Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-30 / 177. szám

1982, július 30., péntek NÉPÚJSÁG 11 külföldre utazók valutaellátásáról Beszélgetés dr. Pinczési István örnagvgal, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokával Sokan utaznak külföldre. A turisták aszerint tervezik meg az utakat, hogy mennyi pénzt válthatnak be. Hiszen szá­molniuk kell a szállás, az utazás, az ellá­tás és egyéb költségekkel. Vitathatatlan, hogy az utazás egyik feltétele a valutael­látás. Erről beszélgettünk dr. Pinczési Ist­ván pénzügyőr őrnaggyal, a Vám- és Pénz­ügyőrség Csongrád—Békés megyei pa­rancsnokával. Többek között arra kértünk választ, hogy a rubelelszámolású országok­ban a turista., a látogató- és a csoportos útlevéllel utazók mennyi valutát vásárol­hatnak? Századunk nagy orvosi felfedezései Ehrlich és a Salvarsan — A rubelelszámolású or­szágokba turistaként, vagy látogatóként kiutazók költ­ségeinek fedezésére napon­ként és személyenként leg­feljebb ezer forintért, nap­tári évenként legfeljebb lő ezer forintért; az utazási iro­dák által szervezett társas- utazáson részt vevők — a részükre biztosított költő­pénzen felül — eSyéni útiok­mányaikra a lő ezer forin­tos éves keretük terhére sze­mélyenként és naponként legfeljebb ezer forintért: a csoportos útlevéllel utazók — az. útiokmányban megjelölt időtartamra — személyen­ként és naponként legfeljebb ezer foriniért: a rubelelszá­molású országokon át kon­vertibilis elszámolású orszá­gokba turista- és lálogatú- útiokmánhyal kiutazók — a megvásárolható konvertibilis elszámolású fizetőeszközön l'elüf — a rubelelszámolású országok területén tartózko­dás időtartamára személyen­ként és naponként legfeljebb 1000 forintért vásárolhatnak rubelelszámolású f i zelőesz- közt. A szülő útlevelében szereplő gyermekek — kti- lön-külön — jogosultak az évi lő ezer forintnak meg­felelő fizetőeszköz felvételé­re. A kiutazók menetjegyei­ket (vasúti, autóbusz, repülő, hajó) forintért megvásárol­hatják a magyar és a más rubelelszámolású országok közelekedési vállalatai által üzemeltetett közlekedési esz­közökre. — Mi a helyzet a gépko­csival utazók esetében? — A gépkocsival utazók a 15 ezer forintos éves kere­ten felül vásárolhatnak üzemanyagköltség céljára valutát a szükségletnek meg­felelően. Az NDK hatóságai­nak rendelkezéséi szerint az NDK területén külföldi rendszámú személygépkocsik részére üzemanyagot kizáró­lag talon ellenében szolgál­tatnak ki. Az NDK-ba ki­utazó magyar turisták eze­ket a talonokat az OTP-lió- kokban és IBUSZ-irodákban vásárolhatják meg forintért, a felhasználatlan talonokat pedig ugyanitt visszaválthat­ják. — Mennyi pénzt válthat­nak be a konvertibilisvalu- taelszámolású országokba utazók? — A turista kiutazási en­gedéllyel utazók hároméven­ként — tartózkodási költsé­geik fedezésére, egyszeri fel- használásra — személyen­ként és naponként 900 fo­rintnak, legfeljebb 14 napra 12 ezer 000 forintnak megfe­lelő fizetőeszközt vásárolhat­nak. A 14 éven aluli gyer­mekek részére. ha szüleik valamelyikének útlevelében szerepelnek és a szülőknek turista kiutazási engedélyük van. külön valutakiutalási engedély nélkül — a szülő turista kiutazási engedélye alapján — a kinttartózkodás időtartamától függetlenül gyermekenként 1900 forint­nak megfelelő konvertibilis elszámolású fizetőeszköz szol­gáltatható ki. A látogató jel­legű kiutazási engedéllyel rendelkezőknek — a szülő útlevelében szereplő gyerme­keknek is — személyenként 1700 forintnak megfelelő konvertibilis elszámolású va­luta felvételére jogosultak. A magyar—jugoszláv kishat ár- forgalomban érvényes ..Ha­tárátlépési engedély" vagy a csoportos határátlépési enge­dély alapján személyenként és kiutazásonként legfeljebb ;!