Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-28 / 175. szám

/ 1982. július 28., szerda NÉPÚJSÁG Szomszédolás CSONGHiO lf w n V "flT <n » Hier» n IJKIj IX Mr Majolikaliccnc. A licenc­vásárlások, gyártási' techno­lógia eladások korát éljük. Ezért senkit sem lepett meg különösebben a Hódmezővá­sárhelyi Majolikagyár a ju­goszláv Kanjiza Protisje gyárral két évvel ezelőtt kö­tött szerződése. A jugoszláv léi megvásárolta a majolika- gyártás műszaki-technológiai know-how.-ját. A szerződés szerint a majolikagyár fel­adata a massza-, máz- és írókareceptek kidolgozása. A technológialeirattal egy idő­ben, figyelembe véve az ot­tani népi hagyományokat, 25 formát és mintegy 10 deko­rációt gondoltak ki. Ezzel a kollekcióval rukkol majd ki a leendő jugoszláv üzem. Veget ért a pedagógus­továbbképzés. Sajátos szege­di rendezvény az országos jelentőségű pedagógiai nyári egyetem. A 19. alkalommal rendezett kurzus vonzerejét jelzi, hogy 250 gyakorló pe­dagógus. oktatásügyi irányí­tó és kutató érkezett a prog­ramra. és töltötte a nyár nyolc napját a hivatását, munkáját segítő ismeretgya­rapítással. Az erkölcs és if­júság összefüggésrendszerét feltáró és úi megvilágítás­ban taglaló TIT-program az oklevelek kiosztásával zá­rult az MTA újszegedi bio­lógiai központjának nagyter­mében. Elkészült a programfüzet. A Szegedi Fesztivál '82 ma­gazin joggal kelti fel az ér­deklődést. A mintegy 100 ol­dalas kiadványban megtalál­ható a fesztivál programja, a művészek nyilatkozatai. Sz(iged kulturális életének múltja és jelene, élénkülő idegenforgalma képben és szövegben. Aki eddig semmit nem tudott Szegedről, a fesz­tiválról és annak 60 rendez­vényéről, az a magazint át­böngészve átfogó képet kap­hat. DÉIMűYARORSZÁB .= Boszorkányból. A Volán 10-es számú Vállalata és a Hungarhotels Vállalat július 50-án 20 órai kezdettel ren­dezi meg a szegedi boszor- kánybálat a Tisza Szálló összes termében. A tavalyi sikeres premier után igen nagy az érdeklődés a rendez­vény iránt. NSZK-beli, an­gol és más csoportok jönnek a táncos vigalomra, amely­nek fénypontja éjfélkor a szépségkirálynő-választás lesz. A bálba érkező hölgyek számot kapnak, amelyet a ruhára kell majd feltűzni, és a férfiakból álló társadalmi zsűri választja meg a leg­szebb szegedi boszorkányt. Jutalma ezúttal is külföldi utazás lesz. A tavalyi ta­pasztalatok alapján elmond­hatjuk, hogy a szegedi ünne­pi hetek újabb rendezvénye tovább színesíti a Tisza-par- ti nyári programot. Nem tit­kolt szándéka a rendezők­nek, hogy a szegedi bál rö­vid időn belül olyan hírne­vet szerez, mint a füredi Anna-bál. Zöldbabkombájnok. Két nagy teljesítményű, új típu­sú zöldbabkombájnt szállít a következő napokban a Hód­mezővásárhelyi Mezőgazda- sági Gépgyártó Vállalat Ku­bába. A csaknem 50 tonnás berendezések műanyag fóliá­ba csomagolva, daruval emelhető ládákban teszik meg a hosszú tengeri utat. A 8 méter hosszú, 3,5 méter magas gépóriások egyszerre sok ember helyett dolgoznak. A termés nagyságától függő­en műszakonként 2—3 hek­tárról takarítják be a ter­mést. Forgódobra szerelt ha­talmas acéluiiai valósággal lefésülik a zöldbabot a szá­ráról. A termést külön tisz­títórendszer választja el a levél- és szárrészektől, majd szállítószalag továbbítja a kombájn mellett haladó gyű.jtőkocsira. Nyári egyetem. Július 23- án nyílt a Kossuth Lajos Tudományegyetemen a deb­receni nyári egyetem ren­dezvénysorozata. A szép ha­gyományokra visszatekintő, egy hónapig tartó kurzust, amelyre 27 országból több mint 300 résztvevő érkezett, dr. Gosztonyi János, a Ma­gyarok Világszövetségének főtitkára nyitotta meg. Húsz ösztöndíjas az Amerikai Egyesült Államokból már július 11-én megérkezett, számukra speciális tanfolya­mot szervezett a Kossuth Lajos Tudományegyetem, az MTA és az Indiana Egyetem magyar tanszéke. A többi résztvevőt mintegy 100 elő­adó, oktató várja, hogy az itt töltendő hetek alatt meg­ismertessék őket nyelvünk­kel, kultúránkkal. Az elő­adások szemináriumok for­májában történő nyelvtanu­láson, nyelvgyakorlatokon kívül gazdag kulturális prog­ram is várja az ötvennegye- dik debreceni nyári egyetem hallgatóit. A kurzus augusz­tus 21-ig tart. Fagylaltpor Berettyóújfa­luból. Aligha van fagylalt­árusító hely ezekben a for­ró napokban, ahol ne kí­gyózna egész nap a hűsítő csemegére vágyók sora. A fagylaltkeverő gépek szinte megállás nélkül dolgoznak, de így van ez ilyenkor a Hajdú-Bihar megyei Tej­ipari Vállalat berettyóújfa­lui tejporgyárában is. Éjjel­nappal üzemelnek a töltő- és csomagoló berendezések, s ennek köszönhetően, vala­mint annak, hogy Budapes­ten nagyobb méretű raktárát bérelnek, a fagylaltból az idén jónak mondható az el­látás. A hazai porfagylal­tok 75 százaléka, mintegy 3200 tonna készül a berety- tyóújfalui gyárban. Az idén 20—25 százalékkal növelték termelésüket a tavalyihoz képest, s bővítették a fagy­laltporok választékát is. A tejes fagylaltporokból hétfé­le ízben szállítanak a ven­déglátó vállalatoknak az or­szág' egész területére, mint­egy 2200 tonnát. A MiGYtl PAHTWZOTTS^n ES * MEGYB IAM4CS LAPJA Lúdiarm Sao l’aulóban. Dél-amerikai bemutatkozás­ra készül a mezőhéki Tán­csics Tsz. A Szolnok megyei gazdaság októberben a bra­zíliai Sao Paolóban a ma­gyar napok alkalmából ren­dezett kiállításon tárja a lá­togatók elé lúdfarmját. lúd- árutermelési rendszeréneit eredményeit és ajánlatait. Az AGROBER—AGROIN- VESZT által szervezett kiál­lításon bemutatják a rend­szer által javasolt költség- és energiatakarékos technoló­giákat. Panírozott csirkehús. Első ízben a Szegedi Ipari Vásá­ron mutatkozott be a nagy- közönségnek a gyorsfagyasz­tott panírozott csirkehús, a Törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat új termé­ke. Gyártását több mint egy­éves kísérletsorozat előzte meg, s az előzetes piackuta­tás alapján várható, hogy szívesen vásárolják majd a fogyasztók. Előnye: fagyaszt­va süthető, és mintegy 20 percnyi sütés után tálalható. Gyártása már folyamatos, e hónap 20-tól, vagyis e hét eleje óta kereskedelmi for­galomban is kapható, egyelő­re csak belföldön. Összeállította: K. L. Famulusi gyakorlatok, államvizsga az orvostudományi egyetemeken Az orvosképzés reformjá­nak újabb szakasza fejező­dik be a következő tanév­ben: a Budapesti Semmel­weis Orvostudományi Egye­temen, is korszerűsítik a gya­korlati oktatást. A pécsi, a debreceni és a Szegedi Or­vostudományi Egyetemeken már a legutóbbi tanévben bevezették a klinikai gya­korlatok új rendjét, s ősztől a fővárosban is rendszersze­rint készítik fel a hallgató­kat hivatásuk teljesítésére. Amint dr. Forgács Iván, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese el­mondta. a III.—V. éves hall­gatók ezentúl nemcsak* a klinikákon, hanem a fővá­rosi és a megyei kórházak­ban. s a hozzájuk tartozó rendelőintézetekben, körzeti rendelőkben is alkalmazzák elméleti, gyakorlati ismere- f teiket. Tapasztalt belgyó- I gyászok, sebészek, szülész- ! nőgyógyászok, gyermekgyó- gyászok, ideg- és elmegyó­gyászok mellett úgynevezett I famulusokként — segédorvo- j sokként — gyakorolják hiva­tásukat. A VI. évesek, akik ! már régóta gyakorolnak a í kórházakban, szintén famu- [ lusi munkát végeznek. Ez : ideig a III.—V. éves haliga- i tók főleg a klinikákon gyé- • koroltak hetente egy-két 1 órán, specialisták irányítású- j val. Ily módon a medikusok | nem készülhettek fel megfe- ! lelően a körzeti, a kórházi. ! a mentő-közegészségügyi I szolgálatra, vagyis az életben j adódó sokféle feladat meg- I oldására. A klinikai gyakorlatok kor- i szerűsítése során megkezdik több új tantárgy oktatását. A harmadik évfolyamon pél- i dául pszichológiát is taníta- j nak majd, mivel hazánkban . — csakúgy, mint a világ sok j más országában — egyre ; több a pszichés eredetű t megbetegedés. Az V. évesek ! tantárgyai közé iktatják a sürgősségi betegellátást, az j oxiológiát, amelyet ez ideig ] más tantárgyak részeként tanítottak. Az anaesthesioló- 1 gia és az intenzív betegellá- i tás ma már önálló tudó- j mányág. s ezért ugyancsak j ennek megfelelő helyet kap í az orvosképzésben. A hallgatók gyakorlati j képzettségükről államvizsgán i számolnak be, és — az or- j vosi egyetemeken első ízben I — szakdolgozatot, állam- I vizsga-dolgozatot írnak, mi- j ként a műszaki egyeteme­ken, bölcsészkarokon vagy I másutt végző hallgatók. Az orvosképzés reformját egyébként négy évvel ezelőtt I kezdték meg az elméleti ok- j tatás korszerűsítésével. Né­hány új tantárgyat: psziho- fiziológiát, immunológiát ..építettek” be némelyik, ed- l dig' is oktatott tárgy tan­anyagába, a feleslegesnek bi­zonyult tudnivalókat pedig elhagyták. Az első- és a másodéves hallgatók — a j korábbi vizsgarendszertől el- 1 térően — mindegyik félév végén, minden tantárgyból vizsgáznak. A fogorvosképzés hasonló koncepció szerint újul meg: még gyakorlatibb lesz, mint ez ideig volt. Az orvosképzés reformja az 1985—86-os tan­évben fejeződik be. A hat­éves orvosképzés rendszeré­re épül a négyéves irányított szakorvosképzés új rendsze­re, amelyet az egyetemi ok­tatás korszerűsítésével egy időben vezetnek be. Eszerint a szakorvosjelölteknek — akik a meghatározott megyei kórházakban, regionális in­tézményekben konzultáció­kon vesznek részt — s nem­csak szakorvosi vizsgát kell tenniük, hanem az előírt gyakorlati követelményrend­szernek is meg kell felelniük. %&-***.... ...... 1 831-ben Hutter József alapította a Caola jelenleg legter­mékenyebb gyáregységét, az ELIDÁ-t. Ma évente ötszáz­huszonöt millió forint értékben gyártanak fogkrémet, bo­rotvahabokat, samponokat és kozmetikai készítményeket, melyeknek egy részét exportálják. A folyamatos gyártmány- fejlesztés eredményeként idei termelésünk tíz százalékát új termékek adják. A képen: készítményeik minőségét a labo­ratóriumban állandóan ellenőrzik (MTI-fotó — Varga László felvétele — KS) Megyénk első, hátrányos helyzetű gyerekeknek szánt tábora a geszti, amely az országban is elsőként hét éve született meg. Néhány, az ügyért megszállottan lelkese­dő és érte tenni kész peda­gógus jóvoltából a megyei KISZ-bizottság, a Békés me­gyei Tanács cigányügyi koor­dinációs bizottsága, valamint a Vöröskereszt jelentős anyagi támogatásával. — Először 1976 nyarán verték itt fel a sátrakat — tájékoztat Gulyás Szabó Gé­za, aki azóta nyaranta a tá­borvezetői teendőket látja el. Elmondja, hogy a szervező munka minden évben febru­árban kezdődik. A gyulai já­rás községeiből összesen 34 gyerek jött el az idén Geszt­re. — Ilyen kevés hátrányos helyzetű gyermek lenne csak a járásban? — Keveselli? — Tartok tőle, hogy lé­nyegesen többen vannak, akik nincsenek itt.. . — Valóban többet hívtunk el, de nem tudunk mit kez­deni, kényszeríteni senkit sem lehet. — Mégis, mi az oka, hogy nem jönnek? — Onnan, ahol személyes kapcsolatuk van a szülőkkel, lényegesen többen érkeztek. Dobozról 12 közül 11-en van­nak itt, míg Sarkadról 4.ből mindössze ketten. Még min­dig van. ahol (olykor peda­gógusok is!) félvállról veszik az egészet. Néhányan, akik elindítottuk a tábort, ahhoz kevesen vagyunk, hogy a he­lyiek helyett is cselekedjünk — veszi át a szót Komlósi Mátyás, a dobozj művelődési ház előadója. — Milyen a tábor szociá­lis összetétele? — Azt akarja kérdezni, hogy mennyi közöttük a ci­gány származású? Bólintok. — Körülbelül a táborozok fele. A másik fele elvált szülők gyermeke. De egy-két igazi nagy családban élő is akad közöttük. — Hallottam, hogy újab­ban ingerszegény környezet­ből jött gyermekek táborá­nak is nevezik ezt a nyolc­napos együttlétet. Vajon mennyit segít ez az „inge­rekben gazdag környezet”, ha azt vesszük alapul, hogy in­nen hazatérve ismét a régi várja őket? — Meggyőződésem, hogy még ennyi is hasznos — kapcsolódik a beszélgetésbe Kertes Péter, Gyula úttörő­elnöke. — Hihetetlen, hogy mennyire ki tudnak nyílni ezek a gyerekek. Eddig so­ha nem érezték még, hogy megbecsülték volna őket. Az iskolában a . pedagógusok legjobb szándéka ellenére sem sikerül megszüntetni azokat az előítéleteket, ame­lyek nehezítik, vagy lehetet­lenné teszik a beilleszkedé­süket. Itt arra törekszünk, hogy ráébresszük őket saját értékeikre, és hogy megta­nulják egymást becsülni. — A másik dolog, hogy jól érzik magukat — veszi át a szót Komlósi Mátyás. — Az utóbbi évek egyik legna­gyobb elismeréseként tar­tom számon, amikor az egyik kis falu cigányvajdája személyesen jött el köszöne­tét mondani, mert jól érezte itt magút a fia — folytatja Gulyás Szabó Géza. És vajon a gyerekek ho­gyan érzik magukat a tábor­ban? Szabadon beszélhetek velük, a felnőtt vezetők je­lenléte nem feszélyezi őket. Egymás szavába vágva so­rolják közös élményeiket. Magával ragad őszinteségük, nyitottságuk. Egy pillanatra sem tűnik úgy, hogy a lá-v tógátoknak kijáró, formális frázisokat ismételgetnék. A kérdésre, hogy jövőre eljön­nének-e, kórusban válaszol­ják, hogy igen. Az esti tá- bortűzhöz készülve, az egyik fiúcska hegedűt vesz elő, s mi. akik játékát halljuk, ön­feledten tapsoljuk meg. Köz­ben odajön Kertes Péter: — Minden tábor nehezen indul. Az első két nap is­merkedéssel telik. A rend­szerességet talán a legnehe­zebb megszokniuk a gyere­keknek. Többségük fürdőszo­ba nélküli lakásokban él, nem lételemük a rendszeres ^tisztálkodás. A tábor végére viszont már természetessé válik. Hazatérve is igényel­ni fogják, amit itt megszok­tak. így közvetve, a gyere­kek által hatni tudunk a családok életmódjára, való­sággal a „kultúra lámpásai" lesznek. ' Évről évre egyre többen jönnek el. Hazautaz­va elmesélik élményeiket. Akik már voltak egyszer, kedvet csinálnak a fi«talab- baknak. — Esténként mesélnek ar­ról, hogyan élnek otthon. A problémáik annyira szerte­ágazóak, hogy egyik napról a másikra nem oldhatunk meg sokat. Véleményem sze­rint az alapoknál kell elkez­deni, az új nemzedékkel, mert ők még formálhatók. — Működnek a megyében hasonló táborok? — Mezőberényben kísérle­teztek vele. de egyelőre nem sok eredménnyel. Az Oros­házán alakuló tábor vezetőit meghívtuk, hogy átadjuk a tapasztalatainkat. Odáig már mindenütt eljutottak, hogy lépni kell, és összefogni mindazokat, akik valamit is lehetnek. Mi már jól hala­dunk a magunk taposta ös­vényen — mondja Komlósi Mátyás. — ’Mennyire ismerik el az itteni eredményeket? — A legnagyobb elisme­rés, ha évről évre nő a tá­borlakók száma. Hihetetle­nül jó érzés, amikor az is­kolákban járva megkérdezik tőlem a gyerekek, hogy jö­hetnek-e jövőre? Ez minden­nél többet ér. Van még' egy tervem. Dobozon szeretnék a művelődési házban létrehoz­ni egy klubot, azoknak a srá­coknak. akik itt táboroztak. Talán sikerül bevonni mun­kánkba a többieket is. Éven­te 30 lámpás, öt év alatt az 150. még öt év és három­száz! Köti Lóránt Újabb szolgáltatások autósoknak Az osztrák ARBÖ (Autó-, Mo­tor- és Kerékpárklub), valamint t Magyar Autóklub együttmű­ködést kötött a közelmúltban a két klub tagjainak megsegítésé­re.. A megállapodás értelmében mindkét lel biztosítja a segély- szolgálatot. valamint kölcsönös szállítószolgálattal segítik a mc- netképtelen jármüvek elszállítá­sát. A Magyar Autóklub a most útnak induló autós turisták fi­gyelmét felhívja arra. hogy_ au­gusztus végéig az ARBÖ segély­szolgálatot tart fenn az Adriai­tenger északi részén. E speciális szolgálatot a Magyar Autóklub tagjai is díjmentesen vehetik igénybe. A segélykocsik ismer­tető jele: az ARBÖ-felirat és -•gy bernáthegyi kutya képe. Jó tudni, hogy az AIT nem­zetközi hitellevelet az ARBÖ is •lí'ogadja fizetőeszközként. »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents