Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-08 / 132. szám
1982, június 8., kedd o * T Kötöipari termékek Dévaványáról Mit ér a csavar, ha nincs? A MEZŐGÉP orosházi gyárának szcrcldéjében 12 órás műszakokat tartanak, hogy pótolják a lemaradást, és határidőre elkészüljenek az adapterek 'A Gyomai Háziipari 1 Szövetkezet tevékenységét alapvetően közös üzemek révén teljesíti, de kisebb hányadban bedolgozói rendszert is működtetnek. A szövetkezet nevében is benne rejlik, hogy a központi székhelyük az immár 20 ezres Gyoma- endrődön van, de Dévavá- nyán, Ecsegfalván és Hunyán is működik üzemrészük. A 670 dolgozót számláló kollektíva mintegy 30 százaléka — csaknem 200-an — Dévavá- nyán tevékenykedik, két telephelyen. Dévaványán készül a szövetkezet termékei közül jól ismert sapka és sál együttes hányada, de az elmúlt évben mintegy 170 ezer felső kötött terméket is gyártottak dolgozóik. összességében az évi termékmennyiség mintegy harmada készül a nagyközségben. A tevékenység öszA korábbi években fokozatosan javult a termelőszövetkezetekben a munkavédelmi helyzet, az elmúlt évben azonban a kedvező folyamat megtört; a TOJ országos vizsgálata szerint egy év alatt jelentősen megnőtt az üzemi balesetek száma a közös gazdaságokban, és ami szintérj. figyelmeztető: a korábbinál sajnos lényegsen több volt a halálos kimenetelű baleset. Az okokat folyamatosan vizsgaljáK. Az elmúlt évi halálos balesetek kapcsán 87 termelőszövetkezeti elnököt számoltattak be az arra illetékesek. A megyei munkavédelmi felügyelők 175 esetben íegyetmi, szabálysértési és büntető eljárásra tettek javaslatot. A megyei tanácsi szakigazgatási szervek vizsgálatainak száma meghaladta az ezerötszázat. Az átfogó elemzés szerint 1981-ben az előző évhez képest 28 százalékkai több baleset történt a gazdaságokban. Tizenkét százalékkal nőtt a táppénzes napok száma. Az adatok szerint tavaly 140 halottja volt a felelőtlen munkának, az át nem gondolt, vagy szakmailag kellően meg nem alapozott tevékenységnek, netán a nemtörődömségnek vagy — az alkoholnak. Különösen sok volt a járműbaleset, és ezek kimenetele az átlagosnál gyakrabban volt tragikus; 90 haláleset történt szállító járművekkel, szállítás közben vagy éppen az országúti uia- zásnál motorkerékpárral, kerékpárral és gyalogosan is. A statisztikát ezek a balesetek kétségkívül rontották, hiszen —■ szemben a korábbi szabályozással és gyakorlattal — a munkába menet és a munkából jövet történt balesetek is üzemi eredetűnek minősülnek, ám — amint a TÖT illetékesei rámutattak — ez nem ad feloldást senkinek. A közúti baleseteken túl is túlságosan gyakran van dolguk a mentőknek, a kórházaknak, esetleg — szerencsésebb esetben — a helyi elsősegélynyújtóknak. A vizsgálat során kiderült, hogy az új üzemi baleseti jegyzőkönyv a gyakorlatban csak részben váltotta be á hozzá fűzött reményeket. Kitöltése bonyolult; nem véletlen, hogy a szövetkezeteknek csaknem egynegyedében rosszul töltötték ki. A jegyzőkönyveket gépi értékelésre tették alkalmassá, ennek gyakorlata azonban még nem alakult ki. Emiatt sem országosan, sem a helyi szervek számára nem áll rendelszetételében azonban az utóbbi években jelentős változás .történt. Mint ismeretes, a korábbi években a Dévaványán dolgozók mintegy fele ki varrói munkát csinált, de rajtuk kívül álló okok miatt ez fokozatosan háttérbe szorult. így az idén e telephelyet hozzácsatolták a kötődéhez, aminek előzménye, hogy majd egy tucat új kötőgépet állítottak üzembe Dévaványán. Ezzel, valamint a műszakszámok növelésével a korábbi évekhez képest csaknem 40 százalékkal növekedett a termelés. Napjainkra elértek oda, hogy a megnövekedett mennyiség nagyobb hányadát a késztermékszintig dolgozzák fel. Ezzel lényegesen javult a szervezettség, a munkaellátás, a keresetek, és jó hatással van a minőségre is. J. P. kezésre gyors információ a balesetek okairól és adott helyzetben a megelőzéssel kapcsolatos teendőkről. Figyelemre méltó, hogy miután emelkedett a bejelentett foglalkozási betegségek száma — több betegséget vontak be a körbe —, nagyobb lett például a foglalkozási bőrbetegségek, halláskárosodások stb. száma. Némi csökkenés tapasztalható viszont a vibráció okozta megbetegedéseknél, a korábban tett munkavédelmi intézkedések hatására. A baleseti helyzetet a TOT illetékesei a továbbiakban is rendszeresen figyelemmel kísérik. Azt javasolták a gazdaságoknak, hogy a nyári munkák idején tegyenek minden eddiginél szervezettebb munkavédelmi intézkedéseket, és ott, ahol erre még nem került sor, „barátkozzanak” meg azzal a gondolattal: a munkavédelem a termelés és a gazdálkodás szerves, elválaszthatatlan része. A munkavédelem csakis az ilyen megközelítéssel lehet eredményes. Hat mesterség egy szakmában Az építőipar új létesítményeit alkotó építőmunkásoknak — a becslések szerint — mintegy tíz százaléka több szakmában jártas, ám a megsokasodott épületfenntartási feladatok még inkább szükségessé teszik a szakmai sokoldalúságot. Több vállalat tett kezdeményezéseket a több szakmás képzés továbbfejlesztésére. Ezekből a kísérletekből született az a felismerés: nem feltétlenül szükséges, hogy a számításba jöhető 4—6 szakma teljes ismeretanyagát elsajátítsák, a legfontosabb, hogy -a fenntartási munkákhoz szükséges tudnivalókat jól megismerjék. Eszerint ne vizsgázzanak valamennyi érintett szakmából, hanem csak a sokoldalú fenntartási ismereteket összefoglaló tudnivalókból. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felkarolta ezeket a kezdeményezéseket. Megbízására az ÉVM Továbbképző Központ az érdekelt vállalatok, intézmények közreműködésével kidolgozta két új és ösz- szetett mesterség: az építőipari fenntartó és a szakipari fenntartó szakma oktatásának tananyagát, s azt a jogszabályt, amely szerint a minisztérium ágazati érvényű szakmává nyilvánította e két mesterséget. Budapesten megkezdődött az új fenntartószakmák oktatása. A pécsi, a veszprémi és a fővárosi kezdeményezések felkarolásával általános megoldást keresnek a műemlékek és műemlék jellegű épületek helyreállításának, felújításának szakmunkásutánpótlására. Az épület- fenntartás szakember-ellátását szolgálja az is, hogy az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola a fővárosban és Debrecenben megkezdte a fenntartó magasépítési szaküzemmérnökök képzését. A tervek szerint megvizsgálják, miként egészíthetnék ki a fenntartási építéshez kapcsolódó új ismeretanyaggal az egyetemi mérnökképzést, valamint a magasépítési művezetőképzés tananyagát is. ZŐGÉP Vállalat központjában: sikerült 120 ezer csavart szerezni valahonnan. Ez a mennyiség csak csepp ugyan a tengerben, de azért több a semminél. Száz— százhúsz adaptert lehet velük szerelni, néhány napig nem kell attól tartani, hogy kötőelemhiány miatt leáll a munka. Féléves átfutás Kiss Sándor, a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat igazgatója érthetően elkeseredett: — Mi egy év alatt 15 millió forint értékű csavart használunk fel. ezek segítségével mintegy egymilliárd forint termelési értéket állítunk elő. Tőkés exportunk több mint négymillió dollár, a krónikus csavarhiány ennek a teljesítését is veszélyezteti. A Claast vagy a Hestont érthető módon nem érdeklik, hogy nincs csavarunk, és ilyesmire nem is hivatkozhatunk. ezt egyszerűen nem hinnék el. Tulajdonképpen nevetséges is, hogy filléres kereskedelmi árucikkek miatt százmillió forint értékű berendezések szállítása késik. A bajok még a múlt évben kezdődtek, legalábbis már akkor látszott, hogy az idén nem lesz minden rendben a csavarellátás körül. Kapott ugyanis egy levelet a MEZŐGÉP, hogy a jövőben a Csavaripari Vállalat forgalmazza az összes csavart hazánkban. Ezzel egy időben az eddigi negyedéves átfutás fél évre nőtt, úgy. hogy a rendelést a tárgy-félév kezdete előtt 90 nappal kell feladni. Tehát, ha mindent összeadunk, , kilenc hónap kell ahhoz, hogy megérkezzen a megrendelt csavar. — Ez már a kezdetben sem tetszett nekünk, szóvá is tettem több értekezleten. Mi, ha befut egy új megrendelés, három hónap alatt kész adaptert szállítunk. Egy ilyen berendezés azért csak bonyolultabb, mint egy csavar, miért kell akkor ahhoz ilyen rengeteg idő? Azért is furcsa ez a fél év átfutás, mert a hazai csavarigények nagyon jól megbecsülhetők. a CSIV akár rendelés nélkül is gyárthatná, vagy importálhatná a csavarokat, egész biztos, hogy nem maradna a nyakán. Tőkés partnereinknél nincs ilyen hajcihő a kötőelemek körül, mégsem fordul elő soha, hogy csavar- hiány okozza a munkát. A mi esetünkben még egy dolgot lehetett előre látni. Azt. hogy a tőkés exportra kerülő adapterek kötőelemeinek 98 százalékát importból kell behozni. nálunk ugyanis nem létezik olyan minőségű csavar. mint amilyet a vevő megkövetel. Eddig behozattuk úgy a Metaloglóbuson keresztül, most mire volt jó. hogy még egy lépcső közbe- iktatódjon ? Csavarimport repülővel Az új rendszerű rendelést, és az ezzel járó hosszú átfutási időket még csak lenyelte volna a MEZŐGÉP. Legfeljebb egy kicsit többet rendelnek egyszerre az átlagosan kétszázmillió forintos készletük mellett, a csavarok néhány milliója nem sokat nyom a latban. Várták tehát a megrendelt csavarokat, de azok csak nem jöttek. Badar Bálint, a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat műszaki igazgatóhelyettese többször is foglalkozott az egyre szorí- tóbb csavarhiánnyal. — Rendszeresen érdeklődtünk, mi lesz <v megrendelt kötőelemekkel, mindig azt a választ kaptuk. hogy legyünk türelemmel. néhány napon belül szállítják. ■ Mi éreztük, hogy itt valami nem stimmel, de nem tehettünk semmit. Ahhoz, hogy más úton megpróbáljuk a csavarokat beszerezni, kellett volna a CSIV lemondó nyilatkozata, melyben elismerik, hogy nem tudják szállítani a . megrendelt tételeket. Többszöri utánjárásra április végén küldték el a lemondó nyilatkozatokat, ekkor kezdhettünk kapkodni: hogyan szerezzük be a gyártáshoz feltétlenül szükséges menynyi ségeket. Mivel az exportnak, ha törik, ha szakad, határidőre el kell készülnie, az adapterek exportőre, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat nekilátott, hogy ügynöki hálózatán keresztül felhajtsa valahogyan a hiányzó kötőelemeket. Jött csavar Ausztriából, az NSZK-ból, Francia- országból. hozta vonat, kamion, de néhányszor repülő is. A csavarok jó részét a kiskereskedelemben kellett beszerezni, jóval drágábban, mint ha azt egyben a gyártótól veszik meg. Odáig jutottunk, hogy már nem számított, mibe került a csavar, csak legyen, mert nekünk az a legdrágább, ami nincs. Mindenesetre furcsa, hogy egy nagyvállalat, mint a CSIV ilyen felelőtlenül bánik partnereivel. Ha nem sikerül az* utolsó pillanatban csavart szereznünk, több millió dolláros exportunk úszik el — jegyzi meg Óvári Mihály termelési főosztályvezető Túlórák a szereidében Orosházán, a MEZŐGÉP 3-as számú gyárában készülnek az exportra szánt kukoricabetakarító adapterek. Varga János főmérnök elmagyarázza, miért ilyen nagy gond a csavar. — Egy kukoricabetakarító adapterben ezer-ezerkétszáz különféle méretű csavar van. E csavarok jó része rendkí- vol komoly igénybevételnek van kitéve, ezért partnereink érthetően ragaszkodnak a nagy szakítószilárdságú, rugalmas kötőelemekhez. Nem is veszik át. csak azokat a gépeket, amelyekben az úgynevezett 8.8-os csavarok vannak. A hazai felhasználásra kerülő adapterek tulajdonképpen csak abban különböznek az exportgépektől, hogy azokban, néhány helyen hazai csavart teszünk, ennek a minősége, sajnos, sokkal gyengébb. Ennek az a következménye, hogy nem lehet például úgy meghúzni, és könnyebben kilazul. Ez az oka annak, hogy a kukoricaföldeken szépen hullajtják csavarjaikat ezek az adapterele A szerelőüzem vezetőjének. Adorján Alhertnek is a csavarok miatt fáj legtöbbször a feje. — Az az elvünk, hogy dolgozóink nem érezhetik a csavarhiány okozta gondokat, nekünk munkát kell biztosítani számukra. Állandóan figyelem, hogyan állunk kötőelemekkel. és nem várom meg. hogy kifogyjon, még előtte átcsoportosítom az embereket. Ennek sem örülnek, de még mindig jobb, mintha műszak közben kellene leállni valamelyik típus szerelésével. Persze az eddig elfecsérelt időt valahogyan pótolni kell, közeledik a betakarítási szezon kezdete, a gépeknek addigra a felhasználóknál kell lenniük. Így azután tizenkétórázunk. és ha kell. bejövünk szombaton és vasárnap is, de teljesíteni fogjuk nemcsak az export-, hanem a hazai szállítási kötelezettségeinket is. Felelősök a homályban De mi lesz ezután?, Az első félévi bonyodalmak után a második félévre vajon lesz elegendő csavar? A vállalat vezetői egy cseppet sem optimisták, szerintük ugyanolyan lesz az ellátás, mint eddig. — A Csavaripari Vállalatnál azt mondták, hogy részben alapanyaghiány miatt nem tudták szállítani a megrendelt csavarféleségeket, az importtal pedig azért maradtak el. mert nem kapták meg a szükséges engedélyeket. Lehet, hogy ez így van, de akkor miért nem közölték velünk ezt időben, hogy próbáljunk csinálni valamit? Most attól félünk, hogy megint várjuk a szállításokat, s amikor mór képletesen szólva, ég a ház, akkor kezdhetünk kapkodni. Csak azt tudnám, kinek jó ez? — teszi fel keserűen a kérdést Badár Bálint. A válasz persze egyszerű, az biztos, hogy mindenkinek csak kára- van a csavarmizériából. A MEZŐGÉP-nél csúszik a szerelés, kapkodni kell, ez előbb-utóbb a minőség rovására megy, és hogy ilyen ne fordulhasson elő legközelebb, igyekeznek majd bespájzolni csavarokból. Nem jó a Csavaripari Vállalatnak sem. hiszen a rájuk nehezedő erkölcsi nyomáson túl, szembe kell nézr niük az esetleges perek, kötbérek anyagi terheivel is, bár ezzel nyilván nem sokan élnek, félve a vállalat monopolhelyzetétől. És persze nem jó 'a népgazdaságnak sem. hiszen előbb-utóbb csak be kellett hozni tőkés importból a szükséges csavarokat, csak éppen jóval drágábban. mint egy normális ütemű beszerzés esetén. A „kinek jó ez?”-en túlmenően felmerül még egy izgalmas kérdés, ki. vagy kik a felelősek mindezért? Mert felelősnek kell lennie. hiszen a csavarhiány nem afféle istencsapása, ahogy egy árvíz vagy egy aszály. De vajon kiderül-e valaha, hogy kiken múlik a csavarkérdés, évek óta tartó megoldatlansága. Attól tartok. ennek felderítése nagyobb feladat, mint vizet fakasztani a sziklából, vagy. hogy ideillő hasonlattal éljünk. 8,8-os csavart találni a csavargyárban. Pedig amíg a felelősök meg nem kerülnek, és meg nem kapják illő „jutalmukat". addig bizony csavarra sem nagyon számíthatunk. Kép. szöveg: Lónyai László .V békési I ONTEX Háziipari Szövetkezet hagyományos termékeinek — kosáripari termékek — 70—73 százalékát nyugatra szállítják. Képünkön az ülő garnitúra egyik darabja Fotó: Fazekas László Több baleset a mezőgazdaságban
