Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-30 / 177. szám
NÉPÚJSÁG 1982. július 30,, péntek A Caola 1. sz. gyáregységében megkezdték az NSZK—magyar kooperációban készülő Nivea szappan próbagyártását. A most üzembe helyezett új gyártósoron műszakonként ötven—hatvanezer szappan készül. Laboratóriumban ellenőrzik a szappan minőségét (MTI-fotó — Varga László felvétele — KS) Bélyeggyűjtő szaktábor Gyomaendrödön Gyomaendrödön első alkalommal rendezik meg augusztus 1-től 15-ig az országos ifjúsági bélyeggyűjtő szaktábort. A pajtások a Kiss Lajos Gimnázium kollégiumában verik fel főhadiszállásukat, s itt kerül sor a programok többségére is. A bélyeggyűjtő szaktábor munkájában 21 gyermek vesz részt Budapestről, Mis* kolerái. Szombathelyről, és természetesen megyénkből. Az első héten a fiatalok délelőttönként a Győzelem Termelőszövetkezetben dolgoznak, majd délután sportrendezvényeken és üzemlátogatáson vesznek részt. A hét végén kirándulást szerveznek Gyulára, ahol megtekintik a város nevezetességeit. ellátogatnak a Várfürdőbe is. Programjukban szerepel a szarvasi arborétum és a dévaványai túzokrezervátum megtekintése is. A második héten szakmai jellegű előadásokat hallgatnak meg. amelyeken jól felkészült MABÉOSZ-előadók beszélnek- a bélyeggyűjtés szakmai fogásairól. Augusztus 12-én filatelistariapot rendeznek, amelynek vendége lesz Kiss Ernő, a MABÉOSZ főtitkára is. Este a Katona Művelődési Házban megtekintik a Körösmenti szövetkezeti néptáncegyüttes műsorát is a tábor résztvevői. V. L. Ismét kifogástalan a Györgyi gyermekheverö A kocséri Petőfi Tsz kijavította a Györgyi elnevezésű gyermek heverőnek azokat a hibáit, amelyek miatt a KERM1 mintegy két hónapja javítás után is csak minőséghibás áruként engedélyezte e termék árusítását. A gyermekheverö legfőbb hibája az volt, hogy a hosz- szabbításra szolgáló kihajtOrvosmeteorológiai előrejelzés Időnként a meg-megnö- vekvő felhőzetből elszórtan futó záporok még várhatók, de már több órás napsütésre is számíthatunk. A hét végén felhősebb idő várható, ismétlődő esőkkel, záporokkal. A jövő hét közepén pedig ismét naposabb, szárazabb lesz az idő. A hőmérséklet legmagasabb értékei általában 22—27 fok között mozognak majd. A gyakori záporok, esők. zivatarok megnövelik a levegő nedvességtartalmát, a nedvesség pedig a hőmérséklettől függően jelentősen beleszól szervezetünk hőszabályozásába. Döntő biológiai jelentősége van, mert megszabja, hogy az emberi szervezet párolgással mennyi hőt adhat le. Ez a jelenség természetesen közérzetünket is befolyásolja. Ha magas a levegő nedvességtartalma, szervezetünk nem tud párolgással hőt leadni, és ez kellemetlen meleg érzetét kelti bennünk. Fülledt, nyári időben ezért ajánlatos megválogatni ruháinkat. Sokkal előnyösebb a pamutholmi, mint a különböző műanyagokból készült ruházat. A pamut kellemesebb viselet, még páradús, fülledt időben is jobban biztosítja testünk párolgását, csökkenti a kellemetlen, olykor fullasztó hőérzetet. ható lábakat nem lehetett megfelelően rögzíteni, s ez balesetet is okozhatott. További hibaként a KERMI szakemberei megállapították, hogy a hosszabbításra szolgáló habszivacs párna nem illeszkedett a hosszabbítást szol'■ áló fiókba, mert jó néhány centiméterrel nagyobb volt annál. A hatósági intézkedést követően a kocséri Petőfi Tsz megszüntette a kifogásra okot adó hibákat, s ma már teljes értékű termékek kerülnek ki a műhelyből. A módosított kivitelben gyártott terméket — a kötelező előírásoknak megfelelően — megvizsgáltatták a KERMI-vel. amely azt minőségi szempontból megfelelőnek találta. Taneszközök Debrecenből Készülnek a tanulmányi segédeszközök az őszi iskolakezdésre a TANÉRT debreceni mechanikai gyáregységében. Az általános iskolák 2. és 2. osztályosainak elkészítették a szerelőkészletek tökéletesített változatát, amelynek segítségével jelentősen fejleszthető a ^gyerekek kombinációs készsége és kézügyessége. Ezekből kétezer garnitúrát juttatnak el szeptemberig az általános iskolákba. A középiskolásoknak készülő rugós erőmérőkből harmincezret gyártanak Ugyancsak a középiskolásol- használhatják a dinamikai vizsgálatokhoz készülő mechanikai készleteket. s emellett kétezer úgynevezett könnyen mozgó -kiskocsi könnyíti majd a fizika tani tását. A tanév kezdetéig öt millió forint értékű tanesz közt juttatnak el az iskolákba a debreceni üzemből. Kánikula — ételmérgezések nélkül Az elmúlt hetekben beköszöntött a kánikula, s bizony szenvedtünk is eleget a nagy meleg miatt. Ilyenkor általában csökken az élelmiszerek eltarthatósági ideje, s gyakran jelennek meg ételmérgezésekről szóló tudósítások is a' lapokban. Az idei nyár megyei tapasztalatairól kérdeztük dr. Hídvégi Imrénét, a Békés megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet vezetőjét. — Mi az intézet fő feladata? — A mi feladatunk a megye élelmiszeripari üzemeinek ellenőrzése. így a sütőüzemek. tejipari vállalatok, a konzervgyár, a hűtőház, az üdítőital-ipari vállalat és a baromfifeldolgozó vállalatok tevékenységének ellenőrzése. Az elmúlt hetekben terv szerint folytattuk az ellenőrzéseket. s kirívó szabálytalanságot csak az orosházi 4. számú sütőipari vállalat tótkomlósi üzemében tapasztaltunk, ahol sületlen volt a kenyér. — Hányán intézetben? dolgoznak az — összesen 20-an látjuk el az élelmiszer-ellenőrzési feladatokat. 10 szakemberünk végzi el a közvetlen vizsgálatokat, és a helyszínen tájékozódik az adott üzemben folyó munkáról. A nagyobb élelmiszeripari vállalatoknál minőségellenőrző osztályok működnek, és az ott dolgozó szakemberekkel együtt látjuk el a feladatokat. — Milyen a kapcsolatuk más ellenőrző hatóságokkal, szervekkel? — Jó a munkakapcsolatunk az ellenőrző hatóságokkal. így a KÖJÁL-lal, az állategészségügyi hatóságokkal és a kereskedelmi- felügyelőséggel. Ha új üzemben indul meg a termelés, vagy új termék gyártását kezdik meg valahol a megyében, akkor közösen folytatunk helyszíni szemlét az említett szervekkel. Legutóbb a kereskedelmi felügyelőség munkatársaival a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál tartottunk átfogó ellenőrzést — fejezte be tájékoztatóját dr. Hídvégi Imréné. V. L. II hétvégeken szünetel a tehergépjármű-forgalom a soproni határátkelőhelyen A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felhívja a nemzet- közi közúti forgalomban részt vevő tehergépjárművek vezetőinek figyelmét, hogy július .‘Illői szeptember 12-ig szombaton I! órától vasárnap 24 óráig nem használhatják a soproni közúti határátkelőhelyet. A teherforgalmat korlátozó intézkedést a jelentősen megnövekedett hétvégi nemzetközi személyautó- forgalom gyorsítása tette szükségessé. A minisztérium azt ajánlja az érdekelt tehergépkocsi-vezetőknek. hogy szombaton és vasárnap a hegyeshalmi határátkelőhelyet vegyék igénybe. Átjátszó tv-adó Barcson Átjátszó tévéadót telepítettek a Somogy megyei Barcson egymillió forint értékű társadalmi munkával. Az itt élők régi panasza volt, hogy errefelé a televíziók alig élvezhető képet adtak. A postának azonban egyelőre nem volt- elegendő pénze építésre, csupán az adóberendezést tudta biztosítani. Barcs lakói elhatározták, hogy nem várnak. hanem segítenek magukon. A Dráva közelében nemrég épített hatalmas gabonatároló elég magasnak bizonyult arra. hogy ott he- l,rez/.ék el az antennát. Az erösítőberendezésnek is találtak helyiséget, melyet a költségvetési üzem dolgozói a posta szakembereinek irányításával megfelelően átalakítottak. az ÉPGÉF munkásai pedig elkészítették az antenna tartószerkezetét. Részt vettek még a munkában az áramszolgáltató vállalat és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet dolgozói. A fő szervező az Unitech Ipari Szövetkezet kollektívája volt. Elsősorban nekik köszönhető, hogy fél év alatt megoldódott Barcson a tévévétel gondja. Szakemberekre szükség van O rszágos vizsgálatra készülődik az- Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal. Azt szeretnék kideríteni, hogy miként alakult az elmúlt tanévben végzettek elhelyezkedése. A vizsgálati eredmények csak kora őszre várhatók, ám már nőst kérdezhetnénk: e változatlanul munkaeröínséges világban, amikor az úgynevezett „ifjúsági munkaerő- forrás" — magyarul: az iskolából az ÉLETBE lépők száma — jóval alacsonyabb a szükségesnél, ugyan mi vizsgálnivaló van a pályakezdők elhelyezkedésével kapcsolatban? A közvélemény is úgy tartja — a fiatalok meg holtbiztosak ebben —, hogy az oklevél, a diploma átvétele után szá- molatlanu! várják őket a jobbnál jobb állásajánlatok: válogathatnak ,kedvük szerint. Ez nem így van. Válogatni ugyan lehet, csak nem mindig a legkülönbözőbb, s többnyire nem a rég megálmodott álláshelyek között. Különböző — eddig végzett — vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az iskolai tanulmányait befejezőn fiatalok jó része álomvilágban él . . . Hogy felkészületlenül kerül élete nagy döntése elé: hova. milyen munkakörbe, milyen további elképzelésekkel, lehetőségekkel * kerüljön? Azt is bizonyítják a tapasztalatai tényeken alapuló elemzések, hogy a pályakezdőknek úgyszólván senki, sehol nem magyarázta el: az iskola, s annak végbizonyítványa, az. esetek jó részében nem automatikus biztosíték az egyéni ambíciók szerinti elhelyezkedésre. Sőt: esetenként még a végzettségnek megfelelő mun. kakürbe való elhelyezkedésre sem. Az iskola ugyanis nincs mindig szinkronban a munkáltatói igényekkel. Lássunk néhány példát. Néhány ' szaközépiskolában szép számmal végeznek diákok. akiknek szakmai ismereteit csak egy-két vállalat hasznosíthatja az országban. -Végyianyag-gyártó" szakközépiskolásokra például Fejér megyében igen, de Borsodban már alig van szükség. Viszont „vegyianyag-gyártó- kat" mindkét helyen képeznek: az előbb említett megyében az. igényekhez képest nagyon keveset, az utóbbiban pedig túlságosan sokat. (Gyanítható ok: ez a szakközépiskola, egykor, mindössze egyetlen nagyvállalat munkaerőigényeinek kielégítésére épült, feltehetően a illalat pénzügyi segítségével. S ha munkaerőgondjaik manapság már enyhébbek, mit tegyenek az iskolával? Bontsák le vagy adjanak neki más profilt? De milyet?) Tisztázni kellene tehát, ho- yan állunk ezekkel a szak- középiskolákkal? Nézzük a özgazdasági szakközépiskolásokat. Ügy tűnhet, nekik incsenek elhelyezkedési ondjaik! Pedig az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szerint — a gimnazisták után ők vannak a legnehezebb helyzetben. Képesítésük ti-o-an lesz, de képzettségük inkább csak afféle „irodai segédmunkára" teszi őket alkalmassá: ez nekik sem tetőik, s a munkáltatók sem kapkodnak utánuk. Újabb érdes: végül is mire képesít a közgazdasági szakkö- . zépiskola? Hasonló kérdések tehetők fel például a vízügyi szak- középiskolák, a földmérési, a dohányfeldolgozó, a tejtermékgyártó stb. szakközépis-' kólák esetében. Mi értelme van az ilyen túlspecializált szakközépiskolai oktatásnak, akkor, amikor nem tudhatjuk, hogy például másfél évtized múltán, hol és mennyi „tejtermékgyártóra" vagy „dohányfeldolgozóra", netán középfokon végzett földmérőre lesz szüksége az országnak ? Valamit azért közbe kell vetni. Nem az a baj, hogy a tervezők képtelenek e kérdésekre megbízható válaszokat adni. Sokkal inkább az. hogy az oktatásügy nem ismeri fel a hosszabb távú munkaerő-prognózisok hibalehetőségeit, s ezeket mellőzve, évről évre szigorúan megállapított „beiskolázási keretszámok" szerint pl. „tej- termékgyártókat” képez . . . Ahelyett, hogy rábízná ezt a tejtermékgyártó vállalatokra. Belátom: e példák sora mintha azt sugallná, hogy hagyjunk fel az eddigi — s meglehetősen bizonytalan eredményekkel járó — szakközépiskolai oktatással, s favorizáljuk inkább az „általánosan kiművelt emberfőket" kibocsátó gimnáziumokat. Ám ez az. út sem járható. A gimnáziumot végzett, szakképzetlen fiatalok elhelyezkedése hosszú évek óta megoldatlan, illetve feszültségekkel terhes. Nem mintha kévés volna a nekik felkínálható munkahely (sőt. jóval több mint a nem tovább tanuló érettségizettek száma), csakhogy ezeken a munkahelyeken általában fizikai munkát (is) kell végezni. s ezt már az érettségizettek többsége — főként a lányok — nem szívesen, legjobb esetben csak kényszerűségből vállalják. S mert ez nem újabb keletű — de egyre általánosabb — gond, az általános gimnázium, mindazok számára, akik nem akarnak, vagy nem tudnak továbbtanulni, voltaképpen zsákutca. Az. általános gimnáziumi képzés kibővítését szorgalmazó szakembereknek erről nem szabadna megfeledkezniük. S legfőképpen nem szabadna szembe állítaniuk a szakközépiskolát — vélt vagy valós sikertelenségei miatt — a gimnáziumi oktatással. Be kell látni: csakis egy szűkebb réteg engedheti meg magának azt a luxust, hogy gyermekeik, 18 éves korukban kényszerdöntés elé kerüljenek: vagy a felsőoktatás, vagy — mijiden szakképzettség nélkül — az. elhelyezkedési bizonytalanság. F élreértések elkerülése végett: e gondolatmenet korántsem gimnáziumellenes. Csak azt szeretné felvetni, hogy a középfokú oktatás esetleges reformja során nem szabad a „vagy gimnázium, vagy szak- középiskola" alternatívában gondolkodni, mert mindkét iskolatípusnak van létjogosultsága. A szakközépiskolákat azonban nem szabad agyon szakosítani, mert a munkaügyi tervezők képtelenek hosszabb távra is megbízhatóan érvényes prognózisokat adni. ,,. , „ . Vertes Csaba Miről ír az Autó-Motor? Gyomacndrőd határában, a Mezőtúrra vezető közút mellett állította fel a Körös-völgyi természetvédelmi terület térképet és a tájegység jellegzetességeit bemutató rövid ismertetőt a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Fotó: Sztanyik Károly Az Autó-Motor 15. száma augusztus elején jelenik meg. Feszültség az utastérben a címe annak az írásnak, amelyben Temesvári Judit pszichológus ír a baleseteket kiváltó lelki tényezőkről. Az autók műszaki vizsgájáról címmel arról olvashatnak, hogy milyen szemléleti és gyakorlati torzulások nehezítik autóink időszakos műszaki vizsgáit, és milyen új jogszabály bevezetését tervezi a KPM. A pót fényszóró vezérlőberendezése című cikk azoknak ad hasznos tanácsokat, akik gépkocsijukra különböző kiegészítő fényforrásokat kívánnak felszerelni. • Egy híres olasz autógyár sikeres múltját, nagy válságát és kiútkeresését ismerhetik meg az Alfa Romeo című írásból. A híres Jawa motorkerékpárok történetével ismerteti meg az olvasót az ötvenhárom éve című írás.