()() forintnak megfelelő di­nár szolgáltatható ki. A tu­ristaútlevéllel Jugoszlávián át európai rubelelszámolású or­szágokba (Románia. Bulgá­ria) utazók személygépkocsi­val történő utazás esetén gépjárművenként 2500 forint ellenértékű dinárt kaphat­nak. — Milyen előírásokat kell figyelembe venni azoknak, akik Lengyelországba vagy Csehszlovákiába utaznak? —A Lengyelországba egyé­nileg utazó magyar állam­polgároknak minimálisan 1800 zlotyval kell rendelkez­niük, ha négy napra, vagy annál rövidebb időre utaz­nak Lengyelországba. A négy napon túli tartózkodás ese­tén ez az összeg napi 450 zlotyval növekszik. Tranzit­utasoknak 450. illetve 900 zlotyt kell vásárolniuk, attól függően, hogy átutazásuk so­rán 24, illetve 48 órát tar­tózkodnak Lengyelország­ban. A 7 éven aluli gyerme­keknek felsorolt összegek 50 százalékával kell rendelkez­niük. A Csehszlovákiába egyénileg utazó magyar ál­lampolgároknak 1982. május 15-től kezdődően, tartózko­dásuk első napjára minimá­lisan 150 csehszlovák koro­nát, minden további napra pedig minimálisán 90 cseh­szlovák koronát kell kötele­zően kiváltani személyen­ként, mely a 19 éven aluli gyermekekre nem vonatko­zik. A 10 és 15 év ivözötti életkorú gyermekeknek az itt felsorolt összegek 50 szá­zalékával kell rendelkezniük. Tranzitutasoknak, ha sze­mélygépkocsivá] vagy motor- kerékpárral utaznak át Cseh­szlovákia területén, jármű­venként — függetlenül az utasok számától — minimá­lisan 180 koronával kell ren­delkezniük minden átutazás alkalmával. Ha például va­laki .magángépkocsival az NDK-ba utazik és vissza, az kétszeri utazást jelent, és kétszer 180 koronát kell ki­váltani. Felhívom az utasok figyelmét arra is, hogy az előírásoknak megfelelő zloty- fizetőeszköz megvásárlása minden Lengyelországba uta­zó magyar állampolgár szá­mára kötelező, mert ennek hiánya esetén a beutazást a lengyel határőrizeti szervek nem engedélyezik. Ilyen sza­bály vonatkozik 1982. május 15-től kezdődően a Csehszlo­vákiába beutazni vagy azon átutazni szándékozó magyar állampolgárokra. — Melyek az utasforga­lomra vonatkozó fontosabb devizarendelkezések? — A devizajogszabály ér­telmében a magyar állampol­gárok személyenként 400 fo­rint értékű külföldi fizető- eszközt tarthatnak engedély nélkül birtokukban. Ezek a valuták külföldi utazás ese­tén Magyarország területéről engedély nélkül kivihetők. Felhívom azonban a figyel­met arra, hogy Bulgária. Csehszlovákia, Lengyelor­szág. az NDK, Románia és a Szovjetunió belső rendelke­zései értelmében ezen orszá­gok valutájának eredetét a külföldieknek igazolniuk kell. Ebből a célból az illetékes valutakiszolgáltató helyek (OTP, IBUSZ stb.) díjmente­sen adnak „kiviteli enge­délyt" a kiutazó magyar ál­lampolgároknak, amellyel a maximum 400 forintnak meg­felelő rubelelszámolású va­luta (leva, csehszlovák koro­na, zloty, NDK márka, lej és rubel) az adott országba be­vihető. A kiutazó magyar ál­lampolgárok engedély nél­kül vihetnek külföldre sze­mélyenként 200 forintot, 50 forintnál nem nagyobb cím­letekben. Ezt az összeget azonban — egyezmény alap­ján — kizárólag a rubelel­számolású országokban le­het átváltani az illető ország valutájára. A magyar—jugo­szláv határsávforgalomban havonta összesen 200 forint, egy alkalommal 50 forint vi­hető ki engedély nélkül, il­letve a szabadon birtokban tartható valutából. Takarék­betétkönyv nem vihető kül­földre. A külföldre utazó ma­gyar állampolgárok a haza­térésük alkalmával felmerü­lő szállodai, étkezési, üzem­anyag-, stb. költségeik fede­zésére az OTP budapesti ke­rületi fiókjainál és a megye- székhelyen működő igazga­tóságaiknál személyenként 1000 forint értékhatárig fo­rint utazási csekket vásárol­hatnak. A csekket a kiállí­tás keltétől számított hat hónapon belül bármelyik va­lutabeváltó helynél forintra be lehet váltani (például a visszautazás során felmerülő költségek fedezésére). Más célra — például nagyobb arányú áruvásárlásra — nem használhatók fel. — Milyen szabályok vo­natkoznak azokra az esetek­re, ha az utazás elmarad? — Ha az utazás valamely okból elmarad, a kiutalt va­lutát a kiviteli engedély le­jártát követő 8 napon belül forintra vissza kell váltani. Meg kell őrizni á visszavál­tásra vonatkozó bizonylatot, mert ennek alapján — az útlevél érvényességi idején belül — később sorra kerülő utazás céljára a kiutalt va­luta ismételten felhasználha­tó, melyre természetesen csak akkor van lehetőség, ha a kiszolgáltatott teljes valuta- összeg visszaváltásra került. A kiváltott, de az. utazás so­rán fel nem használt és visz- szahozott külföldi fizetőesz­közöket a hazatérést követő 8 napon belül vételre kell ajánlani. A ki nem vihető, de a vámvizsgálat során be­jelentett 200 forinton felüli, illetve az 50 forintnál na­gyobb "címletű bankjegyeket a vámhivatal letétbe veszi. A letétbe vett forintösszeg­ről az eljáró pénzügyőr nyugtát ad, mely alapján a hazatérés után 5 ezer fo­rintösszegig bármely OTP- íióknál ez felvehető. Az 5 ezer forintot meghaladó ösz- szegű letétet csak az OTP XI. kerületi fiókja (Budapest XI., Karinthy F. u. 16. sz.) fizeti vissza. Serédi János Építési tanácsok Alapvető funkciója sze­rint a zártkert a községek, városok külterületeinek nagyüzemileg meg nem mű­velhető földrészlete. Olyan kisebb parcellákra tagolt te­rület — veteményeskert, szőlő. gyümölcsöskert — amely háztáji gazdaság cél­jára viszont alkalmas. Fel­mérések szerint Magyaror­szágon megközelítőleg 185 ezer hektárnyi zártkerti te­rület van, amelynek a mű­velése — a családtagokat is számításban véve — két és fél millió embert érint. A zártkert napjainkban össze* tett társadalmi funkciót elé* gít ki. Használatára kettős az igény: egyrészt a mező* gazdasági művelés amely sok családnál a megélhetés egyik alapvető forrása, másrészt — főként városok, üdülők vonzáskörzetében — az ak­tív pihenés körülményeinek a megteremtése. A magánépíttetőknek, zárt­kertek tulajdonosainak, bér­lőinek és a zártkerti létesít­mények építtetőinek tartal­mas ismertetést ad az Épí­tésügyi Tájékoztatási Köz­pontnak a közelmúltban megjelent Magánépíttetők kincsestára ’82 című kötete mindazokról a kérdésekről, amelyeknek az ismerete a zártkerti építés előkészítő szakaszát segíti, időben lerö­vidíti, megkönnyíti. Az elmúlt években a zárt­kerti építkezéseknél néhány kivételtől eltekintve torz megoldások születtek, sok volt az engedély nélküli, és az engedélytől eltérő építke­zések száma. A Magánépíttetők kincses­tára ’82 című kötet most ar­ra vállalkozik, hogy számos fontos jogszabályt, zártkerti építési előírást ismertet, az új rendelkezések gyakorlati alkalmazását segítő, és 1981- ben megjelent ÉVM-irányel- veket is magyarázza, ezen­kívül felhívja a figyelmet egyes megyei tanácsok által kiadott ajánlott tervekre, és közre adja néhány zártkerti épületterv rövid leírását is. így a zártkerti építéssel fog­lalkozók hasznos tanácsokat olvashatnak az ÉTK kiadá­sában megjelent Magánépít­tetők kincsestára ’82 című kötetben. Randevú két kerékkel Kerékpáros találkozóra hívja a fiatalokat az Expressz. Először szerveznek ilyen jellegű progra­mot azzal a céllal, hogy hagyo­mányossá tegyék a két kerék szerelmeseinek randevúját. Au­gusztus 27—29. között a velencei programban részt vevők átkere­keznek Martonvásárra. kirán­dulnak Székesfehérvárra. Sla­lom- és ügyességi versenyen, közlekedési és szellemi vetélke­dőn. Velencei-tavi túraversenyen vehetnek részt, valamint neves ..br ingások'' élménybeszámolóit hallgathatják meg. A kerékpár­ról mindenki saját maga gon­doskodik. a részvételi díj 320 forint. Jelentkezni lehet az Ex­pressz valamennyi vidéki és bu­dapesti irodájában. Európa talán legfélelmete­sebb betegsége — a közép­kortól a századfordulóig — a szifilisz volt, amely ellen az orvostudomány a bakte­riológia térhódításáig telje­sen eredménytelennek bizo­nyult. A XIX. század végé­nek orvostudományát forra­dalmasító bakteriológia fényt derített a fertőző betegségek okaira, az oltóanyagok és gyógyszérumok segítségével mái' remény ébredt a pusz­tító járványok felszámolásá­ra, az eredményes terápia al­kalmazására. Viszont több járványos betegség — közöt­tük a szifilisz — ellen más anyagokhoz kellett nyúlni. A szifilisz elleni küzde­lem első szakaszában Schau- dinn felfedezte a kórokozó­kat, a spirochétákat, majd Wassermann kidolgozta azt a szellemes szérumreakciót, amelynek segítségével meg lehetett állapítani a fertőzés tényét és a betegség állapo­tát. Ez utóbbi azért is volt fontos, mert az orvosok ke­zébe került az ellenőrzés le­hetősége, s egyben elősegí­tette a hatásos gyógyszer ki­kísérletezésének módjait. Maga a Wassermann-vizs- gálat egy csepp vérből meg­állapítja a fertőzés tényét, képet ad a spirochéták je­lenlétéről. A vizsgálat úgy történik, hogy kevés emberi vérhez bikavért és házinyúl- vér-savót kevernek. Ha a vér egészséges, akkor abban a bikavér vértestecskéi felol­dódnak. Ha nem, akkor a bikavér leülepedik a próba­cső aljára, felette tiszta, át­látszó folyadékként vissza­marad a beteg vérsavója. Először arra gondoltak, hogy e jelenséget a spirochéták okozzák. Wassermann bebi­zonyította, hogy olyan jelen­ségről van szó, amely az egész szervezetben lejátszó­dik. A betegség következté­ben a vérben bizonyos zsír­anyagok jeleidnek meg, ame­lyekkel a spirochéták táplál­koznak, és ezek „szállításá­ra” kényszerítik a szervezetet. Valójában a betegség az em­beri szei'vezet minden sejt­jét megtámadja, így olyan ellenszerre volt szükség, aminek hatására a sejtek „megtagadják az engedel­mességet”, egyben akadályt jelentenek a kórokozók táp­lálkozásának és szaporodá­sának, így fokozatosan elhal­nak. Az orvostudomány előtt már a századfordulón isme­retes volt, hogy a baktériu­mok ellen gyakran a vegyi anyagok a leghatásosabbak. A kemoterápia egyik meg­alapozója, Paul Ehrlich (1854 —1915) Nobel-díjas német tudós felfigyelt arra, hogy a spirochétákkal rokon trypa- nosomák okozzák az álom­kórt, és ez ellen eredmény­nyel alkalmazták már az atoxyl nevű arzénes vegyü- letet. Azt is tudta, hogy e vegyület eredményessége mellett megtámadja a látó­idegeket, és vakságot okoz/ Arra gondolt, hogy e vegyü­letet addig kell finomítani, míg a spirochéták ellen ha­tásos vegyi preparátumot nem sikerül megtalálni. 1906-ban Uhlenhuthtal meg­kezdte ilyen irányú kísérle­teit, és olyan finomítást akart elérni, amely károsítja a kór­okozót, de bántatlanul hagy­ja a sejteket. A kísérlet igen hosszadalmas volt, hiszen minden vegyületet előbb ál­latokon kellett kipróbálni, választ kapni arra, vajon nem ártalmas-e élő szerve­zetié, majd pedig, hogyan reagál rá a kórokozó. 606 vegyületet próbáltak ki, míg az utolsónál Sohachiro Hata (1872—1988) Nobel-díjas ja­pán farmakológus rábukkant a hatásos vegyületre, a Sal- varsanra. Ehrlich a szenzáci­ós bejelentést 1910-ben tette meg, óriási érdeklődést vál­tott ki szakmai körökben. Maga Ehrlich a felfede­zéstől, illetve annak tovább­fejlesztésétől a „nagy fertőt­lenítő szer” feltalálását vár­ta, amely minden fertőzőbe­tegség ellen bevethető, egy- csapásra megsemmisülnek a korokozók, az emberiséget pusztító járványok. Igaz, a bejelentés pillanatában so­kan kételkedtek a Salvarsan eredményességében, de az eredmények a felfedezőket igazolták. Az igazsághoz tar­tozik, hogy maga a Salvar­san nem volt az az ideális szer, de előállítása és alkal­mazása új távlatokat nyitott a gyógyászat történetében. Ehrlich a túlfeszített mun­ka következtében 1915-ben elhunyt, de a Salvarsan al­kalmazásának első eredmé­nyeit még megláthatta. Nagy álma, az általános hatású ve­gyi anyag előállítása nem va­lósult meg, de a Salvarsan módosított formája (a Neo- salvarsan) döntő csapást mért jr/. emberiség legpusztí­tóbb betegségeinek egyikére, noha annak egyes formái to­vábbra. is dacoltak ellene. E gyógyszel' kitűnő szernek bi­zonyult más betegségekkel, például a maláriával, a tró­pusi lázzal szemben is. A ki­váló német bakteriológus :— más kiemelkedő érdemével együtt — az orvostörténelem halhatatlan nagyságai sorába emelkedett. Kapronczay Károly dr. Textilbiennálék Szombathelyen A VII. fal* és tértextil-, valamint a IV. nemzetközi miniatűrtextil-biennálé au­gusztus 13-án nyílik meg Szombathelyen, a művelődési és sportházban. A két textil- seregszemlén, a most össze­sített jelentkezések alapján 25 ország 240 textilművésze mutatja be alkotásait. Au­gusztus 14-én Kőszegen az öregtoronyban rendezik meg az előző, VI. fal- és tértextil- biennálé díjnyerteseinek ka­marakiállítását. Péreli Zsu­zsa és Solti Gizella mutatja be legújabb alkotásait, tér- textil-kompozícióit, gobelin­jeit. A biennólékkal egy időben textiltörténeti kiállítás lesz a sárvári Nádasdy várban. Itt a régi keleti szövött szőnye­gek, hímzések legszebb pél­dányait. az anatóliai, kau­kázusi, perzsa és közép­ázsiai alkotások legjellegze­tesebb darabjait tekinthetik .meg a látogatók. A nosztalgiahullám egyik állomásaként nyugaton ismét divatba jöttek a díszes kerámia­kályhák. A szecessziós dekorációjú kerámialapok azonban nagy hatásfokú, modern kazá­nokat takarnak. Morvay Zsuzsa keramikusművész több ilyen kályhát készít exportra. A dí­szes kerámiatestek kicsinyített másai műtermében láthatók (MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents