Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-10 / 134. szám
1982. június 10., csütörtök NÉPÚJSÁG Hatósági munka a megyeszékhelyen Beszélgetés dr. Gally Mihály vb-titkárral A szocializmus építése során tovább erősödik az állami szervek, köztük a tanácsok szerepe. A tanácsok nép- képviseleti, önkormányzati jellege sokoldalúbbá, tartalmasabbá válik, s tovább fejlődik államigazgatási jellegük is. Mindez némi leegyszerűsítéssel színvonalasabb hatósági munkát igényel. Napjainkban sok szó esik az államigazgatás korszerűsítéséről. A követelmények, a feladatok módosulása, hogyan hat ki a hatósági tevékenységre? Az ügyintézés egyszerűsítésének és korszerűsítésének milyen eredményei vannak a megyeszékhelyen? Milyen területen van a legtöbb teendő? Többek között erre kértünk választ dr. Gally Mihálytól, a békéscsabai Városi Tanács V. B. titkárától. A közigazgatással szembeni követelmények szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszán jelentősen módosultak. A feladatok mennyiségi és minőségi növekedése mellett az igazgatásnak tudatosabban és hatékonyabban kell társadalomformáló tényezővé válnia. Előrelátó, szervező, az ágazatpolitikai célkitűzéseket szolgáló jelleggel kell funkcionálnia. Tekintettel kell lennie arra a társadalmi igényre is, mely szerint az igazgatási munkában a korábbi közhatalmi vonások helyett, a szolgáltatási jelleget kell erősíteni. — Mit jelent a szolgáltatási jelleg a gyakorlatban? — Míg korábban ügyiratokban gondolkodott az államigazgatás, napjainkban e?"re inkább az életkörülmények alakulása lett a központi kérdés. A szolgáltatási jellegnek két oldala van. Mégpedig tartalmi és formai. A tartalmi oldal jelenti a gyors, a kulturált, az embercentrikus ügyintézést. Formai vonatkozásban megváltozik az ügyfél és az ügyintéző kapcsolata. Nyíltabbá és társadalmilag ellenőrzöt- tebbé válik az igazgatás az ügyfélszolgálati irodában. A lakossági ügyek döntő többségét egy helyen intéző ügyfélszolgálati iroda kialakítása tanácsunknál is folyamatban van. — A városi tanács 1980. elején hozott határozatot az ügykezelési és egyéb adminisztrációs tevékenység csökkentésére. Hogyan hajtották végre ezt a határozatot? — A szakigazgatási szervek nagy figyelmet fordítottak a határozat végrehajtására. Megítélésem szerint, a hatósági munka színvonala megnyugtató, a törvényesség szilárd. A központi iktatás bevezetésével az ügyiratok száma mintegy a felére csökkent. Míg 1979-ben a városi tanácsnál több mint 51 ezer ügyirat keletkezett, a múlt évben számuk 23 ezerre csökkent. A határozat jellegű ügyiratok csökkenése az ágazati minisztériumok egyszerűsítési törekvésével áll összhangban. A határozatok száma, az ügyiratokhoz képest viszont emelkedett. 1979-ben a megyében született tanácsi határozatoknak mintegy 11 százaléka békéscsabai volt, a múlt évben ez az arány elérte a 19 százalékot. A komoly szakismeretek, sokszor bonyolult jogi megítélést igénylő határozat- hozatalhoz képest az ügyintézők száma viszonylag alacsony. A megyében levő tanácsi ügyintézőknek mindössze 10 százaléka dolgozik a megyeszékhelyen. Sikerült a határidőn túli ügyintézést is visszaszorítani. Míg két évvel ezelőtt a 30 napon túli ügyek száma 726-ot tett ki, addig a múlt évben 149-re csökkent éz az arány. Javult a határozatok meggyőző ereje. Ennek tudható be, hogy a korábbi évekhez képest sokkal kevesebb volt a fellebbezések száma. Városunkban az elmúlt években megteremtődött a korszerű és egyszerű közigazgatás feltétele. Bevált a központi leíró és iktató, ma már szerves része a tanácsnak. A megalapozottabb ügyintézést segíti néhány fajta nyilvántartás számítógépes és pe- remlyukkártyás rögzítése. — Két évvel ezelőtt a tanácsülés úgy döntött, hogy konkrét intézkedést kell kidolgozni azért, hogy minél több állampolgárt vonjanak be a közügyek intézésébe és ellenőrzésébe. Erősíteni kell az igazgatási tevékenység társadalmi hátterét is. — Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában különös jelentősége van a szocialista demokrácia kiszélesítésének, az állampolgárok bevonásának az ügyintézésbe. Az elmúlt időszakban több kezdeményezés történt a városi tanácsnál a lakosság bevonására, egyes döntések előkészítésébe, bizonyos esetekben a végrehajtás ellenőrzésére. Szervezettebbé vált a szakigazgatási szervek és a kisebb közösségek érdekeit közvetítő lakó- és utcabizottságok kapcsolata. Az igazgatási tevékenység társadalmasításában különösen a lakásügyi, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkában, a kereskedelmi és az árellenőrzések területén, valamint a tartási, életjáradéki, öröklési szerződések ellenőrzésében számottevőek az eredmények. — A hatósági munka egyik fontos eleme az érdekek egyeztetése és a közérdek elsőbbségének biztosítása. Hogyan tud ennek a feladatnak eleget tenni a városi tanács? — Különösen jelentős ez a kérdés, amikor az érdek- viszonyok bonyolultabbá váltak. A kisajátítási eljárásban, az építési igazgatásban, a magánkereskedelemben és a kisipar területén, az új vállalkozási formák kialakításában szakigazgatási szerveink a politikai célkitűzéseknek és a tényleges társadalmi szükségleteknek megfelelően következetesen biztosítják a közérdeket szolgáló döntéseket. Fontos kérdés a társadalmi tulajdon védelme is. Az igazgatásban rejlő lehetőségek kihasználásával igyekszünk visszaszorítani a köztulajdont károsító magatartásokat. Az igazgatási osztály szigorú és következetes bírságolási gyakorlatot folytat. A tulajdon elleni szabálysértéseknél a megyében Békéscsabán a legmagasabb az egy főre eső bírságátlag. A vásárlók megkárosításánál közel 400 forinttal több az egy elkövetőre eső bírságátlag, mint a megyéi átlag. Az osztályok, az ügyintézés során helyesen értékelik a cselekmények társadalomra való veszélyességét, az elkövetők személyi és anyagi körülményeit, az enyhítő és súlyosbító körülményeket. A döntések a nevelést és a bűnmegelőzést szolgálják. Javult a határozatok végrehajtásának hatékonysága is. — Gyakran esik szó az állampolgári érdekek védelméről. Mit tesz ebben a tanács? ' — Osztályaink munkájában központi helyet foglal el az állampolgári érdekek védelme is. Különösen kiemelkedő munkát végeztek az árellenőrzés, a kereskedelem és a kisipar ellenőrzése terén. A múlt évben az árellenőrzések során 32 esetben tártak fel hiányosságot. A kereskedelmi ágazatban 84 esetben intézkedtek a rendellenességek megszüntetésére. Tovább javult — a társadalmi szakértők bevonásával — az építésügyi árellenőrzés a műszaki osztályon. Ez annál is indokoltabb, hiszen Békéscsabán városszerte igen sokan építkeznek. Ezek az ellenőrzések a lakosság érdekét szolgálják. — A családvédelem napjaink egyik fontos feladata. A lakásigénylőknek csaknem 30 százaléka gyermekét egyedül nevelő szülő. — Valóban aggasztó tünet a családok felbomlása, a csonka családok számának növekedése. Mindez arra utal, hogy a családvédelmi, valamint a gyermek- és ifjúság- védelmi munkára a tanács nagyobb figyelmet fordítson. Az elmúlt években ebben is jelentős előrelépések történtek. A veszélyeztetett gyermekek érdekében alkalmazott védő- és óvóintézkedéseknek nemcsak a száma, de a hatékonysága is nőtt. A javulás ellenére azonban nem lehetünk elégedettek. Fokozni kell a művelődés- ügyi, az egészségügyi, az igazgatási osztályok együttműködését a felderítő és a megelőző munkában. Tovább kell szélesíteni a család-, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység társadalmi bázisát. — A város köztisztaságáról gyakran lehet elítélő jelzőket hallani. Mi a valós helyzet ezen a téren? Vajon hatósági eszközökkel lehet-e eredményt elérni? — A környezetvédelmi feladatokat osztályaink elszigetelten látják el. Városunknak nincs elfogadott távlati környezetvédelmi koncepciója. Ennek ellenére történtek előrelépések. A tanács rendeletet alkotott a köztisztaságról és a közterületek használatáról. Eredményesen tevékenykednek a környezet- védelmi őrök. A múlt évben 57 személyt sújtottak helyszíni bírsággal. A város köz- tisztasága azonban valóban nem megnyugtató. Eredményt csak hatósági eszközökkel nem lehet elérni. Éppen ezért fokozni kell a felderítő, megelőző tevékenységet, s következetesen kell folytatni a felvilágosító, nevelő munkát. És ebbe a munkába a város egész lakosságát be kell vonni. Hiszen mindannyiunk érdeke, hogy Békéscsaba tiszta város legyen. Serédi János Biztosítási tanácsok külföldön nyaraló turistáknak Az Állami Biztosító az idei turistaszezonra is figyelmébe ajánlja a külföldre utazóknak azokat a biztosításokat, amelyekkel gondtalanabbá tehetik nyaralásukat. A szocialista országokba utazó magyar turisták az államközi szerződések alapján továbbra is ingyenes egészségügyi ellátásban részesülnek, emellett azonban feltétlenül* hasznos számukra az a biztosítás, amelynek alapján a biztosító napi 3 forintos díjért 100 000 forintig baleseti térítést nyújt, és 12 000 forintig kifizeti a baleset következtében megrongálódott, ellopott vagy elvesztett poggyászokat. A tőkés országokkal — néhány kivételtől eltekintve — hazánknak nincs szociálpolitikai, illetve kétoldalú egészségügyi ellátásra vonatkozó államközi szerződése. Az ezekbe az országokba utazók napi 5 forintért betegség-, baleset- és pogy- gyászbiztosítást köthetnek, amely alapján a biztositó vállalja, hogy a külfölden sürgős orvosi ellátásra vagy kórházi ápolásra szoruló magyar állampolgár helyett az orvosnak, kórháznak — az illető ország pénznemében — kifizeti a gyógykezeléssel kapcsolatban felmerült költségeket. A gépkocsival külföldre utazók felelősségbiztosítása Görögország. Törökország. Spanyolország, Portugália, és Izland kivételével az európai országokban és a Szovjetunió egész területén érvényes. Ezt a gépjármű forgalmi rendszáma, és a „H” .felségjel igazolja. Ha valaki olyan országba utazik gépkocsival, ahol nem ismerik el a magyar felelősségbiztosítást, annak ki kell váltania az úgynevezett Zöld kártyát a biztosítónál, vagy az autóklubnál. Az európai szocialista országokban érvényes az itthon megkötött cascobiztosítás is. Azoknak, akik Nyugatra utaznak, tanácsos megkötniük a külföldre szóló cas- cobiztosítást, amely, önállóan, vagy az itthon érvényes casco mellé kiegészítésként is megköthető. Június 1-től lakókocsikra és utánfutókra is köthető casco, s ennek alapján a külföldi úton keletkező károk közül a törés-, elemi és lopáskárok térülnek meg. Az Állami Biztosítóval kapcsolatban álló külföldi biztosító intézetek a casco- segítségnyú j tási egyezmény alapján, a mozgásképtelenné vált gépjármű szükségjavításához elegendő költséget megelőlegezik. Jó tudni, hogy a még súlyosan sérült gépkocsit sem lehet a magyar biztosító előzetes hozzájárulása nélkül véglegesen külföldön hagyni. A Déli pályaudvar szomszédságában a terveknek megfelelő ütemben épül a Finta József állami díjas, Ybl-díjas főépítész vezetésével tervezett, négyszáz szobás szálloda. A kivitelezést osztrák vállalatok végzik. A huszonhatezer négyzetméter összalapterületű űj szállodát várhatóan 1982 augusztusában adják át (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) Apáról fiúra... Negyven esztendő vasúti szolgálatban A békéscsabai nyugdíjas MÁV-főellenőrről, Tóth Istvánról csakugyan el lehet mondani, hogy igazi vasutas-dinasztiából származik. Nagyapja 30, édesapja 35, ő pedig már több mint 40 évet töltött el a Magyar Államvasutak. szolgálatában. Az apáról fiúra öröklődő érdeklődés és hivatásszeretet azonban vele sem szakadt meg, ugyanis hét gyermeke közül az egyik villanymoz- dony-vezető lett. Ezek után joggál feltételezhető, hogy a 14 unoka között is akad majd valaki, aki szintén az elődök nyomdokaiba lép. Tóth István 1918-ban Túr- kevén született, ahonnan szüleivel együtt 1933-ban költözött át Békéscsabára. A távolba futó sínpárok és a rajtuk zakatoló vonatok igen hamar megragadták a gyermeki fantáziát, képzelőerőt, s gyorsan felkeltették érdeklődését irántuk. Mindösz- sze 10 éves volt, amikor már egyedül utazhatott vonaton. Az iskolai tanulmányok befejezése után, 18 éve- Tien kérte felvételét a vasúthoz, ahol rövidebb-hosz- szabb ideig különféle munkahelyeken dolgozott. Kezdetben pályamunkás volt, majd raktári dolgozó, s azután pedig vonatfékező lett. A szakvizsgák sikeres letételét követően, 1942-ben került a forgalmi szakszolgálathoz, vagyis arra a területre, amelyhez kora ifjúságától kezdve vonzódott. Mintegy 10 éven keresztül volt forgalmista, e ezután két évig raktárfőnöki teendőket látott el Békéscsabán. Majd 1978-ig, vagyis nyugdíjaztatásáig mint vezető kereskedelmi hivatalnok tevékenykedett. Kétségtelen, az emberi értékek egyik legfontosabb fokmérője az: ki, milyen odaadással, pontossággal és szorgalommal dolgozik? Tóth István esetében semmilyen kétség sem merülhet fel efelől, hiszen hosszú szolgálati ideje alatt hat alkalommal vehette át a Kiváló Dolgozó kitüntetést, s 1977- ben pedig a Tűzvédelmi Érem bronz fokozatát. Jó munkáját felettesei azzal is méltányolták, hogy részt vehetett egy moszkva—lenin- grádi jutalomutazáson; feleségével együtt pedig SZOT- beutalót kapott egy balkáni kirándulásra. Bármily kategorikusan hangzik a következő megállapítás, mégis idekívánkozik: Tóth István rendkívüli módon szereti embertársait. A jaminai öregek napközi otthonában rendezett egyik kiállítás alkalmával figyeltem fel rá, amikor is nem csekély megértéssel, őszinteségtől áthatott érzelemmel beszélt a különböző generációk gondjáról, öröméről, mindennapi életéről egyaránt. Humanitását, emberközpontúságát azonban nemcsak szavai, hanem tettei is tükrözik. Még a „nehéz évek” sem akadályozták meg abban, hogy másokon segítsen. Mindig azon volt, hogy kitartásra, becsületes helytállásra ösztönözze munkatársait, és erőt öntsön a csügge- dőkbe. Számos élménye maradt meg emlékezetében ab-. II négymilliomodik Elhagyta a szalagot a négymilliomodik farmernadrág a Május 1. Ruhagyár marcali üzemében. A Levi Strauss céggel kötött megállapodás szerint 1978 óta gyártják itt a népszerű ruhadarabokat, melyek hatvan százaléka külföldre, a fennmaradó része a hazai Tóth István nyugdíjas MÁV- főellenőr egyik kedvenc hobbija a rózsatermesztés ból az időszakból is, amikor a MÁV művelődési otthonában mint művészeti vezető tevékenykedett. Másfél évtizedig maga is énekelt népdalokat a különböző rendezvényeken, és szervezte a ci- terazenekar előadásait. A szakszervezeti mozgalom szintén sok lehetőséget kínált és kínál még ma is a közösségért többet, jobbat és szebbet nyújtani akaró aktivistáknak. Tóth István is mindig az elsők között volt, ha ilyen jellegű feladatok teljesítése került előtérbe. Például több éven keresztül mint titkár aktívan közreműködött a kereskedelmi műhelybizottság munkájában is. Maradandó élményt jelentett számára Moldova Györgygyel való találkozása. Nagyfokú emberismeretét értékelve ugyanis főnöke azzal bízta meg, hogy Békéscsabán ő kalauzolja végig az írót, aki annak idején a magyar vasútról szóló könyvéhez gyűjtött anyagot. A nyugdíjas MÁV-főellenőr nagyon szereti a költeményeket. Sőt, saját kedvtelésére olykor maga is megpróbálkozik a „rímfaragással”. Már korábban hozzáfogott eddigi életútjának vázlatos leírásához. Beszélgetés közben került elő az 1926. évi Vasutasok és hajósok címtára c. kiadvány, amelyben édesapja neve is szerepel, s aki akkoriban Túrkevén volt állomásfelvigyázó. Nem lebecsülendő a 100 oldalnyi cikk- gyűjtemény sem. A vasútról szóló anyagok között találhatók dr. Csanádi György akadémikus, volt közlekedés- és postaügyi miniszter életével, munkásságával kapcsolatos írások. Tóth István annyira becsülte, tisztelte és szerette ezt a kiváló egyéniséget, hogy saját elhatározásából még a temetésen is részt vett... Ami pedig a további célokat illeti, a pihenésen kívül kertészkedéssel és az ország különböző tájainak alaposabb megismerésével szeretné eltölteni nyugdíjas éveit. Kép, szöveg: Bukovinszky István larmer Marcaliból boltokba kerül. Űjabban megkezdték a kék, barna, és drapp színű kordbársony farmernadrágok varrását is. Ezekből a múlt hónapban harmincnégyezret szállítottak a Levi’s-cégnek, június végéig pedig hatvanezret adnak át a belkereskedelemnek.
