Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

1982. június 12., szombat

o

IgHilUktttó---------------------------------------Állandó megújulással versenyben

Számítógép betegközeiben

Baricza Gergely az új TPA 1140-es elektronikájával ismerkedik

maradni

A tőkés megrendelők bérmunkaigénye az utóbbi években sem csökkent. Legalábbis ez tűnik ki azokból az információkból, amelyeknek a forrása a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezet. Tavaly a Hungaro-Coop Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével a korábbinál is több, 37,4 millió forint értékű bérmunkához jutottak.

Az igények még ennél is nagyobbak, s ez a szövetkezet idei terveiben is tükröződik. Eredetileg 39 millió forint értékű bérmunkát vállaltak, és csak a későbbiekben toldották meg ezt további egymillióval.

Többletvállalás

Nem kevesen vannak persze, akik az egymilliós többletet már túlzásnak tartják, mondván, a tavalyi 37 millió forint értékű munkát is csak nagy erőfeszítések árán teljesítették. Egy olyan jól szervezett üzemben, mint a gyulai, nem lehet csak úgy 5—10 százalékkal növelni a termelést.

— Van ebben valami igazság, de aggodalomra nincs különösebb ok. Ez az iparSzinte nem múlik el hónap, hogy a Mezőgazdasági Könyvkiadó ne sietne újabb meg újabb szakkönyvekkel a mezőgazdasági szakemberek, a mezőgazdaságban dolgozók, a háztáji gazdák s a kiskerttulajdonosok segítségére, a szakmai gondok megoldásában. Júniusban hét új kiadvány, könyv gyarapítja a választékot. Dr. Lehoczky Judit tanulmánya a mezőgazdasági termelés gazdaságos- sági és jövedelmezőségi problémáit, a magyar gazdaság hatékonysági kérdéseit vizsgálja most megjelenő könyvében, dr. Petraso- vics Imre szerzői munka- közössége olyan kézikönyvvel jelentkezik, amely méltán számíthat megyénk szakmai olvasó közönségének érdeklődésére, a könyv címe : Síkvidéki vízrendezés és gazdálkodás. Második kiadásban jelenik meg Karsai Ferenc és munkatársai Állatorvosi kórélettana.

Esztétika és szakmai szempontból egyaránt kifogástalan, természethű, színes képeket mutat be a csonthéjas

ág rendelkezik a legkidolgozottabb normákkal. A termelés 5—10, esetleg 15 százalékos növelése átfogó szervezési intézkedéseket vagy nagyobb gépi beruházást követel. Igaz a termelés a munka intenzitásának emelésével, a munkafegyelem szigorításával is növelhető, de csak korlátozott mértékben. Ezért többletbérmunka-vál- lalásunk jelentős részét túlóráztatással tudjuk teljesíteni — magyarázza Török László, a szövetkezet megbízott elnöke.

A túlórához ugyanakkor több bérre van szükség, és éppen ez okozza most a legtöbb fejtörést a szövetkezetben. A béremelésre szánt pénzt és a nyereséget is felemésztheti a túlóra.

Szervezés

mindenekelőtt

A munka mindenesetre már a módosított tervek alapján folyik. A szövetkezetben az év végéig összeállított termelési programok szerint dolgoznak, s ez a határidők pontos betartását követeli. Egy hét yagy akár egy nap kiesés is komoly

gyümölcsökről Faluba Zoltán—Harsányi József—dr. Bödecs Lászlóné—dr. Tom- csányi Pál: 88 színes oldal a gyümölcsfajtáktól második kötete. Az ismertetések és a fajták szedésének, illetve érésének idejét tartalmazó táblázat segítségével bárki könnyen kiválaszthatja az ízlésének, igényének megfelelő fajtasort, és néhány év múlva szinte egész évben saját kertjéből szedett, friss, zamatos gyümölcsöt tehet a család asztalára.

Két kötettel is gazdagodik júniusban az Élelmiszeripari Szakmunkáskönyvtár. A dohányszárításról és fermentálásról Győriványi Béla, a bor- és üdítőital-gyártás alap- és segédanyagairól dr. Gazdag László írt könyvet.

Gabonaszeparálás a címe annak a könyvnek, amelyet a Gorkinszkij—Gyemszkij— BoriszKij szovjet szerzőhármas bocsátott közre, s amelyben a nagyüzemi szakemberek találhatnak ismertetést a külföldön megvásárolt szeparátorok szerkezetéről, és működtetéséről. KÉP

fennakadást okozhat. A partnerek szigorúak, s nem nézik jó szemmel a határidőmódosításokat.

Mindezt megtanulhatták már a több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő bérmunkakapcsolatok során. Ezért azután az utóbbi években nem is volt példa minőségi reklamációkra, és a Lucie-Liden NSZK, valamint a Markwald nyugat-berlini cégekkel tartós kapcsolatok alakulhattak ki. A két nyugati cég jelentős segítséget nyújtott a korszerű technológia meghonosításában a termelés szervezésében. A korszerű gépek felügyeletét — a közelmúltban 140 japán varrógépet vásároltak — is NSZK-technikusok végzik. A szövetkezet szakemberei pedig sok tapasztalattal gazdagodtak, amikor a szolgálati, tanulmányi utak során többször is személyesen győződhettek meg arról, hogyan dolgoznak a nyugati üzemekben.

— Láttuk, hogy a nyugatnémet varrónő sem dolgozik többet, de sokkal jobban szervezett munkafolyamatban vesz részt. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ott a dolgozó nem állhat fel büntetlenül cigarettázni. Ami ennél is lényegesebb, több kisegítő berendezéssel szerelték fel a varrodákat, és ez a termelékenység jelentős növekedésével járt. Nálunk is hasonló berendezésekre lenne szükség. Egyelőre azonban fontosabb, kevesebb pénzt igénylő feladatok megoldását tűztük célul — mondja az elnök.

Egy ruha- két és fél óra alatt

A termelés nemcsak túlórákkal, a munkafegyelem szigorításával nő majd. Az év második felétől a termelékenység növekedését az újabb szervezési intézkedések garantálják. A szövetkezetben most egy női ruha elkészítéséhez átlagosan 2 és fél órát használnak fel. Ezzel a termelékenységgel az ország hasonló üzemei közül az elsők között találhatjuk a gyulaiakat.

S hogy a szövetkezetben ezzel sincsenek megelégedve, arra bizonyíték a szervezőintézetekkel kialakított kapcsolat is. Az OKISZ Labor például már eddig is sokat segített a munkaszervezés korszerűsítésében. Kapcsolataik nem szűntek meg.

Legutóbb azonban a Köny- nyűipari Szervezési Intézet segítségét kérték, a gyártáselőkészítés és irányítási tevékenység jobb megszervezésében. A szervezési intézkedések megszülettek már, és augusztustól a modellkészítés technológiáját nem a szalagon, a termelés során kísérletezik ki, mint ahogyan ez korábban nem egyszer történt.

— A szervezési intézkedések jellemzője, hogy viszonylag kis befektetés mellett is jelentősen nő a termelékenység. A termelékenység emelése nemcsak a vállalt kötelezettségek teljesítése miatt szükséges, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül gazdaságossági okait sem. Különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy á bérmunka nyereségtartalma is változó — jegyzi meg Török László.

A munkaszervezés korszerűsítése jövőre tovább folytatódik. Függőpályás anyag- mozgatási rendszer bevezetését tervezik. Ilyen rendszer működik már egyébként a szarvasi Szirén Ruházati Ipari Szövetkezetben. Ettől a termelékenység 15—20 százalékos növekedését remélik. A ma sok szempontból korszerűnek nevezhető üzem egyébként is csak állandó megújulással maradhat versenyben a piacon.

Kepenyes János

Sok szó esett már a békéscsabai kórház bővítéséről. Irtunk az építkezés problémáiról, beszámoltunk az átadásról, bemutattuk a korszerűen felszerelt kórtermeket, műtőket, de egy valamiről nem esett még szó: arról, hogy a kórház egy számítástechnikai intézettel is gazdagodott.

Hosszú, kalandos, vargabetűkkel tűzdelt út után került vissza az egészségügyhöz az 1973-ban egészség- ügyi számítóközpontként alapított intézmény. Tartoztak a KÖJÁL-hoz, a megyei tanács pénzügyi osztályához, voltak önállóak is, és ez év január elsejétől ' a kórház számítástechnikai intézeteként működnek.

n

aaa ww r ■■

jovo útja

— A számítástechnikai intézettel már akkor is gyümölcsöző kapcsolatunk volt, amikor még nem tartoztak közvetlenül a kórházhoz. Ezért örömmel fogadtuk a lehetőséget, hogy a számítás- technikai intézet jól képzett szakembergárdájával hozzánk csatlakozzon, s ezentúl még jobban közreműködjenek a gyógyítőmunkában. Kidolgoztunk egy középtávú tervet, ebben az szerepel, hogy mit szeretnénk 1985-ig megvalósítani. Közben dolgozunk a hosszú távú elképzeléseken is, mert látjuk, hogy a jövő kórházában nélkülözhetetlen lesz a számítógép, ezt bizonyítják az előttünk járó, fejlett egészségüggyel rendelkező országok példái is — mondja dr. Juhász László igazgató főorvos.

Hozzáteszi még azt is, hogy ami most van, az még csak a kezdet. Jelenleg adatnyilvántartásra használják a számítógépet. Az intenzív osztály adatait mintegy másfél éve, a gyermek- osztályét május óta kezeli a számítógép. A géppark bővülésével a kórház többi osztályát is bekapcsolják a gépi adatfeldolgozásba, és dolgoznak a diagnosztikai és a terápiás programokon is. Ezeket a jövő évtől szeretnék legalább részben alkalmazni. A VI. ötéves tervidőszak végére szeretnék elérni, hogy a kórház összes osztálya, valamint gazdálkodása a számítógép segítségével végezze munkáját. Ehhez persze jelentősen fejleszteni kell a meglevő, gépparkot. Honnan lesz erre pénze a kórháznak? Elveszik majd más osztályoktól, és így kevesebb jut modern műszerekre? Az igazgató megnyugtat:

— Erről szó sincs, számítástechnikai intézetünk kapacitása jelenleg jóval nagyobb, mint amekkorák a mi igényeink. Munkájuk 40 százalékát teszi ki a kórházi feladatok elvégzése, a többi időben külső szervek megrendeléseit teljesíti. Természetesen ezért pénzt kapnak, ebből tartják el magukat, és ebből fognak majd fejleszteni is.

Gépet építenek

A számítástechnikai intézet a kórház Hámán Kató utcai épületének első emeletén dolgozik. Ha nincsenek is bőviben a helynek, de már megszűnt a régi — gyakran a munkát akadályozó zsúfoltság. Dr. Hőss Károly, az intézet vezető főorvosa büszkén mutatja legújabb számítógépüket, a TPA— 1140-est.

— Eddig kisgépekkel dolgoztunk, ez az új komputer már egy komoly középgép. Ezzel kibővíthetjük az általunk végzett egészségügyi munkák körét. Egyébként már a gépnek a megléte is jelzi, hogy elismerik az általunk végzett munkát. Ezt a számítógépet a Központi Fizikai Kutató Intézet, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság -segítségével kaptuk, a konfiguráció kiépítéséhez pedig az Egészségügyi Minisztérium számítástechnikai alkalmazási bizottsága adott összesen több mint egymillió forintot. Ezt a segítséget mi azzal szeretnénk meghálálni, hogy olyan kórházi számítógépes hálózatot fejlesztünk ki, amely exportképes is, és így a programok a KFKI számítógépeivel együtt eladhatók lesznek.

Bár a számítástechnikai intézetben, érthető módon, mindenki örül az új gépnek, használni még nem tudják igazán, és ennek az az oka, hogy csak egy van belőle. Egészségügyi alkalmazásnál alapkövetelmény a folyamatos üzem, meghibásodások miatt sem állhat meg a munka. Ezért kell egy tartalék berendezés, tehát még egy számítógép, amelyikre szükség esetén át lehet tenni az éppen futó programokat. Jelenleg a három TPA —I. számítógépből kettő végzi ezt a munkát, de szeretnék mielőbb üzembe állítani az 1140-est. És mert pénzük nincs, sajátságos módon oldják meg a tartalék gép kérdését.

— Régi jó kapcsolatainkra való tekintettel a gyártó KFKI-től megkaptuk a számítógép nyomtatott áramköri lemezeit, és a szükséges alkatrészek egy részét. A többit mi szerezzük be, már csak néhány alkatrész hiányzik. Ezután építünk magunknak egy tartalék gépet, amely természetesen mindenben ugyanolyan lesz, mint a mostani, csak éppen annak töredékébe kerül majd. Ez a munka egyben arra is jó lesz, hogy a legapróbb alkatrészig megismerjük az új berendezést, így az esetleges javítások nem okoznak majd problémát — mondja Baricza Gergely, az intézet egyik mérriöke.

Képernyőn a gyógyszerhatás

A kórházi számítógépes program megírásában Ko- rompai Klára és Lipták Irén vett részt.

— Rendkívül izgalmas és érdekes munka volt. Szerencse, hogy nem ért véget, mert amint az alapokkal elkészültünk, máris a fejlesztésen dolgozunk. Most azt kívánjuk elérni, hogy egyszerre több osztály is használhassa a gépet, ehhez egy időosztásos programot írunk. A fő nehézséget az jelenti, hogy ezek a gépek viszonylag kicsik és szűk a tároló- kapacitásuk is. Ezért jó né-' hány trükköt kellett alkalmaznunk, hogy egyáltalán megoldható legyen a feladat.

Mire ezzel végzünk, reméljük, elkészülnek a fiúk az új gép megépítésével, és akkor átírjuk a programot az 1140-esre. Ez már minőségi ugrás lesz, hiszen a nagyobb gép egyszerre 48 munkahelyet tud majd kiszolgálni — mondja Korompai Klára.

A jelenleg futó nyilvántartási program legérdekesebb és leghasznosabb része a

gyógyszer-kölcsönhatásokat és ellenjavallatokat ismertető rész. Ennek az anyagát dr. Simon-Fiala János, a kórház főgyógyszerésze állítja össze.

— A szakirodalom szerint a különféle gyógyszerek kölcsönhatásai rendkívül sok bajt okozhatnak. Az USA statisztikája szerint minden hetedik ápolási napra azért van szükség, mert az előre nem látott gyógyszerhatások miatt romlik a beteg állapota. Ez évente hárommilliárd dollár kárt okoz csak az Egyesült Államokban. Nálunk ilyen felmérés még nem készült, de nyilván élő, létező probléma ez. Az ezzel kapcsolatos szakirodalom követése nem lehet az orvosok feladata, sem idejük, sem lehetőségük nincs arra, hogy ezt megtegyék, de az is elképzelhetetlen, hogy valaki ezeket fejben tartsa. Ezért a számítóközpontban dolgozó kollégák beiktattak a programba egy olyan részt, mely lehetővé teszi, hogy a képernyőn jelezzük a betegnek rendelt gyógyszer rövid ellenjavallatait, és esetleges kölcsönhatásait. így minden esetben az orvos tudomására hozzuk, hogy mire kell az adott gyógyszernél vigyáznia. Természetesen ezeket az ismereteket naprakészen tartjuk.

De mit szólnak mindehhez az orvosok, hiszen az egész rendszer azért működik, hogy munkájukat könnyebbé tegye, és elősegítse a gyógyító tevékenységet. Dr. Bereczki Zsolt, az intenzív osztály orvosa alapvetően elégedett:

— Nálunk az osztályon működik leghosszabb ideje a számítógépes nyilvántartás, így elég sok tapasztalatot szereztünk. Kétségtelen, hogy előfordulnak még zökkenők, de ezzel együtt is sokat segít nekünk ez a rendszer. Az adminisztráció terheinek egy részét leveszi a vállunk- ról, a gyógyszer-nyilvántartó program pedig a maga nemében egyedülálló. Mi úgy érezzük, hogy a rendszer teljes kiépülésével nagyot lépünk előre, és mindenképpen javulni fog a gyógyítómunka minőségi színvonala is. És csak úgy mellékesen azt is bebizonyítjuk, hogy egy vidéki kórházban is lehet akár országra szóló eredményeket elérni.

Kép, szöveg: Lónyai László

A Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat 3. sz. gyáregysége Lajos- mizsén acélszerkezetű víztornyokat és különböző tartályokat gyárt. Termékeik nemcsak hazánkban keresettek, jelentős az exportjuk is, mivel termelésük 30 százalékát a KGST-álla. mokon kívül a közel-keleti országokba (Irak, Szíria, Jordánia, Líbia) szállítják. A képen: csehszlovák megrendelésre készülnek a 200 köbméteres víztornyok

(MTI-fotó — Kozák Albert felvétele — KS)

U Mezőgazdasági Könyvkiadó újdonságai