Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

NÉPÚJSÁG 1382. július 11.. vasárnap Szeghalmi Állami Gazdaság Gabonaprogram — követendő ötlettel Adott egy nyolcezer hek­táros gazdaság, amelyet há­romezer hektár legelővel ál­dott meg a sors. s amely ed­dig is nagy részt vállalt már gabonaprogramunk megva­lósításából, miután a kalá­szos gabonák is háromezer hektáron díszlenek összessé­gében földjein. Mit tehet ez a mezőgaz­dasági üzem, ha növelni sze­retné gabonatermő területe­it, de a szántón ezt már nemigen teheti meg? Nem teheti meg, mert központja, hazája, élenjárója a minősé­gi lucerna és lucernamag termesztésének, egykori gaz­dája a Füzesgyarmati Lucer­natermesztési Rendszerbe ol­vadt Szeghalmi Lucernamag- termesztési Rendszernek. Nem léphet vissza tehát a pillangóssal sem. Az ennek a növénynek szentelt 1500 hektárról egyedenként évi ötezer liter tejet adó 1100 tehenet kell táplálnia, de ké­rődző a gazdaságban tartott többi állat is; a hétszáz hús­marha, a nyolcezer anyajuh és szaporulata, no meg a gyapjúforgalminak mindén évben bérhizlalni vállalt 15 ezer birka is. Igaz. ott a sok legelő, de az említett háromezer hek­tárból egyelőre csak 1200 hektár az igazán intenzíven művelt, másfelől pedig a ju­hok is minőségi takarmá­nyozást igényelnek, mivel a nyolcezer anyából 2500-at rendszeresen és géppel fej­nek. A napjainkban nem is akármilyen ritkaságnak szá­mító juhtejet egyébként Hajdúböszörménybe szállít­ják. ahol Kaskavál sajt ké­szül belőle — elsősorban külföldre. A szeghalmiak számításai szerint a tej ugyanannyi bevételt hoz egy jerke után. mint amennyit annak a gyapja. Egy szó, mint száz: a lu­cernára szükség van. tehát kell a magja is, ezért tervez­nek az idén is ötszáz hektá­ron magot fogni. Ha ehhez a szóban forgó 1500 hektár lu­cernáshoz hozzászámítjuk még a nyolcszáz hektár nap­raforgót. e vidék egyre köz­kedveltebbé váló ipari növé­nyét. a 200 hektár repcét, meg azt a csaknem ezer hek­tárt, amit részben silókuko­ricával, illetve a gabona­programra tekintettel most először kukoricával vetettek be — akkor világos, hogy a vetésszerkezet-váltásban a mozgáslehetőség nem túl nagy. Ezzel azonban nem zárul­tak még le a szeghalmiak le­hetőségei. Olyan ötlettel nö­velték meg búzatermő terü­letüket. mely ötletet bízvást hasznosíthat minden olyan mezőgazdasági üzem. amely legelőkben gazdag. A szeg­halmi módszer a következő: föltörtek 400 hektár herefü­vest. s ezen a négyszáz hek­táron két évig búzát, égy évig őszi árpát termeszte­nek, a negyedik évben pedig visszaadják a területet a fű­nek. s közben másik négy­száz hektárt törnek fel. A/, eljárásról még annyit: amikor június közepén 18 állami gazdaság vezetői ta­lálkoztak. hogy megvitassák a gabonatermesztés és a gyepgazdálkodás összehan­golásának lehetőségeit, dr. Magyar Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes követendő példának éltékelte. Az eredményt természete­sen csak az elkövetkezendő hetekben lehet lemérni. Min­denesetre a Szeghalmi Álla­mi Gazdaságban — ahol időközben megkezdődött az aratás — ígéretesek a búzák olyannyira, hogy a betakarí­táshoz a maguk 22 kombájn­ja mellé meghívtak még má­sik hármat az encsi járásból is — biztos, ami biztos —. cserébe pedig hatot adnak majd. ha otthon a szem már biztonságban van. (kőváry) Nyitány a Pécsi Nyári Színházban Megkezdődött a Pécsi Nyári Színház bemutatósoro­zata. Vasárnap délelőtt a Rezek című groteszk, játé­kos balettműsorral a Viliár nyi szoborparkban felavatták a nyári színház új helyszí­nét. A Szársomlyó hegy oldalában, csiszolt kőtöm­bökből amfiteátrumszerű nézőteret alakítottak ki, a jelenleg ott dolgozó hazai és külföldi szobrászművé­szek: előtte, főleg kamara­balettek előadására alkalmas tánctérrel, illetve játéktérrel. Az első előadást tömeges ér­deklődés, nagy siker fogadta. A napokban két premier követi egymást. Eck Imre új kamarabalettje, a Lót le­ányai feltehetően ugyanolyan érdeklődést vonz majd, mint a három évvel ezelőtt bemu­tatott Énekek éneke, amely azóta is műsoron van. Nem kevésbé izgalmas bemutató­nak ígérkezik Tóth Sándor koreográfiája, a Bahcsiszerá- ji szökőkút, amit 20 éve nem játszottak Magyarországon, pontosabban magyar balett­együttes azóta nem mutatta be. Azonfelül a modern ba­lettet hazánkban megalapozó és kifejlesztő Pécsi Balettnek ez — 22 év után — az első klasszikusbalett-bemutatója. A hét elején elkezdődött a XVII. pécsi nemzetközi ifjú­sági zenei tábor. Ennek ke­retében megkezdte előkészü­leteit a Világzenekar, amely az idei évben Hiroyuki Iwaki irányításával a pécsi székes­egyházban mutatkozik be. Műsorukon három mű sze­repel: Haydn: Medve szim­fónia, Stravinsky: Tavaszi áldozat és Kodály: Budavári Te Deum. Gazdasági szakemberek találkozója A Békés megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szö­vetségének közgazdasági tit­kársága tapasztalatcserét rendezett július 9-én, pénte­ken, a kondorosi Egyesült Tsz-ben. Ezúttal az orosházi és a mezökovácsházi járás termelőszövetkezeteiben dol­gozó főkönyvelők és üzem­gazdászok jöttek össze. A 40 érdeklődő először tájékozta­tót hallgatott meg a július 1-én életbe lépett, új köz- gazdasági szabályzókról és azok várható hatásáról, va­lamint időszerű gazdaságpo­litikai kérdésekről. Szó esett a hitellehetőségekről és a KPM-vizsgálatok általánosít­ható tapasztalatairól, az ál­lami felügyeleti vizsgálatok és a TESZÖV ellenőrzési irodájának vizsgálati ered­ményeiről. A tapasztalatcsere máso­dik részében a kondorosi Egyesült Tsz közgazdasági munkájával, ezen belül a belső információs rendszer­rel ismerkedhettek a talál­kozó résztvevői. A KSH-val és SZÜV-vel, közösen ki­alakított információs rend­szer méltán keltett Pagy ér­deklődést, hiszen hazánkban mindössze ' 18 termelőszövet­kezet — közöttük ü Békés megyei — dolgozik hasonló készletgazdálkodási mód­szerrel. A gazdasági szak­emberek találkozója rövid határszemlével zárult. Ha­sonló összejövetelt rendezett a tsz-szövetség e héten ked­den Nagybánhegyesen, szer­dán pedig az újkígyósi Aranykalász Termelőszövet­kezetben. m. sz. zs. nat, s közben az utasok zú­golódtak, a MÁV-ot szidták. Egy másik alkalommal a vészfék meghúzása után még kilométereket csúszott a vo­nat. Az ilyen cselekmény igen súlyos kövétkezménye- ket vonhat maga után. H INFORMATION | Kontár I’álné hogy jó a fék és épek a