Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
NÉPÚJSÁG 1982. július 13., kedd Többet is exportálhatnának Magyarország összes exportforgalmának több mint 26 százalékát mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek teszik ki. Ennek a forgalomnak több mint egyharmada a dollárral vagy más kemény valutával fizető piacokra irányul. Milyen szerepe van ebben termelőszövetkezeteinknek? Ezzel a kérdéssel kerestük meg a TOT ágazati és koordinációs főosztályának vezetőjét Per- czel Jánost. — Hazánk 1400 mezőgazdasági szövetkezete jelentős szerepet játszik az ország exoortárualapjának megteremtésében, mind a rubel, mind a dollár elszámolású piacokon. Ezért fontos, hogy a mezőgazdasági, élelmiszer- ipari export tovább növekedjék, hozzájáruljon a gazdasági egyensúly javításához, és fejlődjön a mezőgazdaság szövetkezeti szektorának exportteljesítő képessége, erősödjön a termelők exportérdekeltsége. A magyar mezőgazdasági termékek csaknem 70 százalékát a mezőgazdasági szövetkezetek közös és háztáji gazdaságai adják, s ilyen arányú az exporthoz való hozzájárulásuk is. Az MSZMP KB Szövetkezetpolitikai Munkaközössége 1978. március 30-i ülésén egyebek mellett állást foglalt abban, hogy a külkereskedelmi vállalatok növeljék a szövetkezetek érdekeltségét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Azt is hangsúlyozta, hogy tovább kell fejleszteni a szövetkezetek és a külkereskedelmi vállalatok együttműködését. — Ez biztató, de hosszú az út, amely egy kedvező döntéstől a megvalósulásig tart. Tehát, milyen gyakorlati lépéseket tettek? — A külkereskedelmi tárca, valamint az országos érdekképviseleti szerv vezetőinek összehangolt intézkedései után megkezdődött a központi döntések végrehajtása. Néhány kérdésben már előrehaladás tapasztalható. A legjobb információval és külföldi kapcsolatokkal rendelkező tőkeerős mező- gazdasági szövetkezetek néhány esetben kezdeményező- en léptek fel, és eredményesen valósították meg a dollár elszámolású exportot növelő fejlesztést, közvetlen, kapcsolatokat és közös érdekeltségű vállalkozásokat hoztak létre. Megfelelő kapcsolatrendszer alakult ki a Kereskedelmi Kamara, a Külkereskedelmi Bank és a TOT között, amelynek eredményeként több iriformációs jellegű ankétot szerveztek. Így rendszeresen napirenden tarthatók a mezőgazdasági szövetkezeteket érintő külkereskedelmi kérdések. — Ez azt jelenti, hogy minden kérdésre sikerült kielégítő megoldást találni? — Bármennyire is jó lenne „igent” mondani, ezt nem tehetem. Gondunk például a mezőgazdasági szövetkezetek exportérdekeltségének számottevő erősödése, az ezzel kapcsolatos szervezeti, szabályozásbeli konstrukciók kialakítása. Nem jutottunk előbbre a külföldi szövetkezetek és szövetségeik és a magyar mezőgázdasági szövetkezetek közötti érdemi — gazdasági kapcsolatok kialakításában. Nem sikerült olyan közös vállalkozásokat tető alá hozni, amelyekben a nyugati partner tőkebefektetésével garantálja az értékesítést és a nettó export növekedését. A szövetkezeti mozgalom egészére változatlanul az jellemző, hogy a közös gazdaságok fejlesztése, a termelés minőségi jellemzői, az irányítás szervezeti formái, nem alkalmazkodnak a nemzetközi piac ritmusához, értékítéletéhez. A lehetőségek ellenére a termelőszövetkezetekre nem jellemző az exportorientáltság, még a nagyüzemek is csak kis mértékben vállalnak — vállalhatnak — részt a nemzetközi áruforgalom közvetlen napi gondjainak és távlati feladatainak megoldásából. — Milyen eszközei vannak a szövetkezeteknek arra, hogy bővítsék a nemzetközi kapcsolataik körét? — A nyugati szövetkezeti szervezetek forgalma több agrártermékből meghatározó jelentőségű mind a belföldi, mind nemzetközi piacokon. Szövetkezeteik és szövetségeik zömmel tagjaik mező- gazdasági és élelmiszeripari termékeit értékesítik. Mi nemcsak versenytársként léphetünk fel termékeinkkel, felkínálhatunk több olyan terményt, áruféleséget is, amely az áruválasztékukat j bővíti, számukra pedig többletexportot jelent. Agrár-külkereskedelmi gyakorlatunk eddig nem szá- ; molt kellőképpen a nyugati I országokban működő szövet- ■ kezetek és szövetségeik gaz- j dasági súlyával és jelentősé- ' gével. Nem aknáztuk ki a ' gyakran kézenfekvő lehető- \ ségeket sem. Mezögazdasá- ‘ gunknak és élelmiszeriparunknak alig van külkeres- | kedelmi kapcsolata nyugati, j szövetkezeti szervezetekkel. ■ Magyar mezőgazdasági sző- ; vetkezetek és nyugati szövet- I kezetek között közvetlen f kapcsolat eddig nem épült < ki. — Milyen lehetőségek ki- , nálkoznak a külgazdasági i kapcsolatok bővítésére? — A nyugati országok sző- ! vetkezeteivel, továbbá a kis- g és középvállalatokkal kiala- " kítandó kapcsolatok az eddigiektől több szempontból el- j térő megközelítést és szerve- I ző munkát igényelnek. (Az j eddig létrejött kis számú j gazdasági együttműködés j ugyanis esetleges» és általa- ! ban a személyes kapcsola- ; tokhoz kötődik.) Lehetővé kell tenni például, hogy a nyugati szövet- j kezeti szervek, valamint a kis- és középvállalatok szervezett formában megismerjék a magyar mezőgazdasági szövetkezetek exportteljesítő képességét, együttműködési I lehetőségeit. A különböző I gazdasági együttműködési formák és ezek köretében I előállított termékek bemutatását és ismertetését az ún. I referenciaüzemekre kell épí- | teni. A gazdasági kapcsolatok I bővítését a tradicionális ke- j reskedelmi kapcsolatok mel- I lett főként a közös termelési és értékesítési célt kitűző nemzetközi vállalkozások, valamint a szerződéses termelés és az „exportbérmunka” irányában kellene kiterjeszteni. B. P. Szaloncukor karácsonyra Megkezdték a Szerencsi Csokoládégyárban a csokoládéba mártott szaloncukrok készítését. Bár a Mikulás és a karácsony még messze van, a két ünnep fontos kellékét, a szaloncukrot fürge gépek gyúrják, dagasztják, formázzák és csomagolják. A puttonyokba és a szobákban felállított fenyőfákra a tervek szerint ebben az évben a szerencsi üzemben tetemes mennyiséget, ezer tonna szaloncukrot készítenek. A téli ünnepeket idéző cukrot többféle ízzel, közte citrom, narancs, málna, vanília és kákáié ízesítéssel gyártják. A szaloncukorral egy időben ugyancsak hozzáfogtak a gyárban a karácsonyfákra kerülő függelékek gyártásához is. Ezekből a csokoládé- figurákból az idén több mint százharminc tonnányit készítenek és kereskedelmi forgalomba hozatalukig mind a szaloncukrot, mind a csokoládé függelékeket hűtőházakban tárolják. SáiTét knntra tejipar II rossz imázs nyomában Az alapanyag, a tej, nem változott Fotó: Fazekas László Az imázs (image) közgazdasági kifejezés, a vállalatról vagy termékeiről a vevők körében kialakult képet jelenti. E kép milyenségének a fogyasztókban kiformálódó feltevéseknek a vizsgálata alapvető feltétele a helyes piaci döntéseknek. Rögtönzött „imázsvizsgálatot” végeztünk egykét boltban annak megállapítására, hogy milyen kép él a vevőkben a sárréti tejtermékekről. Körösladányban, a 44-es ABC-ben vásárló Szitás La- josné kosarában 3 liter — a szeghalmi tejüzemben készült — tej és 2 tejföl van. — Nálunk csak ezt a kék és zöld feliratú sárréti tejet, tejfelt lehet kapni — mondja. Ha azonnal elfogyasztjuk, nincs is vele baj, de én nem; tudom miért, a hűtő- szekrényben se áll el a tej másnapig, megsavanyodik. A tejföl meg egy-két nap után erjedni kezd, vagy mit csinál, felpúposodik, ki kell dobni. Amit Csabán veszek, másfajta, jobban szeretjük. Békéscsabán, a 100-as ABC-ben Toczó Vincéné eladóval beszélgetünk. A hűtőpult teli van ugyancsak sárréti, de sárga és kék feliratú zacskós tejjel. — Nálunk csak a békéscsabai tejüzem termékei kaphatók — magyarázza. — És hogyan látja, elégedettek vele a vásárlók? — Sajnos, nem nagyon. Hónapok óta nem árulunk tejipari (piros-kék feliratos) tejet, de még mindig keresik, kérik a vásárlók. — ön milyen tejet vásárol? — Nálunk a férjem veszi a tejet, ő ugyanis a sütőiparban dolgozik és ott lehet tejiparit kapni. • Ott igen, de a város, sőt a megye jelentős részének boltjaiból eltűntek a Hajdú - megyi Tejipari Vállalat termékei. Felosztják a piacot? Ez év február elsején új üzem kezdte meg működését Békéscsabán. A Szeghalom székhellyel, 1969-ben alakult Sárréti Tej Közös Vállalat százmillió forintos beruházása termelni kezdett, hetvenezer liter tejet dolgozva fel naponta. — Természetes, hogy a nagy költséggel felépült üzemnek — mondja Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője — piacot kellett adni. így megállapodást kötöttek a másik nagy tejellátóval, a Hajdú megyei Tejipari Vállalat gyulai gyárával, megosztva a területet, hogy ki, hová szállítsa a termékeit. Emiatt sok vásárlónak le kellett mondania az eddig megszokott tejipari termékekről, mivel egyes településeken csak az új csabai üzem termékeit vehette meg. — A piac felosztása a kereskedelmi harcnak nem éppen a legelfogadhatóbb eszköze ... — így igaz, de nézzük mi történik, ha ugyanazon a piacon — sportszerűbben — a minőséget versenyeztetik? Egy: valamelyik gyártó tönkremegy; meg'engedhető-e ez gazdaságunkban akkor, amikor a tejfeldolgozót, az állam nagy pénzekkel támogatja? Kettő: egyensúly keletkezik a piacon, mindkét gyártónak kialakul egy meghatározott vevőköre, és óriásira nőnek a szállítási költségek. Van-e értelme annak, hogy például Kígyósra szállítson 600 liter tejet a békéscsabai üzem, 700-at a gyulai, amikor mindkét fajta tej a magyar szabványnak megfelelő minőségű? A fogyasztók szerint azonban e két minőség közel sem azonos. Mi erről a véleménye Márky Albertnak, a békéscsabai tejüzem vezetőjének. — Ugyanonnan szállítjuk a nyers tejet, mint korábban a tejipar, ugyanolyan gépsoron, ugyanazzal a technológiával gyártjuk a tejtermékeket, a csomagolóanyag is ugyanolyan, csak a felirat különbözik. Lehet ezek után más a végeredmény?! — Egy esetben igen — és ezt mád Höfler Pál, a gyulai tejporgyár igazgatója mondja —, ha nem megfelelő a rendszer takarítása, ha hibás a tárolás, megszakad a hűtőlánc, vagy nem tartják be pontosan a gyártástechnológiai előírásokat. De ne legyünk rosszindulatúak. Higy- gyük el, hogy a békéscsabai üzem mindent megtesz a tisztaságért, az előírások betartásáért, azonban bármilyen üzem indulásánál’adódhatnak problémák a gyakorlatlanságból, szakember- hiányból következően. Idővel eltűnnek, el kell tűnniük az innen eredő különbségeknek. n maszekok ellenállnak A fogyasztó viszont nem egykönnyen változtatja meg véleményét, bizalmatlan. Sarkadon valóságos harc indult meg a Sárréti Tej ellen. A magánkereskedők ösz- szefogtak, és megrendelésekkel ostromolták a gyulai gyárat, amely nem szállíthatott a településre, hiszen a megegyezés szerint az a békéscsabai üzem ellátási körzetébe tartozik. A maszekok makacsul elutasították a sárréti termékek átvételét, és végül, mivel a lakosság itt sem maradhat tej, tejtermék nélkül, újra a tejipar szállít nekik. Nehéz eldönteni, hogy mennyire jogos az ellenállás, tekintve, hogy a szabványoknak megfelel a sárréti tej, tejföl és túró is. Vannak, akik úgy érzik a sárréti tej az igazi, „végre tej íze nem a tejnek — mondják. Egyes háziasszonyok szerint pedig a főzéshez kimondottan a sárréti tejföl a jó. ízeltérések osztályozására, annak kijelentésére, hogy ez, vagy az a termék jobb-e, nem vállalkozhatunk. Annál is inkább, mivel nincs tíz esztendeje, hogy 1973-ban bezárt, illetve elosztóhellyé alakult át a régi Békéscsabai Tejüzem, a megyeszékhely tejellátását a Hajdú megyei Tejipari Vállalat gyulai tejporgyára vette át. Akkor a maihoz hasonló gondok jelentkeztek. A fogyasztók azt kifogásolták — ahogy erről a Népújság egy régi száma tanúskodik —, hogy a tejipari tej odaég a lábas aljára, és mennyivel jobb volt a csabai üzemben készült tej. És most éppen ezt a gyulai tejet kívánják vissza sokan. A Sárréti Tej Közös Vállalat két üzeméből, a csabaiból és a szeghalmiból kibocsátott temékek azonban eltérő minőségűek. Már késő A szeghalmi üzem 13 éve készít tejtermékeket. Az ehhez szükséges nyers tejet is erről a környékről vásárolja fel, és bár furcsán hangzik, de a tej minőségét, szagát nemcsak az befolyásolja, hogy mit eszik a tehén, hanem az is, hol eszi ugyanazt. A szakemberek szerint a talaj összetétele befolyásolja — némi áttételen, keresztül — a tejnek az illatát. Ezzel magyarázzák a szeghalmi tej erős szagát. Ebben az üzemben más, hagyományos technológiával készülnek a termékek, a tejföl példgul nem homogenizált, ezért savó válik ki belőle a pohár alján. Ezeket a termékeket jóval a csabai üzem felépítése előtt megvásárolhattuk már a megye nagy területén, de akkor még ott volt mellettük a pultokon a magasabb minőségi színvonalon dolgozó gyulai tejipar áruválasztéka is. — Hibát követtünk el — ismeri el Márky Albert —, amikor csabai üzemünk beindulásakor nem jelöltük legalább a csomagoláson, hogy nem szeghalmi, hanem békéscsabai termékről van szó. Rosszul sikerült tehát a bemutatkozás, és most sokkal nehezebb a jó hírnevet megszerezni? Lassan féléves gyártási tapasztalatokkal rendelkezik (és a gyulai gyárral megegyező feltételekkel) a békéscsabai tejüzem. Ennek a termékek minőségén is érződnie kell. Megváltoztatták a csomagolást, megkülönböztetve áruikat a szeghalmi tejtől, túrótól, tejföltől. Igaz, egy kicsit későn. Menynyi bosszúságot, kellemetlenséget megtakaríthattak volna maguknak is, a vásárlóknak is, ha egy kissé megfontoltabban, alaposabb előkészítő munka után lépnek piacra. Szatmári Ilona Bevált a szervezeti korszerűsítés — jé színvonalú élelmiszer-ellátás A lakosság élelmiszer-ellátása az első fél évben jó színvonalú, kiegyensúlyozott volt; 'ez derül ki a MÉM- nek az év első hat hónapjáról most elkészitett összesítéséből. Az ágazat vállalatai 2 százalékkal több terméket adtak át a kereskedelemnek, mint tavaly ilyenkor, közöttük 60—80-féle újdonságot. Kiss Ferenc, a MÉM élelmiszeripari főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmondta: a mezőgazdaság évek óta átlagban a közepesnél jobb termést takaríthat be, s ez biztosítéka a megfelelő árualapnak. Emellett az ötödik ötéves tervidőszakban az élelmi- szeripari üzemek fejlesztésére fordított mintegy 52 milliárd forint most kezd kamatozni, növekszik a korszerű, jó minőségű, tetszetős csomagolású termékek aránya — ezek gyártására kényszerít a külpiaci verseny is. Az élelmiszeripar szervezeti korszerűsítése, néhány ágazatban a trösztök megszüntetése, a vállalati önállóság fokozása előnyösnek bizonyult. A termelés nem esett vissza az átállás nyomán, hanem a legtöbb helyen még emelkedett is. E vállalatoknál az egészséges verseny kibontakozásának * eredményeként új termékek .jelentek meg, elsősorban a baromfi-, a hús-, a konzerv- és a söriparban. A mezőgazdasági üzemek és a szövetkezeti kisüzemek termelése is előnyösen hat az ellátásra. Jelenleg a teljes ellátás egyharmadát már ezek a kisüzemek adják. A kedvező képet némiképp rontja, hogy egyes helyeken időnként kisebb-na- gyobb zavarok voltak az ellátásban. Ez azonban nem az árualapok hiányára vezethető vissza, hanem inkább a szervezés és szállítás hiányosságaira. Az ötnapos munkahétre átállás nem egy helyen zökkenőkkel járt, az új vásárlási szokások és a kereskedelmi í'endelések összhangjának jobb megté- remtésével azonban májustól lényegesen csökkentek e gondok. A szűkös sütőipari kapacitás miatt viszont még mindig előfordul fennakadás a frisskenyér-ellátásban, s Budapesten a poharastej-igé- nyeket sem minden esetben tudja kielégíteni az ipar. A hiány pótlását gyakran vidéki tejipari üzemekből oldják meg, a hosszú szállítás pedig nem egyszer a minőség rovására megy. Az első fél évben a múlt ' esztendő első hat hónapjához képest némileg csökkent a cukorkafogyasztás, ami főként a korszerű táplálkozás terjedésével magyarázható* Megközelítően 17 százalékkal emelkedett viszont a baromfi- és a tojásfogyásztás, 4 százalékkal a hús-, 8 százalékkal pedig az üdítőitalfogyasztás. Igen kedvezőtlen képet nyújt az alkohol-forgalmazás; húsz százalékkal emelkedett a fogyasztás! Továbbra is jó ellátás ígérkezik élelmiszerekből. A terméskilátások szerint az árualapok biztosítottak ehhez, s az ipar kedvező átvételi árakkal, körültekintő szervezéssel, a még meglevő tartalékok fokozott feltárásával mindent megtesz, hogy az 1982-es tervek teljesüljenek.
