Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

\

1982. június 1., kedd

A társadalmi tulajdon védelme közérdek

Interjú Pikó János rendőr alezredessel

Közismert, hogy milliárdokat fordítunk új beruházásokra, lakásépítésre, kulturális és egészségügyi célokra. Jelentős összeget tesznek ki a nyugdíjak, a szociális segélyek. Ezeknek a milliárdoknak a forrása, fejlődésünk alapja a társadalmi tulajdon.

Okkal vetődik fel a kérdés, hogyan védjük, hogyan gazdálkodunk vele. Pikó János rendőr alezredessel, a megyei rendőrfőkapitányság népgazdasági. és társadalmi tulajdonvédelmi osztály vezetőjével, a gazdasági és vagyon elleni bűnözés helyzetéről beszélgettünk.

— Az országos adatok szerint évek óta az összbűnözés mintegy 50 százalékát a vagyon elleni bűncselekmények képezik. Évente több százmilliós kárt okoznak a bűnelkövetők. Az utóbbi esztendőkben több olyan személy visszaélésére derült fény, aki munkaköre ellátásával kapcsolatosan jogtalan előnyt követelt, kért, vagy fogadott el, súlyosan megsértve ezzel a közélet tisztaságát. Gyakran fordulnak elő a gazdálkodó szervek szabályszerű működésével leplezett üzérkedések, és jelentős egyéni haszon megszerzésével járó adóalap-eltitkolások. Előfordul az is, hogy állami támogatásokat jogellenesen vesznek igénybe. Az idegenforgalomban sok esetben megsértik a devizajog- szabályokat. Megélénkült a feketepiac. A társadalmi tulajdont károsító jogsértések több mint felét a lopások és betörések teszik ki: Nagy kárértékű bűncselekmények fordulnak elő az egyes beruházások kivitelezésénél, továbbá a mezőgazdasági üzemekben a termékek' és termények dézsmálásával, valamint a kereskedelmi árukészletek és vasúti' szállítmányok fosztogatásával. Nem ritka a társadalmi tulajdon hanyag kezelése sem. A technológiai fegyelem megsértésével, a raktározási, tárolási előírások megszegésével igen nagy kárt okoznak.

— Mi a jellemző Békés megyére? A gazdasági bűncselekmények alapján milyen következtetést lehet levonni? '

— Ebből a szempontból az ország kevésbé fertőzött megyéi közé tartozunk. A műit évben az összes büntető eljárás 2,5 százalékát folytattuk le gazdasági bűncselekmény miatt. Előfordult vásárlói megkárosítás, árdrágítás, rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala. Többségét az üzérkedés, valamint a vám- és deviza-bűncselekmények tették ki.

— Hol fordul leggyakrabban elő az üzérkedés bűntette? Van-e szerepe a csúszópénznek?

— Az üzérkedés az állami és szövetkezeti kereskedelem, valamint a magánszektor érintkezési pontjain fordul elő. Egyes gazdálkodó- egységek az alapszabálytól eltérő tevékenységet folytattak, az ügyletekhez társadalmilag hasznos munka nem kötődött, csupán a jogtalan nyereség megszerzése volt a cél. Tapasztalható a zöldség- és gyümölcsfelvásárlásoknál, hogy egyes boltvezetők magánfelvásárlásokat is végeznek, az így beszerzett árut az üzletekben hozzák forgalomba, jogtalan haszonra tesznek szert. Sajnos, a csúszópénz sem ritka. A kereskedelemben egyes dolgozók mesterségesen idéznek elő „hiánycikkeket". Az ilyen elkövetési formák sértik a szocialista kereskedelem jó hírét.

— Hogyan alakultak a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények?

— Megyénkben az ismertté vált vagyon elleni bűn- cselekmények száma a múlt évben az előző évihez képest kismértékben -csökkent. A

társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket is közel 30 százalékos csökkenés jellemzi, az okozott kár azonban 3 millió forinttal növekedett. Az emelkedés elsősorban a kereskedelemben és vendéglátóiparban tapasztalható.

— A statisztika szerint csökkent a betörések, lopások száma, nem úgy a sikkasztásoké.

— A betöréses lopások száma, és az általuk okozott kár valóban kismértékben csökkent. A sikkasztásokat nagyrészt üzletekben, kereskedelmi és vendéglátóegységekben, raktárakban követték el. az összes társadalmi tulajdon elleni sikkasztások mintegy 25 százalékát. Az elkövetők a kezelésükre bízott pénzből, áruból vagy más bevételből szándékosan többletet képeztek, amit azután időről időre jogtalanul eltulajdonítottak. A cselekmények leleplezésére minden lehetséges eszközt és alkalmat felhasználtak. Az elkövetést elősegítette és megkönnyítette a pénz, valamint az értékek kezelésére, tárolására vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása.

— Ilyen módszerekkel megyénkben az üzemanyagtöl- tő-állomásokon több helyen követtek el bűncselekményt. Mi adott erre lehetőséget?

— Az ÁFÉSZ-ek kezelésében levő töltőállomásokon jelentős visszaélések történtek. Gépkocsivezetőktől, gépjármű-előadóktól az állomások vezetői, illetve dolgozói gázolajjegyeket vásároltak, amelyeket a szövetkezetnek elszámoltak. A benzin és kenőanyagok értékesítéséből befolyt összegből azután kiemelték a gázolajjegyek árát. A belső ellenőrzés tárta fel, hogy jelentős mennyiségű gázolajjegyet adtak le, mely mögött nem állt áruszállítás.

— A mezőgazdasági nagyüzemek jelentős szerepet töltenek be megyénkben. Nagyarányú fejlesztésük, a modernebb technika alkalmazása hogyan hatott a bűncselekmények alakulására?

— A mezőgazdasági nagyüzemek sajátosságából adódóan, a bűncselekmények közül továbbra is a lopások a leggyakoribbak. A múlt évben az összbűncselekmények mintegy 60 százalékát tették ki. A kárérték növekvő. Ebben közrejátszik az is, hogy a nagyüzemek az utóbbi években tovább fejlesztették technológiájukat, modernebb eszközöket alkalmaznak, és korszerű vegyi anyagokat használnak fel a termelési feladataik mind sikeresebb megoldása érdekében. Ennek következtében az eltulajdonított anyagok, gépalkatrészek, vetőmagvak, műtrágyák is egyre nagyobb értéket képviselnek. Jellemző, hogy a lopások zömmel al-. katrészekre, vetőmagvakra, növényvédő szerekre irányulnak. Ezek az anyagok a nagyüzemi termelés mellett, a háztáji gazdaságokban is felhasználhatók. Az őrzési, védelmi hiányosságok szinte csábítanak az elkövetésre. Sok helyen őrizetlenül hagyták a tábla szélén a gépeket, de az is előfordult, hogy ott maradt a vetőmag, meg a

különböző vegyszerek. Nem mindenhol megfelelő az állattartó telepek őrzése sem. Az őrzéssel foglalkozó dolgozók sem mindenhol alkalmasak erre a felelősségteljes feladatra. Sok helyen éjjeliőri teendőkkel nyugdíjasokat, vagy nem teljesen cselekvőképes embereket bíznak meg.

— Hallhatnánk-e néhány szót a társadalmi tulajdon hűtlen és hanyag kezeléséről? Hogyan zárulnak ezek az esetek?

— A hűtlen és hanyag kezelések miatti büntetőeljárások száma az összbűncselek- mény mintegy 2 százalékát teszik kJ. Sem a bűncselekmények száma, sem a kárérték nem jelentős. Tapasztalataink szerint ezek a számok nem tükrözik a valós helyzetet, mivel ezen a területen a rejtett visszaélések jelentősek. Problémaként jelentkezik, főleg a termelő- szövetkezetekben, hogy olyan kollektív döntések születnek, amelyek az utólagos felelős- « ségre vonást lehetetlenné te- * szik. Hiányos az ügyrend, a f munkarend, a munkaköri leírás is. A bűncselekményeket elsősorban a rendőrség, a felügyeleti, illetve az ellenőrző szervek tárják fel, kéz- J deményezik a büntetőeljárás j lefolytatását. A gazdasági ; egységeknél az ilyen jellegű J cselekmények általában fegyelmivel zárulnak.

— Milyen következményekkel járnak a rendkívüli

események?

— Sajnos, igen sok gondot jelent a megye nagyüzemeiben a tetemes kárt okozó, f rendkívüli esemény. Elsősor- ! ban a tűzesetek és a tömeges állatelhullások. Büntető- eljárás lefolytatására nemigen kerül sor. Konkrét személyi felelősséget megállapítani ugyanis nem lehet, de szinte minden vizsgálat megállapított olyan szabálytalanságot, melynek kiküszöbölésével a rendkívüli eseményt meg lehetett volna előzni.

— Az év elejétől a gazdasági életben megélénkült az egyéni, illetve a csoportkezdeményezés. Szélesedik a köztulajdon kezelőinek önállósága. Milyen feladatokat ró ez a gazdálkodó, felügyeleti, ellenőrző szervekre és a rendőrségre?

— Az állami, társadalmi szerveknek közös feladata a törvényes rend erősítése, a közélet tisztaságának megőrzése, a társadalomellenes magatartások leleplezése, illetve visszaszorítása. A gazdasági bűncselekmények megelőzésénél, felderítésénél figyelembe kell venni a gazdasági intézkedésekből adódó változásokat, kutatni kell a gazdaságirányítás korszerűsítése, a szabályozók módosítása, az új rendszerű kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató és egyéb új szervezeti keretek között működő tevékenység bűnelkövetési lehetőségeit. A bűncselekményeket elősegítő és megkönnyítő okok, a társadalomra potenciálisan veszélyt jelentő személyek tevékenységének figyelemmel kísérése a fenti szervekkel, a lakossággal együtt mindennapos, közös feladatunkat képezi.

Serédi János-------------------------------------------------1; na» j raw

E

gy szép eleki vasárnapon

A szarvasi szlovák csoport lányai és asszonyai ncpdalcsok rőt énekeltek

A résztvevők a nagyteremben, a folklórbemutatón. A falakat a nagybánhegyesi szlovák díszítőművész-szakkör munkái díszítették Fotós Halász Gyula

Nemzetiségpolitikánk jó gyakorlata a hétköznapok próbáin áll. Apró, sokszor tán .lekicsinyelhető dolgokon. Közérzeten, amely sokat, .általában mindent, az egymás közötti viszonyt is meghatározza.

Mindezek tudatában jó érzéssel számolhatunk be megyénk legutóbbi nemzetiségi klubtalálkozójáról. Vasárnap reggel — hagyományosan a nemzetközi gyermeknapon — majd félezer vendég gyülekezett az eleki művelődési ház kisebb-nagyobb termeiben, klubszobáiban, öltözőiben. A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága most harmadik alkalommal rendezte meg megyénk nemzetiségi klubjainak tradícióvá nemesedett találkozóját, fesztiválját. Tíz városbpl és községből jöttek el a szlovákok, románok, németek az eleki házigazdákhoz, a szívélyes meghívásra. Tény. többeket is hívtak. Már az előzetes, a majd egyéves szervezés során többen érthetetlen okok miatt távolmaradási szándékukat nyilvánították ki. Így a megyei nemzetiségi bázisközponti feladatkörrel megbízott tót- komlósi művelődési ház csoportjai és klubjai sem jöttek el, elmaradtak a batto- nyaiak, a méhkerékiek.

Sokat veszítettek. Akár a színpompás, a tavalyinál egységesebb felépítésű, az ösz- tönösséget mindinkább sutba dobó, szép és őszinte, igazi népi kultúrát megmutató’ folklórbemutatót, Szántó Istvánnak, a vendéglátó nagyközség tanácselnökének, és Szikszai Ferencnek, a rendező megyei bizottság titkárának megnyitó beszédeit, vagy éppen-dr. Eperjesi Ernőnek, a Művelődési Minisztérium nemzetségi önálló osztálya vezetőhelyettesének a realitások talaján maradó, átfogó, és a hétköznapok tapasztalataira épített előadására, a sok-sok gyermeknek rendezett nagyszerű 'játék- foglalkozásokra, a nemzetiségi szövetségek képviselőivel tartott kötetlen formájú szekcióülésekre, vagy éppen a jó ízűre készített ebédre, a záró táncházra gondolunk. És ebből a vég nélkülinek tűnő felsorolásból még több minden hiányzik, a lista nem teljes, hiszen nem lehet az. Nincs benne a fehér asztal melletti baráti beszélgetések, „hogy vagytok ?”- kai induló párbeszédek hasznossága, a másik csoport dolgairól való értesülés tapasztalattá, ötletté válása, a „mennyit öregedtünk egy év alatt, de nőnek a gyerekek, az unokák is, már a klubba járnak” nagyszerű felismerése, a „mikor jöttök — bármikor szívesen várunk”-in- vitálás kedves őszintesége, a házigazdák minden aprócseprő gondot, bajt megoldó áldozatkészsége, és folytathatnék.

Így válik aprópénzzé a „nagypolitika”? Igen, ha ez így öröm, így nyújt többletet, élményt, így nagyszerű és hasznos, építő. Ha így lesz mind csiszoltabb, gördülékenyebb, szebb és ősi tisztaságát megőrző a Békés megyei nemzetiségi klubok évenként gyarapodó találkozója.

Nemesi László

benzinkút-menetrend

Megváltozott

Országszerte közel ötszáz töltőállomásnál vizsgálták felül a nyitva tartási időket, és ahol szükségesnek látszott, ott módosítottak rajta. Elsősorban az éjszakai kutak kihasználtságát, illetve a munkaszüneti napokon ügyeletet tartó állomások igénybevételét mérték fel. Mint a vállalat központjában elmondták, különösen ügyeltek az idegenforgal- milag frekventált helyeken működők szolgálati idejének kialakítására, ugyanígy a kis gyorsszervizek és autósboltok nyitva tartására is, hiszen ezek a közlekedés kiszolgálásában különösen fontos szerepet töltenek be. A változások összesen mintegy 250 töltőállomást érintettek. Néhány érdekes adat a májustól életbe lépett nyári benzinkút-menetrend- ből: országosan 416 benzinkútnál lehet üzemanyagot vásárolni, ezek közül 73 tart éjjel-nappali folyamatos szolgálatot. Ez a fzám mintegy hússzal kevesebb a korábbi éveknél. Kizárólag olyan helyeken szüntették meg az éjszakai nyitva tartást, ahol a forgalom elenyészően kicsi volt. A vasárnap és munkaszüneti napokon is nyitva tartó kutak száma ebben az idényben 263, negyvennel kevesebb az előző évinél. A szolgálat átalakítására szintén a jelentéktelen forgalom miatt volt szükség ezeken a helyeken.

Budapesten összesen 50 üzemanyagtöltő-állomás működik, ebből 37 két műszakban várja a vásárlókat, 11 pedig éjjeli-nappali állandó szolgálatot tart. A két műszakos benzinkutak közül szombaton 9 zárva tart, három helyen pedig a szombati szolgálat csak egy mű-, szakos. A 366 vidéki benzinkút közül állandó ügyeletet 62 “helyen tartanak, vasárnap és munkaszüneti napokon 225 kútnál lehet tankolni.

Az üzemanyag-ellátás szempontjából megkülönböztetett fontosságúak a határ menti töltőállomások. Harmincöt ilyen kútja van az ÁFOR- nak és ezek közül 17 éjjelnappal nyitva tart. Vasárnap és munkaszüneti napokon 32 határ menti ÄFOR- állomás várja az autós utazókat. A tavaszi és nyári idényben újra üzemel a röszkei I. sz. töltőállomás, szeptember 1-től április 30-ig viszont zárva lesz. Sok autós érdeklődött, hogy mi lesz a sorsa a hegyeshalmi ÁFOR— Agip-töltőállomásnak, ahol autósbolt, Intertourist-üzlet, és miniszerviz is működik, az útkorrekció után. Nos, mint a vállalatnál elmondták, a rendkívül nagy forgalmú állomás továbbra is üzemel és egy rövid bekötő úton zavartalanul megizelíthető.

Kedvező változásokról tudósít a nyári benzinkút- menetrend és a szolgáltatások terén is. Autóápolási és -felszerelési cikkeket vidéken a korábbi 106 helyett már 118 töltőállomáson vásárolhatnak meg az autósok. Autóakkumulátorokat Budapesten 14 töltőállomásnál lehet vásárolni, vidéken 50 kútnál, a gumiabroncs-beszerzésre pedig vidéken 40 töltőállomáson, Budapesten 7 töltőállomáson van lehetőség.

ÁFOR-autómosó vidéken öt helyen működik, Budapesten pedig a Vágány utcai

ÁFOR—BP-töltőállomás- szerviz centrumban. A budapesti és vidéki hibaelhárító gyorsszervizek nyitva tartási idejét is módosították kismértékben a mostani, nyári szezonra, ezeken a helyeken a szolgálat jobban igazodik a tényleges igényekhez. Üj autósboltokat is megnyitottak. Budapesten, az ÁFOR X. kerületi Gyömrői úti kirendeltségén, vidéken a mezőtúri töltőállomáson, Szobon, Pécsett a Fürst Sándor úti ÁFOR—BP-állomá- son, valamint a ráckevei és a váci ÁFOR-kirendeltségen nyílt autósbolt. Az ÁFOR- boltok a nagy forgalmú időszakban reggeltől délutánig tartanak nyitva, de zárás után a legfontosabb tartozékokat a kútkezelőktől is meg lehet vásárolni. A velencei-tavi ÁFOR-központ nál működő Intertourist- ajándékbolt osztott műszakban árusít, reggeltől a késő délutáni órákig áll a külföldi vásárlók rendelkezésére.

/