Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
1982, augusztus 14„ szombat o Műemlékek Soproni ui—n ;1szlet a tűztoronnyal Simontornya, az újjáépített Ozorai Pipo vára Diósgyőri várrészlct a szabadtéri színpaddal Békés megye fontosabb gazdasági jelzőszámai 1982. első félév (az előző év azonos időszakának százalékában) SZOCIALISTA IPAR A termelés volumene: Szocialista ipar összesen 104,0 Ezen belül: nehézipar 107,9 könnyűipar * 97,6 egyéb ipar 110,1 élelmiszeripar 103,0 A foglalkoztatottak száma 98,6 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 105,5 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 108,0 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A termelés volumene 103,6 A foglalkoztatottak száma 95,3 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 107,6 MEZŐGAZDASÁG Értékesítés: vágómarha 89,2 vágósertés 95,6 baromfi 135,0 tehéntej 110.9 A foglalkoztatottak száma: állami gazdaságok, kombinátok 100,7 mgtsz-ek közös gazdaságai 102,1 A foglalkoztatottak havi keresete: állami gazdaságok, kombinátok 108,6 mgtsz-ek közös gazdaságai 107,0 BELKERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom (folyó áron) 108,2 Ezen belül: bolti élelmiszerek 110,7 vendéglátás 110.2 ruházati cikkek 102,0 vegyesiparcikkek 107,8 A foglalkoztatottak száma 100.4 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 105,0 A/, év első felében az ipar és az építőipar termelése meghaladta az egy évvel korábbit. A termelés az iparban és az építőiparban a foglalkoztatottak számának csökkenése mellett nőtt. A mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók száma viszont emelkedett, elsősorban a kiegészítő tevékenység bővülése miatt. Az ipar termelése viszonylag dinamikusan nőtt. Az egyes ágazatok termelése — a belföldi és a külpiaci ke— igen differenciáltán alakult. Legjobban növelték a termelést a nehézipari és az úgynevezett egyéb ipari üzemek (7.9. illetve 10,1 százalékkal). de az élelmiszeripar 3 százalékos termelésnövekedése is megfelelt a célkitűzéseknek. Csupán a könnyűipari üzemek együttes termelése maradt el. 2,4 százalékkal, az egy évvel korábbitól. Az ipar export célú értékesítése kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. A nagy- és kiskereskedelem részére átadott termékek mennyisége 3,3 százalékkal haladta meg az 19Í11 első félévit. A kivitelező építőipar 3,6 százalékkal növelte termelését. Enné| az állami szektor nagyobb, a szövetkezeti építőipar kisebb ütemben fokozta a termelést. A kivitelező építőiparban az építésiszerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikai dolgozók száma az átlagosnál jobban (8.3 százalékkal) csökkent. A termelékeny ség 1.3 százalékos emelkedéséve] azonban nemcsak a létszámkiesést pótolták. hanem a termelés növelését is biztosították. A megyei székhelyű állami építőipar lakásépítési tevékenysége az idén lényegesen ked- vezőbben alakult, mint tavaly ilyenkor. Az első félévben a fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek felvásárlásának együttes mennyisége 3,6 százalékkal volt több az egy évvel ’ korábbinál. Dinamikusan nőtt a vágóbaromfi és a tehéntej értékesített mennyisége. Vágósertésből és vágómarhaból a felvásárlás kevesebb volt az 1981 első félévinél. Növekedett a méz, a gyapjú, a toll, a nyúl és a galamb értékesített mennyisége is. A kiskereskedelem folyó árakon 8.2 százalékkal, ösz- szehasonlító árakon 2,5 százalékkal értékesített többet, mint tavaly az első félévben. Mennyiségi adatok alapján — tehát az árak változásának hatását kiszűrve — legnagyobb mértékben az élelmiszerek és a vegyes iparcikkek forgalma nőtt (3-4 százalékkal), majd a vendéglátásé (csaknem 1 százalékkal); ugyanakkor a ruházati cikkekből eladott mennyiség 2.8 százalékkal csökkent. A megyében a szocialista szervek az első félévben 1,6 milliárd forintot . fordítottak beruházásokra, folyó árakon 3,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül az állami beruházásokra fordított összeg csökkent, a vállalatiaké nőtt, a szövetkezetieké lényegében változatlan volt. A félév végén 19 olyan beruházás volt folyamatban a megyében, amelyek egyenkénti összege meghaladja a 100 millió forintot; Az új típusú gazdasági szervezetek — a vállalatok és magánszemélyek által létrehozott munkaközösségek, szerződéses és átalányelszámolásos részlegek, szakcsoportok — száma a második negyedévben tovább bővült. Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága Sokat próbált forintunk Milyen pénz a forint? A hetente közölt hivatalos árfolyamok pontosan számszerűsítik viszonyát a világ más valutáihoz, devizáihoz. Külföldön szerzett személyes tapasztalatainkból tudjuk, hogy a forintnál van jobb és van rosszabb pénz. Az általános értékmérő és az általános forgalmi eszköz — akárhogy hívjak — szerves része, fű- körképe egy gazdaságnak. A forint erényei és hibái egyaránt a magyar gazdasági valóságban gyökereznek. Akik 36 évvel ezelőtt új forintban kaptak fizetési előleget. nosztalgiával gondolnak vissza az akkori időkre. Mennyivel többet ért az első forint, mint a m.ostani! Való igaz. A fogyasztói árszínvonal azóta mintegy három és félszeresére nőtt. Azt azonban már kevesen tudják, hogy ennek az árszínvonal-növekedésnek éppen a fele a forint első hat esztendejében történt. Kétségtelen tény, hogy 36 évvel ezelőtt 96 fillérbe" került egy kiló kenyér. De nagyon kevés volt akkor a forint. és még kevesebb az áru! A kenyeret csakúgy, mint a többi alapvető fogyasztási cikket, jegyre árusították. Napjainkban viszont a lakosság alapellátása zavartalan, biztonságos. Nem lebecsülendő eredmény ez a szokatlan nehéz bel- és külgazdasági viszonyok közepette. Hazánkban ma körülbelül kétszer annyi élelmiszert termelnek. mint amennyi a hazai szükséglet. Következésképpen már nem a felhalmozás, a spekuláció, az elemi igények kielégítése okoz gondot, hanem a pazarlás megszüntetése, a nemzetközi versenyképesség fokozása, a minőség javítása, a választék bővítése. A nem alapvető fogyasztáshoz tartozó in-line képcsöves, színes televízióért két éve még sorba álltak az emberek, ha megtudták, hogy áru érkezett. Tartós hiánycikk volt a kisméretű automata mosógép, a korszerű bútor. Most pedig ugyanezen áruknak a készletezése okoz gondot, s a kereskedők ügyes fogásokkal igyekeznek megnyerni a vásárlókat. Szó sincs arról, hogy megszűntek a hiánycikkek. Most éppen sok kisbútort, - magas szárú tornacipőt, divatos szabadidő-ruhát keres hiába a vásárló. De összességében az ellátás jobb, mint 2-3 évvel ezelőtt, s ezt természetesnek tartjuk. A magyar gazdaságirányítási rend törvénye, hogy a vásárló erő, a kereslet növekedése nem haladhatja meg az árualapok, a kínálat növekedését. Sőt, inkább több áru és kevesebb pénz legyen a piacon, ha azt akarjuk, hogy az eladó he sorba állítsa a vevőket, hanem szolgálatukra legyen. A jó minőség, a bőséges választék, a kulturált kiszolgálás életszínvonalat alakító tényező. Ennek gazdasági hatása számottevő. A hiány a spekuláció, a pazarlás egyik forrása. A megfelelő áruválaszték viszont takarékosságra és jobb munkára serkent. Az anyagi javak eloszthatók kereskedelmi módszerekkel, a munka- és személyi jövedelmek arányában vagy adminisztratív úton. Az előbbi az egyedül igazságos, az utóbbihoz óhatalanul társadalmi kiváltság, protekció, korrupció tapad. Következésképpen a vásárlóerő és $7. árualap összehangolását a társadalmi igazságosság is megköveteli. A piaci egyensúly fenntartásának egyik eszköze lehet — a mai nehéz helyzetben — a forintszűke, a javak kicentizett elosztása és szükség szerinti újraelosztása. Ha az egyensúly megteremtésére nincs más megoldás, mint az áremelés, akkor inkább ezt a népszerűtlen lépést kell vállalni, mint azt, hogy az ellátásban feszültségek keletkezzenek. Nagyon fontos minden lépést halogatás nélkül megtenni, elejét véve az 1979. évihez hasonló nagyarányú és széles körű áremeléseknek. A piaci egyensúly megteremtése kevésbé fájdalmas, de a kül- és belgazdasági feltételek miatt nehezen járható. útja: a kínálat növelése. Az extenzív fejlesztés időszakában a szabad munkaerő-tartalékok mozgósításával szinte korlátlanul lehetett a termelést növelni, s a kivitelnek sem voltak akadályai, s viszonylag olcsón importálhattuk a szükséges energiahordozókat, nyersanyagokat, alkatrészeket. Jelenleg viszont a nemzetközileg vgrsenyképes és hatékony munka, a külpiaci egyensúly, az ország fizető- képessége a kielégítő belföldi ellátás alapja. A külső és a belső egyensúly alakulása egymástól elválaszthatatlan. S e kapcsolatrendszerben a hatékony vállalati gazdálkodásnak, az eredményes külpiaci munkának van meghatározó szerepe. Így a fogyasztói árszínvonal alakulása barométerként jelzi a mindenkori külgazdasági követelmények és a hazai teljesítmények viszonyát. Ezért örvendetes, hogy a forint megfelelő karriert futott be a vállalati gazdálkodásban. az exportérdekelt- •ségben: elszámolási egységből mindinkább valóságos fizetési eszközzé válik. Az élen járó gazdasági vezetők szemléletét és magatartását a jövedelemszerzésre irányuló törekvés jellemzi. Ennek jegyében kezdeményeznek: kilépnek a hagyományos profilkeretekből, önállósítják saját üzemeiket, telephelyeiket, versenyeztetnek külkereskedelmi partnereket, kockázatot vállalnak. Az egyén, a kollektíva, a módszer, az eszköz értékét a szakmai közvélemény kezdi a piac által elismert teljesítménnyel mérni. Bármilyen nagy a fejlődés — sok vállalat rugalmassága. öntevékenysége lehet mégoly dicséretes —. mindez nem elég a zord külpiaci viszonyok ellensúlyozásara. Újabb tartalékokat kell mozgósítani. Így például fel kell rázni azokat, akik csipkerózsika-álmukat alusz- szák, s nem veszik észre, hogy megváltozott körülöttük a világ. Növelni kell az anyagi ösztönzés hatásfokát, a jövedelmeket á teljesítménytől függővé tenni. Ezért korszerűsítik — bizonyos bürokratikus akadályok lebontásával — a bérszabályozás átfogó rendszeréi 1983 januárjától. Csodákra persze nem számíthatunk. A béremelésre ugyanis olyan nagy társadalmi, politikai nyomás nehezedik, amelyeket nem lehet kizárólagosan a vállalati nyereségérdekeltség keretei közt szabályozni, kivédeni. A megalapozatlan vásárlóerő kiáramlásának elejét kell venni. A forintszűke tehát nem számolható fel gyorsan, vágyaink szerint. Közgazdászok' valamikor vitatkoztak azon, hogy mi a pénz fedezete a szocializmusban. Az arany, a fogyasztási javak tömege, avagy maga az értékalkotó munka? Régen lejárt az ilyen teoretikus viták időszaka. Ma olyan praktikus témák foglalkoztatják a bankszakembereket. mint amilyen a nemzetközi fizetőképesség fenntartása, a forint részleges átválthatósága külföldi valutákra. És nem utolsósorban az, hogy nemzeti fizetési eszközünkért bármely pénztulajdonos ízlése, igénye, anyagi lehetősége szerint vásárolhasson: Nemzeti ügy, a külpiaci hétpróbát is érdemes kiállni érte. hogy a forintnak ne csak hivatalosan deklarált árfolyama legyen. Kovács József
