- ügyi előírásokat a termelő- szövetkezetek és gazdasági szervezetek többsége meg­tartja, de á község állattar­tóinak hulladékelszállításá­val gondok vannak. Az új iskola elkészülte nagymértékben javította az oktatás feltételeit. A gyer­mekek tiszta, egészséges kör­nyezetben tanulnak. Az üz­letekben figyelembe veszik az egészségügyi elvárásokat, ugyanez azonban nem mond­ható el a vendéglőkről. A rászorulók sem élnek az al­koholelvonó ambulancia le­hetőségeivel, s ezen a hely­zeten csak nagyfokú szem­léletmódosítással lehet vál­toztatni. A gyógyszertár kor­szerű laboratóriumában szak­képzett dolgozók állítják össze a készítményeket, s a kész gyógyszerekből is a szükségletnek megfelelő az ellátás. Január 1-től a hétköznapi készenléti szolgálat és a szombat—vasárnapi ügyelet megszűnt Békésszentandrá­son. Ezeken a napokon a szarvasi rendelőintézet bizto­sítja az ügyeletet Szarvas és a város környéki községe* betegeinek. Természetesen e területek orvosai is részt vesznek az ügyeleti szolgá­latban, így hét közben 12 na­ponként, szombat —vasárnap pedig 5-6 hetenként kerüi rájuk a sor. A környék la­kói kezdetben nyugtalanok voltak, attól tartottak, hogy orvosi ellátás nélkül marad­nak. Az eddigi tapasztalatok az integráció előnyösségét bizonyítják. A postánál fel­szerelt segélykérő telefonon történő kihívásra 'is 20—30 percen belül háznál van az orvos. Amikor az ügyeletes orvos területen van, és ezért késik, a rendelőből értesíte­ni tudják az újabb kihívás­ról. A teljes körű orvosi el­látás biztosítását látva bizo­nyosan hozzászokik majd a lakosság a megváltozott rendhez is. A tanács soron következő feladata most az. hogy a központi orvosi ren­delő belső festését, s az anya- és gyermekvédelmi feladatokat ellátó rendelő megfelelő átalakítását szor­galmazza. B. Zs. Már több éve. hogy Békés. Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megye egész terü­lete. míg Csongrád megyé­nek a Tiszától keletre eső része méhegészségügyi zár­lat alatt van. .Következik ez abból, hogy az említett me­gyékben a méhcsaládok ázsiai nagyatka élősditől fer­tőzöttek. Az említett zárlat évek óta hátrányos helyze­tet teremt a szóban forgó országrész méhészei számá­ra. Szigorú állategészségügyi rendelkezés írja elő: ahol az ázsiai nagyatka élősdi meg­található, arról a területről nem vándoroltathatók a méhcsaládok az ország más részébe. E furcsa nevet viselő és a méhcsaládokat károsító élősdiekről Erdei Lajos me­gyei méhész szaktitkár be­szélt a napokban. Tőle tud­tuk meg azt is, hogy az ázsi^j nagyatjka elpusztításá­hoz .mostanáig sem hazai, sem icülföldi tapasztalatok nem voltak. Jóllehet, külön­böző országok szakállator­vosai. vegyészei hosszú idő óta keresik azokat, a ható­anyagokat. amelyek alkal­masak lennének arra, hogy a méhek károsodása nélkül fel lehetne számolni az em­lített megyék méhészetében fellelhető élősdit. Amit ezután hallottunk Erdei Lajostól, az már nem­csak az említett megyék méhészei számára örömtel­jes. A közelmúltban hazánk­ban sikerült elsőként kikí­sérletezni egy olyan füstölő- csíkot — a neve Varrescens — mely az ázsiai nagyatkát a méhek károsodása nélkül sikerrel pusztítja. Ezekben a napokban kap­ják meg a megye méhész szakcsoportjai azt a tájékoz­tatót, melyben a MÉSZÖV erre illetékes osztálya közli, hogy a füstölőcsík előállítá­sát. illetve — megfelelő fel­ügyelet mellett — forgalma­zását az Országos Méhésze­ti Szövetkezeti Közös Vál­lalat már megkezdte. — Nagyon bízunk abban, hogy e magyar hatóanyag mielőbb megszabadítja me­gyénk méhállományát is az atkától. És ez azt eredmé­nyezi majd, hogy megszű­nik a zárlat és az ország bármely részébe vándorol- tathatjuk méhcsaládjainkat. — hallottuk Erdei Lajostól. Balkus Imre Tovább korszerűsödik a kooperációs festékszóró Koponya a színpadon Andre Tchaikowski Chopin-díjas, lengyel származású zongoraművész mindig inkább a színházira vágyott a világot jelentő deszkák közül — az örök sötétségben végre teljesülhet vágya. A brit Röyal Shakespeare Com­pany valóra váltja a tavaly Oxfordban elhunyt zongo­rista végakaratát: koponyáját „belerendezik” valamelyik legközelebbi Hamlet-clőadásba, a temetői jelenetbe, amikor a dán királyfi egy koponyát feltartva így elmél­kedik: „Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés". A társulat szóvivője közölte, hogy a koponyát már a színház raktárában őrzik, Stratford-on-Avonben. A for­maságokat a Tchaikowski végtisztcsségéről gondoskodó Koszorú és Fájdalom Temetkezési Vállalat intézte el: mcgérdeklődték a londoni belügyminisztériumban, nem törvénysértő*e a végakarat. A kedvező válasz után a vállalat részéről így nyilatkoztak: „Azért vagyunk itt, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk ügyfelein­kért". Elektrosztatikus generátort fejlesztettek ki a Mechani­kai Művekben, a magyar— szovjet kooperációban ké­szülő, nagy nyomású festék­szóró berendezésekhez. E berendezés elektromos erő­teret kelt a festendő . tárgy körül; a festék nem szóró­dik szét, úgy rátapad a tárgyra, hogy szinte anyag­veszteség nélkül dolgozhat­nak a festők. Az új kiegé­szítő berendezés felkeltette a szovjet partnervállalat, a Vilniusi Építőipari és Kis­gépgyár műszaki szakembe­reinek figyelmét is. Az alapberendezés, a nagy nyomású festékszóró licen- cét a Mechanikai Művek és a vilniusi gyár közösen vá­sárolta meg. A kooperációs megállapodás értelmében a szovjet vállalat 19-féie al­katrészt és tartozékot állít elő a festékszórókhoz, a töb­bi között Vilniusban készül­nek a berendezés fúvókái, a szórópisztolyok és a szívó­rendszer. A festékszórók vil­lamos berendezései, valamint a Szivattyúk pedig a Mecha­nikai Művek termékei. Az idén már több mint 10 ezer készül a nagy nyomá­sú festékszóró berendezés­ből, melynek mintegy *0 százalékát a szovjetunióbeli gyárak hasznosítják, a töb­bit Magyarországon, illetve a KGST-tagországok közötti gyártmányszakosítási egyez­mény keretében elsősorban az NDK-ban, Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban és Bulgáriában értékesítik. Ki miben érdekelt? K ilyukadt a villanybojler. Szakember jő, egyetlen pillantást vet a csöpögő alkalmatosságra, s közli, cserélni kell. A tulajdonos fájó szívvel hallgatja, hogy nincs ember, aki a tartály javításával bajlódna, elhiszi — mi mást tehetne —, hogy csakis az új meg­vásárlásával oldódik meg a gondja. Zökkenő nélkül megy minden a maga útján. A szakember ezúttal kész­séges, az ígért időben érkezik, s azonnal munkához, lát. Van mit csodálkoznia a rendelőnek: a mester artista­ként egyensúlyoz a kád szélén, egymaga leemeli a ré­git. felteszi az újat. Mór csupán a szerelvények vissza­helyezése marad. Igen ám. de az új bojler valamivel rüvidebb a réginél. A szerelő mindenféle csövek között válogat, és cifrán káromkodik, mert egyre-másra se­lejtes darab kerül a kezébe. Mondja a magáét, hogy ha ő ilyen munkát végezne, a hideg vízre valót sem ke­resné meg. Bezzeg, aki ilyen pocsék teljesítményért is felveheti a fizetését, meg aki elfogadta, meg aki elad­ta .........Tudja, uram, az érdekeltségük, az hiányzik!" A h ázigazda együttérzően bólogat, az érdekeltség. A diskurzusból pontosan megérti, hogy némi borra­valóval illik megtoldania a végösszeget, nehogy a mes­ter érdekeltségét sértse. Lelkiismereté nyugodt, végtére is a szerelő abbeli meggyőződését erősítette, hogy a jó munka elnyeri jutalmát. Aztán töprengeni kezd. Mi más­ról, ha nem az érdekeltségről. Az újabb időben oly di­vatossá vált szavunk jelentéséről. Arról, hogy korábban beértük az egyéni, a csoport-, meg a társadalmi érdek­kel, megjegyeztük, hogy milyen alá- és fölérendeltségi viszony van köztük. És ha emlékezete nem csal. ebben semmi nem változott. Abban sem, hogy mindenütt tö­rekszünk a teljesítmény szerinti bérezésre Éppenséggel az fejezi ki a dolgozó érdekeltségét. Hat akkor miért érzi mégis faramucinak a helyzetét? Mi az. hogy a munkás, a mérnök, az orvos nem ér­dekelt a tisztességes munkában? Már hogyne volna ér­dekelt, hiszen a rossz, a lelkiismeretlen munka mind- annyiunkntfk kárára van. Mindjárt eszébe jut néhány hallomásból ismert példa: nagy nehezen megszerzett külpiacon romlott a hitelünk, mert a kiszállított gép nem működött. Kínlódtak vele hetekig az üzembe állí­tok. Mert valaki, mert valakik hanyagul dolgoztak ide­haza. Mennyire rúghat a veszteség? Az azonnal mér­hető — a javítás ellenértéke — és a hosszabb távon ér­zékelhető — a hiba miatt elvesző rendelések. Azok a hi­bát elkövető valakik fizetést kaptak, bizonyosan a hi­bátlan munkáért járó összeget. A fizetésért elegendő volna tessék-lássék módon dolgozni? Az elemi tisztes­ség mást követel. Munkáról szólva nem túl szerencsés az erkölcsöt, a munkaerkölcsöt emlegetni, könnyen esik az ember a felszínes moralizálás hibájába. De azért en- gedelmet: olykor Sz erkölcsre is hivatkoznunk kell. El­ítéljük az ügyeskedőket, a harácsolókat, a lógósokat, nemde hozzájuk hasonlóan kórt okoz az is, aki rosszul dolgozik. Vagy hanyagságból, vagy mert nem tudja a szakmáját. A végeredményt illetően egyre megy. Nos, történetünk szereplőjét emiatt ingerli az érde­keltség hangsúlyos felemlítése. Mert más jelentést kap a szó. Valamiféle mentség, magyarázat rejlik az „érde­keltség hiányában”. Elfogadhatatlan gondolkodásmód. Nevezetesen az, hogy csak valami plusz juttatásért illik jól dolgozni. Miféle torz szemlélet ez, hová vezetne, ha meghatározójává válna munkánknak? Példának okáért a buszvezető menet közben latolgatná, hogy az adott pil­lanatban milyen az érdekeltsége. Képtelen gondolat. Vagy az orvos válogatná meg betegeit, hogy melyik be­tegség gyógyításában találja meg jobban a számítását. Vagy a pedagógus nem veszkődne nehezebb fölfogást! tanítványaival, mert ők rabolják az idejét. Nem javít­gatná a gyengécske dolgozatokat, mert az nem igazán jövedelmező... Elképzelhető mindez? Aligha. V falójában abban vagyunk mindannyian érdekeltek, hogy ki-ki képességei javát nyújtsa. A fizetésé­ért is. És a plusz nem egyszerűen tisztességes munkáért, hanem a többletteljesítményért jár. A több­let lehet nagyobb mennyiség, de nem rossz minőségben, és lehet a jónál jobb minőség — új ötlet, takarékosabb eljárás stb. Ebben is érdekeltek vagyunk, mármint a fejlődésben, az előbbre jutásban, és nyilván ennek'pénz- beni ellenértékét sem irigyeljük. Természetszerűleg azoktól, akik rászolgálnak. Pluszt várni a kötelesség teljesítéséért, fizetést a kötelezőnél kevesebbért — en­nek nincs köze az érdekeltséghez. Ezt magyarul egészen másként nevezik. Maros Dénes W... & m Nyáridőben, avagy ebéd a szabadban Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents