Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-08 / 132. szám
o 1982. június 8., kedd Nagy Miklós ötvenéves lenne, de már csaknem egy évtizede nincs közöttünk. Mindössze negyvenkét éves volt, amikor meghalt. Az ország egyik legfiatalabb minisztere volt akkor. A művelődésügy minisztereként csak rövid ideig dolgozhatott, de már 1954 óta részt vett a közéletben a Hajdú-Bihar megyei születésű (Kaba, 1932) Nagy Miklós. Miskolci egyetemi társai tanúsíthatják, hogy már. diákként felfigyeltek szervező- készségére, politikus alkatára, tehetségére. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanult, szerszámgépész szakon szerzett 1954-ben mérnöki oklevelet. A tudományos munka mellett kora ifjúságától érdeklődött a politikai munka iránt, tevékenyen részt vett az egyetem politikai munkájában. Tanársegéd lett, s egyszerre DISZ-titkár, később pártmunkás, egyetemi szervező titkár. A kohómérnöKi karon adjunktusként dolgozott. az. ellenforradalom után az egyetemi pártbizottság tagja lett. Nagy . munkabírású, jó szervező, mindig tisztán látó fiatalembernek ismerték akkori munkatársai. Pályája — tehetsége és szorgalma eredményeként — egyre feljebb ívelt. Mindig feladatokat vállalt, és nem funkciót. 1963-tól az MSZMP KB munkatársa, s két esztendő múlva a tudományos, közoktatási és kulturális osztály vezetője lett. Szerény, de nagyon igényes veztőnek ismerték meg közvetlen munkatársai. Az ifjúság, az egyetemi élet, a tudományszervezés alapos ismerőjeként a pártközpontemlékezete ban eltöltött évtized alatt egyik előkészítője volt a tudományos és kulturális élet, a közművelődés, az ifjúság- p^jljljika akkor megalapozott, s azóta végbement reformjainak. E területek ma is az akkor előkészített programok alapján tevékenykednek. Nagy Miklós munkája is benne van szinte minden azóta megvalósult eredményünkben. 1973-ban — tehát negyvenegy évesen — lett műve'ő- désügyi miniszter. S ekkor szólt közbe a betegség. Sokat vállalt a fiatal politikus. Egyet nem tudott vállalni: a gyógyíthatatlannak tekintett kórt. Tevékeny, sok reményre jogosító pálya tört ketté. Azok közé tartozott, akik társadalmunk történelmét napi elmélyült munkával formálták. Az ő munkája is benne van mindennapjaink eredményeiben; tehetségét, szorgalmát, emberségét ma is nélkülözzük. ötvenéves lenne, de már csaknem egy évtizede nincs közöttünk... F. M. Nemzetiségi nyelvművelő tábor- Szerb-horvát nyelvművelő tábor nyílt vasárnap, a Duna-menti Bár községben. A baranyai és somogyi délszláv településekről, valamint a jugoszláviai Pélmo- nostorról érkezett több, mint hatvan gyereket Gyúrók György, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára köszöntötte. majd a nemzetiségi szövetség tevékenységéről, céljairól, terveiről beszélt. A Hazafias Népfront és a mohácsi délszláv bázis- könyvtár által szervezett olvasótábornak fontos szerepe van abban, hogy a szerb- horvát ajkú gyerekek jól megismerjék az irodalmi anyanyelvet. Műszaki átadás, forgalomterelés az Arpád-hídon Miután az elmúlt hét végén szombaton és vasárnap Budapesten. az Arpád-hídon befejezték a terhelési próbákat, tegnap átadták a forgalomnak az úgynevezett déli pálya Margitsziget és Pest közötti szakaszát, valamint a margitszigeti lejárót. A műszakilag hétfőn átadott új szakaszon megindult a forgalom, a korábbiakhoz képest némileg módosult. Az Arpád- hídról ezentúl Buda felől érkezve. jobbra kis" ívben, Pest felől balra, nagy ívben lehet lehajtani a szigetre, a szigetről pedig ezentúl mindkét irányban felhajthatnak a hídra a gépjármüvek. Az építők és a közlekedésbiztonsági szakemberek kérik az erre közlekedőket, hogy az új forgalmi helyzetet ismertető táblákat, jeleket és más közlekedésbiztonsági. forgalom- technikai útmutatásokat mesz- szemenően vegyék figyelembe, és a hídon nagy körültekintéssel, óvatosan hajtsanak. A már említett utolsó elem beemelése után — várhatóan kora őszre — a teljes déli hídpá- lya elkészül. Ekkor a teljes forgalmat ide terelik majd. hogy hozzákezdhessenek, illetve folytathassák az Árpád-híd szélesítésének további munkálatait. Mi történt azóta? Egv régi üzemi baleset nyomában A történet 1969 tavaszára vezethető vissza. Az akkor még BOV orosházi gyára (ma: Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat) konzervüzemében az egyik gépben elakadt a konzervdoboz. T.-né megkérte Balogh Katalin segédmunkást, hogy távolítsa el a dobozt. A lány teljesítette a kérést. Közben V. beindította a gépet. Balogh Katalin felsikoltott. A bal keze gyűrűs ujját a gép levágta. Az akkori főmérnök kivizsgálta az ügyet, és arra a megállapításra jutott, hogy a csonkulásos üzemi baleset miatt Balogh Katalin, az asszony és az a felelős,, aki beindította a gépet. Fegyelmi büntetésben részesítette őket. „Példát statuált”. Ez ellen azonban szót emelt az szb társadalmi munkavédelmi felügyelője, majd Vágréti László, az SZMT munkavédelmi felügyelője is. Az indok pedig a következő volt: ,,A gépet a szakszervezet hozzájárulása nélkül működtette a gyár, nem volt védőberendezés, és bár gyakran előfordult üzemzavar, mégsem dolgoztak ki biztonságos műszáki megoldást.” A főmérnök ennek alapján intézkedett a további balesetek megelőzésére és a sérültet mentesítette a fegyelmi büntetés hatálya alól. B Annak idején — . a hely1 színen szerzett tapasztalatok alapján — a Békés megyei Népújságban beszámoltam az esetről. Balogh Katalin még fiatal lány volt, és eléggé húzódozott — ahogy mondta — a nyilvánosság előtti szerepléstől. A megtorlástól is félt. Csak unszolásra mondta el, hogy tulajdonképpen hogyan is történt az eset. Vágréti Lászlóval tájékoztattuk hogy milyen kártérítésre adhat be igényt, és biztosítottuk, arról, hogy figyelemmel kísérjük a sorsát. Azóta 1-3 év telt el. Közben néhányszor érdeklődtünk Balogh Katalin hogylé- te felől. Nemrég pedig felkerestük az üzemben. Még emlékezett ránk. Persze már nem volt az a régi, félénk kislány. Fehér munkaköpenyben toppant elénk, és mutatta a bal kezét, amelyen a gyűrűs ujjának a két íze hiányzik. Ez azonban különösebben nem gátolja a munkában. B Kati eredetileg fodrász volt, de nem tudott elhelyezkedni a szakmájában. Édesapja a gyárban dolgozott, és ellenezte, hogy a lánya odamenjen segédmunkásnak. A pénz azonban kellett. A keresetre jobb lehetőséget nem talált. A nemsokára bekövetkezett baleset után táppénzes állományba került, majd ismét segédmunkásként dolgozott tovább. Amikor baromfifeldolgozó szakmunkásképzés kezdődött a felnőttek részére, ő is jelentkezett. Megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt. Később beiratkozott a közgazdasági technikum levelező tagozatára, és 1976-ban érettségizett. Közben — 1973-ban — férjhez ment Busa Béla üzemmérnökhöz, a gyári tmk művezetőjéhez. Albérletben laktak még akkor is, amikor 1975-ben megszületett a kisfiúk. A vállalat ezután munkáskölcsönnel elősegítette, hogy befizethessen a család lakásra, amit a következő évben ki is utaltak részükre. Az ezt követő eseményekre a fiatalasszony így gondol vissza: — Az egyik nap sikeresen leérettségiztem. másnap érettségi banketten vettem részt, a harmadik napon beköltöztünk az új lakásba. Szóval mindén szépen megvalósult, ami régen csak álom volt. B — Mi történt azóta? — Robika most már első osztályos, és várja a kistestvérét. Persze, a férjemmel együtt én is nagyon várom. — Elégedett? — Van szép lakásunk, kényelmes berendezéssel. Van egy Wartburgunk. Most színes tévét akarunk vásárolni. Aztán mindent a gyerekekért teszünk majd. Ha megszületik a második is. gyesre megyek. Három évre. ,Már anyagilag jobban állunk, megengedhetem magamnak. Tudni kell még, hogy Busa Béláné művezető az ötszörös vállalat kiváló Zrínyi Ilona konzerxvgyártó szocialista brigád tagja. És tagja a vállalati párt csúcsvezetőségének is. Konzervüzemi ösz- szekötő. Az immár 13 éve történt baleset csak ritkán jut az eszébe. Azóta minden rendbe jött, ami főként az akaraterejének. szorgalmának, szívós, kitartó munkájának, nem utolsósorban pedig annak a segítségnek köszönhető. amit társadalmunk . minden bajba jutott számára kötelezően megad. Pásztor Béla Fotó: Veress Erzsi A gyopárosi tó partján Politizáló szakszervezetek Érdekes vita bontakozott ki a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának múlt heti ülésén a szakszervezetekben folyó politikai nevelőmunka helyzetéről és a további feladatokról. Az írásos jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Bocskai Mihályné, az SZMT titkára nyomatékkai szólt arról, hogy a politikai nevelőmunka középpontjában a gazdasági feladatok végrehajtásának segítése áll. E feladat megoldása azonban csak a demokratizmus kifejlesztésével és a művelődés hatékonyságának fokozásával együttesen, egymással való kölcsönhatásban oldható* meg. A téma jelentőségére utalt az a tény is, hogy a tanácsülésen részt vett dr. Sáli Ferenc, a SZOT osztályvezetője egy másik napirendi pont tárgyalásakor, felszólalásában visszatért erre a kérdésre. A bizalmiak hálózatának szerepét taglalva azt bizonyította, hogy olyan aktívasereg alakult ki a bizalmi jogkör bővítésével. amely alapvetően a nélkülözhetetlen információk áramoltatásával, továbbításával kapcsolódik a politikai nevelőmunkába. Amikor a tagbélyegekkel a bizalmi felkeresi a tagokat, viszi magával a * vezetéstől kapott információkat, s amikor a beszedett tagdíjakkal - elszámol, a tagság véleményét, válaszát közvetíti. Erre a folyamatra a szakszervezeti vezetőknek az eddigieknél sokkal jobban kell építeniük. Hiszen korunkban a gyors, pontos és lényegi információ termelőerővé vált. Ezt a gondolatot ragadta meg felszólalásában Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára is, amikor be- . számolt arról, hogy a munkahelyeken mind többen szóvá teszik: az információ éppen a munkapadnál a legkevesebb, pedig a tervek végrehajtása, teljesülése ott dől el valójában. Nemcsak a gazdasági életben, hanem a szakszervezeti munkában is lépést kell vállalni. Ma, amikor már világos, hogy az egyén szerepe megnőtt. a szakszervezeteknek is mélyebben, hatásosabban kell foglalkozniuk a dolgozók egyéni problémáival. Ez ugyanis erőteljesen befolyásolja az embereknek a szervezetről kialakult véleményét. A szakszervezeti munka korszerűsítéséhez ugyanakkor a tisztségviselők szervezett és folyamatos oktatása önmagában nem elegendő, legyen ez az oktatás még oly magas színvonalú is. Garanciákat kell teremteni arra is, hogy a tisztségviselők a tanfolyamokon megszerzett tudással éljenek is, hasznosítsák korszerű ismereteiket a dolgozók körében. Az SZMT-nak a vitában bekapcsolódó tagjai példáikkal, egyéni véleményükkel ugyanezeket a gondolatokat erősítették meg: László Pál, a HVDSZ megyei bizottságának tagja szintén az információáramlás jobb megszervezésére hívta fel a figyelmet, kifogásolva az írásos tájékoztatók szaporodó számát, amelyek szinte soha nem helyettesíthetik a szakszervezeti tagokkal való rendszeres párbeszédet, a szóbeli agtiációt. Ha a termelő kollektívákat be akarjuk voryii a döntések előkészítésébe — márpedig ez egy igen nagy erőmozgósító tartalék —, akkor a tájékoztatás színvonalát gyors ütemben kell növelniük. A politikai nevelőmunka módszereit már csak azért is korszerűsíteni kell — tette hozzá a HVDSZ megyei bizottságának tagja — mert az ötnapos munkahét bevezetésével megnőtt a napi munkateljesítmény-követel- mény, ami a kisvállalkozások elindulásával együtt, a továbbképzések szervezésének feltételeit, körülményeit is módosította. A következő felszólaló. László István, a Békéscsabai 611. számú Szakmunkáskép- -ző Iskola igazgatója, az előbbi kérdést tartalmi oldalról közelítve arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezett oktatás mellett az önművelés iránti igények felkeltése legalább olyan fontos feladata a szakszervezetnek. Többet kellene beszélnünk a munkahelyi erkölcsi normákról, arról, hogy a demokratikus fórumok magukban nem szülnek még határozott egyéni állásfoglalást, Ahhoz, hogy e fórumok tartalommal telítődjenek az élet minden területén, politizálni kell a ma kívánatos korszerű és elvszerű magatartás- és életfprma mellett. Dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának titkára, a szakszervezeti szervek felelősségéről beszélt abban a folyamatban, amelyben az állami vezető testületek döntéseiket készítik elő. Legfőbb politikai feladatot, a gazdasági teendők végrehajtásának segítségét is csak e felelősség vállalásával teljesíthetik a szakszervezetek. Ezért is kell munkahelyi tevékenységükben a nyíltságnak nagyobb szerepet kapnia, mint a meggyőzés egyik legfontosabb tényezőjének. E vitából tehát egyértelműen csendült ki az, amit Szabó Miklós úgy összegezett hozzászólásában, hogy a szakszervezetek politikai nevelő munkában elért eredményeiket úgy őrizhetik meg, úgy fejleszthetik tovább, ha nyílt, politizáló munkastílusra törekszenek, ha a munkahelyi demokratizmus elmélyítésével fokozzák a tagság érzelmi, értelmi azonosulását céljainkkal, ha a termelés, a demokratizmus és a művelődés kérdéseit komplexen igyekeznek megoldani. Ehhez alapokat az teremthet, ha a szakszervezet emberközelben él és dolgozik, s ha minden eddiginél jobban épít a szocialista munka nevelő hatására. Kőváry E. Péter Új élelmiszerek, korszerű táplálkozás Magas élettani értékű, viszonylag kevés kalóriát tartalmazó, rövid idő alatt elkészíthető, valamint speciális diétákhoz szükséges élelmiszerekből nyílt kiállítás tegnap az Országos Piackutató Intézet Nagymező utcai bemutatótermében. A június 18-ig nyitva tartó, kóstolóval egybekötött kiállításon az érdeklődők 15 vállalat és szövetkezet termékeivel ismerkedhetnek. A Gabona Tröszt például a korszerű táplálkozás legújabban újra felfedezett alapanyagaival, a többi között kukorica-, szója- és sárgaborsóliszttel, búzacsírával és búzakorpával mutatkozik be, A konzervgyárak közül a szegedi nátrium-, illetve energiaszegény, a szigetvári pedig szójabab fel- használásával- készült konzerve- ket állított ki. A látogatók megkóstolhatják az. orosházi baromfifelvágottakat. a Pest-Buda Vendéglátó Vállalat diétás gasztrofolkészít- ményeit és gyorsfagyasztott szendvics krém újdonságait. Építőiparban használatos fűrészárut osztályoznak, kötegelnek az ERDÉKT 12. számú, két- egyházi fatelepén Fotó: Fazekas László
