Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-21 / 169. szám
1982. július 21., szerda o IFHiUJkfito Az országban körülbelül másfél millió család van, akik kertműveléssel, mező- gazdasági kistermeléssel, ahhoz szükséges anyagok fel- használásával, terményértékesítéssel foglalkoznak. Sajnos, nagy részük, különösen a tápanyag-visszapótlás és növényvédelemhez szükséges anyagok vonatkozásában hézagos ismerettel. Aki a tápanyagok (műtrágyák) hatás- mechanizmusának, a növényvédő szerek mérgező tulajdonságainak ismerete nélkül dolgozik, az veszélyezteti a saját és embertársai, az állatok, a hasznos rovarok, méhek, madarak egészségét, életét és a környezet tisztaságát. A mezőgazdasági nagyüzemekben magas szinten képzett szakemberek irányítják a termelést, a tápanyag- és növényvédőszer-felhasz- nálást, ennek eredménye, hogy országunk a mezőgazdasági termelés színvonalát tekintve nemzetközi elismerést nyert. A mezőgazdasági szakemberek ügyelnek a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználására és arra, hogy ezek az anyagok kedvező hatást fejtsenek ki. s a megtermelt áru minél nagyobb mennyiségben, az egészségre káros hatás nélkül kerüljön a fogyasztók asztalára. A legjobban vezetett üzemekben különösen árra ügyelnek, hogy óvják a környezetet a műtrágyák és növényvédő szerek szennyezésétől. Sajnos, a háztáji és kisegítő gazdaságokban, valamint a házi kertekben gyakran előfordul gondatlanság. Különösen a tápanyag-felhasználás és növényvédelem terén kell sokat tennünk az embert és környezetét veszélyeztető gyakorlat megszüntetéséért. Különös paradoxon, hogy a gyógyszertárakban sokkal kisebb hatóanyagú mérget csak orvosi kiírásra lehet kapni, viszont a nö- vényvédőszer-boltökban sokkal nagyobb méregtartalmú anyagokat bárki szabadon vásárolhat. A vegyszerek szakszerű felhasználását mindenkinek meg kell tanulni, olyan mértékben. mint ahogyan bánik velük. Súlyos veszélyként mutatkozik a kistermelésben a gyomirtó szerek használata. E szerek nemcsak a gyomnövényeket pusztítják el, sejtburjánzást előidézve, hanem hatással vannak a kultúrnövényekre és más élő szervezetekre is. Felszívódnak a megtermelt burgonyába, sárgarépába, petrezselyembe és más zöldségnövényekbe, ezek elfogyasztásával a szervezetünket károsíthatják. A legjobb gyomirtó szer a helyes növényi sorrend és az idejében alkalmazott kapálás. Napjainkban vita tárgyát képezi, hogyan termeljünk. Vegyszerek alkalmazásával-e, vagy az úgynevezett biológiai növényvédelemmel. E két kérdésnél határozottan leszögezhetjük, hogy korszerű mezőgazdaság, korszerű tápanyag és növényvédő szerek' nélkül ma már nem képzelhető el. Tehát ezekkel foglalkoznunk kell, de mielőtt alkalmaznánk ezeket, alaposan ismerjük meg tulajdonságaikat, elsősorban a káros, majd a hasznos hatásukat. A mezőgazdaság kemizálá- sával egy időben jelentkeztek az örömök és gondok. Öröm a nagyobb terméshozam. kevesebb emberi munka, hatásos védelem, gond a műtrágyákból a talajban visz- szamaradó, esetleg mérgező elem, vagy vegyület és a növényvédő szerek mérgező bomlástermékei a talajban, a növényben, az élelmiszerben, a vízben, mindenütt a környezetben. A növényvédő szerek je- lentősebbik része mérgező, a rovarölő szerek többsége kontakt idegméreg, szerkezeti felépítése, mérgezési hatásmechanizmusa megegyezik a mérgező harcanyagokéval. Azonos jellegű növényvédő szer és mérgező harcanyag esetében, mindig kétséges, hogy a vegyület milyen célra kerül kifejlesztésre illetve milyen célra használták először. A második világháborút megelőzően növényvédő szer után kutattak és az idegmérgeket fejlesztették ki, vagy Vietnamban növekedést serkentő, illetve gátló vegyszereket próbáltak ki és alkalmaztak lombtala- nításra, növényt pusztító harcanyagként. Súlyos problémaként mutatkozik az elhasznált vegyszerek csomagoló- és tároló- anyagainak a széjjeldobálá- sa. Intézményesen el kellene rendelni, hogy vegyszerek csomagolóanyagai környezet- szennyezés nélkül megsemmisíthető anyagból készüljenek, és más üveghez hasonlóan, a vegyszeres üvegek visszaváltását is meg kellene szervezni. Az üveg, amely nagy részében csak összetörik. mint alapanyag is érték. A növényvédő szerek használata közben sokan fegyelmezetlenek, nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, nem használják védőeszközeiket. A legtöbb probléma a kiskertekben tevékenykedő emberek esetében van, mivel nincs kellő szakmai felkészültségük, nem ismerik a munkavédelmi előírásokat, nem használnak védőeszközöket, nem mindig ismerik fel a mérgezés tüneteit. Legfontosabb, a készítményekre nyomtatott hígítási ajánlások, 'figyelmeztetések, munkavédelmi előírások betartása. Csak a kereskedelmi forgalomban kapható, engedélyezett növényvédő szereket, és azokat is csak az előírások szerint használjuk. A permetezéshez használjunk külön, jól záródó öltözetet, kalapot, motoros szemüveget, gumi- vagy bőrkesztyűt, valamilyen légzésvédő eszközt. Munka közben ne igvunk, ne együnk, ne dohányozzunk! A mérgező harcanyagokkal szembeni védekezésnél nagyon sok hasonlóságot figyelhetünk meg. A polgári védelemben használatos védő munkaruha hasonló alapanyagból, hasonló szabásformával készült, a mezőgazda- sági védőruhához. Van hasonlóság a légzésvédő eszközöknél is, a szűrőbetétek azonban a növényvédő szerek kisebb méreghatása miatt, eltérőek. Az elmondottak alapján igen sok hasonlóság'ról győződhettünk meg, a növény- védelem és a vegyi védelem között. A növényvédelem gépei, eszközei, a szakmunkások ismeretei, a védőeszközök jól szolgálhatják érdekeinket, az ország háborús körülmények közötti szakszerű védelmét is. A szakszerű növényvédelem egyben jó gyakorlat adott esetben a mérgező harcanyag, szennyeződés eltávolítására, mentesítésére. Dpa nélkül anya? Nem magyarázkodnak — öntöznek Amikor látták, hogy nem látják, belátták. A rejtélyes és tréfás mondat nagyon is komoly tartalmat hordoz, íme, a magyarázat. Akik nem látták: a szarvasi Dózsa szakemberei. Amit nem láttak: a gondosan elvetett hibrid kukorica apasorok kelést jelző csíralevelei. És amit beláttak: hogy azonnal elő kell szedni, és beindítani az öntöző berendezéseket. Mindez idén tavasszal történt. S ha nem öntözik meg a földeket? Hiába fejlődik az anya szerepét betöltő kukoricasor. Ha a beporzásukat hivatott apasor magvai nem kelnek ki, oda a hibrid vetőmag. A szövetkezet pedig elesik 14 millió forint nyereségtől. Ha hozzátesszük, hogy félmilliós ráfordítás hiányában — ennyibe került az öntözés — már nem is kell kérdezni, hogy megérte-e? Ezért nem okozott különösebb fejtörést a szarvasi gazdászoknak, hogy öntözzenek-e. Annál is inkább, mert felkészültek rá; egy évtizede, hogy gyakorta mesterséges esővel csillapítják a növények szomját. * * * Kovács Péter elnök magyarázatából egy nehéz körülmények között gazdálkodó üzem képe rajzolódik ki. Szavai szerint területük egy kritikus „katlanban” fekszik. Előfordul, hogy tőlük 2-3 kilométerre lehull 60 milliméter eső, a Dózsa földjei azonban szárazak maradnak. Ha pedig kapnak az égi áldásból, az is rosszkor érkezik — mint az utóbbi napokban, aratás kellős köe- pén. Náluk a víz tehát arra kell, hogy semlegesítse a rossz csapadék-eloszlás hatásait, hogy átsegítse a növényeket a kritikus, vízigényes fejlődési szakaszon. Jelenleg a 3650 hektárnyi szántó hatvan százalékát képesek ellátni a mesterséges éltető elemmel. Ebből tavaly hatszáz hektárt rendeztek be öntözésre. Olyan időszakban, amikor a közgazdasági szabályzók — a tízszeresére növelt vízdíjak, a gépek állami támogatásának megszüntetése — ennek ellenkezőjére biztatnak. Mégis megépítették a szükséges műveket, beszerezték a gépeket. Szemben úsznának talán az árral? Szó sincs erről. Bizonyítékul szolgáljon néhány termelési adat. * * * Cukorrépájuk tavaly — az aszály ellenére — tíz tonnával többet adott, az öntözés hatására. Az intenzíven művelt, öntözött gyepek termése közel hatszorosára nőtt a korábbinak. A hektárankénti hattonnás, szénaértékben kifejezett hozam nemcsak a 2800 szarvasmarha fűigényét elégítette ki, jutott belőle szénakészítésre is. Ráadásul: feltörhettek majdnem háromszáz hektár gyepet — — ezeken a földeken most jó áron eladható árunövényeket termesztenek. * * * És itt álljunk meg egy pillanatra! A termelési biztonság megteremtésén kívül ugyanis éppen ez, az árutermő területek növelése bizonyítja az öntözéses gazdálkodás sokrétű hatását. Több áru, nagyobb nyereség — a képlet egyszerű. De nemcsak ezért • tartják — ha már kényszer szülte is — jó üzletnek a szarvasi szakemberek az öntözést. Mint ismert, aki egyszer belekezdett, az hosszú évekig viseli a korábbi döntés terheit. Az öntözési költségek 65 százaléka általánosnak tekinthető— akkor is terheli a termelést, ha egy percre sem indítják be a berendezéseket. A fennmaradó 35 százalék — még ha sok pénz is — olyan csekély ehhez képest, hogy kár lenne lemondani az általa elérhető többlethozamról, haszonról. És még valami, ami az öntözés mellett szól: mit ér a kellő adagban kijuttatott műtrágya, ha víz hiányában a növény képtelen felvenni, terméssé alakítani. * * * Országosan — szakemberek között és a sajtóban — folyik a vita az öntözésről. A legfőbb érv ellene, hogy drága. Ez tény. De ha kicsit visszatekintünk időben, kiderül: mindig is drága volt. Sokan — főképp az élenjáró üzemek — mégsem mondtak le róla. Részben, mert adottságaik erre kényszerítették őket, másrészt mert belátták, hogy a vízhiány gátolja a még magasabb hozamok elérését. És hogy nem elég azt néíni, mibe kerül a vízkijuttatás; fontosabb ennél, mit veszítenének, ha szomjaznak a földek. Ezt vallják a szarvasi Dózsa Tsz-ben is. A szövetkezet — ha nem is kimondottan — egyúttal igazat ad egyik neves mezőgazdászunknak. Hogy tudniillik, az időjárást nem hivatkozási alapnak kell tekintenünk, hanem olyan termelési tényezőnek, amely mindig jelen van, számolni kell vele. Ezt példázza a Dózsa Tsz vezetőinek felfogása és gyakorlata, az öntözéssel kapcsolatban. Tudomásul vették, hogy a vízhiány, a rossz csapadék- eloszlás gyakori a körzetben, és megpróbálnak tenni ellene. * * * Nem lenne teljes a kép, ha elhallgatnánk néhány fontos dolgot. Az egyik az, hpgy a Dózsa Tsz többszörösen kitüntetett, kiváló gazdaság. Rendelkezik elég pénzzel ahhoz, hogy egymaga is képes legyen szembeszállni a természet mostohaságával. Sajnos, nincs minden szövetkezet ilyen helyzetben. A többségnek csak álom, hogy mesterséges vízzel pótolja azt, aminek hiányában kiszárad a kukoricája, vagy csökkennek a hozamai. Nem rajtuk múlik, hogy számukra luxus az öntözés. Pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy sok helyen éppen a vízhiány akadályozza a nagyobb hozamok elérését, közvetve: a népgazdasági terv teljesítését. Ismét egy kutató megállapítása tűnik helytállónak: elkellene dönteni, hogy öntözzenek az üzemek, vagy ne. Ha igen, akkor ne csak szóval, hanem olyan szabályzókkal, amelyek erre ösztönöznek ... M. Szabó Zsuzsa Öntözik a legelőt Fotó: Fazekas László Tanácsadó szolgálat vállalatoknak A Magyar Kereskedelmi Kamara vállalati tanácsadó testületé segítséget nyújt a hazai vállalatoknak, ipari és mezőgazdasági szövetkezeteknek kihasználatlan kapacitásaik