Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
0 1982. július 24„ szombat Orbis-úton Lengyelországban Lehet-e, érdemcs-e ma Lengyelországba utazni? A történelmi levegőt árasztó ódon városok, kies tájak, a lengyel nép barátsága és vendégszeretete eddig is nagyon sok magyar turistát csábított „Lengyelbe”, 1980-ban például 331 ezer magyar vendég lépte át a lengyel határt, de még a tavalyi felemás időszakban is 120 ezren utaztak hazánkból Lengyelországba. 1982. első felében ez a szám a minimumra csökkent, a tavalyinak mindössze négy százalékát érte el a magyar turistaforgalom, pedig a lehetőségek változatlanul adottak. A szükségállapot bevezetése után minimálisra csökkent a beutazó turisták száma, de az illetékes lengyel szervek gyors és hatékony intézkedéseket tettek a bel- és külföldi turizmus felélénkítése, újjászervezése, rentábilissá tétele érdekében. fl palesztinok Egy nép — haza nélkül .7an Cisowszki, a Lengyel Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke így jellemezte hazája idegenforgalmi helyzetéi. — A szükségállapot körülményei között is mindenképpen biztosítani kívánjuk a hozzánk érkező vendégek teljes és zavartalan ellátását. A szükségállapot bevezetését az országban uralkodó zavaros állapotok kényszerítették ránk. arra kellett és kell törekednünk. hogy bizonyos szervezési, jogi kérdéseket megoldjunk, de kezdettől fogva azon fáradozunk, hogy mielőbb visszatérjen a normális helyzet. Az idegenforgalom. amely a lengyel népgazdaság egyik legfontosabb mészetesen függvénye, de egyben elősegítője is a konszolidációnak. Helyzete és helye tehát semmit sem változott, csak a körülményei. A társadalmi és gazdasági krízis természetesen sok akadályt gördít az idegenforgalom elé, de ezeket fokozatosan elhárítjuk. A kormányzat első intézkedései között biztosította tavaly decemberben a soron levő téli üdülések. a téli turistaszezon feltételeit. Általános elvünk az, hogy a dolgozók szerzett vívmányait meg kell őriznünk, így például nem szenvedhet csorbát a gyermek- és ifjúsági turizmus. Továbbra is segítjük a nyugdíjasok, több gyermekes családok üdülését, s komoly áldozatokat hozunk a turisztikai központok ellátására. A szállodákban, éttermekben. az ételbárokban megfelelő az ellátás, bár kétségkívül csökkent a választék. Érdemes megfigyelni, hogy miként változnak a lakosság szokásai a turizmus tekintetében is. Egyre népszerűbbek a falusi üdülések. A lengyel paraszt igen vendégszerető. szívesen fogadja a városi vendégeket, különösen akkor, ha azok viszonzásképpen segítenek a sürgős nyári munkákban. Városaink környékén gombamódra szaporodnak a kiskertek. ahol a családok hasznos munkával töltik a hétvégét, és lassanként önellátásra rendezkednek be zöldségből, .salátafélékből. Valamikor, apáink idejében a turista még alig-alig számíthatott összko m f or tos kiszolgálásra. A strandokat, üdülőtelepeket még nem lepték el a gyorsbüfék, kolbász- sütők — vagy, ha voltak is. nem az egyszerű emberek számára működtek. A népi hatalom évtizedei alatt bizonyos mértékben elkényelme- sedtünk. az összkomfortos turizmus kiszorította a hátizsákot, a sör a tiszta forrásvizet. az autó a gyalogost. Most újra visszatérünk a turizmus jól bevált hagyományos módszereihez: a gyalogtúrákhoz, a vadevezéshez, az önellátáshoz. Ez nemcsak olcsóbb, elérhetőbb, hanem egészségesebb is. — A gazdasági reform intézkedései hogyan hatnak az idegen- forgalomra? — A reform gondolata nem újkeletű, de az idegen- forgalom tekintetében mégis számos gondot okoz. A rentabilitást a mi sokoldalúan dotált, támogatott idegenforgalmi struktúránkban — most még nem tudjuk minden tekintetben biztosítani. A turisztikai objektumok, szállodák vezetői még mindig felülről várják a pénzt. Kevés a kezdeményezés, még az adott lehetőségekkel sem tudnak és mernek élni. (Hogy ez mennyire így van, hadd utaljak a mrago- wói Orbis Holiday Center igazgatóhelyettesére, aki ennek a csodálatosan szép, újszerű sport- és üdülési központnak a bemutatásakor arról panaszkodott, hogy a svéd vállalkozóktól kapott tizennyolc millió dolláros hitel törlesztését négy év múlva el kellene kezdeni, de fogalma sincs, honnan teremtik elő a szükséges dollárösszeget. A svédek ugyanis csak az építésre vállalkoztak, de arra már nem, hogy a vendégeket is biztosítsák, mintí ahogyan az új budapesti szállodák esetében a mi osztrák partnereink teszik.) — Átszervezés alatt áll a lengyen idegenforgalmi irányítás egész rendszere. Mi várható ettől? — A dolog lényege az; hogy igyekszünk minden tevékenységünket a Lengyelországban ma oly divatos 3 S alapelv szellemében végezni! (Az S-ek a bűvös: önellátó + önirányító + önkifizető — szavak kezdőbetűi.) A szállodák és egyéb turisztikai létesítmények vezetői teljes önállóságot és hatáskört kapnak. Maguk szabhatják meg a férőhelyek és szolgáltatások árait — persze ők felelnek a rentabilitásért is. A központi tartalékból a már említett gyermek-, ifjúsági, családi turizmus, tehát elsősorban a belföldi idegenforgalom szinten tartását, fejlesztését biztosítjuk. — Ezek szerint a külföldről beáramló vendégforgalom jelentősége csökken? — Szó sincs róla. A turizmus exponált népgazdasági ágazat, jelentős export-import tényező, és ami szintén fontos, a lakosságot közvetlenül érintő kereseti forrás. Tíz- és százezrek számára ad munkaalkalmat. 1980rban több mint hétmillió külföldi lépte át országunk határait, a korábbi években még többen. Ezek élelmezése, utaztatása, szállással, programokkal való ellátása milliókat érint, jövedelmet nyújtva számukra. (Láttuk a Zakopane környéki falvakban — Ocholow- ban, Witowban, Poroninban — épülő emeletes, Witki- ewcz-stílusú új házak ezreit, találkoztunk az áruikat kínáló ügyes-ravasz gurál asz- szonyokkal. A krakkói műemlékek körül idegenvezetők, múzeumőrök, alkalmi árusok ezrei foglalkoznak a vendégekkel. A téli turizmus, a sísport szintén tízezrek számára biztosít nem is olyan szerény megélhetést. Megszámlálhatatlanul sokan élnek vendégszobák kiadásából, kifőzésből is.) — Az elviek után — egy lényegbevágó gyakorlati kérdés: hogyan utazhat a magyar turista ma Lengyelországba? — Csakis a szervezett turizmust tudom ajánlani. Szervezetten, tehát az Orbis és a magyar idegenforgalmi irodák, az IBUSZ, Cooptou- rist és a többiek igénybevételével. ' A budapesti Orbis irodában kedvezményes benzinjegyet lehet váltani — irodánk korlátlanul gondoskodik a szállodai, kemping-, motelhelyekről is, A szervezetten utazók számára természetesen a teljes ellátást nyújtjuk — elfogadható áron, talán még olcsóbban is, mint azt a magyar vendéglőkben a lengyel turisták megkapják. A szükségállapot okozta nehézségek egyre csökkennek, tulajdonképpen máris megszűnt a kijárási tilalom, nincsenek utazási korlátozások. Aludni, étkezni biztonságosan lehet, a múzeumok és idegenforgalmi objektumok zavartalanul működnek. Még csak egy dolgot: saját ellátásra ma még nem rendezkedhet be a turista. A hús, cukor, zsír még jegyre kapható, a szabadon vásárolható cikkekért hosszú sorok állnak, és a társadalmi egyenlőség alapján a turista is csak azt vásárolhat „co to jest” — vagyis „ami van”. Biztosabb tehát a szervezett utazás, ami persze lehet csoportos és egyéni is. A tárgyban legilletékesebb véleményhez személyes tapasztalataim alapján nincs mit hozzátennem. Az Orbis által szervezett utunk során, kollégáimmal együtt meggyőződhettünk arról, hogy a konszolidáció fontos fényeként valóban él, virágzik, szerepet kér Lengyelországban az idegenforgalom. Zakopane. a Nyugati-BeszkiAz újjáépített királyi vár Varsóban dek, Krakkó, Varsó, a Mazu- ri-tavak vidéke, Szilézia megszámlálhatatlan látnivalóval várja a vendégeket. Csodaszép tájak, kedves emberek — és a válság gondjaival egyre eredményesebben megküzdő, jól kiépített, tapasztalt, megbízható idegenforgalmi hálózat gondoskodik arról, hogy jól is érezzék magukat. Lengyelország 1982 nyarán felelősséggel és felkészülten várja a külföldieket, köztük magyar barátait is. VF. Izraeli páncélosuk a libanoni A kiélezett libanoni válság. a legutóbbi bejrúti harcok újra a nemzetközi figyelem középpontjába állították a PFSZ, illetve a palesztinok problémáját. Érdemes közelebbről áttekinteni e nép sorsának alakulását, mert az adatok, tények hozzásegíthetnek annak felismeréséhez, hogy helyzetük megoldása nélkül nem érhető e) tartós, igazságos rendezés a Közel- Keleten. A paleszinprobléma magva az, hogy országuk független, szuverén államként soha nem létezett. __ A bibliai idők után a Szentföld vidéke a Római Birodalom, majd Bizánc része lett. Arab, majd oszmán hódítás következett, végül a térség a török birodalom felbomlása után megosztva brit és francia mandátum alá került. London a gyámsága alá vont Palesztinát odaígérte a zsidó bevándorlást szervező cionista mozgalomnak, igaz. a híres Bal- fourt-nyilatkozatban rögzítették egyben a palesztin jogok garantálását is. Ám e két ígéret gyökeresen ellentmondott egymásnak. A zsidó bevándorlási hullámok nyomán gyorsan változott a lakosság összetétele. A Népszövetség örökébe lépő ENSZ előtt a második világháború után két lehetőség állt: zsidó—palesztin szövetségi állam létrehozása vagy — a viszony elmérgesedése miatt — a terület megosztása. Az ENSZ közgyűlése 1947-ben ez utóbbi mellett döntött: megszületett a határozat Izrael létrejöttéről. A oalesztinok tragédiája, hogy az 1948-ban kitört első arab —izraeli háború miatt önálló államuk létre sem jött. kijelölt területe Izraelhez, illetve Egyiptomhoz (Gáza) és Jordániához (Ciszjordánia) került. Több százezer palesztin menekült a környező államokba. csakúgy, mint a későbbi ellenségeskedések során. Az izraeli politika a palesztinok önrendelkezési és államalapítási jogával azóta is azt szögezi szembe, hogy telepedjenek le végleg az őket befogadó államokban. A palesztin nép teljes létszámát általában 4.5 millióra becsülik. Megoszlásuk —Jordánia: 1,1—1,3 millió, Ciszjordánia (nyugati part): 800 —830 ezer. Gáza: 400—450 ezer. Szíria: 220—230 ezer, Líbia: 360 ezer, Kuvait: 300 ezer, Szaúd-Arábia: 130—150 ezer. Magában Izraelben 550 —560 ezren élnek, mintegy 100 ezer palesztin található az USA-ban, s 140 ezer a világ egyéb részein. A paDamour városában (Fotó: AP — MTI — KS) iesztinok többsége mohamedán, de egy részük keresztény. Az arab államok Izraeltől elszenvedett katonai vereségei és egymás közti ellentéteik hosszabb ideig akadályozták a „haza nélkül maradt nép” küzdelmét. 1956- ig nincs nyoma szervezett palesztin ellenállási mozgalomnak. 1959-ben született meg az Al-Fatah, amely ma is a számos áramlatot egyesítő, 1964-ben létrehozott Palesztinái Felszabadítási Szervezet legbefolyásosabb tag- szervezete. Vezetője, Jász- szer Arafat, egyben a PFSZ elnöke. Ugyanakkor a PFSZ mellett jó néhány (nemegyszer szélsőséges) párt. szerv és front működik a palesztin mozgalomban. A PFSZ szinte szabályos államapparátussal és diplomáciai hálózattal rendelkezik, a' világ több mint 110 országa ismerte el. A palesztin ellenállási mozgalom legmagasabb fóruma — tulajdonképpen parlamentje — a palesztin nemzeti tanács. Költségvetését a palesztin diaszpórák átutalásai és az arab országok hozzájárulásai fedezik. Ä palesztin ellenállás jogait az 1969-es kairói egyezmény szabályozta, az 1974-es rabati arab csúcsértekezlet pedig a PFSZ-re ruházta a palesztinok kizárólagos képviseletének jogát. A PFSZ célkitűzése, taktikája az idők során jelentősen átalakult. Háttérbe szorult Izrael létének tagadása, s hivatalosan szakítottak a terrorista módszerekkel is. Ragaszkodnak azonban az önrendelkezéshez, az önálló államalapítás jogához — még ha ez egy palesztin „miniállamra" vonatkozna is. A térség realitásaival persze' a PFSZ vezetői is tisztában vannak. Tudják, hogy katonai téren lehetőségeik korlátozottak az izraeli haderővel szemben. Izrael hivatalos elismerését mégis — kölcsönösséget igényelve — végső diplomáciai ütőkártyaként talonban tartják; emiatt az USA is csak a színfalak mögött tart velük fenn kapcsolatokat. Az évtizedek óta változatlanul fenyegető közel-keleti konfliktusgóc eseményei összességében mégis azt mutatják: nem a katonai megoldás erőszakolása, a palesztinok „kiszorítása”, hanem jógáik érvényre juttatása biztosíthatja a valódi biztonság, az együttműködés és a tartós nyugalom lehetőségét a térségben. devizabevételi forrású, terZclazoua Wola: F. Chopin szülőháza Sz. G.
