Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-21 / 169. szám
1982, július 21., szerda Szépen magyarul - szépen emberül Tanyaszínházi ősbemutató Amikor ajkunkra fagy a szó niphitruo útnak indult A csabai ősbemutató egyik jelenete: Sosia (balra — Faragó András) és Amphitruo (Jancsik Ferenc) Fotó: Fazekas László Arany János megdöbbentő költői erővel írja le „A walesi bárdok” című balladában, hogyan fagyott a szó „a vendég welsz urak” ajkára, amikor Edwárd király, angol király a leigázott tartományba látogatott, hogy lássa: az istenadta nép bol- dog-e. Amikor a lakomára meghívott urak ott, Montgo- meryben minden földi jót fölhordattak a nagy vendégség asztalára, de senki sem koccintott éré poharat, a király kikelt dühében, ördögöknek és hitvány ebeknek nevezte a vendéglátó nemeseket. Megdermedtek a vitézek a haragtól, és: Szó bennszakad, hang fennakad Lehellet megszegik. Ragyogó leírása a döbbenet szófagyasztó hatásának! Valamit mi is megértünk ebből az ijesztő csendből, ha arra gondolunk, hányszor vagyunk tanúi mindennapi életünkben az ajkunkra fagyasztott szónak. Kinek ne volna erről tanulságos tapasztalata! Szolgáljon tanulságul az alábbi, megtörtént eset: A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem több évtizede alakult Universitas amatőr színjátszó együttese immár az ötödik alkalommal vesz részt a gyulai Várszínház nyári programjában. A több nemzetközi színházi fesztiválon — elsősorban drámai kategóriában — szép sikereket elérő együttesnek 15 —20 tagja van. A tagok közül jó néhányan már 5—10 éve dolgoznak a csoportban, míg a többiek egyetemisták, középiskolások, általában 2—3 évenként cserélődnek. Az idén a Koffer című darabbal lépnek a közönség elé, s lakótelepeken A szegedi Dóm téren a hét végén ismét felcsendülnek a Szeged híres város kezdetű népdal bevezető dallamsorai. Ez a szignál jelzi, hogy az ország legnagyobb csillagtetős színházában megkezdődnek a szabadtéri játékok előadásai. A megnyitó július 23- án. pénteken lesz, amikor tisztelegve nagy zeneszerzőnk, Kodály Zoltán előtt —' születése századik évfordulója alkalmából — a Háry János kerül színre. A daljáték a játékok 1959-ben történt felújítása óta most hatodik alkalommal szerepel programon. Az előadás érdekessége, hogy a rendező, Békés András és a karmester. Kórodi András irányítáEgy önkiszolgáló villamos- sági. üzletben reduktort kívántam vásárolni lakáscsengő felszereléséhez. Kosárral karomon kerestem a megfelelő polcot, de nem tudtam eligazodni a sokféle kellék között. Odafordultam hát egy éppen mellettem álló eladóhoz, s megkérdeztem, hol találok reduktort. A válasz rövid és meglepő . volt: — Nem látja, ott van az orra előtt! Megdöbbentem. De ott munkálkodott bennem a vei- szi bárdok indulata is egy pillanatig: „párját kellene adni a szónak” — ahogyan egyik szólásunk mondja, méltót a ridegen elutasító válaszhoz. Nem tettem, temperamentumom okából. Azóta azonban föl-föl bukkan bennem a kellemetlen élmény emléke. Akár napirendre is térhettem volna fölötte, ha nem tapasztalnék hasonló eseteket boltban, villamoson vagy utcán. Mi is történik voltaképpen ilyen helyzetekben? Mint nyelvész — tárgyilagosan — azt állapíthatom meg, hogy a szó belénk fojtásával megmutatták, illetve mutatják be az érdekes produkciót. A darab rendezője Katona Imre. A Várszínház programjában még 5 alkalommal láthatja a közönség a darabot, így Gyulán július 21-én, ma délután 18 órakor a törökzugi lakótelepen, 22-én, csütörtökön délután 17 órakor a Várfürdőben és 24-én, szombaton éjjel körülbelül 23 órakor a vár előtt mutatják be műsorukat. Békéscsabán a strandon július 25-én, vasárnap 16 óra 30 perckor, a Lencsési úti lakótelepen 19 órakor mutatják be a Koffert. V. L. sával a felszabadulás után 1962-ben először színre került mű most is az ő művészi irányításukkal látható. A címszerepet az idén Melis György énekli és játssza a Dóm téren, örzse, a mátkája, Mészöly Katalin lesz. A játékok második napján, július 24-én, szombaton újabb bemutatót tartanak. Verdi operáját, a Trubadúrt tekinthetik meg az érdeklődők. Július 25-én, vasárnap ismét a Háry János előadását tekinthetik meg a nézők a szegedi Dóm téren. A szabadtéri játékok előadásai az idén minden este fél kilenckor kezdődnek. szűnik annak a reménye, hogy „párbeszéd”, azaz — szakmailag szólva — „interakció” alakulhasson ki a felek közt. Félbeszakad a beszélgetés, elmarad a kívánt tájékoztatás, megszakad a kapcsolat. Bármilyen csekély is a példaként említett — és hasonló — esemény, mégis és mindig van társas és egyéni következménye. A következmény pedig káros. Erre ki-ki saját emlékeiből meríthet érveket. Haragra gerjedve „fölmegy a pumpa", csendes keserűségünkben pedig elkedvetlenedünk. Egyik fajta visszahatás sem kellemes, sőt, bizonyos mértékben káros is. A felháborodás vagy a csalódás bizony elkerülhető lenne, ha mindenkiben élne a tapintatnak és a viselkedésnek — s ezzel egyben a nyelvhasználatnak is — elemi fokú kulturáltsága. Azért, hogy „pászoljon a szavunk”, mert senkinek sem esik jól, ha „befalatják vele a szót” .(hogy egyik szólásunkat idézzem). Szende Aladár Bnna-bál Balatonfüreden Balatonfüreden július 24- én rendezik meg a 157. An- na-bált. A hagyományos bál, amely a reformkorban politikai tartalmat kapott — a kor jeles politikusainak és az. irodalom legkiemelkedőbb alakjainak találkozóhelye volt —, most, új tartalommal. hagyományőrző szereppel és folklórbemutatóval nemzetközi eseménynek számít. A belépőjegyet igénylők már az elmúlt év végén elküldték leveleiket a rendező szervhez, a Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalához. , A 420 helyen 60 százalékban belföldi, 40 százalékban külföldi vendégek osztoznak. Külföldről most is négy földrész vendégserege képviselteti magát. Tovább él az a régi hagyomány, hogy főleg a magyar származású kanadai nagyszülők Anna-báli jeggyel kedveskednek első bálozó unokáiknak. Az Anna-bál programja idén is követi a hagyományokat. A megnyitóra a tavalyi bál szépségkirálynője kér engedélyt a város tanácselnökétől. Ezután következik a palotás, amelyet a KISZ Központi- Művész- együttesének rajkózenekara és tánckara ad elő. Az első bálozók keringőjét — felelevenítve a múlt és a mai tánc szépségeit — a Fővárosi Művelődési Ház moderntáncklubja mutatja be. Ezt követi a híres bál fénypontja, a szépségkirálynő és a két udvarhölgy megválasztása. A bálkirálynő Eris aranyalmáját kapja ajándékul. Jót nevettünk, nagyszerűt kacagtunk, néha még röhögni is kellett. A habkönnyű, mégsem lebecsülendő szórakozás élményével ajándékoztak meg — s bizonnyal fogják még sok helyütt a közönséget — a most alakult, idényjellegű Tanyaszínház előadói. Ungár Tamásról, a megyei Jókai Színház Benjámin- korú rendezőjéről a kritika eleddig már sok-sok mindent elmondott. Egy valamit azonban nem tudhattunk: színpadi művek írásával is foglalatoskodik. Amikor valaki (valakik?) agyából kipattant a szikra — hogy Békés megyében is életre kellene kelteni egy nyári alkalmi truppot, akik segítenének valamit az évek óta gomolygó és egyre inkább neurotikussá váló gondon, vagyis: színházi élménnyel gazdagítani a kisebb települések lakóit, közönségét —, akkor vált „tárgyalási alappá” Ungár néhány éve a fiókban porosodó komédiája, az Amphitruo. Felesleges lenne utánanézni, hogy miért éppen ez a darab, miért éppen ezzel a színészgarnitúrával, miért éppen most, ennek a színi évadnak a végén született meg a Tanyaszínház. Lényeg, hogy él, bemutatkozott, és kettős ősbemutatóval. Egyrészt a „színház” debütált, másrészt a komédia. A kétrészesre írt Amphitruo gyökere egyértelműen a halhatatlan Plautustól ered; itt is egy szájhős bábhadvezérről van szó, aki csatáit nem az antik római birodalom szép számú harcmezején, hanem a női ágyak — mellékén vívja, reménytelenül. Igaz, sokan és sokféleképpen feldolgozták már ezt a témát, hozzá a profán isteni beavatkozást. A „deus ex machina” itt nem a boldog befejezést jelenti, hanem a történet, a bonyodalom kiindulópontját. És ez az isten — itt maga a főfő, azaz Jupiter személyesen — ném a katartikus bonyodalmak megoldója, hanem a hálószobák tépett babérú „hőse”, olcsó kis szoknya- pecér, bár jelentős trófeákkal. Vérbő komédia ez, archaikus dikciókkal, és aluljárós kiszólásokkal. Az anakronizmus azonban itt az említett szórakoztatást szolgálja, s már megszoktuk, hogy nem zavaróan. Ügy is lehet fogalmazni, hogy mindenáron a poénokra tör, de ez az írói-előadói rámenősség mégsem bántó, nem zavaró. Hibái, hiányosságai természetesen vannak — mondhatni: szükségszerűen. Nekünk,- a nézőnek azonban már csak a végtermék, az előadás, a pódiumi- színpadi megjelenítés jut és marad. Ez pedig feledtetni képes a szigorú dramaturgia által támasztott kérdőjeleket. Nem kell és nem szabad olyat várnunk, ami a szerző — aki egyben az előadás színpadra állító rendezője is! — eredeti szándékától távol állt. Ö is, mint valamennyi szereplője, csak egyet akart: kellemes, mulatságos estét szerezni annak, aki látni akarta a néha jó értelemben vett bohóckodássá fajult komédiát. A történet tehát egyszerű. Jupiter a sötétben elcsábítja a „rettenthetetlen” címszereplő csábos hitvesét, Alcu- menát, a szolgájává előlépett „mostohafiú”, Mercurius segédletével, aki Sosia, Al- phitruo „kicsit dilis” rabszolgájának kedvesével, a cserfes szájú Celiával kénytelen „diót törni”. S mire hajnalodik, megjelenik az igazi Alphitruo, aki lassan rádöbben lapátra helyezésének bonyodalmaira, s meg- bosszúlja az esetet a főisten álruhás feleségével, Júnó- val. Sosia .tovább kavar, Alcumena ismét „bosszút áll, aztán mindenki lelepleződik, és ... A címszerepben Jancsik Ferencet láthatja a közönség. Szerepe-alakítása kiváló; illeszkedik a szerzői elképzelésekhez. Méltó partnere, sőt gyakran drama- turgiailag is mindenki fölé nő a Sosiát megszemélyesítő Faragó András. A legnemesebb amatőr színészi erényekkel is rendelkező Faragó és a szerep találkozása szerencse, s hogy ezt a rendező és színésztársai így kihasználták, külön érdem. Ilyen gyáva és megalkuvó, szájhős és pénzéhes római rabszolgát aligha látunk mindennap a színpadon! Vajda Márta Alcumenája és Tomanek Gábor Jupiterje a két oszlopa a komédiázás- nak. Mindketten eléggé rutinos művészek ahhoz, hogy szerepeiket jól oldják meg. Nem ők tehetnek róla, hogy a figura néhány árnyalattal a kelleténél halványabb, és nem annyira kidolgozott, mint ahogyan elvárható lenne. Geszti Glória igazi hák- lis, önérzetében megsértett Júnót formáló Andódy Olga mint Celia a darabbeli ko- médiázás egyik kulcsfigurája, mozgatója. Szinte teljes egészében „hozza a szerepet”. Mercuriusnak, vagyis R. Kárpáti Péternek nem sok jutott, ő azonban megtesz mindent, hogy beleilleszkedjék a földiek és istenségek ágycsatáinak lebonyolításába. Az ősbemutató szerdán este volt a békéscsabai Korzó étteremben. Ezt követően Mezőmegyeren, Kamuion, Kétegyházán, két alkalommal Szolnokon, Füzesgyarmaton, valamint Békéscsabán még a Lencsési lakótelepen, a Vasutas Művelődési Házban és a Rózsafa étteremben mutatják be a bő egyórás előadást. A Tanyaszínházat a KISZ Békés megyei bizottsága és a Megyei Művelődési Központ szervezi és támogatja anyagiakban. Az alkalmi társulat augusztus 3-ig, illetve augusztus 20. után meghívás alapján tartja előadásait — bárhol, bármilyen kis színpadon, pódiumon. Elvégre tanyaszínház, az echos szekeres, komédiás elődök mai, nagyszerűen szórakoztató követői. Nemesi László Universitas: Koffer Péntektől ismét szegedi szabadtéri játékok Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.25: Világablak. . . 8.54: Részigazságok szorításában. 9.04: Zenekari muzsika. 10.05: Kököjszi és Bobn.U 10.37: Az Állami Népi K ',s felvételeiből. 11.10: Vivaldi-művek. 12.45: Mi közünk hozzá? Orvos a faluban. 13.05: Opcraslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.00: Zord folyó. 15.05: Régi lengyel zene. 15.28: Miska bácsi levelesládája. 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: Bemutatjuk új kórusfelvételeinket. 16.35—16.40: Néhány perc tudomány: Az emberről. 16.47: Cherbourgi esernyők. 17.05: Ezermester értékmentők. 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat. 17.45: Bartók: Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára. 19.20 v Irodalmunk a két világháború között. ..Középeurópai író vagyok”. 20.11: Gluck: Orfeusz. Háromfelvonásos opera. 22.15: Tíz perc külpolitika. 22.25: Közvetítés a párbajtőr egyéni döntőről a vívóvilágbajnokságról. 23.00: Mit csinál a pulmonoló- gus? 23.15: Jascha Heifetz hegedül. Emanuel Bay zongorázik. 0.10: Heilig Gábor táncdalaiból. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Jáger Balázs gordonkázik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosz- szán. 9.30: A 04. 05, 07 jelenti. Balesetek, tüzesetek, bűnügyek. 10.00—11.27: Zenedélelőtt. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.00: Szíriusz és Corinta. 16.35—16.40: Néhány perc tudomány — az emberről. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Ifj. Kállai Kiss Ernő népi zenekara játszik, Győry Márta és Perczel Miklós nótákat énekel. 19.12: Caruso, a nép énekese. 19.45: A Quenn együttes felvételeiből. 20.35: Barátom az ördög ügyvédje. Pro és kontra a tudomány partizánjairól. 21.36: Nosztalgia hűl lám : Elvis Presley — I. rész. 22.37: Szimfonikus táncok. 23.20: A királyné csipkekendője. III. MŰSOR 9.00: Michael Sagmeister dzsesszegyüttese játszik. 9.30: Az innsbrucki Vogelweide kórus lemezeiből. 9.56: A kamarazene kedvelőinek. 11.05: A Dunánál. 11.25: Magyari Imre népdalfeldolgozásaiból. 11.49: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét. 12.22: Mahler: A fiú csodakürtje — részletek a dalciklusból. 13.07: Bach: Musikalisches Opfer. 13.57: Stuart Mária. 14.54: Muzsikáló fiatalok. 15.25: Jandó Jenő zongorahangversenye a pesti Vigadó hangversenytermében. 16.43: öt földrész zenéje. Algéria. 17.00—17.30: Látogatóban Leonardo da Vincinél. írta: Le- vendel Júlia. Az Ijúsági Rádió műsora. 17.30: Fiatal magyar együttesek műsorából. 18.15: 1. Decsényi János: Váltov zatok zongorára és zenekarra. 19.05: A Jeunesse Musicales Világzenekar hangversenye Kecskeméten. 19.25: Külföldi tudósoké a szó. Robert Koch és a tbc. 19.40: Romantikus mesterművek. 20.47: Újdonságainkból. 21.27: Utazás a koponyám körül. Karinthy Frigyes regényét rádióra alkalmazta: Kaposy Miklós. 23.00: Dixielanddel Amerikában — III. rész. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Jimi Hendrix felvételeiből. 17.15: Noteszlap. 17.20: A kiskunfélegyházi cite- razenekar játszik. 17.39: Zenés autóstop. Szerkesztő : Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) (f.-f.) 9.05: Csak gyerekeknek! 1. Csúszós útszakasz. 3. rész. 2. Mindent tudni akarok, (f.-f.) 9.55: Delta, (ism.) 10.20: Folytassa, Henry! 16.09: Hírek, (f.-f.) 16.05: Kelet-Kazahsztán erdői.* 16.30: A kezdet. VI 4. rész: A megújhodás. 17.10: Egészségünkért! (f.-f.) 17.20: 9-es stúdió. 17.50: A nyelv világa. 18.35: Algériai képeslap — útifilm. 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A. célpont. A jó és hűséges asszony. 20.50: A hajózás története. Az úszó erődök. 21.35: Fiatalok órája. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Hány színe van a kéznek? Film Max Ernsttel — Max Ernströl. 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Vívó-világbajnokság — párbajtőr egyéni döntő közvetítése Rómából. BUKAREST 17.00: A lengyel televízió estje. 17.50: A legkisebbeknek. • 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: A fejlődés irányai. 21.00: Joanna és az óriásrák — lengyel film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.05: Magyar nyelvű tv-napló*. 15.20: Videooldalak. (Zg) 15.30: Nyári délután. (Bg) 18.00: Hírek. (Zg) 18.05: Tv-naptár. (Zg) 18.15: Leesett a felhőkből. (Zg) 18.45: Könnyűzene. 19.15: Rajzfilm. (Zg) 19.21: Reklám. (Zg) 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 20.00: Szórakoztató szerda: Minden játék volt”. (Zg) 21.30: Nagy összeesküvések. 23.00: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Társadalmi témák. 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 20.00: Találkozások. 20.45: Reklám. (Zg) 20.50: Hírek. (Zg) 20.55: Drámaest. MOZI Békési Bástya: Vigyázz, kígyó! Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Vőlegény. 4 órakor: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban. 6 órakor: Vőlegény. 8 órakor: Segítség! Help! Békéscsabai Terv: Egy kis romantika. Gyulai Erkel: Éjszaka történt. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Hárman a slamasztiká- ban. 8 órakor: Dekameron. Orosházi Partizán: Szicíliai védelem.
