Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

1982. július 14., szerda Újítások nyomában... Pontok és díjak Nagy a sürgés-forgás a te­hénistálló mellett. Egyesek az épülő karámhoz szükséges karókat hegyezik, mások a már elkészülteket verik a földbe. Kalapáccsal, amely nemcsak veszélyes szerszám, hanem sok erőt is igényel. A munka lassan halad, pár nap eltelik, míg földbe kerül a háromszáz karó. Mindez nemcsak sok időt, fáradságot követel, de sokba is kerül. Majd hárman gondolnak egyet: miért ne verhetné be a gép a karókat? És megszü­letik az újítás. Az egyik trak­torra egy tartókonzolt sze­relnek. Ebbe helyezik a ka­rót, amelyet ezentúl az erő­gép hidraulikájának ereje présel a földbe. A történet színhelye: a Szarvasi Állami Tangazdaság csabacsüdi ke­rülete. Az újítók: Szrnka György üzemfenntartási ve­zető, idős Madács Pál és Ka­tona István szerelő. Az új megoldás karámonként 26 ezer forint megtakarítást hoz. A kifizetett újítási díj négy és fél ezer forint. * * * A szélmotor nem tartalmaz könnyen romló forgó-mozgó alkatrészt. S ami ennél is fontosabb: szinte ingyen dol­gozik. Hiszen elég egyszer előállítani, később magától működik. Helyesebben: a szél energiáját használja fel levegősűrítésre. Ezt a sűrített levegőt vezetik a kútba, s így annak tartalmát az ita­tóvályúba nyomják. Az álla­tok biztos vízellátásához csu­pán még egy kiegyenlítő tar­tályt kell építeni — szélcsen­des időben se szomjazzanak a legelő tehenek. A szélmotoros itató meg­alkotói : Szrnka György, Brusznyicki Gyula, Madács Pál és Meginyecz András, a SZÁT csabacsüdi kerületének dolgozói. Jutalmuk tízezer forint újítási díj. * * * Részletezhetnénk sokáig a Szarvasi Állami Tangazdaság sikeres és helyben már be­vezetett újításait. A lap ter­jedelme azonban szűkre sza­bott. Mégis érdemes néhá­nyat megemlíteni közülük: A zárt, állati hullákat szál­lító kocsi egészségügyi és környezetvédelmi gondokat old meg. Az univerzális hid­raulikus prés is fölöslegessé teszi a kalapácsot, használói nemcsak a fizikai munkától szabadulnak meg. Mentesül­nek a veszélytől, amit a ka­lapácsos gépbontás szétrepü­lő vasdarabjai, alkatrészei idéznek elő. A műtrágyatar­tály fölöslegessé teszi, hogy egyenként öntsék a műtrá- gyás zsákok tartalmát a szó­rógépbe. Amíg a szóró a föl­det járja, a tartályba gyűj­tik a mesterséges tápanyagot. Segítségével rövid idő alatt a kiszóróba juttatják a tartal­mát. Sorolhatnánk a szellemes újításokat, amelyek a SZÁT dolgozóinak felkészültségét és odafigyelését jelzik. Egyet­len szám azonban minden­képpen sokat mond az ötle­tes alkotókról: az idei me­gyei mezőgazdasági újítási seregszemlén az állami gaz­daság tíz bemutatott újdon­ságért kapta meg a zsűri el­ső díját. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értékelése szerint a megye üzemei közt az első,., az or­szágos összehasonlításban az ötötdik helyet érdemelték ki a szarvasiak. Ügy tűnik, ná­luk már helyére került az újítási mozgalom. * * * Erről győztek “meg beszél­getőtársam, Majzik János ipari jogvédelmi előadó sza­vai. A szakember egyúttal a nagyüzem újítási felelőse, s mint ilyen, a tíz önelszámoló egység újítási felelőseinek munkáját fogja egybe. Figyelemreméltó, amit el­mondott a mozgalom meg­szervezéséről. Két éve, 1980* ban alakították ki a kétezer dolgozót foglalkoztató tan­gazdaság jelenlegi szerveze­ti felépítését. A tíz egység­ben mindenütt képzett újí­tási felelős gyűjti be a dolgo­zók javaslatait. Ezekből ál­lítják össze a nagy, központi feladattervet, amelyből min­denki értesülhet, milyen gon­dok megoldásában számít rá a vállalat vezetése. Évről évre februárban, helyben és központilag is el­bírálják a megszületett újí­tásokat, a kidolgozott bírá­lati szabályzat alapján. Ez a szabályzat mellőzi a pont- rendszerekre gyakran még jellemző mechanikusságot. Kiemelten díjazza az újítá­sok gazdasági és munkavé­delmi hasznát. Mivel ez utóbbi nehezen mérhető, egyénileg bírálják el, meny­nyit érdemel kiötlője. Figye­lembe veszik a díjazásnál azt is, hogy a dolgozó felké­szültségéhez képest mennyit tett le az asztalra. Nyilván­való, hogy egy mérnök, aki képzettségén „alul ad”, nem honorálható úgy, mint egy önmagát túlszárnyaló szak­munkás. * * * S hogy megéri-e újítani? A gazdaságnak feltétlenül. Ta­valy 101 ezer forintot fize­tett ki — három és fél mil­lió forint többletnyereség fe­jében. És a dolgozóknak? Valószínű. Két éve, 1980-ban 26, tavaly 32, az idén öt hó­nap alatt (!) húsz újítást je­lentettek be. Kétségtelen, hogy ebben a pezsdülő újítá­si kedvben nagy része volt az V. országos újítási kong­resszus tiszteletére újítási hónappá nyilvánított május­nak és a megyei kiállítás meghirdetésének is. De nemcsak így próbálják a SZÁT-ban serkenteni az újra törekvőket. Rendszere­sen tartanak újítási ankéto- kat, újítási napot. Ezekre or­szágosan is elismert szak­embereket hívnak meg, akik nagyban segítenek eligazodni a jogszabályok — gyakran hátráltató — dzsungelében. Mert mi tagadás, még mindig sok a bürokrácia az újítások tájékán — vallják ezt Szarvason is. Ugyanany- nyit kell járni egy tízezer, mint egy kétmillió forint hasznot hozó újdonság elis­mertetéséért. Ez pedig egyér­telműen a bevezetésüket kés­lelteti, azaz: hasznosulásukat odázza el. Éppen az V. újí­tási kongresszus az a fórum, amelynek határozataitól re­mélik a SZÁT vezetői, hogy valamit javul a helyzet, könnyebbé válik a mozgalom „nehéz embereinek” sorsa. Megérdemlik ezt a segítsé­get, hiszen — úgy tűnik — a kialakult szakgárda* képes tudását a saját és a köz ja­vára fordítani. M. Szabó Zsuzsa A NEB vizsgálta Mit tesz a vízgazdálkodási társulat? A kimutatás szerint a ke- vermesi Lenin Tsz-ben,' a nagykamarási Ságvári Tsz- ben, a magyarbánhegyesi Egyetértésben, a medgyes- bodzási Egyetértésben, a medgyesegyházi Haladásban, meg a kunágotáT Bercsényi Tsz-ben 1980-ban összesen 63 és fél millió forint kárt okozott a belvíz. Ez a szám az elmúlt esztendőben is meghaladta az 55 milliót, s az eddigi felmérések szerint az idén sem lesz kevesebb 40 milliónál. A kimutatást -ez év júniusában a mezőkovács­házi »járási Népi Ellenőrzési Bizottság készítette annak a vizsgálatnak a befejeztekor, amelyben a Dél-Békés me­gyei Vízgazdálkodási Társu­lat tevékenységét, s a mező- gazdasági üzemekkel való együttműködését elemezték. A VÍZRENDEZÉS MEGY A vizsgálat különös fi­gyelemmel terjedt ki arra, hogy a társulat miképpen látja el a belvízvédelemmel kapcsolatos teendőit az adott területen. A népi ellenőrök már elöljáróban megállapít­hatták, hogy nem lesz köny- nyű tiszta képet nyerniük, miután a kevermesi, a nagy­kamarási és a kunágotai termelőszövetkezetek földjei­nek egy része nem a Dél­Károkozó korrózió flz export-fővállalkozások szabályozásának korszerűsítése A népgazdaság külkereske­delmi feladatainak megoldá­sában, a kivitel szerkezeté­nek korszerűsítésében nő a hazai vállalatok export-fő­vállalkozási tevékenységének jelentősége. Mivel ma még az export-fővállalkozások ke­retében lebonyolított kivitel nem haladja meg az éves ex­port 10 százalékát, lényeges ennek a vállalkozási formá­nak a támogatása, az elter­jedését biztosító kedvező fel­tételek megteremtése. Ezért került sor a közel­múltban a meglevő szabályo­zás korszerűsítésére, olyan keretek kialakítására, ame­lyek nagyobb mozgásteret biztosítanak a vállalatoknak. A korszerűsített szabályozás ezen túl lehetővé teszi, hogy komplett berendezések kivi­telére, külföldön kulcsrakész létesítmények létrehozására külkereskedelmi, illetve gaz­dasági társaságot alakítsanak a hazai vállalatok. A társa­ság tagjai így a deviza-árbe­vételt megállapodásuknak megfelelően megosztják. A feltétel az, hogy a vállalko­zás kockázatát is együttesen viseljék. Lényegesen javultak az ex­port-fővállalkozás finanszíro­zási feltételei is. Korábban a gyors kivitelezéshez szüksé­ges külföldi eszközök beszer­zésére sok esetben nem volt elég pénzük a vállalatoknak. A gépvásárlások mellett egy- egy fővállalkozásnál más de­vizális kiadások is adódnak, mint amilyen például külföl­dieknek fizetendő munkadíj, bérleti díj, vám, adók. Most ilyen esetben a bankok a mindenkori pénzpiaci ka­mattal, deviza-árbevételből visszafizetendő devizahitelt nyújtanak a nem rubelelszá­molású export-fővállalkozás résztvevőinek. Ugyancsak az export-fővállalkozók ezentúl a megnövekedett készletek finanszírozásához export-fő­vállalkozói célhitelt kaphat­nak a bankoktól. „ Már a korábbi rendelkezés is lehetővé tette, hogy bizo­nyos állóeszközöket, megha­tározott termelő- és terme­lést közvetlenül kiszolgáló berendezéseket külföldön kedvezőbb módon szerezhes­senek be, az ilyen kiadáso­kat ne a- fejlesztési alapból fedezzék, hanem a termelési költségek között számolják el. Most a korlátozásokat tel­jes egészében feloldották, és jelenleg már minden termelő és a termelést közvetlenül kiszolgáló állóeszközre érvé­nyes a rendelkezés. A korrózió vagy ahogy egyszerűbben nevezik, a rozsdásodás, a fémek, első­sorban a vas hátrányos tu­lajdonsága. Természetes vagy ipari környezetben a vastár- gyak és igen sok más fém is — láthatóan rozsdásod­nak, pusztulnak: előbb-utóbb kialakul a porózus, lyuka­csos felszín, amely már in­kább az eredeti érchez, mint fémhez hasonlít. E folyamat következtében a tárgy vagy berendezés eredeti rendelte­tését már nem töltheti be. A korrózió olyan önma­gában végbemenő, energia­felszabadulással járó folya­mat, amely a szerkezeti anyag pusztulásához vezet. Ez a károsodás a felületen indul meg, és a környezet kémiai vagy elektrokémiai hatására alkalmatlanná te­szi az anyagot a rendeltetés szerinti felhasználásra. A korrózió a megtermelt acélnak és egyéb fémnek kb. az egyharmad részét teszi túrájával arányos. Statiszti­kai adatok bizonyítják, hogy a régi, magas műszaki kul­túrával és hagyománnyal rendelkező országok, ezen belül egyes üzemek, ha ál­doznak a korrózióvédelemre, akkor a fajlagos, egy főre jutó termelésnövekedéshez tartozó korróziós veszteség relatíve csökken. A korrózióvédelem haté­konyságának feltétele a felü­let megtisztítása. A technoló­gia kiválasztásánál ismerni kell a védendő berendezés, alkatrész tervezett hasznos élettartamát, valamint a fel­újítások, javítások ciklus­idejét. A gazdaságosság dik­tálja ugyanis, hogy csak any- nyit szabad korrózióvéde­lemre fordítani, amennyi a berendezés rendeltetésszerű használatához szükséges. A szervezett korrózióvé­delem egyik fontos területe az egyre növekvő személy­gépkocsi-állomány alváz- és üregvédelme. A mezőgazda­A szabad terepen dolgozó mezőgazdasági és vízügyi gépek­ben óriási károkat okozhat a korrózió — kellő védelmi mun­kák, karbantartás nélkül (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) tönkre évente, ez azt jelenti, hogy igen sok berendezés, szerkezet három év alatt használhatatlanná válik. A korrózió mindenképpen be­következik, *hem mindegy azonban, hogy milyen gyor­san megy végbe. A korrózió- védelem feladata éppen az. hogy a korrózió sebességét valamiképpen csökkentse. A korrózióvédelem -színvo­nala egy ország műszaki kul­'ság, a vízügy és gépjármű- ipar területén elért eredmé­nyek jórészt annak köszön­hetők, hogy a szervezési problémák megoldása mel­lett kifejlesztették a megfe­lelő védőanyagokat, és ki­dolgozták azok felviteli tech­nológiáját. Külön gondot kell fordítani a nagyméretű fém­berendezések (hidak, távve­zetékoszlopok stb.) korszerű korrózióvédő felújítására. Békés megyei Vízgazdálko­dási Társulathoz tartozik, hanem a Körösi Vízgazdál­kodási Társulathoz, ráadásul a két érdekeltségi terület el­határolása a nyilvántartá­sokban egyáltalán nem egy­értelmű. Ezzel együtt a felmérésből általánosságban mégis az derül ki, hogy a Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Tár­sulat érdekeltségi területén eleget tesz a vízgazdálkodási feladatoknak, sikerrel végzi az ezekkel összefüggő víz- rendezési, talajvédelmi és mezőgazdasági vízhasznosítá­si munkálatokat. Az összes­ségében elfogadható kép mö­gött egyes részletek azonban mór nem adnak ilyen derű­látásra alapot. A vizsgálat során a fő te­vékenységet illetően bebizo­nyosodott. hogy az elmúlt négy esztendőben a megyei elképzeléseknek megfelelően komplex módon valósultak meg a térségben a közcélú' és üzemi vízrendezések. Részben az AGROBER. rész­ben a társulat tanulmány-, illetve kiviteli tervei alapján. Az 1978—82 között megvaló­sult beruházások több mint 70 ezer hektár területet érin­tenek belvízrendezési szem­pontból, amiből az 1981-ig megépített üzemközi művek 55 és fél ezer hektár belvíz- telenítését teszik lehetővé. Ez az év végéig további 15 ezer hektárral bővül, ameny- nyiben" az orosházi—med- gyesbodzási csatornát átad­ják rendeltetésének. A KARBANTARTÁS KEVÉSBÉ Az előbbiekben ismertetett pozitívumok mellett olyan tényekre is fény derült azon­ban, amely a társulat tevé­kenységének javítására hívja fel a figyelmet. A témát egyaránt tárgyaló mezőko­vácsházi, illetve orosházi já­rási-városi NEB közös meg­állapítása, hogy az AGRO­BER és a társulat tervcso­portja között több egyezte­tésre és szorosabb együttmű­ködésre volna szükség. A vizsgálatot végzők sze­rint szorosabb kapcsolattar­tással elkerülhették volna azokat a gondokat is. ame­lyeket az Orosháza—med- gyesbodzási csatornából ki­kerülő föld termőterületet károsító elhelyezésével, szét- teregetésével idéztek elő. Ugyancsak az együttműködé­sen múlik, hogy az esetleges indokolt műszaki módosítá­sok mennyire húzódnak el időben, s így mennyiben tol­ják ki a kivitelezések terve­zett időpontját. Amit a Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat ter­vező, kivitelező tevékenysé­gében hiányosságként róttak fel a népi ellenőrök, az a termelőszövetkezetekkel való együttműködésben talán már több mint hiba. A vizsgált termelőszövetkezetek saját földterületükön a tőlük tel­hető intézkedéseket a nem jelentéktelen belvízkárok mérséklésére megteszik, ide­iglenes üzemközi csatornákat építenek — azzal együtt is. hogy fölkészültek az átfogó üzemi vízrendezés megvaló­sítására is — a vízgazdálko­dási társulat kezelésében le­vő üzemközi csatornák kar­bantartása viszont e térség­ben csak részben történik meg. Hasonló a helyzet a társulat által épített csator­nákból kitermelt föld eltere- getésével is. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS AKADOZIK A belvízvédekezéshez a társulat az adott téeszeknél minimális segítséget ad, ilye­ténképpen a termelőszövet­kezetek a társulásban való részvételüket formálisnak tartják. A megfogalmazás szerint akkor közvetlenebb a kapcsolat a társulat és a téesz között, ha a téesz kép­viselője egyúttal a társulat­nak is választott tisztségvi­selője. Más kérdés, hogy a társu­lati tevékenység színvonalá­nak emelése, a tagsági igé­nyek jobb kielégítése és a vizsgálati anyagban szereplő hiányosságok felszámolása — amelyek mind a legközelebbi jövő gyors megoldást köve­telő feladatai — önmaguk­ban még nem elégségesek át­ütő erejű változtatáshoz a térség vízgazdálkodásában. A NEB-vizsgálat ugyanis azt is megállapította, hogy ez a hét termelőszövetkezet a belvíz- védekezéshez, csatornák ké­szítéséhez, nyilvántartásá­hoz. karbantartásához szük­séges személyi feltételekkel nem. tárgyi feltételekkel is csak szükség szerint rendel­kezik. A társulat és a. társu­lat tagságát alkotó mezőgaz­dasági üzemek eredménye­sebb együttműködéséhez te­hát mindkét félnek van még mit tennie. (köváry) Megduplázott termelés Békésszentandráson A Békésszentandrási Sző­nyegszövő Házi- ,és Népi Iparművészeti Szövetkezet­ben az elmúlt évben 58 mil­lió forint termelési értéket állítottak elő, míg ebben az évben a 90 millió forint el­érését tervezik. Nem látvá­nyos áremelkedés, hanem egy kooperáció beindulása a ter­melésfelfutás magyarázata. A hagyományosan szövött torontáli szőnyegek és cso­mózott perzsák mellett a Bu­dapesti Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalattal kooperációs szerződést kötöttek új, szö­vött kelmék gyártására. Az első év kísérlet volt, majd a KISZÖV központi fejlesztési alapjából kapott 3 millió fo­rint hitellel 50 automata szö­vőgépet állítottak üzembe, amelyeken pamut és len alapanyagú 5-6-féle szövet­típuséi alapanyagokat és kész­termékeket állítanak elő. A kelmék egy részéből lakás- textíliák készülnek, a sűrűb­ben szövött termékekből pe­dig kempingfelszerelések alapanyagai- lesznek. Ez a kooperáció segítette a szövet­kezetei ahhoz, hogy 1982 vé­gére elérjék a kitűzött célt. Ennek érdekében a III. ne­gyedévben még 28 automata szövőgépet helyeznek üzem­be. Az is hozzájárul a cél el­éréséhez, hogy az új gyes­rendelet eredményeként 30 kismama vállalt négyórás vagy bedolgozói munkát. Már elkészült az első fél­év értékelése a szövetkezet­ben, amiből kiderül, hogy az első hat hónap alatt 43 mil­lió 500 ezer forint termelési értéket állított elő a szövet­kezet tagsága, bár a tőkés exportban van némi lemara­dás. Ennek az az oka, 'hogy az első féléves megrendelé­sek szállítási határideje jú­lius vége. A második félév megrendelései, azokra a szer­ződéskötés csak a következő hónapokban készül el. Anv- nyi azonban már látható, hogy továbbra is nagy igény van a hagyományosan ké­szülő torontáli és perzsa sző­nyegek iránt. A békésszent­andrási szövetkezet az el­múlt évben össztermelésének egynegyedét szállította ex­portra, az idén ennél 30 szá­zalékkal * szeretnének több terméket külföldön értékesí­teni. Szélesítették a választé­kot, új típusú szőnyegeket mintáztak be. A második fél­évre előrejelzett vásárlási igények szerint a békésszent­andrási szőnyegek zömmel Nyugat-Európába és az USA- ba kerülnek. Sz. J.

Next

/
Thumbnails
Contents