Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-30 / 177. szám
1982. július 30., péntek o Verseny akadályokkal, korlátokkal Meglehetősen régi vélemény: ha sikerül megszüntetni a külkereskedelmi vállalatok monopolhelyzetét, a kialakuló verseny ösztönzi majd a külkereskedőket. Talán nagyobb odaadással kötnek üzleteket, kevésbé kényelmesen intézik az ügyeket. Igaz, az ellenérv sem megalapozatlan: csak azt exportálhatjuk, amit az ipar vagy a mezőgazdaság előállít. Ha a termelők nem fordítanak kellő gondot a minőségre, elmaradnak a gyártmányfejlesztéssel, túl drágán dolgoznak, késedelmesen szállítanak, ám vessenek magukra. Mert a világpiacon nem fizetik meg az ilyen magatartásból származó, költségeket ! A termelőknek vagy a külkereskedőknek van-e igazuk? Esete válogatja, ám látványos eredmények még nem tapasztalhatók. Néhány intézkedés nyomán bizonyos verseny, visszafogott rivalizálás már kezd azonban kialakulni a külkéreskedelem- ben. Korántsem került veszélybe egy-egy külkereskedelmi vállalat „megélhetése”, de csökkenőben van az a biztonság, amelyre a hetvenes években alapozni lehetett. Az elmúlt években jó néhány termelő vállalat kapott külkereskedelmi jogot. Tizenhatan láthattak hozzá 1980-ban a külkereskedés- hez, illetve új árucsoportokat vonhattak be export-import forgalmukba. A múlt esztendőtől újabb kilenc termelő vállalat kapott erre jogosítványt, s két vállalat eseti engedélyét meghosszabbították. Lényegesen bővült a külkereskedelemmel foglalkozók köre, s jelenleg már a népgazdaság nemzetközi árucsere-forgalmában 161 vállalat folyamatosan és egyidejűleg vesz részt. További több száz gazdálkodó egység — rendszerint egy-egy kooperációhoz kapcsolódva — külön-külön — általában kis volumenű — forgalmat bonyolít le.. Ez mindenképpen hozzájárul a verseny kialakulásához, olyan szervezeti feltételek megteremtéséhez, amelyek nélkülözhetetlenek a konkurrencia erősödéséhez. Más is történt az elmúlt években. Üj külkereskedelmi vállalat, a Generalimpex alakult 1980-ban, s szabad kezet kapott a nem rubel- elszámolású exportjához. Bármelyik hazai termelővállalat különféle termékek tőkés piaci értékesítésére. Kezdetben elsősorban a gyorsabb kiszolgálás, a magasabb exportárak és az olcsóbb beszerzés reményében, elsősorban szövetkezetek, mezőgazdasági kisüzemek adtak megbízást a cégnek, de a későbbiekben néhány nagyvállalat is felkereste az üzletkötőket. S az eredmény? A Generalimpex — ahol nyolcva- nan dolgoznak — tavaly csaknem egymillió forintot forgalmazott, az idén — terveik szerint — megduplázzák tavalyi forgalmukat. A Generalimpexszel párhuzamosan három másik vállalat is, a Hungagent, az Interag, az Intercoop is kapott profit nélküli jogosítványt nem rubelelszámolású exportra. Igaz, ezek a vállalatok csak mostanában láttak hozzá az exporttevékenység megszervezéséhez, de mindinkább bővítik a partnerválasztás lehetőségét, és egyben javítják a versenyfeltételeket. A külkereskedelmi tevékenység decentralizálása lé— nyegében a gépiparban a leg- előrehaladottabb. Jelenleg a külföldön értékesített gépeknek, berendezéseknek mintegy felét a gyártók exportálják. Tavaly a nem rubelelszámolású gépexport csaknem egészére — közel négyezer tonnányi géptermékére — megszüntették a gépkülkereskedelmi vállalatok profitkötöttségét és árumonopóliumát. A nem önálló exportjogú gépipari vállalatok 13 külkereskedelmi vállalat közül választhatnak partnert külföldi üzleteikhez. Mindezek ellenére sokan kételkednek, hogy vajon e néhány változtatás elegen- dő-e a versenyfeltételek megteremtéséhez. Egyáltalán így, csak kis lépésekkel elérhető-e a cél, vagy generális változtatásra van szükség? Többek között tény, hogy a Generalimpex mindenféle terméket exportálhat, de ez az engedély csak a nem rubelelszámolású kivitelre terjed ki, és csak a kivitelre. Importjoga korlátozott, és kooperációk szervezésére, termelési együttműködések létrehozására sincs lehetősége. Korlátok másutt is lépten-nyomon találhatók. A hazai külkereskedelmi gyakorlatban egy- egy komolyabb üzlet megkötése meglehetősen bonyolult. A legtöbb esetben több külkereskedelmi vállalat is bekapcsolódik egy üzletbe — főleg, ha az eladásokat ösz- szekötik a vásárlásokkal —, ami még hosszadalmasabbá, nehézkesebbé teszi az üzletkötést. Az idő pedig a külkereskedelemben is pénz, a késlekedés jelentős veszteségeket okozhat, olykor üzleteket is meghiúsíthat. A vállalkozásokhoz, a hatékonyabb külpiaci munkához azonban nemcsak az eddigi kötöttségek feloldására, hanem a termelők és a külkereskedők szoros együttműködésére is szükség van. örvendetes, hogy mind több termelő és külkereskedelmi vállalat köt társasági szerződést egy-egy ügylet lebonyolítására. Közösen vállalják a kockázatot, osztozkodnak a többletnyereségen, adott esetben a veszteségen. Hasonló a helyzet, ha a külkereskedelmi vállalatok részt vesznek exportfejlesztő beruházások finanszírozásában is. Főleg, ha nem kölcsön adják a pénzt, a fejlesztési alapot, hanem saját tőkével, tulajdonosként társulnak. Az In- terinvest fejlesztési betéti társaság — amely a külkereskedelmi vállalatok fejlesztési alapjai egy részét koncentrálja és helyezi ki — megalapítása óta, vagyis a múlt esztendőben és az idei félévben valamivel több mint egymilliárdot fordított az export bővítésére. Maguk a külkereskedelmi vállalatok évente átlagosan 400—500 milliót bocsátanak a termelők rendelkezésére. Jó befektetések ezek. Elsősorban azért, mert olyan gépvásárlásokra, csomagoláskorszerűsítésre, kapacitásbővítésre fordítják a pénzt, amelyek gvorsan kivitelezhetők, s így rövid időn belül lehet az exportot növelni. Emellett az érdekek is közösek, s ez a sikeres együttműködés alap-% feltétele. Átalakulóban van a külkereskedelem, megújul a szervezet, fokozatosan változik a munkamódszer, a partnerek együttműködése. Az útkeresés azonban még nem fejeződött be. Kétségtelenül sok minden történt, lényegesen gyorsabb volt a fejlődés az elmúlt két év folyamán, mint történetesen a hetvenes években. De nem elég gyors. Már csak azért sem, mert a külgazdasági egyensúly stabilizálása jelenleg is igen fontos feladata a népgazdaságnak. Pichler Ferenc Látogatóban a nyúltenyésztö Tóth családnál Szép új ház Békésen, a Kölcsey utcában. A kapun belépve füves udvar, virágos kert tárulkozik elénk. A rend, a tisztaság első látás" ra arról tanúskodik, hogy igényes emberek lakják e városszéli családi házat. Tóth Ferencéknél vagyunk. — Tíz éve, hogy a nyúlte- nyésztés mindennapi életünk részévé lett — mondja Tóth Ferenc, miközben a nyúlházhoz invitál bennünket. — Nyolc évig harminc anyával és szaporulatával foglalkoztunk. Az utóbbi időben 18 az anyák száma és szaporulatukkal együtt mintegy száz új-zélandi húshibrid nyuszi képezi állományunkat. Mire mindezt elmondta, a nyúlházhoz érkezett a felesége és a fia is. Most már együtt mutatták nagyon szép állományukat. Időnként egymás szavába vágva magyarázták, hogy saját ötletük alapján miként alakították ki a nyúlházat, Tienne a vízvezetékrendszert, s azokat a korszerű és higiénikus körülményeket, melyek lehetővé tették, hogy ma már a törzsállományt is saját nevelésű nyulaik közül tudják kiválogatni. Bennünket azonban mindenekelőtt a Tóth család lelkesedése ragadott meg. Vagyis az, ahogyan mindhárman a nyúltenyésztésről beszéltek. Tóthék ugyanis nem tartoznak a legnagyobb tenyésztők közé. Következésképpen ezt csak a pénzért, amit a leadott nyulakért évenként kapnak, ilyen mintaszerűen nem lehet csinálni. Különösen igaz lehet ez fiukra, az ifjú Tóthra, aki szinte kereste annak lehetőségét, hogy megmutassa a ketrecek legszebb lakóit. Kép, szöveg: Balkus Imre Apa és fia: „Először és másodszor is őket „Ez az én egyik kedvencem” kell nagyon szeretni, s csak aztán szabad az értük járó pénzre gondolni...” Hz ÁFB is pénzeli... Üzemeink a gazdaságos energiafelhasználásért Földgáztüzelésűre állítják át a Sarkadi Cukorgyár mészke- mencéjét is a VI. ötéves tervben folyó gyári rekonstrukcióval (képünkön) egy időben „ „ ... Foto: Kovács Erzsébet Az Állami Fejlesztési Bank (ÁFB) szegedi területi igazgatóságához az idén az első félévben 28 pályázat érkezett Békés megyéből az energia gazdaságos felhasználását lehetővé tevő beruházásokra, fejlesztésekre. A 28 pályázatból tízre még nem adott végleges választ az igazgatóság, öt pályázatot pedig jelenleg értékelnek. A korábban már megkezdett beruházások közül 2 az iparban, 17 a mezőgazdaságban, 4 pedig a kommunális ágazatban valósul meg. E fejlesztések célját tekintve 15 üzemben a. tüzelőolajat váltják ki földgázzal, 3 mezőgazdasági üzemben a nedves tárolás feltételeit alakítják ki, a többiek pedig a hulladékhasznosítást, a geotermikus energia hasznosítását oldják meg, illetve a tüzelőolajat helyettesítik fűtőolajjal vagy koksszal. A tüzelőolajnak földgázzal való kiváltásánál a beruházók egyre gyakrabban hoznak létre egyszerű társaságot a közös földgázellátásra. A jelenleg folyamatban levő beruházások közül három is ilyen társaság égisze alatt folyik: a békéscsabai Szabadság Tsz, a gerendási Mun- . kácsy Tsz meg a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet vezérletével. Az ÁFB információi szerint a közeljövőben újabb három, hasonló jellegű társulás megalakítása várható Nagyszénás, Mezőkovácsháza, illetve Kondoros központtal. Említésre méltó még a nagybánhegyesi Zalka Tsz földgázellátását megoldó beruházás, amellyel lehetővé válik a szomszéd községben. Magyarbánhegyesen is a földgáz bevezetése. Az energiafelhasználást ésszerűsítő, s már megvalósult fejlesztések a mezőgazdaság, az ipar és a kommunális ágazat között megyénkben 7:4:1 arányban oszlanak meg. Ezeknek nagyobb része többletköltség nélkül, igen rövid határidő-eltolódással lépett üzembe, s a leghosszabb csúszás sem haladta meg a 9 hónapot. Az eddigi vizsgálatok szerint viszont ezek a rövid határidő-módosulások is elegendőek voltak ahhoz, hogy a beruházások a tervezett megtakarításnál kevesebbet érjenek el. Különösen igaz ez a gyomaendrődi Győzelem, illetve a csárdaszállási Petőfi Tsz-ben, ahol az energiaellátás korszerűsítését hulladéktüzelésű kazánokra alapozták, ám a Láng Gépgyár fővállalkozásában készülő kazánok konstrukciós hibái az eredeti számításokat hosszú időre keresztülhúzták. A már folyamatban levő beruházások közül is késésben van néhány. Két beruházó — a mezőkovácsházi Űj Alkotmány és a békési Egyetértés Tsz — egy-egy évvel elhalasztotta a nedvestárolók létesítését. A nagybánhegyesi Zalka Tsz-ben a már említett fejlesztés szintén később kezdődött a tervezettnél, emellett a kivitelezést hátráltatta az is, hogy a szomszéd tsz csatlakozása után csőátmérő-növelés vált szükségessé. A beruházás gyorsítását egyébként alkatrészhiány is nehezíti. A gerendási Munkácsy Tsz gesztorságában megvalósuló közös beruházás ezzel szemben a tervezett időben kezdődött. Várhatóan az eredetileg kijelölt határidőre koksztüzelésről fölgáztüzelésre áll át a Sarkadi Cukorgyár mészkemencéje is. Itt a szépséghiba csupán annyi, hogy a vezérlőműsze- rek késedelmes beérkezése miatt egyelőre mechanikusan kell irányítani a kemence működését. K. E. P. Léghűtő berendezés Nantes-böl Franciaországban a Loire torkolatától 50 kilométerre fekszik Nantes városa, amelynek félmillió lakosa van az elővárosokká] együtt. Fontos ipari és kereskedelmi gócpont. Előkikötője mellett hajógyár is működik. Sólyáin építették a híres Normandie óceánjárót, amelyet 1961-ben bocsátottak vízre, és amely kék szalagot is nyert. Nantes a környék kulturális centruma is. A nan- tes-i pályaudvarral szemben van a botanikus kert, a Jardin des Plantes, amelynek egzotikus növényei között a város nagy fiának. Verne Gyulának emlékművét találjuk. Műemlékekben gazdag város, a székesegyház, a várkastély, a szépművészeti múzeum, a Dobré-palota. stb. hirdetik ennek a városnak a történetét, amely még az ókori gall időkbe nyúlik vissza. Nantes kohóüzemei, műtrágyagyára, gépgyárai mellett itt működik az „Ateliers et Chantiers de Bretagne” gyár, ahol tengeri olajfúráshoz szükséges berendezések mellett atomipari termékeket. hidraulikus sajtókat és léghűtő berendezéseket is gyártanak. A hetvenes évtizedben a Szovjetunió számára több olyan léghűtő berendezést gyártottak itt. amelyeket a szovjet műtrágyagyárak hasznosítottak. Egy-egy ilyen léghűtőnek igen nagy a teljesítménye. A kifúvott légsugárral 4300 négyzetméter csőfelületet lehet hűteni. A a I léghűtő berendezés üres súlya 16 tonna, magassága pedig 8 méter. Képünk azt a jelenetet mutatja, amikor a nantes-i gyár udvarán a hatalmas léghűtő berendezés felső kupoláját daruval ráemelik a szerkezetre.