Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

1982. június 12., szombat o IgHilUktttó---------------------------------------­Állandó megújulással versenyben Számítógép betegközeiben Baricza Gergely az új TPA 1140-es elektronikájával ismer­kedik maradni A tőkés megrendelők bér­munkaigénye az utóbbi évek­ben sem csökkent. Legalább­is ez tűnik ki azokból az információkból, amelyeknek a forrása a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezet. Tavaly a Hungaro-Coop Külkereske­delmi Vállalat közvetítésével a korábbinál is több, 37,4 millió forint értékű bérmun­kához jutottak. Az igények még ennél is nagyobbak, s ez a szövet­kezet idei terveiben is tük­röződik. Eredetileg 39 millió forint értékű bérmunkát vál­laltak, és csak a későbbiek­ben toldották meg ezt to­vábbi egymillióval. Többletvállalás Nem kevesen vannak per­sze, akik az egymilliós több­letet már túlzásnak tartják, mondván, a tavalyi 37 mil­lió forint értékű munkát is csak nagy erőfeszítések árán teljesítették. Egy olyan jól szervezett üzemben, mint a gyulai, nem lehet csak úgy 5—10 százalékkal növelni a termelést. — Van ebben valami igaz­ság, de aggodalomra nincs különösebb ok. Ez az ipar­Szinte nem múlik el hó­nap, hogy a Mezőgazdasági Könyvkiadó ne sietne újabb meg újabb szakkönyvekkel a mezőgazdasági szakemberek, a mezőgazdaságban dolgozók, a háztáji gazdák s a kiskert­tulajdonosok segítségére, a szakmai gondok megoldásá­ban. Júniusban hét új ki­advány, könyv gyarapítja a választékot. Dr. Lehoczky Ju­dit tanulmánya a mezőgaz­dasági termelés gazdaságos- sági és jövedelmezőségi problémáit, a magyar gaz­daság hatékonysági kérdé­seit vizsgálja most megjele­nő könyvében, dr. Petraso- vics Imre szerzői munka- közössége olyan kézikönyv­vel jelentkezik, amely mél­tán számíthat megyénk szakmai olvasó közönségének érdeklődésére, a könyv cí­me : Síkvidéki vízrendezés és gazdálkodás. Második kiadás­ban jelenik meg Karsai Fe­renc és munkatársai Állat­orvosi kórélettana. Esztétika és szakmai szem­pontból egyaránt kifogásta­lan, természethű, színes ké­peket mutat be a csonthéjas ág rendelkezik a legkidolgo­zottabb normákkal. A ter­melés 5—10, esetleg 15 szá­zalékos növelése átfogó szer­vezési intézkedéseket vagy nagyobb gépi beruházást kö­vetel. Igaz a termelés a mun­ka intenzitásának emelésé­vel, a munkafegyelem szi­gorításával is növelhető, de csak korlátozott mértékben. Ezért többletbérmunka-vál- lalásunk jelentős részét túl­óráztatással tudjuk teljesíte­ni — magyarázza Török László, a szövetkezet meg­bízott elnöke. A túlórához ugyanakkor több bérre van szükség, és éppen ez okozza most a leg­több fejtörést a szövetkezet­ben. A béremelésre szánt pénzt és a nyereséget is fel­emésztheti a túlóra. Szervezés mindenekelőtt A munka mindenesetre már a módosított tervek alapján folyik. A szövetke­zetben az év végéig összeál­lított termelési programok szerint dolgoznak, s ez a ha­táridők pontos betartását kö­veteli. Egy hét yagy akár egy nap kiesés is komoly gyümölcsökről Faluba Zol­tán—Harsányi József—dr. Bödecs Lászlóné—dr. Tom- csányi Pál: 88 színes oldal a gyümölcsfajtáktól második kötete. Az ismertetések és a fajták szedésének, illetve éré­sének idejét tartalmazó táb­lázat segítségével bárki könnyen kiválaszthatja az ízlésének, igényének meg­felelő fajtasort, és néhány év múlva szinte egész évben saját kertjéből szedett, friss, zamatos gyümölcsöt tehet a család asztalára. Két kötettel is gazdagodik júniusban az Élelmiszeripari Szakmunkáskönyvtár. A do­hányszárításról és fermentá­lásról Győriványi Béla, a bor- és üdítőital-gyártás alap- és segédanyagairól dr. Gazdag László írt könyvet. Gabonaszeparálás a címe annak a könyvnek, amelyet a Gorkinszkij—Gyemszkij— BoriszKij szovjet szerzőhár­mas bocsátott közre, s amely­ben a nagyüzemi szakembe­rek találhatnak ismertetést a külföldön megvásárolt sze­parátorok szerkezetéről, és működtetéséről. KÉP fennakadást okozhat. A part­nerek szigorúak, s nem né­zik jó szemmel a határidő­módosításokat. Mindezt megtanulhatták már a több mint másfél év­tizedes múltra visszatekintő bérmunkakapcsolatok során. Ezért azután az utóbbi évek­ben nem is volt példa mi­nőségi reklamációkra, és a Lucie-Liden NSZK, valamint a Markwald nyugat-berlini cégekkel tartós kapcsolatok alakulhattak ki. A két nyu­gati cég jelentős segítséget nyújtott a korszerű technoló­gia meghonosításában a ter­melés szervezésében. A kor­szerű gépek felügyeletét — a közelmúltban 140 japán varrógépet vásároltak — is NSZK-technikusok végzik. A szövetkezet szakemberei pe­dig sok tapasztalattal gazda­godtak, amikor a szolgálati, tanulmányi utak során több­ször is személyesen győződ­hettek meg arról, hogyan dolgoznak a nyugati üzemek­ben. — Láttuk, hogy a nyugat­német varrónő sem dolgozik többet, de sokkal jobban szervezett munkafolyamat­ban vesz részt. Az igazság­hoz hozzá tartozik, hogy ott a dolgozó nem állhat fel büntetlenül cigarettázni. Ami ennél is lényegesebb, több kisegítő berendezéssel szerel­ték fel a varrodákat, és ez a termelékenység jelentős nö­vekedésével járt. Nálunk is hasonló berendezésekre len­ne szükség. Egyelőre azon­ban fontosabb, kevesebb pénzt igénylő feladatok meg­oldását tűztük célul — mondja az elnök. Egy ruha- két és fél óra alatt A termelés nemcsak túl­órákkal, a munkafegyelem szigorításával nő majd. Az év második felétől a terme­lékenység növekedését az újabb szervezési intézkedé­sek garantálják. A szövetke­zetben most egy női ruha elkészítéséhez átlagosan 2 és fél órát használnak fel. Ezzel a termelékenységgel az ország hasonló üzemei közül az elsők között találhatjuk a gyulaiakat. S hogy a szövetkezetben ezzel sincsenek megelégedve, arra bizonyíték a szervező­intézetekkel kialakított kap­csolat is. Az OKISZ Labor például már eddig is sokat segített a munkaszervezés korszerűsítésében. Kapcsola­taik nem szűntek meg. Legutóbb azonban a Köny- nyűipari Szervezési Intézet segítségét kérték, a gyártás­előkészítés és irányítási te­vékenység jobb megszerve­zésében. A szervezési intéz­kedések megszülettek már, és augusztustól a modellké­szítés technológiáját nem a szalagon, a termelés során kísérletezik ki, mint aho­gyan ez korábban nem egy­szer történt. — A szervezési intézkedé­sek jellemzője, hogy viszony­lag kis befektetés mellett is jelentősen nő a termelékeny­ség. A termelékenység eme­lése nemcsak a vállalt kö­telezettségek teljesítése mi­att szükséges, de nem hagy­hatjuk figyelmen kívül gaz­daságossági okait sem. Külö­nösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy á bérmunka nye­reségtartalma is változó — jegyzi meg Török László. A munkaszervezés korsze­rűsítése jövőre tovább foly­tatódik. Függőpályás anyag- mozgatási rendszer bevezeté­sét tervezik. Ilyen rendszer működik már egyébként a szarvasi Szirén Ruházati Ipa­ri Szövetkezetben. Ettől a termelékenység 15—20 száza­lékos növekedését remélik. A ma sok szempontból korsze­rűnek nevezhető üzem egyébként is csak állandó megújulással maradhat ver­senyben a piacon. Kepenyes János Sok szó esett már a békés­csabai kórház bővítéséről. Irtunk az építkezés problé­máiról, beszámoltunk az át­adásról, bemutattuk a kor­szerűen felszerelt kórterme­ket, műtőket, de egy valami­ről nem esett még szó: arról, hogy a kórház egy számí­tástechnikai intézettel is gaz­dagodott. Hosszú, kalandos, varga­betűkkel tűzdelt út után ke­rült vissza az egészségügy­höz az 1973-ban egészség- ügyi számítóközpontként ala­pított intézmény. Tartoztak a KÖJÁL-hoz, a megyei ta­nács pénzügyi osztályához, voltak önállóak is, és ez év január elsejétől ' a kórház számítástechnikai intézete­ként működnek. n aaa ww r ■■ jovo útja — A számítástechnikai in­tézettel már akkor is gyü­mölcsöző kapcsolatunk volt, amikor még nem tartoztak közvetlenül a kórházhoz. Ezért örömmel fogadtuk a lehetőséget, hogy a számítás- technikai intézet jól képzett szakembergárdájával hoz­zánk csatlakozzon, s ezentúl még jobban közreműködje­nek a gyógyítőmunkában. Kidolgoztunk egy középtávú tervet, ebben az szerepel, hogy mit szeretnénk 1985-ig megvalósítani. Közben dol­gozunk a hosszú távú elkép­zeléseken is, mert látjuk, hogy a jövő kórházában nél­külözhetetlen lesz a számí­tógép, ezt bizonyítják az előt­tünk járó, fejlett egészség­üggyel rendelkező országok példái is — mondja dr. Ju­hász László igazgató főor­vos. Hozzáteszi még azt is, hogy ami most van, az még csak a kezdet. Jelenleg adatnyilvántartásra használ­ják a számítógépet. Az in­tenzív osztály adatait mint­egy másfél éve, a gyermek- osztályét május óta kezeli a számítógép. A géppark bő­vülésével a kórház többi osz­tályát is bekapcsolják a gé­pi adatfeldolgozásba, és dol­goznak a diagnosztikai és a terápiás programokon is. Ezeket a jövő évtől szeret­nék legalább részben alkal­mazni. A VI. ötéves tervidő­szak végére szeretnék elér­ni, hogy a kórház összes osztálya, valamint gazdálko­dása a számítógép segítségé­vel végezze munkáját. Ehhez persze jelentősen fejleszteni kell a meglevő, gépparkot. Honnan lesz erre pénze a kórháznak? Elveszik majd más osztályoktól, és így ke­vesebb jut modern műsze­rekre? Az igazgató megnyug­tat: — Erről szó sincs, számí­tástechnikai intézetünk ka­pacitása jelenleg jóval na­gyobb, mint amekkorák a mi igényeink. Munkájuk 40 százalékát teszi ki a kórházi feladatok elvégzése, a többi időben külső szervek meg­rendeléseit teljesíti. Termé­szetesen ezért pénzt kapnak, ebből tartják el magukat, és ebből fognak majd fejleszte­ni is. Gépet építenek A számítástechnikai inté­zet a kórház Hámán Kató utcai épületének első eme­letén dolgozik. Ha nincsenek is bőviben a helynek, de már megszűnt a régi — gyak­ran a munkát akadályozó zsúfoltság. Dr. Hőss Károly, az intézet vezető főorvosa büszkén mutatja legújabb számítógépüket, a TPA— 1140-est. — Eddig kisgépekkel dol­goztunk, ez az új komputer már egy komoly középgép. Ezzel kibővíthetjük az álta­lunk végzett egészségügyi munkák körét. Egyébként már a gépnek a megléte is jelzi, hogy elismerik az álta­lunk végzett munkát. Ezt a számítógépet a Központi Fi­zikai Kutató Intézet, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság -segítségével kap­tuk, a konfiguráció kiépíté­séhez pedig az Egészségügyi Minisztérium számítástech­nikai alkalmazási bizottsága adott összesen több mint egymillió forintot. Ezt a se­gítséget mi azzal szeretnénk meghálálni, hogy olyan kór­házi számítógépes hálózatot fejlesztünk ki, amely ex­portképes is, és így a prog­ramok a KFKI számítógé­peivel együtt eladhatók lesz­nek. Bár a számítástechnikai intézetben, érthető módon, mindenki örül az új gépnek, használni még nem tudják igazán, és ennek az az oka, hogy csak egy van belőle. Egészségügyi alkalmazásnál alapkövetelmény a folyama­tos üzem, meghibásodások miatt sem állhat meg a munka. Ezért kell egy tar­talék berendezés, tehát még egy számítógép, amelyikre szükség esetén át lehet ten­ni az éppen futó programo­kat. Jelenleg a három TPA —I. számítógépből kettő vég­zi ezt a munkát, de szeret­nék mielőbb üzembe állítani az 1140-est. És mert pénzük nincs, sajátságos módon old­ják meg a tartalék gép kér­dését. — Régi jó kapcsolatainkra való tekintettel a gyártó KFKI-től megkaptuk a szá­mítógép nyomtatott áramkö­ri lemezeit, és a szükséges alkatrészek egy részét. A többit mi szerezzük be, már csak néhány alkatrész hi­ányzik. Ezután építünk ma­gunknak egy tartalék gépet, amely természetesen min­denben ugyanolyan lesz, mint a mostani, csak éppen an­nak töredékébe kerül majd. Ez a munka egyben arra is jó lesz, hogy a legapróbb al­katrészig megismerjük az új berendezést, így az esetle­ges javítások nem okoznak majd problémát — mondja Baricza Gergely, az intézet egyik mérriöke. Képernyőn a gyógyszerhatás A kórházi számítógépes program megírásában Ko- rompai Klára és Lipták Irén vett részt. — Rendkívül izgalmas és érdekes munka volt. Szeren­cse, hogy nem ért véget, mert amint az alapokkal el­készültünk, máris a fejlesz­tésen dolgozunk. Most azt kívánjuk elérni, hogy egy­szerre több osztály is hasz­nálhassa a gépet, ehhez egy időosztásos programot írunk. A fő nehézséget az jelenti, hogy ezek a gépek viszony­lag kicsik és szűk a tároló- kapacitásuk is. Ezért jó né-' hány trükköt kellett alkal­maznunk, hogy egyáltalán megoldható legyen a feladat. Mire ezzel végzünk, remél­jük, elkészülnek a fiúk az új gép megépítésével, és akkor átírjuk a programot az 1140-esre. Ez már minőségi ugrás lesz, hiszen a na­gyobb gép egyszerre 48 mun­kahelyet tud majd kiszolgál­ni — mondja Korompai Klá­ra. A jelenleg futó nyilvántar­tási program legérdekesebb és leghasznosabb része a gyógyszer-kölcsönhatásokat és ellenjavallatokat ismerte­tő rész. Ennek az anyagát dr. Simon-Fiala János, a kórház főgyógyszerésze állít­ja össze. — A szakirodalom szerint a különféle gyógyszerek köl­csönhatásai rendkívül sok bajt okozhatnak. Az USA statisztikája szerint minden hetedik ápolási napra azért van szükség, mert az előre nem látott gyógyszerhatások miatt romlik a beteg állapo­ta. Ez évente hárommilliárd dollár kárt okoz csak az Egyesült Államokban. Ná­lunk ilyen felmérés még nem készült, de nyilván élő, léte­ző probléma ez. Az ezzel kapcsolatos szakirodalom kö­vetése nem lehet az orvosok feladata, sem idejük, sem lehetőségük nincs arra, hogy ezt megtegyék, de az is el­képzelhetetlen, hogy valaki ezeket fejben tartsa. Ezért a számítóközpontban dolgozó kollégák beiktattak a prog­ramba egy olyan részt, mely lehetővé teszi, hogy a kép­ernyőn jelezzük a betegnek rendelt gyógyszer rövid el­lenjavallatait, és esetleges kölcsönhatásait. így minden esetben az orvos tudomására hozzuk, hogy mire kell az adott gyógyszernél vigyáz­nia. Természetesen ezeket az ismereteket naprakészen tartjuk. De mit szólnak mindehhez az orvosok, hiszen az egész rendszer azért működik, hogy munkájukat könnyebbé te­gye, és elősegítse a gyógyító tevékenységet. Dr. Bereczki Zsolt, az intenzív osztály or­vosa alapvetően elégedett: — Nálunk az osztályon működik leghosszabb ideje a számítógépes nyilvántartás, így elég sok tapasztalatot szereztünk. Kétségtelen, hogy előfordulnak még zökkenők, de ezzel együtt is sokat se­gít nekünk ez a rendszer. Az adminisztráció terheinek egy részét leveszi a vállunk- ról, a gyógyszer-nyilvántartó program pedig a maga ne­mében egyedülálló. Mi úgy érezzük, hogy a rendszer tel­jes kiépülésével nagyot lé­pünk előre, és mindenkép­pen javulni fog a gyógyító­munka minőségi színvonala is. És csak úgy mellékesen azt is bebizonyítjuk, hogy egy vidéki kórházban is le­het akár országra szóló ered­ményeket elérni. Kép, szöveg: Lónyai László A Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat 3. sz. gyáregysége Lajos- mizsén acélszerkezetű víztornyokat és különböző tartályokat gyárt. Termékeik nemcsak hazánkban keresettek, jelentős az exportjuk is, mivel termelésük 30 százalékát a KGST-álla. mokon kívül a közel-keleti országokba (Irak, Szíria, Jordá­nia, Líbia) szállítják. A képen: csehszlovák megrendelésre készülnek a 200 köbméteres víztornyok (MTI-fotó — Kozák Albert felvétele — KS) U Mezőgazdasági Könyvkiadó újdonságai

Next

/
Thumbnails
Contents