Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-10 / 134. szám
NÉPÚJSÁG 1982. június 10-, csütörtök Élelmiszeripari fejlesztések Ma kezdődnek a gépszemlék Az élelmiszeriparban a műszaki fejlesztésnél előtérbe kerülnek azok az új technológiák, tudományos módszerek, amelyek új, korszerű termékek — egyebek között exportra is szánt- áruk — előállítását teszik lehetővé. A MÉM és az OMFB egyes technológiák fejlesztéséhez kiemelt támogatást nyújt. Legutóbb három témakörben 38 vállalat és gazdaság nyújtott be pályázatot a beruházási hozzájárulás elnyeréséért. Ezúttal a húsfeldolgozó üzemek, a baromfi- feldolgozással foglalkozó vállalatok, és az úgynevezett aszeptikus technológiákat bevezetni szándékozó élelmiszerfeldolgozó üzemek folyamodhattak a központi műszaki fejlesztési alapokból nyújtott támogatásért. A pályázatot több lépcsőben bírálták el. Alapvető követelmény volt a termelés gazdaságossága. Azokat a terveket el sem fogadták, amelyek a gazdaságosság kérdéseit részletesen nem elemezték. A pályázatok elbírálásába ezúttal az elektronikus számítógépeket is bevonták, számos adatot ezekkel értékeltek ki. A MÉM és az OMFB pályázatának elbírálása után megkötik a szerződéseket és hozzálátnak a fejlesztő- munkához. Ennek költségeit hozzávetőleg 50—60 százalékos arányban fedezik a kiemelt támogatás keretéből. A Nyíregyházi és a Békéscsabai Konzervgyár nagy, gyakran 100 köbméter nagyságú tartályok segítségével steril körülmények között rendezkedhet be gyümölcs és zöldség feldolgozására. A húskészítmények gyártását a Bácskai Húsipari Közös Vállalat szintén a kiemelt pénzügyi támogatásból fejlesztheti. Ugyanígy a Győr- Sopron megyei Állatforgalmi Húsipari Vállalat hozzáláthat a termékek érlelési idejét rövidítő, ám az ízhatást nem rontó, hanem javító technológiák bevezetéséhez. A Budapesti Húsipari Vállalat szintén korszeré új eljárásra rendezkedik be. A baromfiiparban a gyártmányfejlesztést segíti majd a pályázat nyomán kezdődő korszerűsítés. A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat a konyhakész termékek körét bővíti, az orosházi üzemben a külföldön jól értékesíthető libamájkészítmények gyártását is fejlesztik, a Zala megyei üzem pedig berendezkedik a pulykahúskészítmények előállítására, s lehetővé teszi a darabolt szárnyashús nagyobb meny- nyiségű szállítását. Az új módszerek bevezetését tudományos vizsgálatok segítik, kutatóintézeti szakemberek útmutatása alapján valósítják meg a technológiákat. Egyebek között a húsipar egyes folyamatainak automatizálására dolgoztak ki új módszert. Összehasonlító vizsgálatok a Balaton és Békés megye vizei kozott Hároméves kutatási program a HAKI-ban Nemhogy Magyarországon, de talán a világon sem volt még ilyen komplex, nagyszabású kutatási program, melyet a MÉM ebben az évben indított, és három éven keresztül folytat majd a Balatoni Limnológiai Intézet, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, a Százhalombattai TemperáUvizű Halszaporító Gazdaság és a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet bevonásával. A vizsgálatok szükségességét, időszerűségét halászati, horgász- és vízminőségi érdek diktálja, a munkákat a HAKI fogja össze. * * * Miről is van szó? A program három kutatási kérdéssel foglalkozik. Az első: a fehérbusa hatása a balatoni vízminőségre. Köztudott, hogy a busa algákkal táplálkozik, és az elmúlt években tetemes meny- nyiséget telepítettek be a Balatonba. Feltételezések szerint táplálkozásukkor a nagyobb algákat kiszűrik a vízből, a kisebb — veszélyesebb — fajták pedig visszajutnak a vízbe. így megváltozik a balatoni algaösszetétel, ami vízminőségromlást okoz. Ezt az állítást kívánják bizonyítani, vagy elvetni. A második: az angolna telepítésének hatása a Balatonra. Ennek a halfajnak engedéllyel folyik a telepítése, húsa lévén keresett exportcikk, főleg nyugati piacokon, jelentős mennyiségű devizát hoz az országnak. Itt tisztázandó a telepítés mértéke, amely az eredeti, őshonos halfajokat nem befolyásolja. A harmadik: a parti öv halbiológiai és halászatbiológiai összefüggései. Ez a vizsgálatcsoport a legösszetettebb és egyben legszerteágazóbb, elsősorban itt érdekeltek a halászok, horgászok, és a megye számos természetes vize, ahol intenzív halgazdálkodás folyik. A Balatonon korábban is voltak jelentős vizsgálatok, ha nem is ilyen komplex módon, mint most. Alapvető kérdés a parti öv hal- bölcső-szerepe. A nádasok megszüntetésével, a part kikövezésével elenyészőre csökkent a sekélyesek, kiöntések száma, holott korábban az ilyen — pár tízcentis — langyos, vízi növényekkel átszőtt vízbe jártak ívni mind a ragadozók, mind a növényevő halak, táplálkozásuk biztosítva volt mindaddig, amíg elhagyhatták a partközeit. Az ívási terület majdnem megszűnt, ezért szükséges a telepítés. Vizsgálják, hogy szaporodnak-e a halak, és ha igen. mennyi ivadék lesz a lerakott ikrából, mi lesz az utódok sorsa, elegendő-e a táplálék, és mekkora a táp- lálékkonkurrencia? A korábbi felméréseknél nem használták ki az összehasonlítás adta lehetőségeket, márpedig egyetlen vízterület nem ad támpontot az általánosításra, egyes halfajok életének, táplálkozásának, szaporodásának vizsgálatára. Hogy többet tudjanak, meg kellett és kell vizsgálni más vizek népességét és táplálékmennyiségét. * * * Ebben az évben hat víznek — a Peresi, Harangzugi, Templomzugi, Sócó. Bánom és a Kákafoki holtágaknak, ez utóbbi kiemelt horgászvíz *— vizsgálata folyik havonta egy alkalommal. Ezenkívül speciális vizsgálatokra még további 9—10 vizet vontak be* ezekből évente egykét alkalommal vesznek mintát. Mind a módszer, mind a program egységes, három nyomdai munkalap segítségével dolgozzák fel az adatokat, kódolva, hogy számítógép is segíthesse az elvégzendő munkákat. A hal-munkalapon 29 kérdés található. példaként csak annyit, hogy a kort négyféleképpen pontosítják, és a pikkelyek alapján történő kormeghatározásnál 1- től 21 éves korig a téli évgyűrűk rádiusztávolsága szerint arra is választ kapnak, hogy egyes években milyen volt a táplálékszerzési lehetősége a halnak. Pontosan feljegyzik a hal súlyát, testhosszát, májtömegét, ivarszervtömegét, a test nitrogén-, zsír-, víz-, foszfor- és béltartalmát, az előforduló négy magyarországi alapkórokozó jelenlétét stb. A vizsgálatok nagyszabású, minden szempontot figyelembe vevő, majd hogy nem tökéletes voltát mi sem bizonyítja jobban, hogy a Magyarországon fellelhető — szám szerint 74 — összes halfajra, fajtára kiterjed, és egyedenként is minden korcsoportra 1-től 21 éves korig. Fajtánként és korcsoportonként öt-öt darab kifogása engedélyezett. Természetesen ez a darabszám sem elegendő az általános érvényű következtetések levonásához. A további szükséges mennvisé- gű halat a HAKI lehalászáskor megvásárolja. Tovább bonyolítja, de egyben pontosabbá is teszi a vizsgálatokat, hogy a kör- nyezetmunkalap is 21 kérdést tartalmaz a vízhőmérséklettől az időjárási viszonyokig, a foszfortartalomtól a zootekton szárazanyagtartalomig, a különféle planktonmennyiségig stb. Az élőhelymunkalap alapján pedig a gyűjtés helye, időpontja, módja állapítható meg. az átnézeti térképvázlat és zsugorított topografálás adta egyéb információ mellett. * * * És most néhány szó a halfogási módszerről, ami igaztalan vádaskodásra készteti a horgászokat, akik a Kákafoki holtágon néha láthatják, hogy egy csónakból „villa- nyozzák” a vizet. Jelen esetben teljesen törvényes, a kutatómunkához elengedhetetlenül szükséges eszközről, az elektromos halmintavevő készülékről van szó, ami kis teljesítményű, hatása mindössze 1 négyzetméter területen érvényesül, a nagyobb halak így is elmenekülnek. Meg kell érteni, hogy nem a terület lehalászása, kirablása, amit látnak, hanem a- Magyar Országos Horgász Szövetség felkérésére és jelentős támogatásával történő komplex vizsgálat egy része. Joggal merül fel a kérdés: mi ebből a haszon? A válasz rövid és egyértelmű. Mivel a program a teljes haltársulás szerkezetére és táplálékkészletére kiterjed, a vizsgálat alapján lehetőség van arra, hogy a vízterület használóinak — legyenek azok halászok vagy horgászok — megadják a legoptimálisabb adatokat a gazdaságos haltartásra. Egy egyszerű példával élve: ahol túl sok az alga, busát helyezzenek a vízbe és megfelelő mennyiségben, ahol. pedig nincs kishal, oda ne telepítsenek ragadozót. Márpedig gazdaságosság szempontjából nem mindegy, mi, hova kerül. Plavecz Pál A HAKI szakemberei a halmintavevővel Már az aratásra készülnek nagyüzemeink A múlt év őszén 136 ezer hektár búzát vetettek el megyénk termelőszövetkezetei, állami gazdaságai. Viszonylag jól teleltek át a kalászosok, mert az előző évinél kevesebb, csak 14 ezer hektárnyi pusztult ki a belvíz és fagy miatt. Mégsem lehet pontosan tudni, hogy menynyi lesz az aratnivaló, hiszen az elmúlt napokban csaknem tízezer hektárra jég hullott. Ennek egy része a búzát is érintette, hogy milyen mértékben, az majd a felmérések után derül ki. Az árpával, borsóval, búzával együtt majdnem 140 ezer hektár termését kell betakarítaniuk mezőgazdasági üzemeinknek a nyáron. Hogy ez jól sikerüljön, időben elkezdték a gépek felkészítését. Mint a megyei tanács mezőgazdasági osztályától megtudtuk, alapvető alkatrészek hiánya nem akadályozta a felkészülést, azonban még mindig akadnak a munkát hátráltató alkatrészgondok. Június 10-én, ma megkezdődnek, és várhatóan aratás előtt néhány nappal befejeződnek a hagyományos, betakarítás előtti gépszemlék.; A szemlebizottságok több mint 1100 kombájnt, ötezer pótkocsit, négyezer traktort, számos anyagmozgató és betárológépet, magtárat vizsgálnak meg, hogy megfelelnek-e a műszaki előírásoknak, tűzvédelmi és munkavédelmi szabályoknak ; hogy zavartalanul részt vehessenek az idény legnagyobb „hadműveletében". Érdemes itt megemlíteni, hogy tovább korszerűsödött a kombájnok összetétele, a jelenlegi állomány fele már modern, nagy teljesítményű gép. Jó idő esetén 12—14 nap alatt betakarítható velük a megtermett búza. Az idén is sor kerül gépkölcsönzésekre. Az ország északi megyéiből érkeznek hozzánk kombájnok, ugyanis ott később érik a búza. Cserébe békési kombájnok mennek északra segíteni. Az idei gépcserékre azonban — a kis szállítási távolságok és a gazdaságosság miatt — főként a megyén belül lehet számítani. Mint a megyei AGROKER géposztályán elmondták, az utóbbi napokban élénkült meg igazán a kombájnok utáni kereslet. Főként a megye északi részén gazdálkodó szövetkezetek vásárolnak az E—516-os típsú gépekből, ezeket folyamatosan szállítják rendeltetési helyükre. Hasonló a helyzet a pótkocsiknál, alkatrészeknél is. Az E—5 jelzésű betakarítóknál tapasztalható némi alkatrész- hiány, de amint a külföldi partner szállít, az AGROKER is továbbítja a szükséges cikkeket a szövetkezeteknek. Felkészült a vállalat a nélkülözhetetlen — gabonatárházak technológiai korszerűsítésére szolgáló —tisz-. tító- és anyagmozgató berendezések forgalmazására. S mivel az idén is szabadban kell tárolni a termények egy részét, beszerezték az ehhez szükséges fóliákat, takaróponyvákat. Bálázózsinegből is minden igényt ki tudnak elégíteni. Nem tartozik szorosan az aratási felkészüléshez, de érdemes megemlíteni, hogy június 10-től 30—50 százalékos engedménnyel árusítanak különböző típusú öntözőberendezéseket, a vízhiánnyal küszködő üzemek így viszonylag olcsón beszerezhetik azokat. Harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendeltek el tegnap reggel a Marcal folyó középső szakaszán, és megkezdték annak a mintegy 30 mázsa halnak az elszállítását, amely az elmúlt napokban pusztult e) a Marcaltő és Rábaszent- mihály közötti szakaszon. Az oszlásnak indult halak fennakadtak a part menti növényzeten és fertőzési veszélyt jelentenek. A pusztulás erősen megritkította a Marcal folyó egyébként gazdag halálloS hogy milyen is lesz az idei termés? Erről még korai beszélni, hiszen a búza csak most ^virágzik. De az tény, hogy a márciusi állapotukhoz képest nagyon sokat javult a táblák képe. Megszépült az állomány, tóé hogy egy hektárról hány tonna búzát hozhatunk le, az sokban függ a termékenyüléstől, az időjárástól, no és a veszteségmentes betakarítástól. Csak bízni lehet benne, hogy végre jóra fordul, és növeli a programba vett növény hozamát. M. Szabó mányát, s miután az ívás idején történt, az anyahalak által lerakott ikra is elpusztult. A vízterület gazdáját, a győri Előre Halászati Termelőszövetkezetet mintegy 100 ezer forint kár érte. A halpusztulás okát vizsgálják. Az nagy valószínűséggel állítható, hogy a felmelegedett folyóvízbe nagy tömegű szennyvíz jutott, ami elvonta az oxigént. Az elmúlt 15—20 évben hasonló okok miatt már több hal- pusztulás történt a folyó felső és középső szakaszán. * Javítják a gyomaendrődi Körösi Állami Gazdaság Bábolna típusú szárítóberendezését Fotó: Veress Erzsi Halpusztulás a Marcalon A száraz tavaszi időjárás miatt nem hatottak kielégítően a gyomirtó szerek a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet új telepítésű lucernatábláján. Ezért most hormon hatású, szelektív gyomirtóval permetezik a hívatlan vendéget, a kikelt repcét Fotó: Veress Erzsi