hasznosításához. Népgazdasági és vállalati érdek egyaránt, hogy a meglevő kapacitásokat, a működőképes termelőberendezéseket megfelelően hasznosítsák. A takarékos és jövedelmező gazdálkodás megkívánja, hogy a termelő üzemekben növeljék az átlagos műszakszámot. Ez azonban csak akkor kívánatos, ha a szervezettebb munka eredményeként a piacképes, eladható termékek gyártását növelik. Ezt felismerve szervezi meg a Magyar Kereskedelmi Kamara tanácsadó szolgálatát. A tanácsadó testület feltérképezi, hogy a tagvállalatok milyen jellegű és volumenű, azonnal igényelhető szabad kapacitással rendelkeznek. A vállalati információkból olyan listát készítenek, melynek segítségével könnyebben egymásra találhat a termelő és külkereskedő. Ezt az együttműködést tanácsaival és tapasztalataival is igyekszik elősegíteni a kamara. Az alunüniumgyárban új technológiával készülnek a kukta- gyorsfőző edények. Az osztrák TAUS-cégtől vásárolt berendezéssel a geometriai kialakítás után — nátriumlúgos oldatban pácolják, majd a rázógépben fényesítik az edényeket (MTI-fotó — Balaton József felvétele' — KS) Alkot az ifjúság Régi — tízéves — hagyománya van már Orosházán az Alföldi Kőolajipari Gépgyárban az FMKT mozgalomnak. A fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa ösz- szefogja és szervezi a vállalat fiatal szakembereinek újító, alkotó tevékenységét. Különösen az utóbbi két évben kapott új lendületet a mozgalom, amikor Kiszely János lett az FMKT titkára. — Igyekeztem úgy továbbfejleszteni az FMKT-t, hogy megmaradjanak benne a jól bevált részek, ugyanakkor olyan új elemeket hozzunk be, amely segíti a fejlődést. Ügy látszik, ez a munka találkozott a nálunk dolgozó fiatalok szimpátiájával, mert már az első évben szépen fellendült a pályázati munka. Ez a pályázat az Alkotó Ifjúság, melyre tizennégyen 21 pályaművet írtak meg. A szervezők úgy döntöttek, hogy kétfordulós „bajnokságot” csinálnak. Először egy előtervet, javaslatot készítettek a fiatalok, és ezt bírálta el a zsűri. Ezt is díjazták, és azokkal az alkotókkal, akik a vállalat szempontjából fontos javaslatot nyújtottak be, azokkal a tervdokumentációk elkészítésére szerződést kötöttek. Ezután következett a gyakorlati bevezetés, amikor már újításként jutalmazták a jó ötletet. A számhengerlő készülék alkotója például kétezer forintot kapott az ötletért, ötezer forintot a tervdokumentáció elkészítéséért, és hogy menynyi pénzt kap újítási díjként, az a megtakarítástól függ. Megtakarítás pedig bőven lesz, mert még eddig a 60 ezer csőkarimába egyenként ütötték bele a 22 számból, jelből és betűből álló jelölési sort, addig ezt most a készülék egy műveletben pillanatok alatt elvégzi. De érkeztek más, jól hasznosítható javaslatok is. Első díjas lett például a tolózárfedelek átalakítására benyújtott pályamű. Eddig az elkészült öntvényeket egyenként kifúrták, és úgy lehetett felcsavarozni. Most füleket öntenek a fedélbe, így elmarad a fúrás, és azonnal szerelhető. Az előzetes becslések szerint több ezer normaóra egyetlen tolózártípusnál is az éves megtakarítás. A múlt évi tapasztalatok alapján az idén kissé módosították a pályázati kiírást. Nem akarnak ugyanis lemondani a 35 évnél idősebb szakemberek tapasztalatairól, ezért úgy döntöttek, hogy olyan csoportok is pályázhatnak, ahol az alkotók egyhar- mada az idősebb korosztályhoz tartozik. Ezenkívül kiírtak egy úgynevezett „egyéb" kategóriát is, melybe bármilyen pályaművel nevezni lehet. A sok jó ötletet, hasznosítható javaslatot szeretnék a jövőben közkinccsé tenni a fiatalok. Ezért elhatározták, hogy újításaikat felajánlják az Alkotó Ifjúság Egyesülésnek országos elterjesztésre, így az orosházi ötletekből az egész népgazdaság profitálhat majd. L. L.
