Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-08 / 132. szám

1982, június 8., kedd o * T Kötöipari termékek Dévaványáról Mit ér a csavar, ha nincs? A MEZŐGÉP orosházi gyárának szcrcldéjében 12 órás mű­szakokat tartanak, hogy pótolják a lemaradást, és határidő­re elkészüljenek az adapterek 'A Gyomai Háziipari 1 Szö­vetkezet tevékenységét alap­vetően közös üzemek révén teljesíti, de kisebb hányad­ban bedolgozói rendszert is működtetnek. A szövetkezet nevében is benne rejlik, hogy a központi székhelyük az immár 20 ezres Gyoma- endrődön van, de Dévavá- nyán, Ecsegfalván és Hunyán is működik üzemrészük. A 670 dolgozót számláló kollek­tíva mintegy 30 százaléka — csaknem 200-an — Dévavá- nyán tevékenykedik, két te­lephelyen. Dévaványán készül a szö­vetkezet termékei közül jól ismert sapka és sál együttes hányada, de az elmúlt évben mintegy 170 ezer felső kötött terméket is gyártottak dol­gozóik. összességében az évi termékmennyiség mintegy harmada készül a nagyköz­ségben. A tevékenység ösz­A korábbi években foko­zatosan javult a termelőszö­vetkezetekben a munkavé­delmi helyzet, az elmúlt év­ben azonban a kedvező fo­lyamat megtört; a TOJ or­szágos vizsgálata szerint egy év alatt jelentősen megnőtt az üzemi balesetek száma a közös gazdaságokban, és ami szintérj. figyelmeztető: a ko­rábbinál sajnos lényegsen több volt a halálos kimene­telű baleset. Az okokat fo­lyamatosan vizsgaljáK. Az elmúlt évi halálos balesetek kapcsán 87 termelőszövetke­zeti elnököt számoltattak be az arra illetékesek. A me­gyei munkavédelmi felügye­lők 175 esetben íegyetmi, szabálysértési és büntető el­járásra tettek javaslatot. A megyei tanácsi szakigazgatá­si szervek vizsgálatainak szá­ma meghaladta az ezerötszá­zat. Az átfogó elemzés szerint 1981-ben az előző évhez ké­pest 28 százalékkai több bal­eset történt a gazdaságok­ban. Tizenkét százalékkal nőtt a táppénzes napok szá­ma. Az adatok szerint tavaly 140 halottja volt a felelőtlen munkának, az át nem gon­dolt, vagy szakmailag kellő­en meg nem alapozott tevé­kenységnek, netán a nemtö­rődömségnek vagy — az al­koholnak. Különösen sok volt a járműbaleset, és ezek ki­menetele az átlagosnál gyak­rabban volt tragikus; 90 ha­láleset történt szállító jár­művekkel, szállítás közben vagy éppen az országúti uia- zásnál motorkerékpárral, ke­rékpárral és gyalogosan is. A statisztikát ezek a balesetek kétségkívül rontották, hiszen —■ szemben a korábbi szabá­lyozással és gyakorlattal — a munkába menet és a mun­kából jövet történt balesetek is üzemi eredetűnek minő­sülnek, ám — amint a TÖT illetékesei rámutattak — ez nem ad feloldást senkinek. A közúti baleseteken túl is túlságosan gyakran van dol­guk a mentőknek, a kórhá­zaknak, esetleg — szerencsé­sebb esetben — a helyi első­segélynyújtóknak. A vizsgálat során kiderült, hogy az új üzemi baleseti jegyzőkönyv a gyakorlatban csak részben váltotta be á hozzá fűzött reményeket. Ki­töltése bonyolult; nem vé­letlen, hogy a szövetkezetek­nek csaknem egynegyedé­ben rosszul töltötték ki. A jegyzőkönyveket gépi értéke­lésre tették alkalmassá, en­nek gyakorlata azonban még nem alakult ki. Emiatt sem országosan, sem a helyi szer­vek számára nem áll rendel­szetételében azonban az utób­bi években jelentős változás .történt. Mint ismeretes, a ko­rábbi években a Dévavá­nyán dolgozók mintegy fele ki varrói munkát csinált, de rajtuk kívül álló okok miatt ez fokozatosan háttérbe szo­rult. így az idén e telephe­lyet hozzácsatolták a kötődé­hez, aminek előzménye, hogy majd egy tucat új kötőgé­pet állítottak üzembe Déva­ványán. Ezzel, valamint a műszakszámok növelésével a korábbi évekhez képest csak­nem 40 százalékkal növeke­dett a termelés. Napjainkra elértek oda, hogy a megnö­vekedett mennyiség nagyobb hányadát a késztermékszin­tig dolgozzák fel. Ezzel lé­nyegesen javult a szervezett­ség, a munkaellátás, a ke­resetek, és jó hatással van a minőségre is. J. P. kezésre gyors információ a balesetek okairól és adott helyzetben a megelőzéssel kapcsolatos teendőkről. Figyelemre méltó, hogy miután emelkedett a beje­lentett foglalkozási betegsé­gek száma — több betegsé­get vontak be a körbe —, nagyobb lett például a fog­lalkozási bőrbetegségek, hal­láskárosodások stb. száma. Némi csökkenés tapasztalha­tó viszont a vibráció okozta megbetegedéseknél, a koráb­ban tett munkavédelmi in­tézkedések hatására. A baleseti helyzetet a TOT illetékesei a továbbiakban is rendszeresen figyelemmel kí­sérik. Azt javasolták a gaz­daságoknak, hogy a nyári munkák idején tegyenek minden eddiginél szervezet­tebb munkavédelmi intézke­déseket, és ott, ahol erre még nem került sor, „barátkoz­zanak” meg azzal a gondo­lattal: a munkavédelem a termelés és a gazdálkodás szerves, elválaszthatatlan ré­sze. A munkavédelem csak­is az ilyen megközelítéssel lehet eredményes. Hat mesterség egy szakmában Az építőipar új létesítmé­nyeit alkotó építőmunkások­nak — a becslések szerint — mintegy tíz százaléka több szakmában jártas, ám a megsokasodott épületfenn­tartási feladatok még inkább szükségessé teszik a szakmai sokoldalúságot. Több válla­lat tett kezdeményezéseket a több szakmás képzés tovább­fejlesztésére. Ezekből a kí­sérletekből született az a fel­ismerés: nem feltétlenül szükséges, hogy a számítás­ba jöhető 4—6 szakma teljes ismeretanyagát elsajátítsák, a legfontosabb, hogy -a fenn­tartási munkákhoz szükséges tudnivalókat jól megismer­jék. Eszerint ne vizsgázza­nak valamennyi érintett szakmából, hanem csak a sokoldalú fenntartási ismere­teket összefoglaló tudniva­lókból. Az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium felkarolta ezeket a kezde­ményezéseket. Megbízására az ÉVM Továbbképző Köz­pont az érdekelt vállalatok, intézmények közreműködésé­vel kidolgozta két új és ösz- szetett mesterség: az építő­ipari fenntartó és a szakipa­ri fenntartó szakma oktatá­sának tananyagát, s azt a jogszabályt, amely szerint a minisztérium ágazati érvé­nyű szakmává nyilvánította e két mesterséget. Budapesten megkezdődött az új fenntartószakmák ok­tatása. A pécsi, a veszprémi és a fővárosi kezdeményezések felkarolásával általános meg­oldást keresnek a műemlé­kek és műemlék jellegű épületek helyreállításának, felújításának szakmunkás­utánpótlására. Az épület- fenntartás szakember-ellátá­sát szolgálja az is, hogy az Ybl Miklós Építőipari Mű­szaki Főiskola a fővárosban és Debrecenben megkezdte a fenntartó magasépítési szak­üzemmérnökök képzését. A tervek szerint megvizsgálják, miként egészíthetnék ki a fenntartási építéshez kapcso­lódó új ismeretanyaggal az egyetemi mérnökképzést, va­lamint a magasépítési műve­zetőképzés tananyagát is. ZŐGÉP Vállalat központjá­ban: sikerült 120 ezer csa­vart szerezni valahonnan. Ez a mennyiség csak csepp ugyan a tengerben, de azért több a semminél. Száz— százhúsz adaptert lehet ve­lük szerelni, néhány napig nem kell attól tartani, hogy kötőelemhiány miatt leáll a munka. Féléves átfutás Kiss Sándor, a Békéscsa­bai MEZŐGÉP Vállalat igaz­gatója érthetően elkesere­dett: — Mi egy év alatt 15 mil­lió forint értékű csavart használunk fel. ezek segítsé­gével mintegy egymilliárd forint termelési értéket állí­tunk elő. Tőkés exportunk több mint négymillió dollár, a krónikus csavarhiány en­nek a teljesítését is veszé­lyezteti. A Claast vagy a Hestont érthető módon nem érdeklik, hogy nincs csava­runk, és ilyesmire nem is hi­vatkozhatunk. ezt egyszerűen nem hinnék el. Tulajdon­képpen nevetséges is, hogy filléres kereskedelmi árucik­kek miatt százmillió forint értékű berendezések szállítá­sa késik. A bajok még a múlt év­ben kezdődtek, legalábbis már akkor látszott, hogy az idén nem lesz minden rend­ben a csavarellátás körül. Kapott ugyanis egy levelet a MEZŐGÉP, hogy a jövőben a Csavaripari Vállalat for­galmazza az összes csavart hazánkban. Ezzel egy idő­ben az eddigi negyedéves át­futás fél évre nőtt, úgy. hogy a rendelést a tárgy-félév kezdete előtt 90 nappal kell feladni. Tehát, ha mindent összeadunk, , kilenc hónap kell ahhoz, hogy megérkez­zen a megrendelt csavar. — Ez már a kezdetben sem tetszett nekünk, szóvá is tet­tem több értekezleten. Mi, ha befut egy új megrendelés, három hónap alatt kész adaptert szállítunk. Egy ilyen berendezés azért csak bonyo­lultabb, mint egy csavar, miért kell akkor ahhoz ilyen rengeteg idő? Azért is furcsa ez a fél év átfutás, mert a hazai csavarigények nagyon jól megbecsülhetők. a CSIV akár rendelés nélkül is gyárthatná, vagy impor­tálhatná a csavarokat, egész biztos, hogy nem maradna a nyakán. Tőkés partnereink­nél nincs ilyen hajcihő a kö­tőelemek körül, mégsem for­dul elő soha, hogy csavar- hiány okozza a munkát. A mi esetünkben még egy dol­got lehetett előre látni. Azt. hogy a tőkés exportra kerülő adapterek kötőelemeinek 98 százalékát importból kell be­hozni. nálunk ugyanis nem létezik olyan minőségű csa­var. mint amilyet a vevő megkövetel. Eddig behozat­tuk úgy a Metaloglóbuson keresztül, most mire volt jó. hogy még egy lépcső közbe- iktatódjon ? Csavarimport repülővel Az új rendszerű rendelést, és az ezzel járó hosszú át­futási időket még csak le­nyelte volna a MEZŐGÉP. Legfeljebb egy kicsit többet rendelnek egyszerre az átla­gosan kétszázmillió forintos készletük mellett, a csavarok néhány milliója nem sokat nyom a latban. Várták tehát a megrendelt csavarokat, de azok csak nem jöttek. Badar Bálint, a Békéscsabai MEZŐ­GÉP Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese többször is foglalkozott az egyre szorí- tóbb csavarhiánnyal. — Rendszeresen érdeklőd­tünk, mi lesz <v megrendelt kötőelemekkel, mindig azt a választ kaptuk. hogy le­gyünk türelemmel. néhány napon belül szállítják. ■ Mi éreztük, hogy itt valami nem stimmel, de nem tehettünk semmit. Ahhoz, hogy más úton megpróbáljuk a csava­rokat beszerezni, kellett vol­na a CSIV lemondó nyilat­kozata, melyben elismerik, hogy nem tudják szállítani a . megrendelt tételeket. Több­szöri utánjárásra április vé­gén küldték el a lemondó nyilatkozatokat, ekkor kezd­hettünk kapkodni: hogyan szerezzük be a gyártáshoz feltétlenül szükséges meny­nyi ségeket. Mivel az exportnak, ha tö­rik, ha szakad, határidőre el kell készülnie, az adapte­rek exportőre, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat ne­kilátott, hogy ügynöki háló­zatán keresztül felhajtsa va­lahogyan a hiányzó kötőele­meket. Jött csavar Ausztriá­ból, az NSZK-ból, Francia- országból. hozta vonat, ka­mion, de néhányszor repülő is. A csavarok jó részét a kiskereskedelemben kellett beszerezni, jóval drágábban, mint ha azt egyben a gyártó­tól veszik meg. Odáig jutottunk, hogy már nem számított, mibe került a csavar, csak legyen, mert ne­künk az a legdrágább, ami nincs. Mindenesetre furcsa, hogy egy nagyvállalat, mint a CSIV ilyen felelőtlenül bá­nik partnereivel. Ha nem si­kerül az* utolsó pillanatban csavart szereznünk, több mil­lió dolláros exportunk úszik el — jegyzi meg Óvári Mi­hály termelési főosztályveze­tő Túlórák a szereidében Orosházán, a MEZŐGÉP 3-as számú gyárában ké­szülnek az exportra szánt ku­koricabetakarító adapterek. Varga János főmérnök el­magyarázza, miért ilyen nagy gond a csavar. — Egy kukoricabetakarító adapterben ezer-ezerkétszáz különféle méretű csavar van. E csavarok jó része rendkí- vol komoly igénybevételnek van kitéve, ezért partnereink érthetően ragaszkodnak a nagy szakítószilárdságú, ru­galmas kötőelemekhez. Nem is veszik át. csak azokat a gépeket, amelyekben az úgy­nevezett 8.8-os csavarok vannak. A hazai felhaszná­lásra kerülő adapterek tu­lajdonképpen csak abban különböznek az exportgé­pektől, hogy azokban, néhány helyen hazai csavart te­szünk, ennek a minősége, sajnos, sokkal gyengébb. En­nek az a következménye, hogy nem lehet például úgy meghúzni, és könnyebben ki­lazul. Ez az oka annak, hogy a kukoricaföldeken szépen hullajtják csavarjaikat ezek az adapterele A szerelőüzem vezetőjé­nek. Adorján Alhertnek is a csavarok miatt fáj legtöbb­ször a feje. — Az az elvünk, hogy dol­gozóink nem érezhetik a csavarhiány okozta gondokat, nekünk munkát kell biztosí­tani számukra. Állandóan figyelem, hogyan állunk kö­tőelemekkel. és nem várom meg. hogy kifogyjon, még előtte átcsoportosítom az em­bereket. Ennek sem örülnek, de még mindig jobb, mintha műszak közben kellene le­állni valamelyik típus szere­lésével. Persze az eddig el­fecsérelt időt valahogyan pó­tolni kell, közeledik a beta­karítási szezon kezdete, a gépeknek addigra a felhasz­nálóknál kell lenniük. Így azután tizenkétórázunk. és ha kell. bejövünk szombaton és vasárnap is, de teljesíteni fogjuk nemcsak az export-, hanem a hazai szállítási kö­telezettségeinket is. Felelősök a homályban De mi lesz ezután?, Az első félévi bonyodalmak után a második félévre vajon lesz elegendő csavar? A vállalat vezetői egy cseppet sem op­timisták, szerintük ugyan­olyan lesz az ellátás, mint eddig. — A Csavaripari Vállalat­nál azt mondták, hogy rész­ben alapanyaghiány miatt nem tudták szállítani a meg­rendelt csavarféleségeket, az importtal pedig azért ma­radtak el. mert nem kapták meg a szükséges engedélye­ket. Lehet, hogy ez így van, de akkor miért nem közölték velünk ezt időben, hogy pró­báljunk csinálni valamit? Most attól félünk, hogy me­gint várjuk a szállításokat, s amikor mór képletesen szólva, ég a ház, akkor kezd­hetünk kapkodni. Csak azt tudnám, kinek jó ez? — te­szi fel keserűen a kérdést Badár Bálint. A válasz persze egyszerű, az biztos, hogy mindenkinek csak kára- van a csavarmizé­riából. A MEZŐGÉP-nél csúszik a szerelés, kapkodni kell, ez előbb-utóbb a minő­ség rovására megy, és hogy ilyen ne fordulhasson elő legközelebb, igyekeznek majd bespájzolni csavarok­ból. Nem jó a Csavaripari Vállalatnak sem. hiszen a rájuk nehezedő erkölcsi nyo­máson túl, szembe kell nézr niük az esetleges perek, köt­bérek anyagi terheivel is, bár ezzel nyilván nem sokan élnek, félve a vállalat mo­nopolhelyzetétől. És persze nem jó 'a népgazdaságnak sem. hiszen előbb-utóbb csak be kellett hozni tőkés im­portból a szükséges csava­rokat, csak éppen jóval drá­gábban. mint egy normális ütemű beszerzés esetén. A „kinek jó ez?”-en túl­menően felmerül még egy izgalmas kérdés, ki. vagy kik a felelősek mindezért? Mert felelősnek kell lennie. hi­szen a csavarhiány nem affé­le istencsapása, ahogy egy árvíz vagy egy aszály. De vajon kiderül-e valaha, hogy kiken múlik a csavarkérdés, évek óta tartó megoldatlan­sága. Attól tartok. ennek felderítése nagyobb feladat, mint vizet fakasztani a sziklából, vagy. hogy ideillő hasonlattal éljünk. 8,8-os csavart találni a csavargyár­ban. Pedig amíg a felelősök meg nem kerülnek, és meg nem kapják illő „jutalmu­kat". addig bizony csavarra sem nagyon számíthatunk. Kép. szöveg: Lónyai László .V békési I ONTEX Háziipari Szövetkezet hagyományos ter­mékeinek — kosáripari termékek — 70—73 százalékát nyu­gatra szállítják. Képünkön az ülő garnitúra egyik darabja Fotó: Fazekas László Több baleset a mezőgazdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents