Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

1982. július 27., kedd Képzőművészeti levél Mérleg és továbblépés Vegyes érzelmekkel... Fiesta a szabadtérin Kulturális életünk számot­tevő eseménye a nyaranta is­métlődő szegedi szabadtéri játékok, melyet évente mél­tó képzőművészeti kiállítás kísér. Ennek jegyében a Sze­gedi Nyári Tárlat az idén huszonharmadik alkalommal részesíti a nézők tízezreit él-, ményekben — akárcsak az elmúlt évtizedben — s ugyanakkor országos rangja révén a képzőművészet fej­lődésének új hazai szemléje is. Mindezt reprezentálja az a tény, hogy a Szegedi Nyá­ri Tárlatok díjazottjai között olyan neves alkotókat talá­lunk, mint Kokas Ignác, Sza­bó Iván, Vecsési Sándor, Szalay Ferenc, Szurcsik Já­nos, Patay László, Asszonyi Tamás, Bazsonyi Arany, Mi- háltz Pál, akik különböző európai tárlatokon nemzet­közi elismerésben is része­sültek; az idők során ismert mesterekké váltak. így a Szegedi Nyári Tárlat az évek során sokat lendített a kép­zőművészeti műfajok általá­nos fejlődésén, és hozzájá­rult Szeged kulturális arcu­latának nemzetközi érték­rendjéhez. Az idén, a XXIII. Szegedi Nyári Tárlat összegezés. Azért is az, mivel ezentúl kétévenként rendezik meg, s a közbenső években, így jö­vőre is már a táblafestészeti biennálé otthona lesz a kép­tár, vagyis a magyar festők új alkotásainak seregszemlé­je lesz. Ezért az idei átme­neti esztendőben az eddigi nyári tárlatok díjazott fes­tői, szobrászai, grafikusai szerepelnek az ország min­den részéből, mintegy ke- resztmetszetet adva a hazai képzőművészeti élet új tö­rekvéseiből és árnyalataiból. A névsor szűkítése kétségte­lenül fokozta az általános minőséget, a szelekció jó ha­tással volt az értékrendre. A tárlat összességét tekint­ve a stílusok optimális szin­ten jelzik határaik további lehetőségeit művekkel. Ez a hiteles sokrétűség a szellemi szabadság és az eltérő művé­szi karakterek jegyében szü­letett, s ez a tágasság na­gyobb horizontot és jobb mi­nőséget eredményezett. A legnépesebb mezőny a fes­tők csoportja, amelyben a fo­galmazás különösen árnyalt. Ez a művekkel testesített realizmus ha nem is partta­lan, de nem is szűk a med­re. szabad elágazások, pom­pás epizódok és hajszáfgyö- kerek éltetik. Különösen izgalmas Mi- háltz Pál értékrendjének megküzdött állandósága, Ba­zsonyi Arany lírai finomsá­Augusztusban három újabb produkció kerül színre a szege­di szabadtéri játékokon. Au­gusztus 6-án, 7-én. 14-én és 19- én Johann Strauss a Cigánybá­ró című daljátékát játsszák a Dóm téren. Augusztus 13-án és 15-én a Szovjetunióból érkező vendégegyüttes, a permi Csaj­kovszkijról elnevezett opera, és ga, Patay László és Vecsési Sándor megújulása. Nemes elmélyüléssel állított emléket Somos Miklós Kiing György­nek, a ma is alkotó, jeles festőnek. A lírai elemekkel dúsí­tott festői realizmus olykor narratív mozzanatokkal bő­vül, mint Berki Viola, Bará- ri László műveiben, olykor a leírás drámai fokozatot ér el. Mindezt Dér István, Ga­lambos Tamás példázza. Sa­játos sziget Erdélyi Mihály immár lezárt életműve a ma­ga vibrálóan termő íestőisé- gével. Értékes epizód Füiöp Erzsébet kötött világa, Kár­páti Tamás, Kádár János Miklós, íresik József külön szólama, Lóránt János, Kol­lár György és Mácsai István más-más irányt követő, de műgondban azonos szemléle­te. Külön érték Magos Gyu­la Nagy István élményeit vállaló következetessége, Pa­taki Ferenc festői montázsai, Pirk János hagyományokon nyugvó látásmódja. Mind ér­ték. a maga nemében. Szur­csik János festészete is, aki Németh Józseffel, Szalay Fe­renccel egyetemben rendkí­vül mélyen, színvonalasan folytatja az alföldi realiz­must. Külön színfolt a most elhunyt Vinkler László „Tá­péi menyasszony”-a, aki Chagallra emlékeztető, de tő­le független eszközökkel építkezik tájelemekben elhe­lyezett portréiban. A szobrászok és a grafi­kusok kisebb csoportot al­kotnak kevesebb változattal. Mondhatjuk, hopv — a fes­tőkkel ellentétben — nem tükröznek valamennyi orszá­gos elképzelést, pontosabban még annyi ra sem tartalmaz­zák a hazai alkotóműhelyek teljességét. Ebből emelhető ki Kiss István Petőfije, La­pis András, Markolt György, Váró Márton, Nagy Sándor, Rátonyi József, Szabó Iván több szobra, s Szathmáry Gyöngyi az idén komponált bronztáblán búcsúzik vissza­fogott kedvességgel, nosztal­giával Szeged mindenes, hí­res emberétől, Bálint Sán­dortól. A grafikai termés még sző­kébb keresztmetszete kor­rekt, hiszen Banga Ferenc. Gácsi Mihály, Kajári Gyula. Diskay Lenke, Pásztor Gá­bor, Püspöky István tervei­ből, életművéből válogatott, s így felvonultat groteszk, humoros és drámai mozza­natokat is. Kicsit adós ma­rad azonban a teljességgel, a Kondor utáni grafikai idő­szak műfaji feladataival. Losonci Miklós balettszínház művészei Csaj­kovszkijnak a Hattyúk tava cí­mű balettjét adják elő. A játé­kok Idei évadjának befejező szakaszában augusztus 18-án. 20-án és 21-én a Magyar Állami Népi Együttes mutatja be La­kodalmas című kétrészes mű- sorösszoátlítását. Ezernél is többen vegyes érzelmekkel álltunk fel a békéscsabai szabadtéri szín­pad, enyhén fogalmazva, ké­nyelmetlen padjairól szom­baton este, 11 óra előtt nem sokkal. Nagy volt a hírve­rés, kitűnő az előszervezés. A városi tanács a téglagyá­ri művelődési házra bízta az előzetes tennivalókat. Szóval, igazán várakozással teli szívvel-aggyal foglaltuk el helyeinket, hogy láthassuk az ismerősen csengő nevű, de ismeretlen táncegyüttest, a Fiesta Gitana da Silvat. Minden ismertető, bekö­szöntő nélkül kezdődött a műsor. Két gitáros, két szo­katlanul erős és harsány hangú énekes lépett a szín­padra,' majd két szenyorita. Később variálódott a desz­kákon flamencot táncolok aránya, száma, bár nem volt nagy a választék. Sem' lét­számban (kilencen táncoltak összesen!), sem műfajban, formációban, stílusban. Az­Egy háziasszony naplót vezetett, 1944 decemberétől, Budapest ostromának kezde­tétől naponta oldalakat írt tele arról: mi történt azok­ban a hetekben az utcákon, a pincében, hogyan vált napról napra nehezebbé az élet, miként lett a városból romhalmaz, s a főváros fel­szabadítása után hogyan fogtak hozzá a romok elta­karításához, az újjáépítés­hez. Nemcsak a tényeket, eseményeket, hanem benyo­másait, gondolatait is rög­zítette. Az érdekes kortörté­tán hirtelen kialudtak a szí­nes fények. A közönség sze- delődzködni kezdett, sokan hazafelé indultak... majd a színpad sötétjéből jósokára valaki bejelentette: tíz perc szünet következik... Amikor elterjedt a híre, hogy a csabai nyári kulturá­lis rendezvénysorozatban két külföldi táncegyüttes is ven­dégszerepei (a következő a brazil táncegyüttes lesz au­gusztus 12-én, ugyancsak a szabadtérin este 8 órától), jó érzés töltött el. Kell a vá­laszték, meg aztán a ha­zánkba érkezett művészcso­portok budapesti meghívói felfigyeltek a Viharsarokra, ide is elhozzák a távoli or­szágok művészetének egy- egy szeletkéjét. A mostani spanyol „fiesta” után lehan­golódott örömünk. Nem mint­ha silányat, kezdetlegeset láttunk volna! De ez a ha­talmas erőfeszítés által ke­letkezett színpadi produkció nem tud kapcsolatba kerülni neti dokumentum a közel­múltban Zala megyében ke­rült elő, s a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum új szerzeményeként ezekben a hetekben dolgozzák fel a szakemberek. Egy értékes hagyatékkal is gyarapodott a múzeum: a volt Országos Munkás Jog­védő Iroda tagjának, a szo­ciáldemokrata párt jogász­csoportja egyik vezetőjének, dr. Ladányi Árminnak az összegyűjtött iratait, tár­gyait vásárolták meg. La­dányi igen értékes jelvény­a mi érdeklődésünkkel. A flamenco érdekes, a spanyol tánc szép, de csak cseppek- ben mérve, s nem két órán keresztül. Nem csoda, ha a csabai közönség zöme egyéb alkalmi módokat keresett és talált arra, hogy mégis átvé­szelje a műsort, márcsak il­lemből is. A nézők erejéből arra is tellett, hogy a ven­dégnek kijáró^ tisztelgő taps­sal felfokozza az előadás rit­musát. így magyarázható, hogy a végére már-már fer­getegesnek is nevezhető bú­csúszámnak lehettünk tanúi. Vendégszeretetünk feledtette velünk a kellemetlen száj­ízt. A fiesta-jellegű záró­kép annyira összefoglalója volt a megelőzőeknek, hogy a többi feleslegesnek is tűnt. Kellenek és nagyszerűek a külföldi vendégek szereplé­sei. De csak akkor, ha nem zsákbamacskát veszünk meg. Súlyos és nagyon sok tíz­ezerért! gyűjteményéhez is hozzá­jutottak, benne a szocialista internacionálé koppenhágai és stuttgarti kongresszusá­nak jelvényeivel, s öt olyan, a szociáldemokrata pártnak a századforduló után kiadott március 15-i és május ' 1-i jelvényével, amilyenek ed­dig nem voltak a múzeum birtokában. Az ügyvéd irat­tárában megőrzött doku­mentumok között van Gár- dos Mariska, Ady Endre, Móricz Zsigmond és Lányi Sarolta számos kézirata. KÉPERNYŐ Ez is, az is Érdemes tallózni a millió­nál is jóval nagyobb pél­dányszámban hetenként megjelenő Rádió- és Tele­vízióújságban. Gondolom, sokan vannak, akik hozzám hasonlóan hajlamosak rá, s csak a tizedik oldaltól, napi haladással forgatják. Pedig az első oldalak is érdekesek. Bizonyára nem a hazánkban legnagyobb példányszámban megjelenő lap szerkesztői- kiadói tehetnek arról, hogy nem nagyobb terjedelmű ez a szöveges-képes rész. Nyom­dai-technikai oka van, « mi­lyen kár! * * * A „Régi” Egymillió fon­tos hangjegy valóban „Űj” lett? A nézők által is ér- zett-tudott okok miatt vált évek alatt érdektelenné, üressé, semmivé. Most a cím elé került egy jelző, ami nem jelent semmit, önma­gában. Csak akkor, ha a most szombaton, a késő dél­utáni órákban sugárzott showhoz hasonlókat adnak Thajd benne. Tudom, kevés az olyan hazai együttes, amely megérdemel húsz perc nyilvánosságot. Az LGT ko­rábban sem hagyta cserben a nézőket, a stábot. Nem­csak zenéjük, szövegük, ha­nem csiszolt, „színpadképes” megjelenésük is alkalmassá teszi őket rá. * * * Bizonyára a nyári ká­nikulát megfejelő stúdiók- beli negyven—ötven (!) fo­kos meleg lehet annak az oka, amit mi, nézők kényte­lenek vagyunk elszenvedni a külföldiek körében is mél­tán elismert Tv-híradó máso­dik, harmadik kiadásaiban. Furcsa módon néhány nagy rutinú, szinte a tévénk ala­pítása óta dolgozó bemondó hírolvasás és -kommentálás közben fül- és értelemsértő bakik sorozatát követi el. Pár hete tart ez, kezdetben még azt hittem, az én hal­lókészülékemben van a hi­ba. Kiderült, más a forrás. El kellene apasztani! * * * Egyhónapos szünet után vasárnap este megint Kap­csoltam. Rózsa György já­tékvezető is, csak telefonos társai nem. Erről jutott eszembe, hogy ennek a mű­sornak talán az a legnagyobb érdeme, hogy rávilágít: mennyire nem vagyunk já­ratosak a közszereplésben, mennyire kiforratlan telefo­nos illemtanunk, s mennyire elkényeztetett bennünket az ismeretterjesztés, a tömeg­kommunikáció „előre meg­rágott” információáradata. Annyira, hogy a szomszé­dék másodikos, általános is­kolás kislánya úgymond, ka­pásból vágja a válaszokat, amin az első-harmadik kör­ben szégyenszemre elvérez­nek a játékosok. Hiába, va­lahol csak van haszna annak a sokat átkozott iskolai ma­tekreformnak?! — Hát ennyi gyűlt össze az elmúlt hét­ről, morzsákban. (nemesi) Augusztusi előzetes Szegedről Nemesj László Napló Budapest ostromáról Mai műsor KOSSUTH RÄDI0 8.25: Indiánok — romantika nélkül. 8.55: Bach-művek. 9.44: Zenevár. 10.05: MR 10—14. 10.35: A Magyar Fúvósötös ját­szik. 11.41: Édes Anna. 12.45: Törvénykönyv. ..... az írás megmarad." 13.00: Zenekari muzsika. 13.36: A Rádió Dalszínháza. Hol­naptól nem szeretlek. 14.40: Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából. 15.05: Régi híres énekesek mű­sorából. 15.28: Sztárok anekdoták nélkül. 16.00: A Népzenei Hangos Újság melléklete. 17.05: Irodalmunk a két világ­háború között. 17.32: A Prágai madrigalisták Lassus-felvételeiböl. 19.15: Nótaf elv ételek. 19.41: Vas megyei barangolások. 20.11: A főszerepben Sherrill Milnes. 22.58: Látásmód. 23.08: Századunk zenéjéből. 00.10: Régi zené — korabeli hangszereken. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Zsanna Bicsevszkaja orosz népdalfeldolgozásaiból. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenédélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespol­ca. 12.35: Melódiákoktól. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Régi táncok gyermekek­nek. 14.00: A Petőfi rádió zeftés dél­utánja. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Jacobi Viktor operettjei­ből. 19.25: Ahol már a műszív do­bog. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Irodalmunk a két világ­háború között. 20.59: Nosztalgiahullám. 21.51: Népdalkörök pódiuma. 22.16: Szimfonikus könnyűzene. 23.20: A vakmerő. III. MŰSOR 9.00: Operaáriák. 9.50: Két balettszvit. 10.30: Jávori Vilmos dzsessz- eg.yüttese játszik. 11.05: 2000 felé. 11.40: A kamarazene kedvelői­nek. 13.07: A mindenség trónusára. 13.26: Dunántúli népdalok és néptáncok. 13.50: Zenekari muzsika. 15.20: Kamarazene. 16.00: Egy műfaj születése I. 16.19: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusának hangversenye. 17.04: Magyar művészek opera­felvételeiből. 18.00: Pink Floyd-nagylemezek. 19.05: Üj lemezeinkből. 20.28: Dohnányi: esz-moll zon­goraötös. 20.54: Schumann: Négy ének­kettős karra. 21.15: Kilátó. 22.00: Francia szerzők műveiből. 22.45: A progresszív beat híres előadói.* SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Karthago együttes énekel. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: Megzenésített versek gye­rekeknek. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Tiszai népdalok — köz­ben : Csónakkal a Tiszán. Braun Ágoston jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Babe együttes slágerei­ből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: A-usztrália vad tevéi. 17.05: A kezdet. Jugoszláv film­sorozat. 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.45: Romantika. 18.20: Vásár *82. (f.-f.) 18.50: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kórház a város szélén. 20.55: Stúdió ’82. 21.55: Színes film, fekete-fehér­ben. (f.-f.) 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Fiatalok estje. Közben: kb. 21.00: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.05: Az iskolák életéből. 16.25: Operettkörhinta. 16.40: Ifjúsági klub. 17.25: Szociálpolitikai műsor. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 20.35: Tv-ankét. 21.00: Tv-színház: Fiatal házas­pár szobát keres. Irta: Mihail Roscsin. A kolozs­vári Nemzeti Színház elő­adása. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 14.50: Tv-napló. 15.20: Videooldalak. 15.30: Nyári délután. 18.00: Hírek. 18.05 LTv-naptár. 18.15: Gyermekműsor. 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Nyitott képernyő. 20.45: Reklám. 20.50: Kozara. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Nyitott könyv. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: A forradalom dokumentu­mai. 21.35: Hírek. 21.40: Komoly zene. VÁRSZÍNHÁZ — Gyula 1982. július 27-én, kedden 21 órakor: OROSZLÁNOK AQUINCUMBAN MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Tizen­két hónap. 6 órakor: Arnyéklo- vas I., II. rész. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és 4 órakor: Szóljon a rock! 6 órakor: Pie- done Egyiptomban. 8 órakor: Dekaméron. Békéscsabai Terv: Fekete fehér színesben. Gyulai Erkel: Mennyei napok. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Csárdás- királynő, 8 órakor: Lepkegyűj­tő. Orosházi Partizán: fél 6 órakor: Vízi mese. fél 8 órakor: Meztelen bosszú. Szarvasi Tán­csics: 6 és 8 órakor: Szívzűr. 22 órakor: A férfi, aki szerette a nőket.

Next

/
Thumbnails
Contents