ke­rékabroncsok. Fekete Attila mozdonyve­zető leszáll a Wiener Wal- czer — Lökosháza felől ér­kező — villanymozdonyáról. Érdeklődöm: — Az idén ezen a vonaton hányadik útja lesz Budapest? — Talán a huszadik. Ez az út eléggé igénybe veszi az embert, mert nagyon kell fi­gyelni. — Volt már a munkája so­rán valamilyen rendkívüli eseményben része? — Egyszer egy embert el­ütött a mozdonyom. — Mikor jön haza Békés­csabára? ■— A Wienerrel jövök visz- sza Kürtösig. Onnan este 10 órakor érkezem haza. Aztán pihenőnap, majd szabadság következik. Közben lakoda­lomba is megyek. Mielőtt a vonat elindul Dzurck Saiulornc más kedvezményes igazol­ványt rendszerint nem mu­tatják, ezért meg szoktam kérdezni: „Egész jegyet ad­jak?” Nemegyszer ilyen vá­laszt kapok: „Mi az, fél em­bernek látszom?” Van más is. Előfordul, hogy valaki 4-5 forintos je­gyet kér, és 500 forintossal fi­zet. Közben 10—15-en vára­koznak. Meggyorsulna a jegykiadás, ha az utazni szándékozók megközelítő pontossággal előre elkészíte­nék az összeget. Kecskeméti lmréné hét éve kalauz. Nehéz munkának tartja mesterségét. Egyesek például néha szabálytalan menetjeggyel utaznak. Ilyen­kor természetesen el kell járnia. S a „kedves” — fő­ként Pest környéki — utas fenyegetően megjegyzi: „Ügy látszik, még nem volt kidob­va az ablakon!” — Békésen lakom. Az on­nan érkező autóbusz az utób­bi időben csak a Hunyadi té­rig közlekedik. Onnan át kell sietnem a színházhoz, és vá­rakozás után egy másik au­tóbuszon érkezem ki a vas­útállomásra. Emiatt néha egy járattal előbb kell indul­nom Békésről — panaszolja. * * * Papp Andor vezető jegy­vizsgálótól kérdezem: — Milyenek az utasok? — Általában rendesek. Megtörtént azonban, hogy Nagykátára ért a személyvo­nat, és valaki meghúzta a vészféket. Csaknem 10 perc késéssel indult tovább a vo­het keresni. De zöld táskája van, és abban egy fehér kis­kutya. Erről megismerjük. Kérték, keressük meg, és a lakáskulcsot, amit magával hozott, kérjük el tőle és küldjük vissza — megtalál­tuk a nénit, és vissza is küldtük a kulcsot. * * * Nemzetközi gyorsvonat ér­kezik Lökösháza felől. A villanymozdony fékez, a sze­relvény pontosan a jelzett helyen megáll. Jenei József mozdonyvezető leszáll és egy kicsit vizsgálódik. Látszik rajta, hogy mindent rendjén- valónak tart. — Kész az indulásra? — kérdezem. — Mehetünk. — Szívesen utazik? — Huszonöt éve vagyok mozdonyvezető. Jártam gő­zösön, Dieselen és 1976 óta villanymozdonyt vezetek. Ez a legkényelmesebb. — Sok élménye volt 25 év alatt? Komár Pálné utastájékoz­tató kellemes hangú asszony, s a telefonban talán emiatt becézik sokszor kisasszony­nak. Randevúra is hívják. — Egyszer-kétszer előfor­dult —1 emlékszik» viasza —, hogy megkérdezték tőlem: „Békéscsabára mikor indul a gyorsvonat?” Előbb azt hit­tem, tréfálkoznak velem, de később kiderült, hogy van­nak olyan szórakozott em­berek, akik pillanatnyilag tényleg nem tudják, hogy hol vannak. Mostanában te­hát már komolyan felelek: „Békéscsabán vagyunk, uram!” Egy másik emléket is fel­idéz: — Megáll az utas az ab­laknál: „Két helyre akarok utazni” — közli. Tréfál, gon­dolom magamban, aztán szépen megmagyarázom ne­ki, hogy csak olyan jegy van. amellyel egy helyre le­het utazni. Erre ő gondolja, hogy én tréfálok. Beérkezik egy szerelvény. Ferenczi Ferenc kocsivizs­gáló a szerelvény mellett ha­ladva a féket vizsgálja, és hosszú kalapáccsal rákop- pant a kerekekre is. — Miért csinálja? — kér­dezem. — A kerékabroncs épsé­gét ellenőrizzük. A hang mindent elárul. — Persze jó fül kell hoz­zá — vélekedem mint lai­kus. — Igen. járműlakatos füle. Ez az utolsó műszaki el­lenőrzés. írásban, igazolja. Dcbrcc/.cni Sándor „Agyközpont” egy készü­lék, amely előtt most Deb- reczeni Sándor, rendelkező forgalmi szolgálattevő áll. — Az integradominó biz- * tosító berendezés mindent jelez, ami az állomás tíz vágányán történik — mond­ja és próbálja is megmagya­rázni a lényeget. Közbeszólok: — Mi történik, ha elrom­lik a berendezés? — Baj nem lehet, mert a hibát is jelzi. ' Debreczeni Sándor mellett dolgozik Braun Anna for­galmi szolgálattevő. Jelvénye Jenéi József az indítótárcsa és a piros sapka. Vagy 50 vonatot indít (10 vágányon) a 12 órai szol­gálati ideje alatt. A hangszó­rós utastájékoztató kezelőjé­nek is ő az irányítója. Egy kis szünet van éppen, s elmond egy történetet: — Budapestről telefonál­tak. Egy nagyothalló, idős néni érkezik Békéscsabára. Hangszórón tehát nem le­— Igen. Az egyik egészen megrendítő. Még Diesel­mozdonyon utaztam, amikor Gyoma után egy vasúti át­járónál két 3-4 éves kislányt pillantottam meg. A vágá­nyok között játszottak. Tel­jes erővel fékeztem, de már semmi remény nem ■ volt, hogy képes leszek megállíta­ni a vonatot. Néhány méter­re volt a mozdony tőlük, amikor leléptek a sínről, és csak milliméterek választot­tak el a gázolástól. A jele­netnek tanúi voltak a szüleik is. Én hetekig ennek az ese­ménynek a hatása alatt áll­tam. * * * Nincs idő töprengésre. Braun Anna tárcsával jelzi: indulás! A vonat néhány perc alatt kigördül a békés­csabai vasútállomásról. Pásztor Béla Békéscsabáról naponta 45 személy-, 15 (4 nemzetközi) gyorsvonat indul, és áthalad a vasútállomáson 60—70 te­hervonat is. Valkó Pál üzemfőnök tá­jékoztatása szerint naponta ötzerenél többen érkeznek és indulnak vissza a lakóhelyük­re. Nagyrészt * munkások, tisztviselők, tanulók. A vona­tok indulásának az előkészí­tésében több száz vasutas működik közre. Vannak kö­zöttük forgalmi szolgálatte­vők, jegy pénztárosok, utas­tájékoztatók, kocsitisztítók, kocsirendezők, kocsivizsgá­lók, váltókezelők, pálya­fenntartók, villamos-felsőve- zetéki dolgozók, mozdonyve­zetők és még mások is. * * * Kovács Imre pénztárfőnök úgy véli, hogy nyáron — más évszakokhoz képest — naponta mintegy 40 száza­lékkal nagyobb az utasfor­galom. Sokan utaznak na­gyobb távolságra, üdülőhe­lyekre, ifjúsági táborokba. Ám az a baj, hogy a helyi és helyközi buszok néhány perc­cel a vonatok indulása előtt érkeznek. Emiatt jegyváltás­nál néha nagy tolongás tá­mad. — Mi a megoldás? — kér­dezem. — A jegy elővétele, amire lehetőség van a vasútállomá­son és a városban, a MÁV Tanácsköztársaság úti me­netjegyirodájában. Dzurek Sándorné jegy­pénztárostól valami jó szto­rit kérek. Az asszony elmo­solyodik és már is mondja: — A féláru arcképes vagy /

Next

/
Thumbnails
Contents