Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-16 / 165. szám
1982. július 16.. péntek NÉPÚJSÁG Kialakulóban a kirándulóközpontok Ne csak a nyár legyen a főszezon! Beszélgetés dr. Czeglédi Józseffel, az OIH helyettes vezetőjével Nyár van és — ami nálunk ezzel szinte egyet jelent — idegenforgalmi idény. Erről kérdeztük dr. Czeglédi Józsefet, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetőjét. — Hogyan, mivel készül a magyar idegenforgalom az idény hátralevő hónapjaira? — Ami a nyarat illeti, szeretnénk az idegenforgalom túlzott területi és szezonális koncentrációját csökkenteni. Jelenleg ugyanis két hónap, július—augusztus a főszezon, ekkor bonyolódik le az idegenforgalom fele. Másrészt területileg: Budapesten és a Balaton partján összpontosul mintegy 70—80 százalék. — Milyenek 1982 eddigi tapasztalatai? — A nemzetközi idegen- forgalom számszerűleg a kétharmadára csökkent, ugyanakkor növekedett a tényleges turisztikai beutazások száma, jelentősen nőtt az egy érkezőre ts egy napra jutó devizabevétel. Mind a szocialista, mind a tőkés viszonylatban jelentékenyen javultak a fő mutatók, nőtt a gazdaságos devizabevétel. A sokrétű és átgondolt központi és helyi intézkedések eredményeként a tervek időarányos részét teljesítettük, illetve túlteljesítettük. — Mit tettek és tesznek a belső turizmus érdekében? — Azt tapasztaljuk, hogy egyre növekszik az igény, hiszen általánossá vált az ötnapos munkahét, ezzel szinte együtt emelkedik a hétvégi és kirándulóforgalom. Befejeződött az iskolaév, s a fiatalok szabad idejükben szívesen járják az országot. Igen sok kedvezményt kapnak a diákigazolvánnyal rendelkezők. A kereskedelmi szálláshelyeken 30—50 százalékkal olcsóbban jutnak helyhez, 60 kemping és mintegy 300 étterem vesz részt ebben az akcióban. A MÁV korlátlan számú, bárhonnan bárhová irányuló utazáshoz 33 százalékos kedvezményt ad a diákoknak. Autóbuszon — sajnos — csak csoportos kedvezmény van. 'a Volán még nem tette eléggé magáévá az ifjúsági belső turizmus céljait. Számos kulturális intézmény viszont igen: rendezvényeikre jelentősen olcsóbban, sőt helyenként ingyen látogathatnak el az igazolvánnyal rendelkezők. Ugyanígy egyes sport- rendezvényekre is. — És a felnőttek? — Kétségtelen, hogy saját gépkocsival utazni ma nagyon drága szórakozás. Éppen ezért nőtt meg a jelentősége a nagyvárosok környékén kirándulóhelyek' kialakításának. Az üdülőterületek gazdái a megyei tanácsok, amelyek igen sokat tehetnek és tesznek is a helyi lehetőségek kihasználásáért. Számolni kell azzal, hogy hosszú utak, távoli országrészek felkeresése helyett mind többen maradnak hétvégén lakóhelyük környékén, de ott is meg akarják' találni a pihenési és szórakozási lehetőségeket. — Hol tart az 1971-es kormányprogramban előírt kirándulóközpontok létesítése? — Elkészült az öt közül az első, az orfűi országos kirándulóközpont, 130 millió forint központi támogatással. Itt a legkorszerűbb kemping várja a kirándulókat. Kétezer turistát tud fogadni, de akár még egyszer ennyien is elférnek. Tóba épített, betonozott úszómedence van vízforgatóval, lehet csónakázni, horgászni, szóval tényleg korszerű, minden igényt kielégítő üdülőközponttá fejlesztettük Orfűt. Folyamatban van a többi is: a tisza- füred—kiskörei új tó partján, a Velencei-tónál az ifjúsági kirándulóközpont, az elsősorban budapestiek számára kedvező fekvésű Vi- segrád—Lepence kirándulóközpont, ahol már elkészült a strand, és több sportolási létesítmény. Az említetteknél a fejlesztés első üteme befejeződött. Hátra van még Aggtelek, amely ugyancsak szerepel az említett kormányprogramban. — Ha már a fejlesztésről esett szó: mi mindennel gyarapodik az idén a magyar idegenforgalom fogadóképessége? — Közismert az úgynevezett osztrák' konstrukció, vagyis a szállodaépítési program, amelyhez, osztrák hitelt használtunk fel. Ennek keretében csaknem háromezer hellyel lett, illetve rövidesen lesz több a budapesti szállodákban. Ide tartozik a 16 sávos új hegyeshalmi