Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-11 / 135. szám
NÉPÚJSÁG 1982, június 11., péntek Befejeződött a KGST XXXVI. ülésszaka Külföldi kormányküldöttségek elutazása Csütörtökön elutazott hazánkból a KGST XXXVI. ülésszakán részt vett szovjet, bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK, román és jugoszláv kormányküldöttség. A szovjet küldöttséget Nyikolaj Tyihonov, a Minisztertanács elnöke vezette, tagjai voltak: Vlagyimir Dolgih, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Alek- szej Antonov, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Nyikolaj Bajbakov, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke, Gurij Marcsuk, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a tudományos és műszaki állami bizottság elnöke, Nyikolaj Talizin, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője, Vaszilij Garbuzov pénzügy- miniszter, Nyikolaj Komarov, a külkereskedelmi miniszter első helyettese és Nyikolaj Firjubin külügyminiszter-helyettes. A bolgár küldöttséget Gri- sa Filipov, a minisztertanács elnöke vezette, tagjai voltak: Andrej Lukanov, a minisztertanács elnökhelyettese, Bulgária állandó KGST- képviselője, Kiril Zarev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke, Toncso Csakrov ' gépgyártási és elektronikai miniszter, Móri; Ivanov, a külügyminiszter első helyettese, Hriszto Petkov, a minisztertanács gazdasági és tudományosműszaki együttműködési bizottságának állandó titkára és Rasko Draganov, Bulgária állandó KGST-képvise- lőjének helyettese. A csehszlovák küldöttséget Lubomir Strougal, a minisztertanács elnöke vezette. A lengyel küldöttséget Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke vezette, tagjai voltak: Zbigniew Madej, a minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke, Lengyelország állandó KGST- képviselője, Marian Woz- niak, a LEMP Központi Bizottságának titkára, Czeslaw Piotrowski bányászati és energetikai miniszter, Ta- deusz Nestorowicz külkereskedelmi miniszter, Marian Dmochowski külügyminiszter-helyettes, Stanislaw Dlu- gosz, az állami tervbizottság elnökhelyettese, Mieczyslaw Kazimierczuk felsőoktatási, tudományos és műszaki miniszterhelyettes és Tadeusz Pietrzak, Lengyelország budapesti nagykövete. Az NDK küldöttségét Willi Stoph, a minisztertanács elnöke vezette, tagjai voltak: Paul Verner, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának titkára, Gerhard Schürer, a minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke, Gerhard Weiss, a minisztertanács elnökhelyettese, az NDK állandó KGST- képviselője, Herbert Weiz, a minisztertanács elnökhelyettese, tudományos és műszaki miniszter, Horst Solle külkereskedelmi miniszter, Peter Florin külügyminiszter-helyettes, Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete, Horst Tschanter, a NSZEP KB osztályvezetője Siegfrid Möke, a minisztertanács mellett működő KGST-osz- tály vezetője és Karl-Heinz Schröder, az NDK KGST- képviselőjének helyettese. A román küldöttséget Constantin Dascalescu, a minisztertanács elnöke vezette, tagjai voltak: Virgil Cazacu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Gheorghe Petrescu, a kormány külügyminiszter-helyettese, Ion Stoian külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterhelyettes, Stefan Stancu, a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottság elnökhelyettese és Grigore Bargaoanu, Románia állandó KGST-képviselőjének helyettese. A jugoszláv küldöttséget — amely a KGST és a JSZSZK közötti együttműködési megállapodásnak megfelelően vett részt a tanácskozáson — Zvone Drágán, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke vezette. A küldöttségek búcsúztatására megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Juhár Zoltán belkereskedelmi, Markója Imre igazságügy-, Méhes Lajos ipari, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, ott voltak az együttműködésben érdekelt tárcák képviselői, valamint a diplomáciai képviseletek vezetői tagjai. (MTI) Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVI. ülésszakáról Június 8—10. között a Magyar Népköztársaság fővárosában — Budapesten — tartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVI. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagálla- mok küldöttségei Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökhelyettesének, Minisztertanácsa elnökhelyettesének, Zsam- bin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének, Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsa elnökének, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének vezetésével. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti egyezménynek megfelelően az ülésszakon részt vett az JSZSZK küldöttsége, Zvone Drágán, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettese vezetésével. Az ülésszak munkájában, meghívás alapján, megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, a KGST bizottságainak és a szocialista országok által létrehozott egyes nemzetközi gazdasági szervezetek képviselői. Az ülésszak elnöki teendőit Lázár György, a Magyar Népköztársaság küldöttségvezetője, az MNK Miniszter- tanácsának elnöke látta el. Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság tevékenységét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. és XXXVI. ülésszaka között. Megállapították, hogy a KGST-tagállamok 1981-ben kommunista és munkáspártjaik vezetésével, a szocialista társadalom előnyeit kihasználva és a belső erőforrásokat mobilizálva jelentősen előreléptek a folyó ötéves terv feladatainak megoldásában, a társadalmi termelés fejlesztésében. Igen nagy ütemben növekedett a termelés azokban az ágazatokban, amelyek meghatározzák a tudományos-műszaki fejlődést, elsősorban a gépiparban, az elektronikában, az energetikában és a vegyiparban. Az ipari termelés növekedésének zömét a munkatermelékenység növelése útján érték el. Számos országban a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a mezőgazdasági termelés 1981-ben a KGST-tagállamok egészét tekintve az 1980. évi szinten maradt. Megnőtt a KGST- tagállamok kölcsönös külkereskedelmi árucsere-forgalma, amelynek részaránya a teljes árucsere-forgalomban az elmúlt évben 55 százalékot tett ki. Az ülésszakon egyhangúlag hangsúlyozták, hogy a KGST- tagállamok népgazdaságának fejlődésében mind nagyobbsze- repet kap az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció további elmélyítése, a kölcsönös termelési, tudományosműszaki és kereskedelmi kapcsolatok bővítése. Ez az együttműködés a KGST-tagállamok világgazdaságban betöltött pozíciói megerősítésének egyre fontosabb tényezőjévé válik. A KGST-tagállamok szocialista közössége egységének és összeforrottságának megerősítése, gazdasági és tudományosműszaki együttműködésük tökéletesítése szempontjából különösen jelentősek voltak a testvérpártok és testvéri államok vezetőinek tárgyalásai, többek között a krími találkozók során. Az e találkozókon elért megállapodások megvalósítása hozzájárul a KGST-tagállamok gazdasági és tudományosműszaki együttműködésének továbbfejlesztéséhez, ezen országok kommunista és munkáspártjainak kongresszusai által kitűzött társadalmi-gazdasági fejlesztési feladatok eredményes megoldása érdekében. Az elmúlt évben folytatták a komplex program, a KGST-tagállamok hosszú távú együttműködési célprogramjainak és az előző ülésszak határozatainak megvalósítására irányuló tervszerű munkát. Ennek során nagy figyelmet fordítottak a gazdaság intenzifikálása szempontjából fontos jelentőségű korszerű gép- és berendezésrendszerek kifejlesztésére és szakosított gyártásának megszervezésére, valamint a testvéri országok lakossága kiváló minőségű ipari termékekkel és élelmiszerekkel való teljesebb ellátásának kérdéseire. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok népgazdaságának és együttműködésének fejlődése a világpiaci konjunktúra romlásának feltételei között, az imperialista államok által folytatott erőpolitika aktivizálódása, a fegyverkezési hajsza fokozódása és a hadikiadások növekedése, a belügyekbe való beavatkozás miatt bonyolultabbá vált nemzetközi viszonyok közepette ment végbe. Az USA és számos más NATO-ország imperialista körei politikai nyomás céljából fokozták a diszkriminációt a KGST- tagállamok vonatkozásában, rátértek a szankciók alkalmazására, felbontják az ezen országokkal, különösen Lengyel- országgal és a Szovjetunióval fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolataikat. Erősödik a testvéri Kuba elleni gazdasági blokád törvénytelen politikája. A nemrégiben a versailles-i értekezleten elfogadott nyilatkozatból kitűnik, hogy a főbb tőkés országok még tovább kívánják nehezíteni a KGST-országokkal fennálló kereskedelmi, hitel- és egyéb gazdasági kapcsolataikat. Országainak a KGST Végrehajtó Bizottsága folyó éy január 22-i nyilatkozatában kifejezett álláspontját megerősítve az ülésszak határozottan elutasítja ezeket az akciókat, és úgy véli. hogy ezek a nemzetközi feszültség kiélezésére irányulnak, és zavarják a békés, kölcsönösen előnyös egvütt- működés fejlődését, ellentétesek nemcsak a KGST-tagállamok, hanem a világ valamennyi népeinek érdekeivel, durván sértik a nemzetközi élet általánosan elfogadott normáit, az ENSZ alapokmányában, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglalt elveket. Az ülésszak résztvevői megengedhetetlennek tartanak bármiféle beavatkozást a KGST tagjának — a Lengyel Nép- köztársaságnak — belügyeibe. Egyhangúlag hangsúlyozták, hogy az ilyen jellegű akciók eredménytelenek maradnak. A KGST-tagállamok, összefor- rottságukat és kölcsönös együttműködésüket erősítve, a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdításában érdekelt más államokkal való kapcsolataikat fejlesztve, szilárd eltökéltséggel biztosítják további stabil fejlődésüket. A KGST-tagállamok sokoldalú segítséget nyújtottak és nyújtanak a testvéri lengyél népnek gazdasági nehézségei leküzdésében, az ország további szocialista fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításában. Az ülésszak áttekintette és jóváhagyta az 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordináció programját, amelynek elő kell segítenie a kommunista és munkáspártoknak a termelés in- tenzifikálását célzó irányvonalának megvalósítását a testvéri országok népei jólétének emelése érdekében. Előirányozták, hogy a tervkoordinációt kiegészítik az érdekelt KGST- tagállamok gazdaság- és tudományos-műszaki politikájának egyeztetésével. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi szocialista munkamegosztás lehetőségeinek kiaknázására a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és a KGST-tagállamok népgazdasága kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása céljából. A program előirányozza, hogy erősíteni fogják a főbb együttműködési feladatok megoldásának sokoldalú megközelítését, bővítik az egyeztetett területek és létesítmények vonatkozásában eszközölt beruházások koordinálását. Javaslatokat fognak kidolgozni a tudományos-műszaki és termelési kooperáció fejlesztésére, és ennek alapján a tudományos és technikai eredményeknek a népgazdaság kulcsfontosságú ágazataiban történő bevezetésére. A Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdasági fejlődése meggyorsításának és hatékonysága növelésének szükségességére való tekintettel előirányozták szélesebb körű részvételüket a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. A komplex programnak megfelelően ezen országok vonatkozásában a továbbiakban is az egyeztetett előnyös együttműködési feltételeket kívánják alkalmazni. Különös jelentőséget tulajdonítva annak, hogy az erőfeszítéseket a tudományos-technikai haladás legfontosabb irányaiban egyesítsék, a KGST-tagállamok küldöttségvezetői az ülésszak folyamán általános egyezményeket írtak alá a mikroprocesszoros technika fejlesztésében és széles körű nép- gazdasági alkalmazásában való együttműködésről, valamint az ipari robotok szakosított és kooperációs gyártásának megszervezésében való együttműködésről. Az ülésszak által a mikroprocesszorokkal kapcsolatban jóváhagyott program és a robottechnika területén egyeztetett együttműködési intézkedések előirányozzák közös tudományfejlesztési munkák elvégzését, a legújabb elektronikai eszközökkel ellátott automatizált technológiai gép- és műszerkomplexumok, vezérlő- rendszerek szakosított sorozatgyártásának megszervezését. Ugyancsak aláírták a számítástechnikai eszközökhöz szükséges mikroelektronikai elembázistermékek, a mikroelektronikához szükséges anyagok és technológiai berendezések gyártásszakosításáról és kooperációjáról szóló sokoldalú kormányközi egyezményt is. A szóban forgó dokumentumok megvalósítása lehetővé tesz* a KGST-tagállamok népgazdasága műszaki rekonstrukciója, az ipar és a mezőgazdaság termelési folyamatai, az irányítás területén több fajta munka automatizálása bázisának megerősítését, a kézi munka alkalmazásának csökkentését. különösen a munkaigényes és nehéz fizikai műveletek során, lehetővé teszi továbbá energia, nyersanyagok és egyéb anyagok megtakarítását. Áttekintették az citomerőművi berendezések sokoldalú nemzetközi gyártásszakosításáról és kooperációjáról, valamint kölcsönös szállításáról szóló egyezmény teljesítésének menetét. Hangsúlyozták, hogy a szóban forgó egyezmény megvalósítása jelentős, mértékben javítja a KGST-tagállamok villamos energia iránti szükségleteinek kielégítését. Az ülésszak megállapította, hogy ezekben az országokban jelentős munkát végeztek a szakosított termelőkapacitások létrehozása, az újabb bonyolult berendezések gyártásának megszervezése és szállítása területén. A folyó ötéves tervidőszakban megkezdik az 1000 mw egyedi teljesítményű nyomottvizes energetikai reaktorokkal működő berendezések kooperációs gyártását. Az ülésszak elfogadta az atomenergetika, az atomerőművi berendezések gyártásszakosítása és kooperációja területén folyó együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlásokat. A KGST ülésszakán kiemelték annak szükségességét, hogy erősíteni kell az együttműködést a fűtőanyag, energia és nyersanyag, a másodlagosokat is beleértve, megtakarítása és ésszerű felhasználása területén. A KGST-szervek megbízást kaptak, hogy e kérdésben dolgozzanak ki javaslatokat, és elsősorban az energia- és anyagtakarékos technológia és technika kifejlesztése és bevezetése, az élenjáró tapasztalatok cseréjének bővítése területén. Figyelembevéve a lakosság korszerű háztartási iparcikkek iránti növekvő igényét, az ülésszak jóváhagyta a színes televíziózás területén folyó sokoldalú együttműködés programját. Előirányozták új típusú színes tv-k, képcsövek, stúdióberendezések, videotechnika, valamint az ezek gyártásához szükséges technológiai berendezések és ellenőrző mérőműszerek kidolgozását és gyártásának nemzetközi gyártásszakosítás alapján történő meghonosítását. Megelégedéssel állapították meg a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal a KGST és a JSZSZK közötti egyezmény alapján megvalósuló együttműködés továbbfejlődését, valamint az Angolai Népi Köztársasággal, az Afganisztáni Demokratikus Köztársasággal, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal, a Mozambiki Népi Köztársasággal és a Szocialista Etiópiával folytatott együttműködés továbbfejlődését. Az ülésszak hangsúlyozta a fejlődés szocialista útjára orientálódó és a tanáccsal való szorosabb kapcsolatokra törekvő fejlődő országokkal, valamint a többi fejlődő országgal, a gazdaság, a tudomány és a technika területén megvalósuló együttműködés megszilárdításának fontosságát. A KGST-tagállamok 1981-ben 92 fejlődő államnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget, főképpen gazdaságuk állami szektorának megerősítése, természeti erőforrásaik kiaknázása, nemzeti kádereik felkészítésének bővítése céljából. Döntést hoztak a KGST keretében folyó, a fejlődő államokkal való sokoldalú együttműködéssel kapcsolatos munka tökéletesítésére. Megerősítették, a KGST-tagállamok arra törekednek, hogy fejlesszék a kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat azokkal a tőkés államokkal, amelyek készek egyenjogú és kölcsönösen előnyös feltételek mellett együttműködést folytatni, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában szereplő rendelkezések betartása mellett. Ezzel kapcsolatban megemlítették a Finn Köztársasággal, többek között a Finnország és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa között létrejött egyezmény alapján folytatott együttműködés eredményes fejlődését. A küldöttségvezetők azon egyhangú meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés következetes és tervszerű elmélyítése a jövőben is elő fogja segíteni ezen országok népei számára az előttük álló gazdasági és társadalmi feladatok eredményes megoldását, továbbá hozzá fog járulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a béke, és a társadalmi haladás ügyéhez. A KGST XXXVI. ülésszaka a nézetazonosság, a teljes kölcsönös megértés, és az elvtársi együttműködés légkörében folyt le. (MTI)
