Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-03 / 180. szám
. I «1982. augusztus 3,, kedd NÉPÚJSÁG Qkisgyermekes család is üdülhet SZOT-beutalóval féléves kortól Már hathónapos gyermekkel is lehet üdülni! Nem korai ez? —- kérdezhetik sokan. Mint a hét éve fennálló gyakorlat bizonyítja, egyáltalán nem. Mégis többek előtt nem ismert, hogy háromféle családos SZOT-beutalásra is mód van. Legtöbben a főszezonban üdülhetnek családjukkal, összesen 69 ezren. Az év többi részében a »szülők a nem iskolás korú gyermekükkel vagy nagyszülők unokáikkal 30 üdülőben tölthetnek két hetet; ezzel a lehetőséggel 56 ezren élhetnek. Az említett üdülőkbe a gyermekek kétéves kortól vihetők. Az országban négy üdülőt átalakítottak a kisgyermekes családoknak. Ezekben már féléves kortól egész éven át vihetők a kicsik is. A beutalás „kisbabás üdülésként” vált közkedveltté, de még nem eléggé ismert. Ezt bizonyítja áz is, hogy egyes hónapokban általában kihasználatlanok az üdülők szobái. A beutáiási jogosultságnál szintep tapasztalható félreértés, Többen úgy gondolják: csak a gyermekgondozási szabadságon levő anyák vehetik igénybe az üdülést. Mások viszont azt hiszik, hogy csak a dolgozók utalhatók be, pedig nem csupán a gyesen levők, hanem a félév és két év közötti gyermeküket nevelő és dolgozó szülök is. Egy előfeltétel van: a legalább egyéves szakszervezeti tagság. A kisbabás üdülésben többségében házaspárok részesülhetnek, egy gyermekkel. A kisebb szobákba egy felnőttet és egy gyermeket szállásolhatnak el, míg a nagyobbakba a szülők két gyermeket vihetnek azzal, hogy közülük az egyik gyermek fél év és két év közötti korú legyen. Ha az alapszervezetnél többen jelentkeznek kisbabás üdülésre, mindig a szociális körülmények és az egészségi indokoltság a kiválasztás alapja, mert évente csak négyezer személy üdülhet így: 2400 felnőtt, 1600 gyermekével. Jó tudni, hogy a kisbabás üdülésben is jelentős a kedvezmény: a felnőttek beutalójegye mindössze napi 45 forintba, a gyermekeké csak 28 forintba kerül. A négy kisbabás létesítmény az ország kedvelt üdülőövezetében található. Az egyik fenyvesek között Mátraházán, az vasutas üdülő. A másik a Lővérekben levő textilmunkás-üdülő a szub- alpin klímájú, műemlékei végett is kedvelt Sopronban. A harmadik a fővároshoz közeli Dunakanyarban, Leányfalun az építőmunkásüdülő, végül a negyedik Bog- lárlellén, közvetlenül a Balaton partján levő fémmunkás üdülő. Valamennyi otthonos, családias hangulatot árasztó kisebb épület. Többek- között olyan nélkülözhetetlen tárgyakról is gondoskodtak az üdülők vezetői, mint kis fürdőkád, hordszék, etetőszék, hajszárító. Az apróságok fürdetése, ruháik mosása, szárítása mindenütt megoldott. A teakonyhán az anyák sajátkezűleg is elkészíthetik az ételt. Különböző nyersanyagok közül választhatnak: többféle bébiételből és italból. A konyhafelszerelések között a turmixgép is megtalálható. Az épületeket szép parkok övezik. Rossz időben az üdülő zsibongójában játszhatnak a gyermekek: többféle játék, sok-sok kifestő-, valamint mesekönyv, vers- és meselemez, színes diafilm is szórakoztatja, leköti őket. A felnőtteknek külön társalgójuk van. Esetenként arra is mód nyílik, hogy a szülők rövidebb kirándulásokat tegyenek, vagy egyéb kikapcsolódást keressenek. Ilyenkor az üdülők munkatársai vigyáznak a gyermekekre. Betegség esetén a körzeti gyermekorvosok azonnal hívhatók. A szülők egy része aggodalmaskodni szokott, hogy az utazás és a környezetváltozás megviseli a kicsiket, például könnyen megfázhatnak. Az aggodalom többnyire alaptalan. Az egészségesen fejlődő apróságoknak kimondottan használ a levegőváltozás, a tiszta hegyi levegő, a sok napfény. Az eddigi tapasztalatok is egyértelműen bizonyítják: érdemes volt megszervezni a kisbabák és szüleik együttes üdülését. Ezt tanúsítja egyébként a vendégkönyvekbe bejegyzett több ezer elismerő vélemény és dicsérőlevél is. Bányai János, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság osztályvezetője A szokatlanul fülledt, forró nyári napok nehezen viselhetők el a város kő. és betonrengetegében. Budapesten egy-egy tér csobogó szökőkútja enyhülést ad a tűző naptól átkerült utcák, járókelőinek. „Vízimádók” Így könnyű! Legjobban a friss víz oltja a szomjat (MTI-fotó — Tóth István felvételei — KS) Vésztőn is Szemétkeringő A fiatal lány jókedvűen köpködi a napraforgó héját a járdára. Már nem is csodálkozom. Szólni sincs kedvem. Minek? Egykedvűen nézem eldobált cigarettavégeket, a jégkrémes dobozokat, a papír zsebkendőket, a pálinkásüvegeket. Az ember bántja környezetét! Furcsa megállapítás, de lehet-e mással magyarázni. hogy meg kell védeni a természetet. Éppen a szemetelők, a levegőt, a vizet szennyezők ellen. Csak az a kérdés: hogyan? Fontos a megelőzés Ne kérkedjünk túlságosan a természeten aratott emberi győzelmeinkkel, mert ez könnyen megbosszulja magát — figyelmeztet Engels. Ez a beavatkozási folyamat a XX. század második felében felgyorsult. Gondoljunk csak arra, hogy egyre többen leszünk a földön, a mezőgazdaság kemizálása elengedhetetlen, viszont rendkívüli veszélyekkel jár. Óriási méreteket ölt az ipari eredetű környezetszennyezés. Fertőzzük a levegőt, a vizet, a talajt. Ma már senki sem tagadja, hogy a természeti folyamatokba való drasztikus beavatkozás — hatékony megelőzés és ellenintézkedés híján — az emberiség létét fenyegeti. Nem elég azonban ezt csupán felismerni, tenni is kell! Kézenfekvő tehát, hogy a védekezésen kívül a környezet tervszerű fejlesztésére, egészségesebbé és kellemesebbé tételére is szükség van. Éppen erre szolgál jó példával az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat, amely szerint az állami, a vállalati és a társadalmi szervek, valamint a lakosság összefogásával a környezetvédelem olyan rendszerét hozzuk létre, amely nemcsak a károsodásnak állja útját, hanem a fejlődést is garantálja. Hazánkban az emberi környezet védelméről 1976-ban jelent meg törvény. E munka összehangolása, ellenőrzése, a fejlesztés a Minisztertanács jogköre, -míg az ezzel kapcsolatos ágazati és hatósági feladatok az államigazgatási szervek hatásköre. Szennyvíz a kútban A napokban a kezembe került a vésztői Nagyközségi Tanács beszámolója a település környezetvédelméről, a tennivalókról. Az itteni gondok többsége nem vonatkoztatható el az országostól. Itt van mindjárt a szennyvízelvezetés. A község néhány üzeme is nagy kárt okoz a környezetben. Élenjár ebben a SERKÖV, a tsz vágóhídja, a költségvetési üzem, a MÁV-fűtőház. Sajnos, a szennyvíz egy részét nem tudják megfelelően tisztítani, elvezetni. Nem megoldott a szennyvíz tisztítása, a csatornázás a volt gimnázium épületében, a 18 OTP's lakásban, az orvosi rendelőben, a vas-műszaki boltban, a tejbegyűjtőben. Ugyanakkor a magánházak egy részében még szikkasztó sincs, így a szennyvíz kifolyik az utcára. A bajt tetézi, hogy az utóbbi tíz évben sok a talajvíz. Akadnak olyan emberek, akik az udvarban levő szennyvizet kiszivaty- tyúzzák a kertbe vagy az utcára. Mások az ásott kútba vezetik a felgyülemlett trágyáiét. Hangsúlyozni sem szükséges, hogy éz mennyi veszéllyel jár. Érdemes megjegyezni : szabálysértés miatt tízezer forintig terjedhet a bírság, ha valaki kútba, forrásba, víztárolóba fertőző vagy károsan szennyező anyagot juttat, a vizet fel- használásra alkalmatlanná teszi. Bizonyára mindannyian emlékezünk még a tavalyi esztendő szomorú szenzációjára, a váci talaj- és víz- szennyezésre. Súlyos figyelmeztetés ez — mondotta Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke —. amely arra int és kötelez, hogy az ipar az érdekeltekkel együttműködve gondoskodjon a veszélyes hulladékok biztonságos kezeléséről, megsemmisítéséről. Igerí, a hangsúly a megelőzésen van! De nemcsak a Balaton, a Sajó-völgye létezik. A Holt-Sebes-Körös például három községen és ugyanannyi tanyaközponton folyik keresztül. Ez azt jelenti: a szennyvizet is ebbe engedik. Így nem kevés hígtrágya és különböző mérgező vegyi anyag kerül a vízbe, amely gyakran halpusztuláshoz vezet. Riasztó és figyelmeztető adat: 1850 óta 18 növényfaj pusztult ki, és további 14 tűnt el. Hatékony természetvédelem nélkül az elkövetkezendő két évtizedben a már most is veszélyeztetett 52 növény- és 30 vadon élő állatfaj kipusztulásával kellene számolni. Kétségtelen, a vízszennyezést emberi felelőtlenség okozza. Viszont az is igaz, hogy ipari és mezőgazdasági üzemeink jelentős részének nincs tisztítóberendezése. Az ok egyszerű. Az ilyen beruházásoknak megvannak az anyagi és egyéb korlátái. De ez nem lehet mentség! Különös figyelmet kell fordítani azokra a technológiai, szervezési és más lehetőségekre, amelyek nagyobb költekezés nélkül is módot nyújtanak a vizek szennyezésének megelőzésére, mérséklésére. Hol vannak a fák? Bizonyára kevesen tudják, hogy ez idő szerint az ország területének 7,9 százalékán szennyezett a levegő, ahol a lakosság csaknem 40 százaléka él. Azt gondolhatná az ember: egy ipari üzemeket nélkülöző községben kristálytiszta a levegő. Nos, a vésztőiek sem dicsekedhetnek ezzel. Mert ugyebár jönnek a civilizációs ártalmak. A szalma-, a tarlóégetés, a rengeteg robbanómotor. Aztán a régen is meglevő alföldi por. Fásítani kellene — mondja erre a józanul gondolkodó. Igen ám, de manapság divatosabb a fairtás, mint a -telepítés. Vésztőn kipusztították a vágóhíd melletti és a danckai nyárfaerdőt. Ennek csupán egy kis részét ültették újra. Az utóbbi időben még a külterületeken is megfeledkeztek a fásításról. » Az egyik legjelentősebb környezeti veszélyforrás a hulladékokkal való szennyezés. A szemét mennyisége az iparban és a háztartásokban állandóan nő; elszállításuk, elhelyezésük egyre nehezebb. Az ezzel kapcsolatos szolgáltatások fejlődtek ugyan, de nem tartottak lépést az igényekkel. A vállalatok, a lakók is gyakran megszegik a köztisztasági, közegészség- ügyi előírásokat. Pedig a legkisebb településen is szükség van a hulladék rendszeres elszállítására az utak és a közterületek tisztán tartására. Mindezt csak szervezett munkával lehet elérni. Egyre sürgetőbb Vésztőn is az illegális szeméttelepek megszüntetése, amelyek rontják a község képét, és betegséget is terjeszthetnek. — Mondja, nem lenne egyszerűbb a szeméttárolóba dobni azt a buszjegyet. — Micsodát? — Mondom, oda. a szemétgyűjtőbe .. . — Magát pont ez zavarja? Valaki mesélte, hogy Prágában erélyesen rászóltak, mert cipőstől állt fel egy ligeti padra. Finnország sem volt olyan ragyogóan tiszta, mint manapság. Tisztasági mozgalmat indítottak, amely máig is tart. Jó lenne követni a módszerüket! Seres Sándor Az egyik legjelentősebb veszélyforrás a hulladékokkal való szennyezés Kövekvíf élelmiszer-, csökkenő ruházati forgalom A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ március végén ösz- szehívta a középvezetőket,, a szakszervezet, a szocialista brigádok' és a KlSZ-szerve- zetek vezetőit, s ismertették az ÁFÉSZ ez évi tevékenységét. Hamarosan egy újabb munkahelyi tanácskozásra kerüj sor, ahol az ÁFÉSZ vezetősége beszámolhat arról, mit végeztek az év első hat hónapjában, összességében 47 százalékára teljesítették éves tervüket. Az ÁFÉSZ, mint nagykereskedő, 16 fogyasztási szövetkezet áruellátását ,is segíti, s amíg az előző években csak Romániával volt áruforgalmi kapcsolatuk, az idén Bulgáriával és Csehszlovákiával is jelentős árucserét bonyolítanak' le. A kiskereskedelem terén élelmiszerekből az elmúlt év azonos időszakához képest 19 százalékkal többet forgalmaztak. Ebben az áremelkedés mellett az új üzletek belépése és a régiek korszerűsítése a döntő tényező. Kevesebb pénzt költünk ruházkodásra, és mintha csökkenne az építkezések száma. Az ÁFÉSZ 2—2,5 millió forintot fordított vendéglátó egységeinek korszerűsítésére, Újkígyóson és Mezőmegye- ren. Növekedett ugyan az ételforgalom, visszaesett a kávéfogyasztás, és az árbevételek szerint növekedett a szeszes ital iránti kereslet. Sokrétű ipari tevékenysége is van a fogyasztási szövetkezetnek. Az újkígyósi élelmiszer-feldolgozó üzemben 140-en dolgoznak, s évente 1,5 millió csirkét darabolnak', osztályoznak, csomagolnak, aminek a fele exportra kerül. A konzervgyárral és a FÜSZÉRT-tel kooperációs szerződés alapján évente 50 vagon egyenetlen, nem osztályozható tésztavéget csomagolnak, Ezen túl márciustól júniusig, amíg a tojásból dömping van, a felgyülemlett mennyiségeket feltörik és tojáslé formájában a Zála- egerszegi Tejporgyárnak szállítják porításra. Készítenek házi ízesítésű savanyúságot is, amelyet a Skála, a miskolci FÜSZÉRT, s az ÁFÉSZ saját üzleteiben találhatnak meg a vevők. Jelentős forgalmat biztosít az ÁFÉSZ-nek a felvásárlásból származó bevétele, ösz- szesen 14 szakcsoportban tevékenykednek a háztáji gazdálkodók'. Az idén májLibá- bói 130 ezret állítanak elő a szakcsoporttagok. Keltetnek baromfit és a továbbértékesítés után a felnevelt csirkét a BARNEVÁL-nak szállítják.*
