Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-14 / 163. szám
1982. július 14., szerda Újítások nyomában... Pontok és díjak Nagy a sürgés-forgás a tehénistálló mellett. Egyesek az épülő karámhoz szükséges karókat hegyezik, mások a már elkészülteket verik a földbe. Kalapáccsal, amely nemcsak veszélyes szerszám, hanem sok erőt is igényel. A munka lassan halad, pár nap eltelik, míg földbe kerül a háromszáz karó. Mindez nemcsak sok időt, fáradságot követel, de sokba is kerül. Majd hárman gondolnak egyet: miért ne verhetné be a gép a karókat? És megszületik az újítás. Az egyik traktorra egy tartókonzolt szerelnek. Ebbe helyezik a karót, amelyet ezentúl az erőgép hidraulikájának ereje présel a földbe. A történet színhelye: a Szarvasi Állami Tangazdaság csabacsüdi kerülete. Az újítók: Szrnka György üzemfenntartási vezető, idős Madács Pál és Katona István szerelő. Az új megoldás karámonként 26 ezer forint megtakarítást hoz. A kifizetett újítási díj négy és fél ezer forint. * * * A szélmotor nem tartalmaz könnyen romló forgó-mozgó alkatrészt. S ami ennél is fontosabb: szinte ingyen dolgozik. Hiszen elég egyszer előállítani, később magától működik. Helyesebben: a szél energiáját használja fel levegősűrítésre. Ezt a sűrített levegőt vezetik a kútba, s így annak tartalmát az itatóvályúba nyomják. Az állatok biztos vízellátásához csupán még egy kiegyenlítő tartályt kell építeni — szélcsendes időben se szomjazzanak a legelő tehenek. A szélmotoros itató megalkotói : Szrnka György, Brusznyicki Gyula, Madács Pál és Meginyecz András, a SZÁT csabacsüdi kerületének dolgozói. Jutalmuk tízezer forint újítási díj. * * * Részletezhetnénk sokáig a Szarvasi Állami Tangazdaság sikeres és helyben már bevezetett újításait. A lap terjedelme azonban szűkre szabott. Mégis érdemes néhányat megemlíteni közülük: A zárt, állati hullákat szállító kocsi egészségügyi és környezetvédelmi gondokat old meg. Az univerzális hidraulikus prés is fölöslegessé teszi a kalapácsot, használói nemcsak a fizikai munkától szabadulnak meg. Mentesülnek a veszélytől, amit a kalapácsos gépbontás szétrepülő vasdarabjai, alkatrészei idéznek elő. A műtrágyatartály fölöslegessé teszi, hogy egyenként öntsék a műtrá- gyás zsákok tartalmát a szórógépbe. Amíg a szóró a földet járja, a tartályba gyűjtik a mesterséges tápanyagot. Segítségével rövid idő alatt a kiszóróba juttatják a tartalmát. Sorolhatnánk a szellemes újításokat, amelyek a SZÁT dolgozóinak felkészültségét és odafigyelését jelzik. Egyetlen szám azonban mindenképpen sokat mond az ötletes alkotókról: az idei megyei mezőgazdasági újítási seregszemlén az állami gazdaság tíz bemutatott újdonságért kapta meg a zsűri első díját. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értékelése szerint a megye üzemei közt az első,., az országos összehasonlításban az ötötdik helyet érdemelték ki a szarvasiak. Ügy tűnik, náluk már helyére került az újítási mozgalom. * * * Erről győztek “meg beszélgetőtársam, Majzik János ipari jogvédelmi előadó szavai. A szakember egyúttal a nagyüzem újítási felelőse, s mint ilyen, a tíz önelszámoló egység újítási felelőseinek munkáját fogja egybe. Figyelemreméltó, amit elmondott a mozgalom megszervezéséről. Két éve, 1980* ban alakították ki a kétezer dolgozót foglalkoztató tangazdaság jelenlegi szervezeti felépítését. A tíz egységben mindenütt képzett újítási felelős gyűjti be a dolgozók javaslatait. Ezekből állítják össze a nagy, központi feladattervet, amelyből mindenki értesülhet, milyen gondok megoldásában számít rá a vállalat vezetése. Évről évre februárban, helyben és központilag is elbírálják a megszületett újításokat, a kidolgozott bírálati szabályzat alapján. Ez a szabályzat mellőzi a pont- rendszerekre gyakran még jellemző mechanikusságot. Kiemelten díjazza az újítások gazdasági és munkavédelmi hasznát. Mivel ez utóbbi nehezen mérhető, egyénileg bírálják el, menynyit érdemel kiötlője. Figyelembe veszik a díjazásnál azt is, hogy a dolgozó felkészültségéhez képest mennyit tett le az asztalra. Nyilvánvaló, hogy egy mérnök, aki képzettségén „alul ad”, nem honorálható úgy, mint egy önmagát túlszárnyaló szakmunkás. * * * S hogy megéri-e újítani? A gazdaságnak feltétlenül. Tavaly 101 ezer forintot fizetett ki — három és fél millió forint többletnyereség fejében. És a dolgozóknak? Valószínű. Két éve, 1980-ban 26, tavaly 32, az idén öt hónap alatt (!) húsz újítást jelentettek be. Kétségtelen, hogy ebben a pezsdülő újítási kedvben nagy része volt az V. országos újítási kongresszus tiszteletére újítási hónappá nyilvánított májusnak és a megyei kiállítás meghirdetésének is. De nemcsak így próbálják a SZÁT-ban serkenteni az újra törekvőket. Rendszeresen tartanak újítási ankéto- kat, újítási napot. Ezekre országosan is elismert szakembereket hívnak meg, akik nagyban segítenek eligazodni a jogszabályok — gyakran hátráltató — dzsungelében. Mert mi tagadás, még mindig sok a bürokrácia az újítások tájékán — vallják ezt Szarvason is. Ugyanany- nyit kell járni egy tízezer, mint egy kétmillió forint hasznot hozó újdonság elismertetéséért. Ez pedig egyértelműen a bevezetésüket késlelteti, azaz: hasznosulásukat odázza el. Éppen az V. újítási kongresszus az a fórum, amelynek határozataitól remélik a SZÁT vezetői, hogy valamit javul a helyzet, könnyebbé válik a mozgalom „nehéz embereinek” sorsa. Megérdemlik ezt a segítséget, hiszen — úgy tűnik — a kialakult szakgárda* képes tudását a saját és a köz javára fordítani. M. Szabó Zsuzsa A NEB vizsgálta Mit tesz a vízgazdálkodási társulat? A kimutatás szerint a ke- vermesi Lenin Tsz-ben,' a nagykamarási Ságvári Tsz- ben, a magyarbánhegyesi Egyetértésben, a medgyes- bodzási Egyetértésben, a medgyesegyházi Haladásban, meg a kunágotáT Bercsényi Tsz-ben 1980-ban összesen 63 és fél millió forint kárt okozott a belvíz. Ez a szám az elmúlt esztendőben is meghaladta az 55 milliót, s az eddigi felmérések szerint az idén sem lesz kevesebb 40 milliónál. A kimutatást -ez év júniusában a mezőkovácsházi »járási Népi Ellenőrzési Bizottság készítette annak a vizsgálatnak a befejeztekor, amelyben a Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat tevékenységét, s a mező- gazdasági üzemekkel való együttműködését elemezték. A VÍZRENDEZÉS MEGY A vizsgálat különös figyelemmel terjedt ki arra, hogy a társulat miképpen látja el a belvízvédelemmel kapcsolatos teendőit az adott területen. A népi ellenőrök már elöljáróban megállapíthatták, hogy nem lesz köny- nyű tiszta képet nyerniük, miután a kevermesi, a nagykamarási és a kunágotai termelőszövetkezetek földjeinek egy része nem a DélKárokozó korrózió flz export-fővállalkozások szabályozásának korszerűsítése A népgazdaság külkereskedelmi feladatainak megoldásában, a kivitel szerkezetének korszerűsítésében nő a hazai vállalatok export-fővállalkozási tevékenységének jelentősége. Mivel ma még az export-fővállalkozások keretében lebonyolított kivitel nem haladja meg az éves export 10 százalékát, lényeges ennek a vállalkozási formának a támogatása, az elterjedését biztosító kedvező feltételek megteremtése. Ezért került sor a közelmúltban a meglevő szabályozás korszerűsítésére, olyan keretek kialakítására, amelyek nagyobb mozgásteret biztosítanak a vállalatoknak. A korszerűsített szabályozás ezen túl lehetővé teszi, hogy komplett berendezések kivitelére, külföldön kulcsrakész létesítmények létrehozására külkereskedelmi, illetve gazdasági társaságot alakítsanak a hazai vállalatok. A társaság tagjai így a deviza-árbevételt megállapodásuknak megfelelően megosztják. A feltétel az, hogy a vállalkozás kockázatát is együttesen viseljék. Lényegesen javultak az export-fővállalkozás finanszírozási feltételei is. Korábban a gyors kivitelezéshez szükséges külföldi eszközök beszerzésére sok esetben nem volt elég pénzük a vállalatoknak. A gépvásárlások mellett egy- egy fővállalkozásnál más devizális kiadások is adódnak, mint amilyen például külföldieknek fizetendő munkadíj, bérleti díj, vám, adók. Most ilyen esetben a bankok a mindenkori pénzpiaci kamattal, deviza-árbevételből visszafizetendő devizahitelt nyújtanak a nem rubelelszámolású export-fővállalkozás résztvevőinek. Ugyancsak az export-fővállalkozók ezentúl a megnövekedett készletek finanszírozásához export-fővállalkozói célhitelt kaphatnak a bankoktól. „ Már a korábbi rendelkezés is lehetővé tette, hogy bizonyos állóeszközöket, meghatározott termelő- és termelést közvetlenül kiszolgáló berendezéseket külföldön kedvezőbb módon szerezhessenek be, az ilyen kiadásokat ne a- fejlesztési alapból fedezzék, hanem a termelési költségek között számolják el. Most a korlátozásokat teljes egészében feloldották, és jelenleg már minden termelő és a termelést közvetlenül kiszolgáló állóeszközre érvényes a rendelkezés. A korrózió vagy ahogy egyszerűbben nevezik, a rozsdásodás, a fémek, elsősorban a vas hátrányos tulajdonsága. Természetes vagy ipari környezetben a vastár- gyak és igen sok más fém is — láthatóan rozsdásodnak, pusztulnak: előbb-utóbb kialakul a porózus, lyukacsos felszín, amely már inkább az eredeti érchez, mint fémhez hasonlít. E folyamat következtében a tárgy vagy berendezés eredeti rendeltetését már nem töltheti be. A korrózió olyan önmagában végbemenő, energiafelszabadulással járó folyamat, amely a szerkezeti anyag pusztulásához vezet. Ez a károsodás a felületen indul meg, és a környezet kémiai vagy elektrokémiai hatására alkalmatlanná teszi az anyagot a rendeltetés szerinti felhasználásra. A korrózió a megtermelt acélnak és egyéb fémnek kb. az egyharmad részét teszi túrájával arányos. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a régi, magas műszaki kultúrával és hagyománnyal rendelkező országok, ezen belül egyes üzemek, ha áldoznak a korrózióvédelemre, akkor a fajlagos, egy főre jutó termelésnövekedéshez tartozó korróziós veszteség relatíve csökken. A korrózióvédelem hatékonyságának feltétele a felület megtisztítása. A technológia kiválasztásánál ismerni kell a védendő berendezés, alkatrész tervezett hasznos élettartamát, valamint a felújítások, javítások ciklusidejét. A gazdaságosság diktálja ugyanis, hogy csak any- nyit szabad korrózióvédelemre fordítani, amennyi a berendezés rendeltetésszerű használatához szükséges. A szervezett korrózióvédelem egyik fontos területe az egyre növekvő személygépkocsi-állomány alváz- és üregvédelme. A mezőgazdaA szabad terepen dolgozó mezőgazdasági és vízügyi gépekben óriási károkat okozhat a korrózió — kellő védelmi munkák, karbantartás nélkül (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) tönkre évente, ez azt jelenti, hogy igen sok berendezés, szerkezet három év alatt használhatatlanná válik. A korrózió mindenképpen bekövetkezik, *hem mindegy azonban, hogy milyen gyorsan megy végbe. A korrózió- védelem feladata éppen az. hogy a korrózió sebességét valamiképpen csökkentse. A korrózióvédelem -színvonala egy ország műszaki kul'ság, a vízügy és gépjármű- ipar területén elért eredmények jórészt annak köszönhetők, hogy a szervezési problémák megoldása mellett kifejlesztették a megfelelő védőanyagokat, és kidolgozták azok felviteli technológiáját. Külön gondot kell fordítani a nagyméretű fémberendezések (hidak, távvezetékoszlopok stb.) korszerű korrózióvédő felújítására. Békés megyei Vízgazdálkodási Társulathoz tartozik, hanem a Körösi Vízgazdálkodási Társulathoz, ráadásul a két érdekeltségi terület elhatárolása a nyilvántartásokban egyáltalán nem egyértelmű. Ezzel együtt a felmérésből általánosságban mégis az derül ki, hogy a Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat érdekeltségi területén eleget tesz a vízgazdálkodási feladatoknak, sikerrel végzi az ezekkel összefüggő víz- rendezési, talajvédelmi és mezőgazdasági vízhasznosítási munkálatokat. Az összességében elfogadható kép mögött egyes részletek azonban mór nem adnak ilyen derűlátásra alapot. A vizsgálat során a fő tevékenységet illetően bebizonyosodott. hogy az elmúlt négy esztendőben a megyei elképzeléseknek megfelelően komplex módon valósultak meg a térségben a közcélú' és üzemi vízrendezések. Részben az AGROBER. részben a társulat tanulmány-, illetve kiviteli tervei alapján. Az 1978—82 között megvalósult beruházások több mint 70 ezer hektár területet érintenek belvízrendezési szempontból, amiből az 1981-ig megépített üzemközi művek 55 és fél ezer hektár belvíz- telenítését teszik lehetővé. Ez az év végéig további 15 ezer hektárral bővül, ameny- nyiben" az orosházi—med- gyesbodzási csatornát átadják rendeltetésének. A KARBANTARTÁS KEVÉSBÉ Az előbbiekben ismertetett pozitívumok mellett olyan tényekre is fény derült azonban, amely a társulat tevékenységének javítására hívja fel a figyelmet. A témát egyaránt tárgyaló mezőkovácsházi, illetve orosházi járási-városi NEB közös megállapítása, hogy az AGROBER és a társulat tervcsoportja között több egyeztetésre és szorosabb együttműködésre volna szükség. A vizsgálatot végzők szerint szorosabb kapcsolattartással elkerülhették volna azokat a gondokat is. amelyeket az Orosháza—med- gyesbodzási csatornából kikerülő föld termőterületet károsító elhelyezésével, szét- teregetésével idéztek elő. Ugyancsak az együttműködésen múlik, hogy az esetleges indokolt műszaki módosítások mennyire húzódnak el időben, s így mennyiben tolják ki a kivitelezések tervezett időpontját. Amit a Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat tervező, kivitelező tevékenységében hiányosságként róttak fel a népi ellenőrök, az a termelőszövetkezetekkel való együttműködésben talán már több mint hiba. A vizsgált termelőszövetkezetek saját földterületükön a tőlük telhető intézkedéseket a nem jelentéktelen belvízkárok mérséklésére megteszik, ideiglenes üzemközi csatornákat építenek — azzal együtt is. hogy fölkészültek az átfogó üzemi vízrendezés megvalósítására is — a vízgazdálkodási társulat kezelésében levő üzemközi csatornák karbantartása viszont e térségben csak részben történik meg. Hasonló a helyzet a társulat által épített csatornákból kitermelt föld eltere- getésével is. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS AKADOZIK A belvízvédekezéshez a társulat az adott téeszeknél minimális segítséget ad, ilyeténképpen a termelőszövetkezetek a társulásban való részvételüket formálisnak tartják. A megfogalmazás szerint akkor közvetlenebb a kapcsolat a társulat és a téesz között, ha a téesz képviselője egyúttal a társulatnak is választott tisztségviselője. Más kérdés, hogy a társulati tevékenység színvonalának emelése, a tagsági igények jobb kielégítése és a vizsgálati anyagban szereplő hiányosságok felszámolása — amelyek mind a legközelebbi jövő gyors megoldást követelő feladatai — önmagukban még nem elégségesek átütő erejű változtatáshoz a térség vízgazdálkodásában. A NEB-vizsgálat ugyanis azt is megállapította, hogy ez a hét termelőszövetkezet a belvíz- védekezéshez, csatornák készítéséhez, nyilvántartásához. karbantartásához szükséges személyi feltételekkel nem. tárgyi feltételekkel is csak szükség szerint rendelkezik. A társulat és a. társulat tagságát alkotó mezőgazdasági üzemek eredményesebb együttműködéséhez tehát mindkét félnek van még mit tennie. (köváry) Megduplázott termelés Békésszentandráson A Békésszentandrási Szőnyegszövő Házi- ,és Népi Iparművészeti Szövetkezetben az elmúlt évben 58 millió forint termelési értéket állítottak elő, míg ebben az évben a 90 millió forint elérését tervezik. Nem látványos áremelkedés, hanem egy kooperáció beindulása a termelésfelfutás magyarázata. A hagyományosan szövött torontáli szőnyegek és csomózott perzsák mellett a Budapesti Lenfonó- és Szövőipari Vállalattal kooperációs szerződést kötöttek új, szövött kelmék gyártására. Az első év kísérlet volt, majd a KISZÖV központi fejlesztési alapjából kapott 3 millió forint hitellel 50 automata szövőgépet állítottak üzembe, amelyeken pamut és len alapanyagú 5-6-féle szövettípuséi alapanyagokat és késztermékeket állítanak elő. A kelmék egy részéből lakás- textíliák készülnek, a sűrűbben szövött termékekből pedig kempingfelszerelések alapanyagai- lesznek. Ez a kooperáció segítette a szövetkezetei ahhoz, hogy 1982 végére elérjék a kitűzött célt. Ennek érdekében a III. negyedévben még 28 automata szövőgépet helyeznek üzembe. Az is hozzájárul a cél eléréséhez, hogy az új gyesrendelet eredményeként 30 kismama vállalt négyórás vagy bedolgozói munkát. Már elkészült az első félév értékelése a szövetkezetben, amiből kiderül, hogy az első hat hónap alatt 43 millió 500 ezer forint termelési értéket állított elő a szövetkezet tagsága, bár a tőkés exportban van némi lemaradás. Ennek az az oka, 'hogy az első féléves megrendelések szállítási határideje július vége. A második félév megrendelései, azokra a szerződéskötés csak a következő hónapokban készül el. Anv- nyi azonban már látható, hogy továbbra is nagy igény van a hagyományosan készülő torontáli és perzsa szőnyegek iránt. A békésszentandrási szövetkezet az elmúlt évben össztermelésének egynegyedét szállította exportra, az idén ennél 30 százalékkal * szeretnének több terméket külföldön értékesíteni. Szélesítették a választékot, új típusú szőnyegeket mintáztak be. A második félévre előrejelzett vásárlási igények szerint a békésszentandrási szőnyegek zömmel Nyugat-Európába és az USA- ba kerülnek. Sz. J.
