Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-28 / 175. szám

NÉPÚJSÁG 1982. július 28., szerda II megyei NEB vizsgálta... Újbúzát őrölnek az István-malomban „Leleplezett” növényfajták Nem mind arany, ami fénylik — nem minden fajta jó, amely népszerű. Röviden így sűríthetnénk annak a vizsgálatsorozatnak az eredményeit, amelyről a megyei népi ellenőrök nemrégiben készítették el jelentésüket. De ejtsünk előbb néhány szót az előzményekről. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság néhány éve vizsgálatai közé. vette az iparban és mezőgazdaságban bevezetett kutatási eredmé­nyek érvényesülését, gazda­sági megtérülésüket. Me­gyénket a mezőgazdasági cél- vizsgálatokra jelölte ki. Ezek egyik része, miként haszno­sulnak a növénytermesztés­ben a kutatók által jónak ígért fajták. Hogy megalapo­zott véleményt alkothassa­nak a szakemberek, nyolc termelőszövetkezetben és két állami gazdaságban, öt éven keresztül figyelték búza-, kukorica-, napraforgó-, szó­ja- és lucernafajták termé­sét. A ténylegesen mért ho­zamok adatait összehasonlí­tották a fajták ismertetőjé­ben megadott paraméterek­kel. így, ha nem is országo­san, de a termesztett térsé­gekre feltétlenül általánosít­ható összefüggésekre figyel­hettek fel. Érdemes ezekből idézni néhányat, hiszen alap­jául szolgálhatnak sokat vi­tatott fajtapolitikánk fejlesz­téséhez. Megállapították a népi el­lenőrök, hogy az új növény­fajtákat kezdetben nagyon dédelgetik az üzemek. A leg­jobb termőhelyre vetik a magjukat, és csak akkor te­lepítik az új fajtát gyengébb adottságú termőhelyre, ha az első évben nem sikerült el­érni vele, amit nemesítői ígértek. Hogy mégsem válta­nak gyorsan, és térnek át másra, annak van egy kéz- zef fogható magyarázata: re­mélik, ha már jó földön nem termett annyit a növény, mint várták, legalább tűrő­képességével bizonyít. Ez fi­gyelhető meg a Marton vásá­ri 4-es búzánál, amely sem bőtermőnek, sem szárszilárd­nak nem nevezhető, de jól bírja a mostohább körülmé­nyeket. Sokan ezért nem váltak meg még mindig tő­le. De nem csak ezért. Hiába jelenik meg egy korszerű, jó tulajdonságait nagy táblá­kon is bizonyítható búza — mint például a Martonvásári 8-as, ha vetőmagja nem vagy nehezen szerezhető be. És ez a jelenség elég gyakori az új fajtáknál. Hamarabb el­terjed a jó hírük, mint a sza­porítóanyaguk — ez általá­nosítható más növényekre is. Több helyen megfigyelhe­tő az is, hogy az üzemek ál­talában jól és időben váltják a fajtákat. Nagy szerepük van ebben a termelési rend­szereknek, amelyek kellő pro­pagandát biztosítanak az új­donságoknak. Kevésbé ked­vező tapasztalat, hogy egy- egy fajta a termelésbe vonás után hamar leromlik. Üzemi körülmények között nem hozza a tőle megkövetelt ho­zamokat és minőséget. Eb­ben a kutatóknak kéne lép­niük — vallják a népi ellen­őrök. Annál is inkább, mert a fajtajelöltek képességeiről csak kisparcellás kísérleteken győződnek meg. A nagy, üze­mi táblák viszont egészen más - körülményeket biztosí­tanak számukra. Ezzel kapcsolatban vető­dött fel a vizsgálatot folyta­tó szakemberekben az a gon­dolat, hogy hiányzanak a táj­fajták. A kutatóintézetek ál­talában csak egy bizonyos környezetben dolgoznak, s hiába bizonyul — mondjuk Szeged — körzetében jól te­lelőnek, betegségellenállónak egy növény, előfordul, hogy csalódást okoz az északi or­szágrészben. Ilyen volt a GK—Tiszatáj búza, amely­nek betegséggel szembeni el­lenállását, termőképességét találták alacsonynak a vizs­gált üzemekben. Meg kell említeni, hogy a 8 tsz-ben és két állami gaz­daságban azonos termőhelyi adottságok, technológia és azonos költségek mellett ter­mesztették a kijelölt fajtá­kat. A hozamkülönbségek így jellemzőnek tekinthetők ese­tükben. A szakemberek jog­gal kritizálják a fajtákat termőképességeik alapján. Hiszen ez a tulajdonság a gazdaságosságot is erősen befolyásolja. Azonos költ­ségnél nagyobb vagy kisebb termés lényegesen javítja vagy rontja a nyereséget. Nagy felelősség hárul a nemesítésben dolgozókra. Népgazdasági érdek ugyanis, hogy a fajta, amelyet ter­mesztésbe adnak, ne csak „papíron hozza” a leírt érté­keket. Ezért is lenne fontos, hogy olyan érdekeltségi rendszert alakítsanak ki az ezért felelősek, hogy közvet­lenül is érezzék a zsebükön, miként dolgoztak a kutatók. Mert hiszen a műtrágya költ­sége a termelőt terheli, köz­vetve pedig az egész nép­gazdaságot. Ha a fajta nem használja jól, a várt, de el­maradt nagy hozam ilyen szemszögből kárként is fel­fogható. Sikeresen vizsgázott a ter­melésben a mind népszerűb­bé váló Martonvásári" 8-as búza, a szarvasi ÖKI által nemesített Szarvasi 4-es lu­cernafajta. Bebizonyosodott, hogy az Ewans szójafajta népszerűsége is méltán nö­vekszik, szemben a Ment­tel, amely lassan kiszorul a termelésből. Hasonló a hely­zet a Szegedi 369-es és a Pioneer 3780-as kukoricával, helyettük sem nehéz jobbat találni. A GK—70-es napra­forgó nem versenyezhet az új hibridekkel, ezért is mon­danak le mind többen a ter­mesztéséről. Mint a fentiekből kitűnik, néhány vizsgált növényfajta nem állta meg helyét a ter­melésben. örvendetes, hogy az üzemek nagy része maga is felismerte ezt, és gyorsan mást keres helyettük. Re­mélhető, hogy a népi ellen­őrök megállapításaiból a faj- tanemesítők is levonják a kellő tanulságot. M. Sz. Zs. Magyar kőfaragók külföldön Megbízható és jó minősé­gű munkájukkal nagy meg­becsülést szereztek külföldön a Kőfaragó és Épületszob- •rász-ipari Vállalat dolgozói — legalábbis ezt bizonyítják legújabb megrendeléseik, melyek alapján idei export­előirányzatuk több mint két­szeresének elvégzésére vál­lalkozhattak. Elsősorban NSZK-beli és osztrák meg­rendelőknek végeznek jelen­tős munkákat. A Düsseldorf melletti Hochdahl új lakóte­lepén már befejezték a vál­lalt nyolc nagy lakóházban a lépcsőházak műkő lépcsőinek és burkolatainak elkészítését. Megkezdték a szállításokat a legnagyobb idei megrende­lésre: a karlsruhei Gottesaue műemlék kastély restaurálá­sában és újjáépítésében vesznek részt. Majnái vörös homokkőből faragnak levél- és csigadíszes oszlopfőket s más kődíszeket. Az idén csaknem 800 ilyen kőékessé­get szállítanak a restaurálás­hoz, amelynek befejeztével zenei főiskolának ad majd otthont a műemlék kastély. Bécsben sorozatban készíte­nek műkő lépcsőket és bur­kolatokat új lakóházakhoz. „Mindenevő” lonitalanitó autót állított üzembe a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat. A Bedford alvázra épített tömörítő berendezés 90 atmoszféra nyomással présel öSsze kis kar­tondobozt, öreg bútort, használhatatlan mosógépet vagy villanybojlert. A speciális gépjár­mű Budapest egész területén gyűjti a lomot (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Legnagyobb szállító: a Békéscsabai Állami Gazdaság A legtöbb búzát évek óta a Békéscsabai Állami Gazdaság szállítja az István~malomba Fotó: Fazekas László A július végi hőhullám iz- zadságcseppeket rakott sűrű sorokban a malomban dolgo­zók homlokára. Pedig a ve­ríték csorog róluk már hetek óta — kánikula nélkül is — mióta az első szállítmány új­búza július 8-án a Békéscsa­bai Állami Gazdaságból, il­letve a csabacsüdi Lenin Tsz-ből megérkezett. Azóta már újbúzát is adagolnak az óbúzához itt a békéscsabai István-malomban, ahol bú­zaátvevők, molnárok, a bú­zát minősítő laboránsok, a telep vezetői, raktári mun­kások, igazán nem panasz­kodhatnak arra, hogy nincs munkájuk. Ottjártunkkor is a hőség uralta az évszázados falak környékét, a megyeszékhelyt kettészelő Élővíz-csatorna partján. A dohogó malom ár­nyékában kerestek menedé­ket a hőguta elől a billenő- platós teherautók vezetői is, míg a gabonaátvevők a szük­séges formaságokat intézték. Utóbbiak még a legna­Miről ír a Kertészet és Szőlészet? A Kertészet és Szőlészet e hé­ten megjelenő legújabb számá­ban cikk olvasható a mind nép­szerűbbé váló zöldségnövényünk, a kínai kel tavaszi haj tatásáról. Egyszer volt világhír?! címmel vita indul a lap hasábjain a ha­zai kajszitermesztés mai. már- már tarthatatlan helyzetéről. A vitaindító cikket Pór József és Mády Rezső irta. Eszik-e vagy isszák? Ez a címe a három nö­vénykülönlegességet bemutató írásnak. A heroin növénykülön­legesség: a borágó, a porcsin és a vérfű. Hogyan lehet véde­kezni a szőlő lisztharmata el­len? Mikor és hogyan vessék a füvet, hogy szép legyen a gyep. hogyan kell megvédeni a bo­gyós gyümölcsöket szüret után a kártevőktől és kórokozóktól? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat az olvasó a lap legújabb számában. Az újdonságok sorá­ban ezúttal francia szőlőművelő és -feldolgozó gépekkel ismer­kedhetnek meg az érdeklődők. Hőérzékélő automaták Több mint 14 ezer székesfe­hérvári lakásban. a távfűtéses otthonok kilencven százalékában az idei télen már hőérzékelő au­tomaták gondoskodnak az egyenletes, húszfokos hőmérsék­letről. A házak oldalán és a hő­központban elhelyezett berende­zések a mindenkori külső hő­mérsékletnek megfelelően szabá­lyozzák a radiátorokban keringő víz hőfokát. A fűtési idényben a kisebb, néhány épületből ál­ló tömböket kivéve, mindenütt működnek majd az automaták. Segítségükkel előreláthatóan 15 —20 százalékkal lesz csökkenthe­tő a városban a fűtéshez fel­használt energia mennyisége. gyobb melegben sem tarta­nak néhány percnél tovább, hiszen itt naponta — az át­vételi időszakban — ami reggel hattól másnap reggel hatig tart — csúcsidőszak­ban négy és fél ezer tonnát meghaladó búzát adnak át a gazdaságok a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat békéscsabai körzeti üzemének. A körzeti üzem nemcsak Békéscsabán az István-ma­lomban, hanem a város Északi ipartelepén, Békésen és Mezőberényben is fogadja az új termést, aminek liszt­jéből már ki is sültek az el­ső „próbacipók”. A minőség szerinti átvétel alapján Gyur- kovics János körzeti üzem­vezető elmondta, hogy a bú­za minősége megfelelő. A jú­lius végi jó idő kedvezett a betakarításnak, amit bizo­nyít az, hogy a felkészülési tervben szereplő napi 4 ezer 430 tonnával szemben július 21-én például összesen 4 ezer 830 tonna szem pergett át a fogadó garatokon. A köröstarcsai Petőfi Tsz az 1977-es alaphiányt köve­tően néhány rövid év alatt, önerőből állt talpra. Ez a három-négy esztendő, ha nem is látványos, de min­denképp jelentős változáso­kat hozott a közös gazdaság életébe. Először is megfiata­lodott a szakgárda, s ma már egy-két kivételtől eltekintve, minden irányító poszton megfelelő végzettségű szak­ember dolgozik. Másodszor: jobban az adottságokhoz igazították a termelés szerkezetét, s je­lenleg az 1500 hektáros ka­lászos gabona, a 600 hektár kukorica, az 500 hektár nap­raforgó, meg a 700 hektár lucerna mellett felújított és új rizstelepeken összesen 450 hektáron terem a rizs. Felújították a tarcsaiak ki­terjedt legelőiket is. ame­lyeknek hozamait ma már 3 ezer anyajuh és szaporulata hasznosítja, szemben a kez­deti 600-as falkával. A juh­állomány növeléséhez szük­séges férőhelyeket a szarvas- marhatartás felszámolását követően a baromfitartásra már alkalmatlanná vált épü­letek átalakításával is tud­ták bővíteni. A harmadik figyelemre méltó tényező a változások sorában a közgazdasági mun­A békéscsabai körzeti üzem évek óta folyamatosan bővíti egyébként tárolókapa­citásait: Békéscsabáról és környékéről 17 üzemből, a szarvasi járás három gazda­ságából és négy gyulai járás gabonatermelőitől július 27- ig csaknem 50 ezer tonna árut vett át. Legtöbb búzát a körzetben a Békéscsabai Állami Gaz­daság ad át a felvásárlónak: szerződés szerint ez 12 ezer tonnát tesz ki, amiből a jel­zett napig mintegy 10 ezer tonnát szállított be a gazda­ság. Minőség miatti vitákra termelő és felvásárló között eleddig éppúgy nem került sor, mint ahogy az átvétel ütemezettségét, a gyorsasá­gát illetően sem. Legtöbb gabonát Békéscsabán az Északi ipartelepen tudnak tárolni, ahol 1980 decemberé­re elkészült a város máso­dik nagy gabonasilója, s így egy telepen 50 ezer tonna sze* mes termény korszerű, biz­tonságos tarolását tudják megoldani. - , k'a, illetve a gazdálkodás színvonalának emelése. Előbbihez az ütőképes szám­vitel megszervezése, az utób­bihoz pedig különböző ter­melési együttműködések já­rultak hozzá. Így a csárda­szállásiakkal, mezőberényi- ekkel és két gyomaendrődi tsz-szel, meg az AGROBER- rel közösen megoldott mű­trágyatárolás vagy a csárda­szállási közös gazdasággal kialakult gyümölcsöző kap­csolatok többek között. Végű) feltétlenül szólni kell a folyamatban levő vagy már küszöbön álló fej­lesztésekről, mint a terme­lés stabilizálásának további biztosítékairól. Legfontosabb lenne az örökös belvíztől megszabadulni Köröstarcsán. ám a meliorációra tervezett 1500 hektárból 1100 hektár a mérgesi árvízi vésztározóban fekszik, s így más elbírálás alá esik. A fennmaradó te­rületeken a tsz,saját erőből igyekszik szabadulni a fö­lösleges vizektől. Emellett két nagyobb kezdeménye­zést terveznek még az idén útnak indítani: egy 5200 ton­na terményt befogadó gabo­natárolót készülnek építeni, és energiagazdálkodásukban a gázfelhasználásra szeretné­nek áttérni. K. E. P. Változások a köröstarcsai Petőfiben

Next

/
Thumbnails
Contents