Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-08 / 132. szám
1982, június 8., kedd Megoldódik a rejtély? Az Ómagyar Mária-siralom eredete 3S& '€$£= -----5 £Kd 3 S'*“ i LS;-“i£' itSjr.~_i: t «6 «A*rw--» •“» V J irilT'jfeÍÜTTs f—“ w . _ h ^í*.e»~-v ■ f j SfflxssÄ? S“i—íi-‘-sarsSf- SSSr*'5 ■' J If .Ä '• A Lcuveni Kódex, bal oldalon az Ómagyar Mária-siralom (MTI-fotó: Pólya Zoltán felvétele — KS) Az elmújt napokban elterjedt a híre annák, hogy az Országos Széchényi Könyvtár állományába került a Leuveni Kódex; ebben fedezték fel 1922-ben az első magyar nyelvű verset, az- Ómagyar Mária-siralmat. Beszámoltak a lapok a számunkra rendkívül becses dokumentum kalandos sorsáról is. Az első Világháborúban a németek lerombolták a belgiumi Leuven város egyetemi könyvtárát; s a kódexeket egy müncheni antikvárius, Jacques Rosenthal boltjából vásárolta meg a német jóvátételi bizottság. Az első vizsgálat során megállapították, hogy a kódex olaszországi eredetű, és a magyar szöveget — talán — Bolognában élő magyar dominikánus szerzetés írta le. A két világháború között számos tudományos közlemény jelent meg az Ómagyar Mária-siralomról. Ezek zöme nyelvészeti szempontból vizsgálta a szöveget; irodalmi, sőt zenei értékével csak néhány tudósunk foglalkozott (például Horváth János, ’Kardos Tibor, Szabolcsi Bence). A második világháborúban a német csapatok ismét elpusztították az értékes állománnyal — sok középkori kézirattal — rendelkező leuveni egyetemi könyvtárat. Különös véletlen — és szerencse — folytán egy romok alá került páncélszekrény-, ben kódexünk megmaradt. 1947. után többször felmerült a csere gondolata, de mindeddig, különböző okokból nem juthatott tető alá. Most nemzeti könyvtárunk és a belga könyvtár csere- egyezsége folytán a kódex Budapestre került. Ez idő alatt több magyar kutató láthatta a kódexet, annak 184 b lapján a magyar nyelvű verset. Megindultak a tudományos publikációk, melyek a vers sorainak, szavainak értelmét, ritmikáját taglalták. Ismét felmerült a keletkezés idejének és helyének problémája; erről azonban a kutatók egyöntetű megállapítása szerint csak akkor lehet megbízhatóbban vélekedni, ha a magyar szöveg mellett a latin szövegkörnyezetet is alakosabban lehetne tanulmányozni. Erre pedig eddig kevés mód nyílt a szakemberek számára. Majdnem másfél évtizeddel ezelőtt — 1968. nyarán — azonban járt Leuvenben egy magyar kutató, aki nemcsak a paleográfia, az írás- történet nemzetközileg is elismert szakembere, hanem a középkori irodalom és művelődéstörténet kitűnő tudósa is. Mezey László professzor a könyvtárban töltött három napot arra használta fel, hogy az egész kódexet szemügyre vegye írástörténeti szempontból, de szerkezetileg és tartalmilag is tanulmányozta azt. És természetesen az Ómagyar .Mária- siralom írását és szövegét — ebben a miliőben — különös gonddal vizsgálta meg. A három nap kevés volt arra, hogy végleges megállapításokat tegyen, de több olyan gondolatot "vetett fel, amely a kódexről eddigi tudásunkat bővítette, illetve néhány, a tudományos köztudatban elfogadott megállapítást módosított — de legalábbis megkérdőjelezett. Először is, a latin nyelvű írást eredetiben vizsgálva megállapította, hogy: „az írás a maga valóságában — inkább, mint homályos mikrofilmen, ahol eddig mód nyílt a vizsgálatra — határozottan ellene mondott minden eddigi bizonyosra vett olasz eredetnek.” Többirányú írástörténeti elemzés után megállapítja, hogy szerinte kétséget kizáróan francia eredetű a kódex zömének betűvetése. (Egyébként megerősíti azt a már eddig is sejtett felfogást is, hogy a kódex több részből van összefűzve, kollácionál- va.) Ami számunkra talán a legérdekesebb: Mezey professzor a magyar bejegyzésekkel, és elsősorban az Ómagyar Mária-siralom szövegével kapcsolatban, nagyon valószínűnek tartja, hogy azokat 1270 körül (vagy még előbb) írták. (Ellentétben a korábbi, Gragger Róbert és Jakubovich Emil 1922-ben tett megállapításával, miszerint a szöveget 1280—1310 között írhatták.) Beszámolójában megállapítja Mezey László, hogy az írást .......időrendben legi nkább IV. Béla Zechud ispán és testvére részére adott adománylevelében (kisebb privilegiális 1258.), illetőleg az óbudai káptalan egy tiltakozó (1243.) és egy jelentő leveléhez (1261.) látom közel állónak.” Hogy ki írhatta le a magyar vers szövegét — és vajon ugyanaz fordította-e magyarra a kódexben ugyancsak megtalálható latin szövegből, amit egyébként szintén magyar kéz írt le — talán sohasem lehet kideríteni. Mezey professzor a latin szöveg leírójáról megállapította, hogy: „Ez a ,no- tátor’ a hiteleshelyek, az ország nagybírái, és az ispánok mellett klerikusi szolgálatot teljesítők közé tartozhatott.” De hát mégis, ki írhatta le a vers magyar szövegét? Mezey professzor: .......a m agyar Siralom bejegyzője, aránytalanul bizonytalanabb kézzel, a kor ’ textuálisát, könyvírását reprodukálja, korántsem klerikusi, gyors és könnyed technikával. E bejegyző — talán nő — távol áll a kódex francia és magyar seriptorainak nem éppen alacsony színvonalától.” Tehát az is ‘ lehetséges, hogy első magyar versünket az Ómagyar Mária-siralmat. női kéz vetette papírra. De hogyan került ez a magyar nő Bolognába, vagy esetleg Európa más városába? Vagy talán ... ? És itt van Mezey László legérdekesebb gondolata. Több tényező alapján feltételezi ugyanis, hogy az Ómagyar Mária-siralom latin szövege, Geoffroi de Bre- teuil éneke, „talán már a szerző életében eljutott Magyarországra, a király, Hl. Béla udvarába.” És a királyi udvartól minden bizony- nyál rövid út vezethetett a nyulak-szigeti (Margitsziget) Mária-kolostorba, amit IV. .Béla »építtetett lányának, Margitnak. Ez a kolostor volt akkor a laikus vallásos mozgalom, a „beginizmus” központja: itt apácák mellett a rendbe be nem lépett, de szerzetesi életet élő vezeklő nők, beginák is voltak. Ezek vagy keveset, vagy egyáltalában nem tudtak latinul. Lehetséges, hogy az akkor tehát már ismert és divatos Planctust (ez volt Geoffroi énekének címe) valaki ezek közül fordította le magyarra — pontosabban költötte át. Az Ómagyar Mária-siralom Budapestre kerültével az újságok érdekes és színes beszámolói hangsúlyozták, hogy nem „hazatért" szellemi életünknek ez .a becses ereklyéje, hanem „több évszázados vándorlás után .. . végső otthona lesz ez a hely." Vagy emelkedettebben és határozottabban : „Ez a gyönyörűséges, gyöngyírásos, kéziratos középkori munka idegenben keletkezett, és még soha Magyarországon nem volt.” Most már itt(hon?) van a kódex. A tudósokon, a kutatókon a sor, hogy bennünket, hírlapírókat megerősítsenek, vagy megcáfoljanak vélekedésünkben. Mert erre ők is illetékesek ... Bóday Pál Hz i roi lal lom ünnepe KÉPERNYŐ Régi hagyomány már, hogy a könyvek nagy tavaszi seregszemléjén író-olvasó találkozókra, irodalmi estekre kerül sor. Ilyenkor az irodalom jeles képviselői eljutnak az ország legeldugottabb kis településeire is, s ez a házigazdáknak mindig külön ünnepet jelent. A napokban Békésen tartottak irodalmi estet a városi könyvtárban, az 53. könyvhét megyei eseményeként. A rendezvény vendégei irodalmunkban jelentős szerepet betöltő költők voltak. így Takáts Gyula, Baumgarten- és József Attila-díjas költő, Lakatos István, Baumgarten- díjas költő és műfordító, valamint Fodor András, József Attila-díjas költő. Külön érdekessége volt e találkozásnak, hogy mindhárman dunántúliak, sőt Takáts Gyula a középiskolában tanára volt Kaposvárott Fodor Andrásnak. A mintegy 50 megjelent irodalomszerető embert Kuti Éva, a könyvtár vezetője köszöntötte és mutatta be a vendégeket. Takáts Gyula, aki rendkívül sokoldalú ember, költő, író, műfordító, kritikus és festő; őszinteséggel vallott pályája kezdetéről. Mint mondotta: Somogy ország fővárosában, Kaposváron kezdte, tanulmányait, és Ripl-Rónai példáján felbuzdulva, festő szeretett volna lenni. Később azonban rájött arra, hogy: „Szóval többet lehet kifejezni, mint ecsettel”, s így fordult érdeklődése az irodalom felé. Berzsenyi Dániel költészetét tanulmányozva tizenévesen jutott él az Alföld szépségeinek megismeréséig, s azóta is példaképe a nagy költő. A „mester” után a tanítvány, Fodor András vallott munkásságáról. Az egykori Eötvös-kollégista, aki ma a Széchenyi Könyvtárban "könyvtártannal foglalkozik, beszélt arról is, hogy milyen jól érzi magát itt Békésben, mint mondotta: „A békési ember kulturális éhsége, vendégszeretete utolérhetetlen”. Ezt követően részleteket olvasott fel verseiből, fordításaiból — elsősorban orosz és angol költőktől fordít — és nyugodt előadásmódját bizony sok színművészünk is megirigyelhetné. Az est harmadik vendége Lakatos István, az egykori újságíró, aki már 22 éves korában egyetlen verséért — „A pokol tornácán” címűért — kapta meg a Baumgarten- díjat, szenvedélyesen vallott lírájáról. Elmondotta, nagyon közel áll hozzá a klasz- szikus irodalom, ezért is fordít szívesen Horatiustól, Tassétól, Vergiliustól. Az irodalmi est három vendége valóban emberközelbe került ez alatt a felejthetetlen, csaknem két óra alatt. Sajnos, ritkán jutnak el a békési tájra — amely pedig büszke lehet íróira, költőire — irodalmi életünk jeles alakjai. Ezúttal az idei könyvhét alkalmából hárman is eljöttek közénk Békésbe, köszönjük nekik, és a lelkes szervezőknek ezt a szép élményt. —verasztó— Kodály Szegeden Kodály Szegeden címmel jelent meg egy 192 oldalas kötet a szegedi könyvesboltokban. A fényképekkel gazdagon illusztrált könyvet a szegedi tanács művelődési osztályának megbízásából — a Kodály-centenári- umra — a szegedi Somogyi Könyvtár adta ki. A művész szegedi látogatásairól, műveinek szegedi bemutatóiról szóló könyvet Péter László, a könyvtár tudományos tanácsadója írta és szerkesztette. A mű 1905-től 1076-ig követi nyomon a nagy zeneköltő életének Szegedhez kötődő eseményszálait. A könyv dokumentumokat tesz közzé Kodály első népdalfeldolgozásainak még 1907-ben a szegedi Tisza Szállóban tartott bemutatójáról. A szegedi városi színházban 1930. november 12-én, a fővárosi bemutató után vidéken először került színre a Háry János. A kötet beszámol erről az előadásról is. Megtudható belőle, hogy e zenemű Dóm téri szabadtéri előadását 1938-ban tartották, és azóta is gyakran szerepel a szabadtéri játékok programján. Vasárnap délelőtt Gyulán, a zeneiskolában eredményhirdetéssel és gálával ért véget a III. gyulai zenei verseny. A zsűri a versenyzők magas színvonalú felkészültsége alapján úgy döntött, hogy két megemelt díjú első és két második díjat ad ki. Első helyezést ért el — képünkön — Dankó Brigitta és Gémes Adrien szegedi páros, valamint Nyári László és Gál Andrea budapesti páros. Második lett Steven Woodham és Berkes Andrea, valamint a Szabó Gábor, Balogh Kálmánné budapesti páros. Fotó: Béla Ottó Kinek a kertje, udvara? Egy sorozatról — két részének megtekintése után — merész dolog véleményt alkotni. A Kertünk — udvarunk című riportműsor esetében mégsem az. Hiszen a 20 perces program nemcsak önálló egységet alkot, egyes riportjai önmagukban is megállják a heyüket. Bizonyítják ezt a május 4-i adás sjyirgatermesztést bemutató képsorai és a retekértékesítés problémáit kutató, azt jól körbejáró, oknyomozó riport. A legutóbbi, június 1-i műsor a primőrtermesztéssel foglalkozott, megszólaltatva a fogyasztót, termelőt és az értékesítés szakembereit. Sok érdekességet tudhattunk meg a szamócanevelésről; arról, hogy a kiskert egészségünk helyreállításában is segíthet. Tanulságos volt, hogy egy jól működő ÁFÉSZ-szakcso- port — az ócsai — mennyit lendíthet a termelői kedven ... Sorolhatnám tovább a két adás értékeit — lenne mit mondani. Számomra azonban Nagy László riporter június 1-i bevezetője adja a kulcsot. Hogy tudniillik: hazánkban a megtermelt zöldség, gyümölcs 45 (!) százaléka a kiskertekből, háztájiból' kerül ki. Ez az arány jellemzi sertéstartásunkat, -hizlalásunkat is. Olyan tekintélyes mindkét szám, hogy önként adódik a kérdés: vajon elég-e havonta húsz .perc ahhoz, hogy a műsor készítőinek szándéka megvalósuljon? „ Hogy mi ez a szándék, könnyen megállapítható. Tanácsadás a kiskertek művelőinek, a háztáji állattartóknak. Segítsék az eligazodáshoz, a szakma és a kereskedelem — gyakran útvesztőnek tűnő — berkeiben. És hogy a fogyasztó is lássa: mit fizet meg egy szál répa, fej saláta árában. Nemes szándék, hogy mindenkihez szólni akarnak az alkotók, riportjaik többnyire ezt jól szolgálják. Éppen ezért csökkenti a műsor értékét, hogy mondanivalója feltehetően kevesekhez jut el. Mert délután négy és öt óra között a városlakó többnyire dolgozik még, a termelő éppen kapál vagy állatot etet. Tehát nemcsak kevés a havi húsz percnyi adásidő, hanem sugárzásának időpontja is megkérdőjelezhető. Ugyanígy a tévéújság (f.-f.) jelzése, miszerint fekete-fehér technikával készülnek a filmek. Színes virágokról, zöldségekről! Tartalmában értékes műsor a Kertünk — udvarunk. Erről meggyőződhet, aki .június 9-én este fél kilenckor átkapcsol a kettes csatornára. Remélem, hogy nem csalódik. M. Szabó Zsuzsa Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Gyanúsított. 8.52: Népdalcsokor. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Romantikus mesterművek. 11.39: Szép remények. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Hangverseny délidőben. 14.05: Kóruspódium. 14.24-: Filmdalok. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Nyitnikék. 15.35: Népi zene. 16.09: Rádiószínház. A kutya. 17.05: Mozgásterek. 17.30: Operettdalok. 17.45: A Szabó család. 19.15: Évszázadok mesterművei. 20.01: Lélek és test. 20.31: Népdalok. 20.46: A Rádiószínház bemutatója. A lázadó. 22;20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Bach-művek. Közben: 22.49: Kapcsolataink. 22.59: CJj Melódia-lemezeinkből. 0.10: Torohyzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalkórusok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.29: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Disputa. 18.35: Daloló, muzsikáló tájak. 18.55: Zenei Tükör. 19.25: Csillagászattörténeti ABC. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Egy énekes — több- szerep. 21.25: Gramofonalbum. 21.55: Barátság slágerexpressz. 22.25: Nóták. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Szimfonikus zene. 10.03: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énekkara énekel. 10.30: A Dimenzió együttes játszik. 11.05: Operafeívételek. 11.40: uj Vivaldi-lemezek. 12.35: A Melódia fúvószenekar játszik. 13.07: Részletek Giordano operájából. 14.00: Rozsa méz. 14.28: Bécsi klasszikus zene. 15.45: Sors. végzet, cselekvő személyiség. 16.05: Zenekari muzsika. . 16.45: Labirintus. 17.00: Wagner operáiból. 17.30: Külpolitikai arcképcsarnok. 17.50: Bakonyi ácsok. 18.00: A Régi .zene stúdiója együttesének felvételeiből. 18.13: Kadosa Pál müveiből. 19.05: A Binder dzsessz kvintett felvételeiből. 19.35: Operaáriák. 20.15: Mahler: Dal a földről. 21.30: Vas megyéi zenei hetek. 22.30: Weber és Rossini operáiból. 'SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek.' műsorismertetés. 17.05: Könnyűzene énekegyüttesek műsorából. 17.15: Napjaink. Palatinus István jegyzete. 17.20: A jászs/.entandrási népdalkor énekeH 17.30: Takarmánygondok? Riporter: Balogh György. 17.50: A szolnoki rádiós dzsessz- hétvége műsorából. Mark Charig együttese játszik. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Három férfi és a lány, Bolgár film. 16.55: Óvodások műsora, (ism.) 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.35: Táncról táncra, (ism.) 18.05: Sportmúzeum. 100 éves a magyar labdarúgás, (f.-f.) 18.30: Improvizáció, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. - 19.30: Tv-híradó. 20.00: San Francisco utcáin. Az utolsó lövés. 20.45: Élő népdal. 20.50: Stúdió '82. 21.50: Francia menekültek, (f.-f.) 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Mesterek és tanítványok. Közben: kb. 21.00: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.25: Népzene. 16.35: Fiatalok klubja. 17.10: Nők világa. 17.50: A legkisebbeknek. 20.30: Gazdasági figyelő. 21.05: Fájó magány. Gheorghe Robu tévéjátéka. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tévénapló. 17.30: Videooldalak. 17.45: Tájékoztató havi folyóirat. 18.15: Tévénaptár. 18.45: Kamarazene. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tévénapló. 19.55: Reklám. 20.00: Belpolitika. 20.45: Reklám. 20.50: Nemzet? vadászat. 22.30: Tévénapló. II. MŰSOR 18.00: Művelődési adás. 18.30: Tévénapló. 18.45: Népszerű-tudományos film. 19.15: Kis koncert. 19.27: Ma este. 19.30: Tévénapló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: Dokumentumsorozat.' 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Az el nem kötelezett országok dokumentumfilm- jei. SZÍNHÁZ Június 8-án. kedden 15 órakor Békéscsabán: HAGYMÁCSKA Eladott ház. Június 8-án. kedden 19 órakor Békéscsabán: TR AVI AT A Ifjúsági Opera 2 bérlet. Június 9-én, szerdán 11 órakor Békéscsabán: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT Eladott ház. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A festmény titka. 6 és 8 órakor: Amerikai barát. Békéscsabai Szabadság: de. 10' órakor: A sziklabarlang titka, 4 órakor: Mephisto. I.. II. rész. 8 órakor: Hidegvérrel. Békéscsabai Terv: Rekviem. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Tobi. fél 8 órakor: Kék gallér. Gyulai Petőfi: örült nők ketrece. Orosházi Partizán: fél 6 orakor: A fekete kalóz, fél 8 órakor: Országúton. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: A XX. század kalózai, 22 órakor: Majmok bolygója.
