Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
1982. augusztus XI., szombat o Termésfokozók Terméshozamokat növelő kemikáliák nagyüzemi gyártását kezdik meg rövidesen a sajóbábonyi Észak-magyarországi Vegyi Művekben. Az új készítmények — amelyek a különféle növényvédő szerekkel, például a gombaölőkkel együtt is adagolhatok — igen jelentős többlettermelést tesznek lehetővé a mezőgazdaságban. Az úgynevezett termésfokozó regulatorokat az északmagyarországi vegyi gyár a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézetével közösen fejlesztette ki, a több éve folyó kutatómunka eredményeként egyelőre kétféle — ,SZ—11 és SZ—28-cal jelzett — termésfokozó szert készít. A három évig tartó nagyüzemi mezőgazdasági kísérletek igazolták a várakozást: búza, kukorica, cukorrépa, szója, továbbá a szőlő és az alma hozamát a készítmények 4—42 százalékkal növelték. A legmeglepőbb eredményt az almáskertekben hozta a szer: a vele kezelt fák nemcsak több termést hoztak, hanem a gyümölcsök egységesen szép küllemüek voltak, szinte valamennyi elérte az első osztályú minősítést. A gyár most felkészült az SZ—lí-es és az SZ—28-as nagyüzemi gyártására, és a jövő évtől kezdve olyan mennyiségben készíti a ter- mésfokozókat, hogy a hazai vásárlókat elláthassa, később exportálni is szándékoznak belőle. Fertőzésveszély A lehullott sok csapadék, a párás időjárás igen kedvező feltételeket teremtett az almafa- varasodás terjedéséhez Vas megyében. A leveleken kívül számos helyen már a gyümölcsök is fertőződtek. Sok párás folt található az almákon. Ezért a szakemberek most arra hívták fel a figyelmet, hogy az esőmentes napokon a gyümölcsfák kezelését azonnal meg kell kezdeni megfelelő növényvédő szerekkel. ' Az esős. változékony időjárás miatt elhúzódott az almamoly rajzása is. ezért a permedéhez ajánlatos rovarölő szert is keverni. Energia — takarékosan A Gyulai Húskombinát az elmúlt évb^n is bekapcsolódott abba a takarékossági versenybe, amelyet a Szegedi Körzeti Energiafelügyelet hirdetett meg, és a 2. helyen végeztek. Köztudottan országos fontosságú a gondosan tervezett, a lehetőségeket jól kihasználó, egyúttal üzembiztonságra törekvő energiagazdálkodás. Különösen nagy a jelentősége ennek az olyan üzemekben, gyárakban, ahol aránylag nagy mennyiségű energiát használnak fel a termeléshez. Ezek közé tartozik a Gyulai Húskombinát is, ahol évről évre nő a felhasznált energia mennyisége. Erre jellemzésül néhány adat. 1979-ben az üzem energia- költsége még 5? millió forint volt, egy évv-'l később már 82, tavaly ez a szám 92 millióra emelkedett, az idén áthatóan meg1'' •• 1 ia a 100 millió forintot. J9ii - bem a húskombinátban folyo tervszerű energiatakarékosság hatásúra 8 millió forint megtakarít ist értek el. Hogy hogyan sí Került, erről beszél- gettiin! dr. Bérezik József- néval. az energiagazdálkodási osztály vezetőjével: — Természetesen mi is szigorúan tartjuk magunkat a Minisztertanács azon határozatához. amely a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programját írja elő. Tekintettel arra, hogy a takarékossági intézkedések hatékonysága, a veszteségek- pazarlások megszüntetése, csak az egész vállalat kollektívájának széles körű, tudatos. fegyelmezett tevékenységével valósítható meg. Első lépésként egy útmutatót adtunk ki, a vállalati szocialista brigádoknak energiatakarékossági vállalásaik megtételéhez. Emellett intézkedési tervet dolgoztunk ki. amely részletesen taglalja valamennyiünk tennivalóját. Munkánkhoz tartozik az energetikai szakterületen dolgozók folyamatos továbbképzése. Igen komoly feladatunk lesz az idén a kombinát összes kazánberendezésének nagyrevíziója, valamint az ,.A" területi kazán- tápvíz-rekonstrukció befejezése és az új tápvíz-előkészítő berendezés üzembe állítása. Olyan fejlesztésekkel is tudatosan foglalkozunk, amelyek lehetőséget biztosítanak további energiafelhasználás csökkentésére. Sajnos, a szervezési intézkedésekkel történő takarékosság lehetőségeit már jórészt kimerítettük. Éppen ezért, tárgyalunk olyan önszabályozós kondenzedény magyar szabadalom alkalmazásáról, amely jelentősen csökkentené energiaveszteségeinket. De foglalkozunk mikroprocesz- szpros DATAWAT villamos- energia-gazdálkodási rendszer' beépítésével is. Persze íz energiatakarékosság csak akkor éri el célját, ha rendszeresen biztosítjuk a termeléshez szükséges energia mennyiségét. Ezzel pedig, azt hiszem, jól állunk, hiszen a magtakarítások ellenére is a kombinát termelése fokozatosan nő, s ezzel az energiafelhasználásnak is lépést kell tartania. Éppen ebben van a munkánk lényege, hogy ezt az emelkedést az energiafelhasználás csökkenése mellett tudjuk megvalósítani. Például földgázból az elmúlt évben 600 ezer köbmétert takarítottunk meg, ami 300 lakás egyévi földgázfelhasználásának felel meg. Hasonlóképpen jól alakultak a gazdasági mutatók a szállításnál is, hiszen a kombinátnak 163 járműve van, és a fogyasztás rendszeres ellenőrzésével, a karbantartó műhely műszeres vizsgálataival sikerült elérni, hogy járműveink fogyasztása a KPM norma alatt legyen. Különben nem csak a délmagyarországi energiatakarékossági versenyben értünk el jó eredményt, a tröszti versenyben is az elsők között van a Gyulai Húskombinát. B. O. Előny vagy hátrány? Tengernyi — A szakmám — kezdi kissé bizonytalanul — vasbetonszerelő. Az építőiparban sokkal többet kereshetnék. de nem szeretek korán kelni, és ott ez elengedhetetlen. — Így hánykor kell kelnie? — Ötkor — mondja mosolyogva —. mint betanított munkás. 2 órával tovább álhatók. A szövetkezetben a bér- színvonal 37 ezer forint. — Magasabb — magyarázza az elnök — akkor lehetne, ha jobb hatékonysággal dolgoznánk. Gépeink többsége azonban régi, elavult. Mivel valamennyi termékünk élőmunka-igényes, a termelékenység növelésére alig van lehetőségünk. A munkaintenzitás fokozásának korlátái vannak, marad tehát a szervezettség, a munkakörülmények javítása. A jövedelmezőségi mutató 10 százalék körül mozog, jelezve, hogy azért nem gazdaságtalan a termelés. Csak ami az egyik oldalon előny, lehetővé téve a rugalmas alkalmazkodást, az a másik oldalon hátrány az alacsony hatékonyság, az alacsony nyereségszint miatt. Majdnem úgy néz ki a dolog, hogy minél több munkát igényel egy termék gyártása, annál kevésbé gazdaságos. A faipari részlegben dolgozó Török Zoltán így fogalmazza ezt meg: — Egy ablakkeret javítása —’ bár egyszerűnek tűnik — meglehetősen időigényes, és veszteséges. De például a csomagolóláda-gyártás gyors és nyereséges. A faipari tevékenység sokáig veszteséges volt, ezért fokozatosan leépítették a ráfizetéses munkákat. A profiltisztítási „akció” nem hagyta háf teljesen érintetlenül a szövetkezetét. Az idén megszűnik az építőipari tevékenység is, miután befejezik a helyi bölcsődeátalakítását. Melléktevékenységek ezek itt, töredékét adják az 50 millió forintos évi termelési értéknek és nem, is versenyképesek az erre szakosodott gazdálkodókkal szemben. Szabadnapok A szövetkezet 230 dolgozójának 80 százaléka helybeli. Szinte mindenki gazdálkodik otthon, kert és állatok várják a munkából hazatérőket. Ez olyan tényező, amivel a szövetkezet vezetőinek is számolnia kell. — A „második gazdaság” — mondja az elnök — időnként előtérbe kerül az üzemi munka rovására. Ugyan hogy tud dolgozni az a munkás, aki az egész éjjel a pesti piacokat járta? Inkább maradjon otthon és pihenje ki magát. Csupán ezért döntöttünk úgy, hogy évente meghatározott számú. fizetés nélküli szabadságot adunk dolgozóinknak. Ezzel elérték, hogy stabilizálódott a szövetkezet létszáma. A baj csak az, hogy nem kellően. Szakmunkásokból, e^tergályosokból még elkelne néhány. — El nem tudom képzelni — tárja szét kezét tanácstalanul Major József —. hogy hova tűnnek a szakmunkásképzőkből kikerülő fiatalok. De azért nem teljesen 1 ta- • nácstalanok. Betanított és segédmunkásaikat képezik ki — jó eredménnyel — különféle , tanfolyamokon, szakmunkásokká. — szatmári — A közelmúltban termeltetést és felvásárlást irányító ÁFÉSZ-es szakemberekkel jártuk a megyét. Olyan szakcsoporti tagokhoz, egyéni tenyésztőkhöz látogattunk el, akik évek óta nagy hozzáértéssel foglalkoznak libatöméssel, illetve májra hizlalással. Mások a szabadtartá- sos libanevelésnek hódolnak. Az már az ÁFÉSZ-ek termeltetést és felvásárlást irányító szakemberei bizonygatták meggyőzően, hogy a libatartás mindkét formája csak nagy szakértelemmel lehet eredményes. Az viszont jó jel — és ezt is a szövetkezetek felvásárló szakembereitől hallottuk —, hogy növekszik azok száma,. akik a népgazdaság számára valutát hozó libatöméssel és szabad- tartásos libaneveléssel foglalkoznak. Kép, szöveg: Balkus Imre O Békéscsabán, a Földvári utca 31. szám alatt Koliner József és felesége 1976 óta folyamatosan a libahizlalásra esküszik. És ezt főfoglalkozásban csjnálják. A múlt évben 1300 májra hízott libát adtak le a feldolgozó iparnak. Számításaink szerint az idén is meglesz ez a darabszám. Ezt a nagy csapat li- iM bát Pusztaföldváron Ágoston József tarájának udvarán kaptuk ncsevégre. Az Ágoston csa- d hat eve, hogy szabadtar- sos libanevelésben keresi oldogulását. Amikor ott irtunk, a 3190 liba már túl »It a kétszeri tépésen. És igrt a szabadtartásos liba- évelés csak víz mellett léét igazán eredményes, gostonék kis mesterséges ivat létesítettek. A fúrótartó dobozok meglehetősen munkaigényes termékek Fotó: Veress Erzsi Tíz esztendeje, hogy a világpiaci nyersanyag- és energiaár-robbanás gyökeresen megváltoztatta a gazdálkodás feltételeit, új követelményeket állítva ezzel a termelő üzemek elé. A termékszerkezet-átalakítás szinte minden gazdálkodónak fő programjává vált, kivételek azonban e téren is akadnak. Profiltisztítás nincs? — Minek csináljunk profiltisztítást? — kérdezi a Medgyesegyházi Vas- és Faipari Szövetkezet elnöke. Major József. Igaz, mintegy 100-féle terméket készítünk, de csak így tudunk megélni. Kis szövetkezetnek 2-3 termék nagybani gyártására nem érdemes berendezkednie. A mi versenyképességünket csak a rugalmasság biztosíthatja. Ha szeneslapát kell, azt kínálunk, ha kábel- saru, hát azt. A termelési érték 80 százalékát a vasipari tevékenység adja. Zárak, fúrók, szerszámosládák százai várnak szállításra. A szövetkezet gazdálkodása jobbára a kooperációkra épül. Mintegy 20 vállalatnak, szövetkezetnek gyártanak különféle alkat- réáxeket, az Orosházi Vas-, és Műanyagipari Szövetkezetnék például a vákuumformázó gépek vázszerkezeteit készítik. Hosszú évek alatt alakultak ki e kapcsolatok. és a szövetkezet mindig a partnerek igényei szerint alakítja termelését. — Az átállást — magyarázza az elnök — két dolog könnyíti meg. Az egyik, hogy többnyire régi gépeken dolgozunk, a másik ezzel összefügg, az, hogy termékeink kivétel nélkül élp- munka-igényesek. Vagyis nem a gépeket „állítják át”, hanem az embereket. És ők, a munkások, vajon mit szólnak hozzá, hogy hol ilyen, hol olyan termékeket kell készíteniük? — Megszoktuk már — mondja Striffel István, akinek mérlegkészítő lakatos a szakmája, és 18 éve dolgozik a szövetkezetben. — Persze, azért nem mindegy — egészíti ki Kovács Károly —. hogy mit csinálunk, mert darabbérben dolgozunk és van ami jobban fizet, van ami kevésbé. — Elégedett a keresetével? Medgyesegyházi szövetkezet Szolid jövedelem és biztos piac