határ- átkelőhely is. Az osztrák konstrukción kívül épült fel Budapesten az Expo, a Stadion és a Rege Szálloda, az új kőszegi, egri hotel, és más szállók is, szinte az ország minden táján. Ilyen nagyméretű fejlesztésre nem volt még példa, amióta idegen- forgalom van Magyarországon. A mostani ötéves tervben összesen 20 milliárd forintot fordít a magyar népgazdaság a négy kiemelt üdülőkerület — a Balaton, a Duna-kanyar, a Mátra— Bükk'-vidék és a Velencei-tó — fejlesztésére, beleszámítva az egyes tárcák és megyék által ilyen célra fordított összegeket is. — Minden téren szinte jelszó- szerűen visszatérő fogalom a rugalmasság, s a kezdeményezések felkarolása. Hogyan áll ebben az Idegenforgalom? — Az említett változások lényege éppen a rugalmasság, hiszen rugalmasan reagáltunk a gazdasági változásokra azzal is, hogy a bevá- sárlóutak csökkentésére é? a valódi turizmus fejlesztésére tértünk át. Mint már említettem: eredménnyel. A továbbiakban is ezen az úton kívánunk járni. Rugalmasabb lett az idegenforgalom sok másban is. Így például abban, hogy jelentősen növeltük az elő- és utószezoni kedvezmények körét és mértékét, ami egyrészt kisebb pénzű vendégeket is vonz ide, másrészt a belföldi turizmusnak is kedvez. Az is a rugalmassághoz tartozik, hogy legújabban a SZOT- üdülők vezetőinek joguk van az üresen maradt szobák értékesítésére, ezzel is több vendéget lehet fogadni. Ugyanígy fordítva is: szállodai szobákban lehet elő- és utóidényben üdültetni. — És a kezdeményezések felkarolása? — Mintegy 6—7 millió magyar állampolgár vesz részt a belföldi turizmusban, közülük 1,3—1,4 millióra tehető, azok száma, akik kereskedelmi szálláshelyeket — szállodákat, de főleg fizetővendégszobákat és kempingeket — vesznek igénybe. Szeretnénk, ha több lenne a magánkemping, jelenleg mindössze kettőnek van engedélye. Ugyancsak több kellene panzióból is, tízszobásnál nem nagyobb szálláshelyekből, amelyek száma jelenleg még a húszat sem éri el, de van már olyan helyeken is, ahol nincs más szálláslehetőség. A több mint háromezer szerződéses és bérletes vendéglátóhelynek és boltnak nagyobb része üdülőterületeken működik, ezek is, a magánkereskedők is sokat tehetnek az idegenforgalmi helyeken a kereslet kielégítéséért. Támogatjuk őket, többek között abban is, hogy legyen rugalmasabb a nyitva tartási idejük, változatosabb, az igényeknek minden téren megfelelő az étel-, illetve árukészletük. — összegzésül? — Még csak annyit: optimisták vagyunk, és egyáltalán nem alaptalanul. Idegen- forgalmunk az előzetes elképzeléseknek megfelelően alakul, az eredmények minden téren jobbak a múlt évieknél, a hozzánk érkezők számának csökkenése mellett. Az idei cél: a múlt évben kialakult, kedvező tendenciák folytatása, a gazdaságos devizabevétel növelése, s ezzel együtt, elsőrendű célként: hazánk jó hírének további öregbítése a hozzánk érkező turisták jó tapasztalataival. Ami viszont korántsem jelenti a hazai turizmus háttérbe szorítását. Várkonyi Endre Tardon megnyitották Borsod megye hetedik tájházát, az üstökösházat, vagy ahogy a tar- diak mondják: bugyborékos házat, amely tetőszerkezetéről kapta nevét. Az üstökösházat század eleji, népi bútorokkal, használati eszközökkel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai. Ide is sok vendéget várnak télen, nyáron (MTI-fotó — Kozma István felvétele — KS) Századunk nagy nrvusi felfedezései Amikor száz esztendeje, 1882 januárjában Robert Koch Berlinben bejelentette a gümőkórbacilus felfedezését, mindenki gyors eredményeket várt a rettegett betegség elleni küzdelemben. Előállították a tuberkulint, a gümőkórbacilusból kivont mérget, és megkezdték a betegek kezelését. Ez volt az első katasztrófa e területen, hiszen nem tudták még a tuberkulint úgy kezelni, hogy az erős méregből valóban gyógyszer legyen, így számos ember halálát okozták. A századfordulón már ismerték, sőt, az orvostudomány alkalmazta is a Röntgen-sugarat és -készüléket, viszont költséges volta miatt alkalmazása nem vált ált.i lános gyakorlattá. Olyan módszert kerestek, amit bárhol és bármilyen körülmények között alkalmazhatlak, pontos képet nyújtott a betegség jelenlétéről, vagy bizonyította a vizsgált személy egészségét. Főleg a gyermekeknél volt ez lényeges, hiszen a gümőkór szempontjából a legvédtelenebbeknek számítottak. E módszert Clemens Pirquet (1874—1929) bécsi gyermekgyógyász dolgozta ki, aki éppen 75 éve tette közzé a később nevéről elnevezett eljárást, amely az egyetlen napjainkig megmaradt módszer a gümőkór elleni küzdelem első szakaszából. Amikor. Pirquet 1907 júniusában nyilvánosságra hozta tuberkulinreakcióját, jelentős mértékben segítette elő a tbc elleni küzdelem fel- gyorsulását. A bacilusok saját anyagcserével rendelkeznek, és mérgező végtermékeik ellen az emberi szervezet védekezik. A bacilusmérgek — antigének — ellen az emberi szervezet antitesteket termel, amelyek tevékenysége fokozott mértékben növekszik az újabb gümőkóros bacilusok megjelenésével. Ennek ismeretében Pirquet a feltehetően gümőkorban szenvedő gyermekek karján két-három centiméteres távolságban két egészen felületi karcolást ejtett, és ezekbe egy csepp tuberkulint cseppentett. Azt várta, hogy a gümőkóros gyermekeknél — az előbbi okok miatt — bőrreakció lép fel, míg az egészségeseknél nem. Feltételezése igazolódott, két nap múlva a gümőkóros gyermekeknél a tuberkulinnal bedörzsölt karcolás bepirosodott, bőrreakció lépett fel. Ez a módszer csak gyermekeknél volt alkalmazható, hiszen a felnőttek életük során úgyszólván kivétel nélkül valamilyen formában kapcsolatba kerültek a tbc- bacilusokkal, ezért náluk a próba ellentétes eredményt hozna. A próbát azóta is eredeti formájában vagy némileg módosítva alkalmazzák, kifogástalan eljárásnak bizonyul annak megállapítására, hogy az adott időben a gyermek rendelkezik-e gümőkóros fertőzéssel vagy vagy sem. Ez a módszer távlatokat nyitott a gyermekek gümőkóros megbetegedésének megakadályozása területén. Pirquet későbbi munkássága során kimutatta, Hogy a rossz táplálkozásnak fontos szerepe van a tbc kialakulásában, és optimális táplálkozási rendszert dolgozott ki. Baltimoorban, Breslauban, később Bécsben volt a gyermekgyógyászat professzora, fontos tisztséget töltött be az orvosi közéletben. Elnöke lett az első világháborúban létrehozott Osztrák Népegészségügyi Tanácsnak, egyik szervezője volt a Nemzetközi Gyermeksegély mozgalomnak. Ez utóbbi szervezet célul tűzte ki — többek között — a tbc elleni küzdelem világméretű megszervezését, nemzetközi pénzalapot létesített gyermekintézmények és kórházak felállítására. Kapronczay Károly dr. Van erőnk a béke megvédésére Az Országos Béketanács Elnöksége „A Békéért” kitüntető jelvényt adományozta dr. Pankotai Istvánnak, a Békés megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetőjének. Néhány héttel ezelőtt — HNF-megbízás- ból — Bordi István titkár nyújtotta át az SZMT székházában az elismerést. E kitüntetés átadására abból az alkalomból is sor került, hogy dr. Pankotai István nemrég fejezte be az MSZMP Politikai Főiskola 5 hónapos nemzetközi politikai szakosítóját. — Mi a feltétele annak, hogy valaki ilyen irányú tanulmányokat folytathasson a legmagasabb szinten? — Messziről kell kezdenem. Mint MADISZ-titkár még 1944 decemberében indultam a politikai pályán. Békésen. Azután különböző vezető funkciókat töltöttem be. Az ellenforradalom leverése után, 1957-ben az MSZBT megyei titkára lettem. Később újságíróként, majd pártmunkásként tevékenykedtem. Jogi tanulmányaimat egyébként levelező tagozaton, 1964-ben fejeztem be.' A feltett kérdésre válaszolva el kell még mondanom, hogy a TIT nemzetközi politikai szakosztályának 12 éve vagyok megyei elnöke, s az országos választmány vezetőségi tagjainak sorába pedig 10 évvel ezelőtt kerültem. — Milyen jellegű munkával jár ez az elfoglaltság? — Korábban a megyei pártbizottság és az SZMT megbízásából azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy segítsem elő a politikai oktatást. Nagy örömömre szolgál, hogy teendőim ellátásához szinte mindenfajta támogatást megkapok a párt-, állami és társadalmi szervektől, valamint a tömegszervezetektől egyaránt. E társadalmi munka keretei között nemcsak Békés megyében, hanem az egész országban, sőt esetenként még külföldön is tartok politikai előadásokat a nemzetközi életről. Igen izgalmasak azok a foglalkozások, amelyeken párttagok, illetve fiatalok vesznek részt. Meggyőződésem, hogy őszinte és nyílt szóval, optimista alapállásból mindenféle témáról lehet vitatkozni; beleértve az úgynevezett „kényes kérdéseket” is. — Mi a titka az érdeklődést felkeltő, és a gondolkodást élénkítő előadásoknak? — A nemzetközi politikában elért eredmények lehetővé teszik, hogy mindig van miről beszélni. Elsősorban érvek, tények és meggyőződés szükséges ahhoz, hogy megfelelő aktivitással lehessen politizálni. A színvonalas előadások megtartását a széles körű, napra kész politikai információk, a szelektálásra való hajlam és természetesen a kellően megalapozott marxista—leninista alapismeretek feltételezik. A lényeg az, hogy "a hallgatóság valamennyi kérdésére meg kell adni a pontos, elfogadható választ. — Mi a legfontosabb cél a jelenlegi nemzetközi helyzetről szóló előadásokon? — Abból indulok ki, hogy az emberek nagy része politikailag felnőttnek tekinthető. így könnyebben megértik, hogy a szocialista világ- rendszer rendelkezik olyan anyagi és szellemi erővel, amelynek révén a béke megőrizhető. Sőt, ha az erkölcsi értékeket vesszük alapul, akkor ezekben a szocialista államok, továbbá más országok haladó erői és mozgalmai jelentős fölényre tettek szert a nyugati világ szélsőséges köreivel szemben. Minden nép számára az a legfontosabb, hogy legyen szóértés a nagyhatalmak között, ami nélkül nem lehet enyhülésről beszélni, és nincs békés egymás mellett élés sem ... „Az Ifjúságért” érdemérem, amelyet a KISZ Központi Bizottsága dr. Pankotai Istvánnak 1981 novemberében adományozott, ugyancsak egyik bizonyítéka a fiatalok körében vállalt politikai nevelő-felvilá- gosító munka eredményességének. Tapasztalatból tudjuk, szívesen kérik fel nemzetközi politikai tájékoztatókra a szervezők. Széles körű tárgyismerete, bátor szókimondása, ködösítésektől és frázisoktól mentes megnyilatkozásai biztos garanciát jelentenek a sikeres előadásokhoz. „Nagy megelégedésemre szolgál — mondotta —, hogy a szakmai főhatóságtól is minden segítséget megkapok ehhez a munkához.” Bukovinszky István Fotó: Fazekas László Miről ír a Magyar Hét ? A Magyar Hét — az Országos Idegenforgalmi Hivatal öt nyelven megjelenő kiadványa — ezúttal Tolna megyébe kalauzolja olvasóit. A gemenci tájvédelmi körzetre és fadd-dombori szépségeire hangulatos cikkben hívja fel a természetkedvelők figylemét. A pihenni, gyógyulni vágyóknak Dom- bóvár-Gunaras fürdőit ajánlja. A borkedvelőket a szekszárdi borvidékre invitálja, miközben bemutatja a festői Szekszárd városát. Az orosz nyelvű lap egy új budapesti szabadtéri színház megnyitásáról és júliusi műsoráról ad hírt. A popzene — ezen belül az „új hullám” — iránt érdeklődőknek a KFT együttesről rajzol portrét. A csehszlovák nyelvű kiadás Barátság-krónikája a prágai Metrostav dolgozóinak a budapesti metróépítőknél tett látogatásáról közöl riportot. A poprovatban a világjáró Neoton Família mutatkozik be — képben és szóban. A Mozaik-rovat hírei között a népszerű sport: a vitorlásdeszkázás szabályozásáról, illetve a Viseg- rádra vezető új, festői turistaút megnyitásáról egyaránt olvashatnak. A szerb-horvát nyelvű mutáció az országgyűlés nyári ülésszakáról, a belkereskedelmi áruellátási, élet- színvonallal összefüggő eredményeiről, időszerű feladatairól ír. A román nyelvű lap képriportban számol be a XIX. országos nemzetiségi fesztivállal megkezdődött „Szentendrei nyár” rendezvénysorozatáról. A rockzene új színeit a Color együttesről szóló riport képviseli. Hogyan nyaral a dolgozó Magyarországon? — erre az olvasói kérdésre válaszol a lengyel nyelvű mutáció egyik írása.
