Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-27 / 174. szám
1982. július 27., kedd o Készülnek a cukorgyárak a szezonra Kedvez a meleg, esős időjárás a cukorrépának. Amennyiben az idő továbbra is megfelelő marad, a szeptemberben induló szezonban jó termést takaríthatnak be, s adhatnak át a gazdaságok a gyáraknak. Már meg is kezdődött a felkészülés a szezonra. A mezőgazdasági üzemek felújítják, javítják répaszedő gépeiket. 50—60 újat is beszeljenek, részben francia importból, részben a szekszárdi MEZŐGÉP által kifejlesztett korszerű berendezésekből. A cukorgyárakkal a szedés menetéről e napokban kötik a megállapodásokat. A gyárakban a nagykarbantartás munkái folynak, felújítják, kicserélik az elavult berendezéseket. A 11- ből 5 gyár: Ercsi, Ács, Sárvár, Szerencs, Sarkad rekonstrukciós programot hajt végre. Előreláthatóan szeptember végén már megjelenhet az új termésből készült cukor a kereskedelemben. Mindenesetre még a tavalyi készletből bőségesen van a raktárakban, s így az igényeket ki tudják elégíteni, méghozzá jó minőségű, megfelelő választékú cukorral, változatlan áron. Támogatás a vízi-közmű társulatok beruházásaihoz Erdőgazdasági nap Javában folynak az előkészületek a IV. országos termelőszövetkezeti, erdőgazdasági napra, amelyet a ka- rancslapujtői Karancs Termelőszövetkezetben rendeznek szeptember 14-én. A rendező szervek gazdag programot állítottak össze. A résztvevő szakemberek előadásokat hallgathatnak a faipar helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről. Lesz faipari. erdőgazdasági gépbemutató, a Karancs Termelőszövetkezet agrofaüzemében pedig gyakorlati bemutatón ismertetik a fahulladék hasznosításának lehetőségeit. A rendezvényre több mint húsz bel- és külföldi céget hívtak meg, amelyek erdőgazdálkodással, fakitermeléssel, erdei termékek feldolgozásával és értékesítésével foglalkoznak. Frissítő a halaknak A tikkasztó hőségben a halak is sokat szenvednek. A Balatonon például elmenekülnek a sekély parti részekről, ahol a víz hőmérséklete a 26—27 fokot is eléri, mivel itt oxigénhiány- nyál küszködnek. A Balatoni Halgazdasághoz tartozó halastavak többségében — ahol nincs ki- és befolyás, kevesebb a vízcsere — ugyancsak oxigénhiánnyal küzdenek a halak. Ezért a gazdaság ezeken a tavakon permetezéssel, vízforgatással igyekszik segíteni, hogy ezzel több oxigént juttassanak a halaknak. Kotorják a Balatont A szennyvízbírságból, a pótdíjakból és más befizetésekből az Országos Vízügyi Hivatal úgynevezett vízügyi alapot képez, amelyből a hatodik ötéves tervben több mint egymilliárd forint támogatást ad a vízi-közmű társulatok beruházásaihoz. Az elosztás módját és feltételeit újabb irányelvben rögzítette, amelyet a Vízügyi Értesítő most megjelent 10. számában hozott nyilvánosságra. Eszerint a megyékre lebontott — öt évre szóló — állami támogatással a területileg illetékes vízügyi igazgatóság gazdálkodik, és differenciáltan, az adott beruházás hasznossága, sürgőssége és egyéb megfontolások alapján nyújt támogatást. Általában a teljes beruházási költség 20 százalékáig terjedhet a támogatás ösz- szege, és nem haladhatja meg a tanácsi támogatás mértékét. Jelentős változás azonban a korábbi elvekhez viszonyítva, hogy a teljes breuházási költség a 30 százalékig terjedhető támogatással segíthetik azokat a vízi-közmű társulatokat, amelyeket a közegészségügyileg veszélyeztetett vizű települések egészséges vízellátására hoztak létre. Méltányosságból ebben a tervidőszakban ugyanilyen arányú támogatásban részesíthetik azokat a településeket, amelyeken a lakosok túlnyomó részének kedvezőtlen szociális helyzete és alacsonyabb jövedelme indokolja a társulat anyagi forrásainak bővítését. Előnyben részesítik azokat a csatornamű-társulatokat, amelyek az új beruházással a szennyvíz biztonságos elvezetésének és kezelésének feltételeit kívánják megteremteni a népgazdaságnak fontos, kiemelt vízminőségű területeken. Másként ítélik meg azonban az országos jelentőségű üdülőterületek — a Balaton, a Velencei-tó, a Duna-kanyar, a Mátra és Bükk üdülőkörzet — településeit. Ezeken a helyeken ugyanis lesősorban- a hétvégi házak, az üdülőtulajdonosok érdeke a közművesítés, ezért csak rendkívül indokolt esetbert. az OVH illetékes főosztályainak előzetes hozzájárulásával adnak 'állami támogatást, mert ez az anyagi segítség mindenekelőtt az állandó lakhelyek . víz- és csatornamű-elltásának megteremtését és fejlesztését szolgálja. A vízminőség védelme érdekében a főszezon napjaiban is tervszerűen folytatják a Balaton kotrását. Ebben az esztendőben 650 ezer köbméter üledéket emelnek kj a tóból. A munka gyorsítására a Velencei-tóról újabb nagy teljesítményű kotrógépet vezényeltek a Balatonra. A keszthelyi öbölben újabb iszapcsapdákat mélyítenek, hogy könnyebben és gyorsabban emelhessék ki a hullámzás és az áramlás által odahordott iszapot. MegA világhírű. Shakespeare hor- aászcikkgyártó cég által alapított vándorserlegért. valamint értékes, horgászfelszerelésekből álló ‘díjakért augusztus 29-én. vasárnap reggel nyolc órakor horgászverseny kezdődik a tihanyi Belső-tavon. A versenyen a horgászok csak előzetes, a MOHOSZ. Budapest. Pf. 611. 1373 címére küldött írásbeli nevezése alapján vehetnek kezdték az alsóőrsi autósstrand kotrását is, és a stran területén új partvédőművet építenek. Kotrógépet vezényeltek a tihanyi- part közelébe, mert a révtől keletre homokzátony alakult ki, amely akadálya lehet a vízi közlekedésnek, s ezért el kell távolítani. Balaton- széplakorí, Balatonkenesén és Csopakon folyamatosan rendbe hózzák az eliszaposodott kisebb vitorlás- és csónakkikötőket, s eltávolítják az iszapot a Balatonfüredi Hajógyár kikötőjéből is. részt. A nevezéseket a rendezők a beérkezés sorrendjében fogadják el. az elfogadásról a jelentkezők értesítést kapnak, s annak mellékleteként* kézhez veszik- a részletes versenyszabályokat. valamint a 200 forintos nevezési díj befizetésére' szolgáló postautalvápyt. A nevezéseket augusztus i3-ig kell eljuttatni a Magyar Országos Horgászszövetséghez. Horgászverseny Tihanyban Érdemes így dolgozni Féléves tapasztalat egy szakcsoportnál A Sarkadi Építőipari Szövetkezet műszaki vezetője Kiss Lajos. Tőle kérek tájékoztatást. — Hány szakcsoport működik a szövetkezetben? — Négy. mégpedig egy építő, egy gázszerelő és két lakatos szakcsoport. Ezek együtt a szövetkezet dolgozóinak mintegy 1(1 százalékából tevődnek össze. A szakcsoportok tagjai valamennyien szakemberek. Van közöttük két technikus és egy mérnök is. — Ügy tudom, február 1- én kezdték a működésüket a szakcsoportok. Mi a fél év tapasztalata? — Sok a szövetkezet megrendelése, amit csak úgy tudunk teljesíteni, ha azt a többletidőt, amire a szakcsoportok működésének keretében lehetőség nyílik, fel is használjuk. Teljesítmény szerint A 3. számú szakcsoport 15 tagja között lakatosok, víz- és gázszerelők, hegesztők vannak. A szakcsoport elnöke Szilágyi Károly. — Mi most a szakcsoport feladata? — érdeklődöm. — Fémajtók, ablakok készítése, valamint gázvezetékszerelés több lakásban. Mint megtudom, a szakcsoportba tartozók javarészt két-három szakmával rendelkeznek. Többek között Szilágyi Károly géplakatos, hegesztő, valamint víz- és gázvezeték-szerelő, id. Kúra János lakatos és kovács, Góz István gépszerelő és hegesztő, ifj. Kúra János lakatos, víz- és gázvezeték-szerelő, Bondár Sándor pedig hegesztő. A műhelyben találkozom velük. Jó alkalom, hogy beszélgessünk az eddigi tapasztalatokról. Először is megkérdezem: — Érdemes ezt csinálni? — fordulok Góz Istvánhoz. — Érdemes. Eddig mintegy 15—20 ezer forint mellékjövedelemre tettem szert. A rendes keresetem havonta 3 ezer 500 forint, s ez így csaknem megkétszereződik. Id. Kora János közbeszól: — Igen, de a szombatok, vasárnapok nagy része, nem egyszer pedig a hétköznapok késő délutánja is munkával telik. Ingyen eg-y "fillért sem kapunk. Teljesítmény szerint fizetnek: — Ki méri a »teljesítményt? Szilágyi Károly veszi át a szót: — Mint a• szakcsoport elnöke, elsősorban én,’ amit aztán leadok a vasipari részleg vezetőjének, akivel ' egy- egy munkára kötjük a szerződést. — Ellenőrzi valaki a rfrip'ő- ' séget ? — Mi kezdjük az ellenőrzést, a részlegvezető folytatja. A „főmeós” természetesen a megrendelő. Rossz munkát senki nem venne át:— Én úgy vélem — folytatja Bondár Sándor —, nekünk éppen annyira érdekünk a kifogástalan minőség, mint a megrendelőnek, mert csak akkor számíthatunk újabb munkára. „Én elégedett vagyok” Szilágyi Károly folytatja: — Azért mi sem „mindenáron" vállaljuk a többlet- munkát. csak ha megtaláljuk a számításunkat. Ezért részt is veszek az elszámolásokban. Ha minőségileg kifogásolható lenne az. amit elkészítünk, akkor nem ,volna egy szavunk sem. — Hogyan fizet a szövetkezet ? — Átalányelszámolás van.' Ha elkészül a munka, ka- ’ punk, egy összegét; amelyen' osztozunk. Mindenkinél á munkavégzésre fordított idő és a teljesítmény’ számít. — Milyen levonások vannak? —r Fizetünk jövedelmi adót. községfejlesztési hozzájárulást. havonta 250 forint SZTK-díjat. és fizetünk' a szövetkezetnek.’is a géphasz. nálatért. — Igazságos az elosztás? A "kérdésre id. Kora János válaszol: — Szerintem igen. Én elégedett vagyok. Bondár ' Sándor egyetért vele. — Akkor számoljunk egy kicsit! — javasolom neki. — Először is azt kell tudni — mondja —, hogy van égy fiam, aki lakatos, a lányom gimnazista, s másik fiam az általános iskola 8. osztályos -tanulója. A rendes keresetem' havonta átlag 4 ezer 100 forint; amit a szakcsoportban végzett munkám alapján eddig 4—4 ezer forinttal tudtam megtoldani. A feleségem szövőnő, a havi átlagkeresete 2 ezer 500 forint. Mindehhez még azt is hozzá kell tennem, hogy háztáji termeléssel nem foglalkozom. A piacról élünk. Az- • előzőekből kitűnik, hogy nem is rosszul. Már nincs kontárkodás Azt mondják, hogy nincs olyan utca Sarkadon, amelyikben valahol ne látszana a szakcsoporttagok keze munkájának a nyoma. Még abból az időből, amikor kontárként dolgoztak, többek közt kerítést készítettek, fűtőberendezést. vízvezetéket szereltek. Id Kóra János másodállásban, működési engedéllyel (tehát- mint kisiparos) vállalt különmunkát. Most már nincs kontárkodás, nem kell tartani a „lebukástól". Id. Kóra János is visszaadta a működési engedélyt. A szakcsoportot jobbnak tartja. amit a következőképpen indokol: — Nem kell sem megrendelő, sem anyag után járni, a szövetkezet műhelyében pedig rendelkezésünkre állnak a gépek, berendezések, szerszámok. Van még valami, ami ugyancsak a szakcsoport mellett szól. Szilágyi Károly mondja: — Egy-egy új munka előtt megbeszéljük, hogy tudnánk könnyebben, gyorsabban, gazdaságosabban végrehajtani egy-egy feladatot. Az ár meghatározott, ha olcsóbban dolgozunk, több pénze marad a szövetkezetnek, és több jut belőle nekünk is. Pásztor Béla Bemutatjuk vásárdíjas kiállítóinkat Lapunk vasárnapi számában már beszámoltunk arról, hogy tizenegy Békés megyei kiállító tizenhárom díjat nyert a július 23-án megnyílt, és augusztus 1-ig nyitva tartó Szegedi Ipari Vásáron. A sikeres szereplők közül a két-két vásárdíjat nyert Békéscsabai Konzervgyár, és az Üdítőital-ipari Vállalat kiállítási anyagáról már közöltünk fotót a vásárról szóló tudósításunkban. ikon» A zsűri külömlíját kapta a Békés megyei Zöldség-, Gyü- mölcskcrcskcdcftni Vállalat diétás sonkás felvágottjáért A Kncr Nyomda színvonalas kiállítása is megnyerte a zsűri tetszését A díjazott termékek között szerepel a Körösi Állami Gazdaság pneumatikus szerszámrendszere A körüsladányi Mctakémia Ipari Szövetkezet Csillag tisztító és Tomi-Csillag textilöblítő szerei ugyancsak sikert arattak Fotó:Lónyai László
