Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-28 / 175. szám
\ \ o NÉPÚJSÁG 1982. július 28-, szerda Napraforgó-újdonságok Országos napraforgó-bemutatót rendeztek tegnap a Gabonatermesztési Kutató Intézet kiszombori nemesítőtelepén. Az érdekelt gazdaságok, a termelési rendszerek és a Növényolajipari Vállalat szakembereinek részvételével. A nemesítők hangsúlyozták: hazánkban az utóbbi években .jelentősen nőtt az olajnövény termőterülete. Most már nem is a vetésterület növelése a cél, hanem olyan hazai hibridek előállítása, amelyekkel felválthatják a külföldieket. Két ilyen újdonság — a Gahib 7 és a Cítosol jelű hibrid — az idén kapott állami fajta- elismerést. Ezek igen magas, 4íi százalékos olajtartal- múak, ugyanakkor rövid te- nyészidejűek. Termésük egyszerre érik be, s így kombájnnal való aratásra alkalmasak. Hektáronkénti hozamuk eléri a 30 mázsát. Mivel ellenálló fajták és jól alkalmazkodnak a különböző talajtípusokhoz, ezért az ország bármely részén meghonosíthatok. Sok előnyös tulajdonságukkal felülmúlják a külföldi napraforgókat. E két új fajta jelenleg 2000 hektáron díszük, s olyan jó ütemben halad vetőmag-elszapo- rításuk, hogy jövőre már 40 000 hektáron termeszthetik a gazdaságok. A napraforgó-termesztés világméretű fejlesztésére a FAO programot dolgozott ki. E programban részt vesz a Gabonatermesztési Kutató Intézet is. A kiszombori nemesítőtelepe mintegy száz, a világ legkülönbözőbb részéről származó hibridváltozattal rendelkezik, illetve folytat kísérleteket. A tudományos kutatók felhívták az érdekelt mezőgazdasági szakemberek figyelmét arra, hogy a napraforgó sem igénytelen növény, mint azt egykor vélték. Csak azok a gazdaságok tudnak igazán jó eredményt, magas hozamokat produkálni, amelyek jól megmunkált, kellően műtrágyázott földeken s az előírt agrotechnikával termesztik. ________r__ f elkészült a tanévre A PIÉRT Kereskedelmi Vállalat ebben az évben egymillió-háromszázezer általános és háromszázezer középiskolás tanuló tanszerellátásáról gondoskodik'. A csaknem tízezerféle papír- és írószer közül többek között negyvenkétmillió iskolafüzet és ötvenféle iskolatáska áll a vásárlók rendelkezésére Júliusban a tanszerbeszerzé- megkönnyítésére átlag 30 százalékos engedménnyel árusítják a füzeteket, egységcsomagokat, iskolatáskákat és tolltartókat. Vásárlókra várva Könnyű és tartós élettartamú táskákat kínál a kereskedelem (MTX-fotók: Varga László felvételei — KS) Pályázati felhívás A Békés megyei Tanács a termelés és a szolgáltatások fejlesztésére pályázatot hirdet a jogszabályok által 1982. január 1-től lehetővé tett új vállalkozási formák létrehozására. Pályázni lehet minden olyan új vállalkozási formával, amelyet 1982. augusztus 1-e után alakítottak meg, illetve amelyek megalakítására javaslatot (tervet) dolgoztak ki. A pályázaton egyénileg vagy csoportosan bárki részt vehet. A benyújtott pályázat tartalmazza a tevékenységi kör részletes leírását, valamint azt, hogy a vállalkozás milyen módon segíti a termelés vagy a szolgáltatás fejlesztését az adott területen. Az első helyre rangsorolt pályázat 3 ezer forintos, a második helyezett 2 ezer forintos, a harmadik pedig 1 ezer forintos pénzjutalomban részesül. Nevezni lehet továbbá ötletekkel is, „Ön miből csinálna kisvállalkozást?” jeligére. Az ötletpályázatra benevezők azt írják meg, hogy mely területen látják szükségesnek a termelés és a szolgáltatások fejlesztését a megyében, s milyen formában lehetne ezen az új vállalkozási formákkal segíteni? A legjobb ötlet gazdája 500 forintos vásárlási utalványt kap. A további öt jó ötlet beküldője 100—100 forint értékű jutalomban részesül. A pályázatokat és az ötleteket legkésőbb 1982. szeptember 20-ig kell a Békés megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályára, 5000 Békéscsaba, József Attila u. 4. sz. eljuttatni. Az eredményhirdetés az új vállalkozási formákat népszerűsítő börzén lesz október elején. Hétköznap délelőtt Szeghalmon, a „Sárrét” vendéglő felújított konyhájában Fotó: Balkus Imre Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. JÜLIUS 27-EN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 12 409 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 30 Trabant Lim. (Bp.) 9 283 Trabant Lim. (Debrecen) 6 014 Trabant Lim. (Győr) 7 572 Trabant Combi Spec. (Bp.) 3 836 Trabant C. Spec. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 075 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr) 4 495 Wartburg Lim., tt. (Bp.) 1 150 Wartburg de Luxe, tt. (Bp.) 1 689 Wartburg Tourist (Bp.) 3 815 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 117 Skoda 105 (Debrecen) 4 817 Skoda 105 (Győr) 5 085 Skoda 120 (Bp.) 9 438 Skoda 120 (Debrecen) 5 483 Skoda 120 (Győr) 6 949 Lada 1200 (Bp.) 16 459 Lada 1200 (Debrecen) 10 966 Lada 1200 (Győr) 4 670 Lada 1300 (Bp.) 6 498 Lada 1300 (Debrecen) 4 660 Lada 1300 (Győr) 1 280 Lada 1500 (Bp.) 8 107 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 1 918 Lada 1600 (Bp.) í 309 Lada 1600 (Debrecen) 1 608 Lada Combi (Bp.) 3 943 Lada Combi (Debrecen) 1 685 Moszkvics (Bp.) 11 363 Polski Fiat 126 (Bp.) 15 175 Polski Fiat 126 (Győr) 4 243 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 098 Dácia (Bp.) 6 017 Dácia (Debrecen) 4 408 Zasztava (Bp.) 1 026 Mirelit kukorica Üj termékkel jelenik meg a piacon az év második felében a Székesfehérvári Hűtőház: megkezdi a gyorsfagyasztott csemegekukorica előállítását. A külföldön igen keresett, előnyös áron értékesíthető mirelit áruból — a keresletnek megfelelően — évente kétszáz—háromszáz vagonnyit készítenek. Az üzemben hamarosan végeznek az óránként három tonna kukoricát feldolgozó automata gépsor szerelésével, s előreláthatóan a jövő hónap közepén megindíthatják. A gyártás minden fázisát gépesítették, a termék emberi kéz érintése nélkül kerül majd az ízléses tasakokba, dobozokba. Növényvédelmi előrejelzés Az elmúlt hetek meleg időjárásának hatására a gyümölcs- féléken és a kerti veteménye- ken is terjed a lisztharmatfer- tőzés — figyelmeztet a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. A megbetegedés a tünetek megjelenési formájáról kapta elnevezését, mivel a megtámadott részeken, a leveleken és a hajtásokon lisztes bevonatot képez. A jellegzetes foltok a zöldségfélék közül elsősorban uborkán, petrezselymen, dinnyén és tökön jelentkeznek. A gyümölcsfélék körében leginkább a jonatánalma van kitéve a fertőzésnek, mert nagyon fogékony a megbetegedésre. Lisztharmat kisebb mértékben őszibarack fákon is megjelent. Gondolni kell a lisztharmat fellépésére a bogyós gyübmölcsűeknél is. A megjelenés különösen a pöszmétén és a fekete ribiszkén jellemző, ezért itt a letermés után sem szabad abbahagyni a védekezést. Szőlőn a lísztharmat már a fürtöket támadja, s ez a termést közvetlenül veszélyezteti. Az időjárás előre láthatólag továbbra is kedvező lesz. A megbetegedés terjedése ugyanis a kánikulai melegben annyira felgyorsult. hogy az idő átmeneti enyhülése már nem csökkenti a veszélyt. A lisztharmatfélék ellen tehát az eddigieknél nagyobb erővel kell védekezni. Szőlőn még mindig károsít a levélatka. A fertőzés elsősorban kiskertekben és szórványterü leteken jellemző. Magukat az atkákat roppant nehéz észlelni, mert kicsinységük miatt csak é nagyítóval fedezhetők fel. A szívásuk nyomán azonban jól látható tünetek, apró. tűszúrássze- rű barna foltok keletkeznek a leveleken. Erős fertőzés a hajtásnövekedést is jelentősen visz- szafogja. Ahol a szívásfoltok a fiatal leveleken is előfordulnak, ott a károsítás még most is tart. ezért érdemes speciális atkaölő szerekkel védekezni. A napokban hullott csapadék miatt mindenütt újabb fertőzést okozott az almafavarasodás és a szőlő- peronoszpóra. Ugyanakkor igen kedvező helyzet alakult ki a burgonyavész-fertőzés terjedéséhez. A védekezést ezért a lap- pangási időn belül végre kell hajtani. Növekedés és életszínvonal B mi kor a hetvenes évek második felében Magyarországon is nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet fenntartani a gazdasági növekedés addigi viszonylag gyors ütemét, gazdasági rendszerünk irányítóinak több alapvető problémával kellett szembenézniük. Talán a legfontosabb kérdés az volt: hogy stagnáló vagy lassan növekvő gazdaság esetén szinten lehet-e tartani a fogyasztást, vagy pedig elkerülhetetlen a visszaesés? A gazdasági növekedés üteme és az életszínvonal alakulása szorosan összefügg. A gazdaság teljesítőképessége, a nemzeti jövedelem bővülése szabja meg, hogy milyen eszközeink vannak a felhalmozás, a fogyasztás finanszírozására, a külső kötelezettségek teljesítésére. Ha a korábbiaknál kisebb mértékben bővül a nemzeti jövedelem, akkor beszűkülnek a források, s a kiadásokat többnyire vissza kell fogni. Magyarországon elsősorban a nemzeti jövedelem belső felhasználását lehetett csökkenteni, hiszen ellenkező esetben tovább romlott volna az amúgy sem túl kedvező külgazdasági egyensúly. Így azonban nem sok lehetősége maradt a gazdaság- irányításnak. Ha az életszínvonalat szinten akarjuk tartani, akkor nincs más megoldás, mint a felhalmozás korlátozása, a beruházások visszafogása. Az 1979-es pályamódosítás során ezt az utat választották. A külgazdasági egyensúly javítása mellett elsősorban azt tűzték ki célul, hogy fenntartsák, illetve kismértékben növeljék az' addigi fogyasztási színvonalat, és a lehetőségeknek megfelelően javítsák az életkörülményeket. Ez a törekvés az elmúlt több mint három esztendő során kétségkívül eredményes volt, az ötnapos munkahét bevezetése, a szabadságrendszer korszerűsítése és egyéb intézkedések pedig nehéz körülmények között is elősegítették a társadalmi közérzet javulását. A szűkös anyagi keretek ellenére bővültek a társadalmi juttatások. Jelenleg a nemzeti jövedelem több mint 25 százalékát fordítják ilyen célra. Mindezek hatására a lakosság reáljövedelme — ha igencsak mérsékelten is —, de emelkedett. A társadalmi juttatások nagysága idén várhatóan meghaladja a 170 milliárd forintot. A természetbeni juttatások közül a legnagyobb összeget az oktatásra, az egészségügyi ellátásra, a pénzbeni juttatások közül pedig-a nyugdíjakra és a családi pótlékra fordítják. Az elmúlt esztendőben a gyermeknevelés családi költségeihez több mint 20 milliárd forinttal járult hozzá a társadalom; ennvit fizettek ki családi pótlékra, gyermek- gondozási segélyre, továbbá óvodák, bölcsődék fenntartására. Mindezek eredményeként az eddig, elért életszínvonal a nemzetközi összehasonlítást is állja. Magyarországon jelenleg többé-kevésbé kielégítő az áruellátás, a lakás- gazdálkodás korszerűsítésével, a cserék egyszerűsítésével várhatóan javulnak a lakáshoz jutás, a családalapítás és a gyermekvállalás feltételei is. Ugyanakkor természetesen az is igaz, hogy csupán az eddig elért életszínvonal megőrzése nem éppen a legbiztatóbb perspektíva. Főleg azért, mert ezt megelőzően hosszú éveken keresztül a gyors fejlődés volt a jellemző. A jelenlegi körülmények azonban — figyelembe véve a gazdaság teljesítőképességét — erre nincs lehetőség. Ráadásul a gazdálkodási feltételek is folyamatosan változnak. Az elmúlt három év során ugyan javult a népgazdaság külkereskedelmi mérlege, gyakorlatilag sikerült megteremteni a nem rubelelszámolású export, illetve import egyensúlyát, de .. . Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a külkereskedelmi miniszter így fogalmazott: „Külgazdasági gondjaink ma nagyobbak, mint az elmúlt két évtizedben bármikor. A nemzetközi politikai légkör romlása, a tőkés világgazdaság elhúzódó válsága rendkívül nehezítette gazdasági kapcsolataink bővítését.” A feszültebbé vált külgazdasági helyzet miatt magasra szöktek a felvehető nemzetközi hitelek kamatai, és megszakadt a hitelek normális áramlása. Így ma már nem elég a külkereskedelmi forgalom egyensúlyban tartása, hanem az exportnak a külföldről felvett hitelek törlesztésére, a kamatok fizetésére is fedezetet kell nyújtania. Úgy is mondhatni: fel van adva a lecke. S ha nem sikerül kellő mértékben növelni a gazdaságos exportot? Fenntartható-e egyáltalán a növekedés eddigi mérsékelt üteme, s ami a lakosság minden rétegét ennél jobban érdekli: megőrizhetjük-e eddigi életszínvonalunkat? Ma még megválaszolatlan kérdések ezek. Mindenesetre sürgőssé vált) korábbi törekvéseink megvalósítása: az aktívabb külkereskedelem, az ésszerűbb importfelhasználás, az anyag- és energiatakarékosság, a gazdaságosan exportálható termékek gyártásának gyors ütemű növelése, egészében véve pedig a megfontoltabb, körültekintőbb és mindenekelőtt a takarékosabb gazdálkodás elősegítése. E zek alapvető feltétele a kezdeményezőkészség érvényre juttatása. Talán ezen a téren a legnagyobbak lehetőségeink, túl azon, hogy a közelmúltban történt előrelépés. A kisvállalkozásokban, gazdasági munkaközösségekben — melyek száma nemcsak a vendéglátásban, a személyszállításban, hanem az iparban is szaporodik — már természetes, hogy a résztvevők egész tevékenységükért kockázatot vállalnak. Az egyéni felelősségvállalást erősítheti, ha sikerül a vállalatoknál és a szövetkezeteknél is érvényre juttatni a munka szerinti elosztást a bérezésben, a jutalmazásban. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy akik hajlandók jobban és többet dolgozni, akik képesek nagyobb és minőségileg jobb teljesítményre, azok többet keressenek, jobban éljenek. És ez nem mond ellent annak, hogy az életszínvonal — az országos átlagot tekintve — nem emelkedik. Pichler Ferenc Jobban takarékoskodnak a termőfölddel A Hajdú-Bihar megyei Földhivatal ebben az esztendőben 173 tanyát, illetve tanyahelyet 63 hektár területtel, továbbá 216 egyéb területet — régi dűlőutat, kivágott fasor helyét — összesen 117 hektárt javasolt művelésbe visszaállítani. A földtörvény megjelenése óta fokozatosan csökkent a Hajdúságban a földek termelésből történő kivonása, jobban takarékoskodnak a termőfölddel. A földhivatalok 1976—1977-ben még 1200—1300 hektár területkivonást engedélyeztek más célokra. 1978-ban és az azt követő években ez a meny- nyiség évi 7—800 hektárra csök- •kent. Tavaly tapasztalták először. hogy a szántóterület-növekedés meghaladta az engedélyezett csökkenést. A tervszerű földvédelmi munka másik kedvező jelensége, hogy elsősorban olyan földterületeket, hasítottak ki más célra, amelyeknek a szántóföldi termőértéke viszonylag alacsony.
