Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

1982. július 10., szombat WnCYVIliG I Titkos adatok, óvatos becslések A Falkland-kaland ára Egyelőre még nem tud­ják kiszámítani, hogy mibe került Londonnak és Buenos Airesnek a Falkland- (Mal- vin)-szigetekért vívott het­vennégy napos háború! A brit seregnek 250—260 ha­lottja, és négyszerannyi sebe­sültje van. Argentínából nincs megbízható jelentés sem a halottakról, sem a se­besültekről, de azok száma jóval meghaladta a britekét. Valószínű, hogy a valódi, kozmetikázatlan hadiszámla csak sokára kerül majd a világ elé. Londonban bizo­nyos adatokat egyelőre ka­tonai titokként kezelnek, Buenis Airesben pedig a ka­tonai junta fennmaradásá­nak — még Galtirei tábor­nok bukása után is — egyik feltétele a mély hallgatás az elherdált pesókról. Mibe kerül a flotta? A nyugati lapok mégis foglalkoznak becsléssel. Sze­rintük Londonnak a 74 napos háború első húsz napjában 300 millió fontot kellett a flotta dél-atlanti útjára köl­tenie. A flotta — mintegy száz hajóból állt — odaérke- zése után a napi üzemanyag- költség növelte a számlát. Ez a légiflotta üzemanyagkölt­ségével együtt napi 18—25 millió font volt. Egy-egy ki- lövött közönséges rakéta ára tízezer font; annak a torpedó­nak az ára, amellyel a „Ge­neral Belgrano” argentin cir­kálót elsüllyesztették 720 000 font. Amikor Foxley-Norris, a brit légierő marsallja nyilat­kozott a hamburgi „Der Spiegel”-nek, elmondta; Angliának mintegy száz „Harrier”-típusú, helyből felszálló repülőgépe van, ezek egy része a flotta tu­lajdonában levő „Sea Harrier”. A dél-atlanti had­művelet színhelyére 40 Harriert küldtek; az argenti­nek tizenegy darab lelövését jelentették. Egyetlen Harrier ára öt—hatmillió font. Az angol helikopterek darabon­kénti ára — a hadijelenté­sekben jó néhány elvesztése szerepelt — átlag 1,25 millió font. A nagy hajók közül az argentinok által elsüllyesztett Sheffield brit romboló fel­építése ma mintegy 130—160 millió fontba kerülne. Az „Atlantic Conveyor” — ezt is elsüllyesztették az argen­tinok — építési költsége 45 millió font körül jár. Billiókban számolnak Argentina háborús költsé­gei sem filléresek. Például a francia gyártmányú Exocet- rakéta —- ezzel süllyesztették el a Sheffieldet — darabja egymillió dollár. Katonai szakértők szerint az argenti­nok ebből mintegy 40—50 darabot lőttek ki. Az erede­tileg 140 billió pesós, azaz 9,9 milliárd dolláros argentin költségvetésből 3,2 milliárd dollár megy katonai célokra. Ebben azonban természete­sen nem szerepelhettek a há­ború költségei. Honnan szereznek hát rá pénzt? Ma már tudjuk, hogy a háborús kiadások egy ré­szét hirtelen bevezetett új adókkal kívánják fedezni. Különadót vetettek ki min­den valutaügyletre, és 30 százalékkal növelték a sze­szes italok, mindenekelőtt a whisky, a dohányáru és a benzin adóját. Májusban már egy dollár volt egy do­boz cigaretta átlagára, egy gallon (3,79 liter) benzin ára 1,45 dollár. A Buenos Aires­ben megjelenő angol nyelvű gazdasági lap, a „Rewiew of the River Plate” még május végén azt írta; „A háború költséges lesz. de a kiadáso­kat fedezni fogjuk ...” A teljes kép énnél persze sokkal bonyolultabb. Ebben nincs benne a közös piaci embargó okozta kár és inflá­ció. Ez utóbbi ebben a 27 millió lakosú országban, ahol az egy főre jutó bruttó nem­zeti termék 1600—1700 dol­lár, s ahol a külföldi adósság összege 47 milliárd dollár, a hetvenes évek óta vágtat az infláció. A pénzromlás 1976-ban ötszáz százalékos volt, majd néhány évig sike­rült 100 százalék alá nyom­ni, de tavaly már 131, 1982 első hónapjaiban 137,9 szá­zalékos volt. A Malvin-szi- getekért vívott háború köze­pe táján, május első napjai­ban a dollárt hétszeresen je­gyezték az 1980 májushoz képest. Az egymillió peso névértékű bankjegyért, ame­lyen Jósé de San Martin tá­bornok, Argentína spanyol uralom alóli felszabadítójá­nak arcképe^van, egy pár ci­pőt lehet vásárolni. A mun­kanélküliség a munkaképes városi lakosság 15 százalékát érinti. Az építőipar 1,1 millió dolgozójából tavaly ötszáz­ezer főt bocsátottak el... Hová könyvelik ? De ha már Argentína „se­beit” feltörjük, el ne hall­gassuk, hogy csillagászati adósságával elsősorban éppen Angliának tartozik, s azt a pénzt Londonban — alkal­masint — mostanában szin­tén a veszteségoldalra ír­hatják. London, a győztes, külön­ben mindössze 10,5 százalék inflációt jelent hivatalosan, ám a valóságban a pénzrom­lás ennél magasabb. A mun­kanélküliek száma a brit szi­getekén májusban meghalad­ta a hárommilliót... Nem folytatjuk. A Falk- land-szigeteknek, amikor oda felhúzták a kék-fehér-kék argentin lobogót, 1800 lakosa volt. Egyelőre senki nem tudja, hogy mit fizet őfelsé­ge egy-egy alattvalója, egy- egy szigetlakó felszabadításá­ért. Gárdos Miklós Laosz 236,8 ezer km'2 területű, 3,6 millió népessé­gű ország. A lao törzsek az i. sz. I. század­ban telepedtek le, a mai La­osz területén, s alapították meg első biro­dalmukat. A központosított állam azonban többször is ré­szekre szakadt, majd 1883-ban Sziám (Thai­föld) hódította meg. 1893-tól a francia gyar­matbirodalom (Indokína) ré­sze, 1940-ben pedig a japánok foglalták el. A francia gyarmatosítás el­len küzdő népi erők har­cának eredményeként, az 1954-es genfi egyezmény sza­vatolta az ország független­ségét, de ezt több állam, el­sősorban az USA nem tar­totta meg. Űjabb küzdelmek után 1975 végén kiáltották ki a független Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságot. A hosszú háborúk követ­kezményeként elmaradott agrárország, az egy főre ju­tó nemzeti össztermék 100 dollár alatt van. Terményei: rizs, kukorica, dohány, kávé. Említést ér­demel az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, ba­romfi) is. Noha jelentős ásványkin­csekkel rendelkezik (ón, vas, szén, kőolaj, arany, réz), egyedül csak ónércet bá­nyásznak — évi 600 t, 14. a világon. A gyáripart né­hány élelmiszeripari- és tex­tilüzem képviseli. Fő kiviteli termékei: az ón, kávé, bőr és fa. Behozatala: élelmiszer, textília, gépek és fogyasztá­si cikkek. UNOK Új mezőgazdasági gépek A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban az állam jelentős összegeket fordít a mezőgazda­ság fejlesztésére. Ma az ország­ban minden 100 hektár megmű­velt földterületre 6-7 traktor jut. A talaj termőképességét hektáronként átlagosan 1,5 ton­na műtrágyával javítják, s a rizsföldek 97 százalékán végez­nek vegyszeres gyomirtást. A mezőgazdaság fejlesztésében jelentős szerepet vállal az Ag­rártudományi Akadémia Gépesí­tési Kutatóintézete. Az intézet munkatársai számos újítási ja­vaslattal és új konstrukcióval segítik a mezőgazdaságban dol­gozók munkáját. Kifejlesztették például a Taedonggang rizsülte­tő gép új típusát, amely jól iga­zodik a hazai talajadottságok­hoz, és köninyen kezelhető. A korszerű gép segítségével meg­takarítják a fáradságos kézi munkát, és egyenletesebbek lesz­nek a rizstáblák. Másik gépújdonságuk a Mora- bong rizsaratp, amelynek telje­sítménye a háromszorosa a ré­gebbi típusénak, s jóval keve­sebb üzemanyagot használ fel. Az intézet tervezői gondoskod­nak a hegyi kisgazdaságokról is. Számos kisgépcsaládot alakítot­tak ki a számukra. (BUDA- PRESS — KCNA) Gibraltár Lehullanak a lakatok A tervek szerint rövid időn belül lekerülnek a vas­kos lakatok' azokról a jókora vaskapukról, amelyek több mint 12 éve zárták el Spa­nyolországtól az aprócska, brit fennhatóság alatt álló Gibraltárt. Az év elején lét­rejött brit—spanyol megálla­podás szerint Madridnak áp­rilis 20-án kellett volna megnyitni a határvonalat, London pedig cserében be­leegyezett a mindössze hat négyzetkilométeres, mintegy 25 ezres lakosságú félszige­ten dolgozó spanyolok' jogai­nak bővítésébe. Az eredeti megállapodást ' a Falkland- válság miatt elhalasztották, s ma úgy tűnik, a Thatcher asszony és Calvo Sotelo kor­mányfő találkozója nyomán született másik döntés — az hogy a felek tárgyalást kez­denek Lisszabonban a „Szik­la” jövőjéről — szintén függ SPANYOLORSZÁG Gibraltár térképe (Terra — KS) óta persze sok minden vál­tozott: 1969 óta Gibraltár önkormányzattal rendelke­zik, Franco halála után meg­indult a spanyol demokrati­zálódási folyamat, s folyik a tárgyalás Madrid közös piaci belépéséről. A gibraltáriak életszínvonala azonban — jó­részt a londoni segélyek ré­vén — ma is magasabb, mint a spanyolországi, s a Szikla LONDON ÉRVE Mivel Madrid most már hivatalosan is csatlakozott a NATO-hoz, az Atlanti Szö­vetség biztonsági megfonto­lásai némileg háttérbe szo­rultak, mégsem valószínű, hogy a lisszaboni tárgyalá­son gyors siker születhetne. 1980-ban a két külügymi­niszter már megegyezett a határok megnyitásában — a probléma bonyolultságát jel­zi azonban, hogy majd két a dél-atlanti konfliktus ki­menetelétől. STRATÉGIAI PONT A spanyol—gibraltári ha­tárzárat, a szárazföldi közle­kedés (s egyben a postai és év kellett a továbblépéshez. London fő érve, hogy önha­talmúlag nem dönthet a Szikla átadásáról, mivel az 1967-es népszavazáson a gib­raltáriak elsöprő többsége — 96 százaléka — a brit fenn­hatóság mellett voksolt. Az­Folyik a készülődés a határátkelőhelyek megnyitására — a háttérben a „Szikla”... (Fotó — AP — MTI — KS) A határrács több mint egy évtized óta zárja el a kis Gibral­tárt Spanyolországtól távíróforgalom) beszünteté­sét még Franco rendelte el 1969-ben, abban a remény­ben, hogy Angliát utolsó európai gyarmata visszaadá­sára késztetheti. Madrid kö­vetelése persze nem a hat­vanas évektől áll fenn, ha­nem szinte azóta, hogy a spanyol örökösödési háború idején — 1704-ben — az egyesült brit—holland flotta elfoglalta Gibraltárt, amely az 1713-as utrechti békével került „örök időkre” a brit koronához. A Szikla straté­giai fontossága különösen a Szuezi-csatorna megnyitása után nőtt meg. Gibraltár a Málta—Ciprus—Aden tá­maszpontlánc végpontjává vált a Földközi-tenger nyu­gati csücskében, s jelentős szerepet játszott az első, de még a II. világháború idején is. A brit hadiflotta egyik hadműveleti bázisa volt, el­zárta egymástól az Atlanti­óceánon és a Földközi-tenge­ren operáló német flottát. Napjainkra katonai fontossá­ga persze csökkent, de ma sem elhanyagolható: NATO- támaszpont színhelye, s 429 méter magas sziklacsúcsa alatt állítólag 25 ezer sze­mélyes atombiztos óvóhely­rendszert építettek ki. lakói tavaly elnyerték a brit állampolgárságot. ÉS A MAJMOK? Mi várható tehát az újabb próbálkozásoktól? Calvo So­telo miniszterelnök többször határozottan leszögezte: ,,A gibraltári probléma végleges megoldásának a spanyol te­rületi integritás helyreállítá­sának kell lennie.” A spa­nyol remények szerint a falk- landi válság Madrid pozíció­ját erősíti. A legtöbb brit értékelés azonban rámutat, hogy bármilyen megegyezés­ben — a spanyol jogok eset­leges elismerése mellett —le kell szögezni azt, hogy Lon­don a jövőben is tiszteletben fogja tartani a gibraltáriak akaratát. Ez a kikötés pedig enyhén szólva bizonytalanná teszi a Szikla sorsáról folyó tárgyalás kimenetelét. Való­színűleg még sokáig muto­gathatják tehát az idegenve­zetők a híres gibraltári maj­mokat a turistáknak. A le­genda szerint ugyanis amíg a szabadon hancúrozó álla­tok ki nem pusztulnak, ad­dig a brit fennhatóság is fennmarad; Tegyük hozzá rögtön: az angolok hosszú évek óta rendszeresen hoz­nak Afrikából utánpótlást a majomkolóniának. Hiába, biztos, ami biztos ... Szegő Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents